Megmentők és megmentettek
Interaktív dokumentum interjús oktatási anyag, archív filmek, képek és szövegek a magyarság zsidómentő tevékenységének eddig még feltáratlan példái alapján, a zsidóság hagyományinak, és a velük együtt élő keresztények szemszögéből megélt, helyi közösségeket ért veszteségek és mentések bemutatása.
Vizuális ötlet, szakmai projektvezető: Dr. Tari János rendező operatőr, egyetemi docens KRE BTK Digitális interaktív oktató program tervezése, készítése világhálóra: Krámos Zsolt médiamenedzser
A holokauszt áldozatainak és túlélőinek történetét, emberi – etikai vonatkozásait a hagyományos kutatási és ismeretközvetítési módszerekkel nem lehet maradéktalanul megismertetni az utókorral és a fiatal generációval. Nem célravezető az egyszerű, tankönyv ízű szöveg, a személytelen ismeretközlés, helyette a szubjektív beszámolók, mélyinterjúk, írott és digitálisan rögzített, vizuális narratívává alakított dokumentációk szemléletesebben közvetítik a köztörténet és a helytörténet egyedi esetein keresztül társadalmunk történetét és emlékezetét. Az elmúlt 30 évben és napjainkban készített, esetenként csak szájhagyomány útján megőrzött történetek privát történelmi dokumentumként szolgálják e problematikus történelmi korszak megértését interaktív oktatóprogramunkkal.
Tartalom
1988-ban, Makón antropológiai – szociográfiai interjúk készültek a keresztény – zsidó együttélésről a II. világháború befejezéséig, illetve az 1944. évi deportálásokról, melyek tökéletes alapot nyújtanak a diákok számára filmes interjúk megtekintésére. Néhai Csala Sándorné, Gyűrösi Rózsika története, aki a vészkorszak idején több hónapon át bújtatta nyolc fős ortodox zsidó Paskesz családot, megvédve őket a népirtás borzalmától.
„A házunk nem volt nagy. Hagyományos makói parasztház, egy szoba konyhával. A konyhából nyílt egy négyszer négy méteres helyiség, amit a szüleimmel raktárnak használtunk. Itt rejtettük el őket. Paskeszék házából egy este, sötétben, én toltam át kerékpárral a legszükségesebb holmikat. A kis raktárban heten bújtak meg. Az idős Paskeszné, azután Fülöp és felesége, Hajnalka, a három fiú és Fülöp testvére, Léze, aki Nyíregyházáról jött Makóra. Babikával együtt - aki nem a raktárban, hanem velünk együtt a házban lakott összesen nyolc embert bújtattunk...”
Ezért a tettéért - édesanyjával együtt - a Yad Vashem Intézet 2005. novemberében a Világ Igazai közé fogadta. (16 mm-es film és videó interjúk digitalizálása Tari János:„Mint Makó Jeruzsálemtől…” című filmhez forgatott felvételekből). A túlélő családtagokkal videó interjúkat készítünk életükről.
„A holokauszt gyermekei” című, Urbancsok Zsolt, makói levéltár igazgató által írt könyv makói kötődésű túlélő szereplőinek élettörténetei
Két makói férfi Hirsch Zoltán, - aki Makón, és Weisz Dávid, -aki izraelben él, holokauszt túlélő osztja meg velünk megmenekülésének történetét a velük készült videó interjúban.
Cserépfalvi Kati emlékkönyvébe 1943. augusztusában Radnóti Miklós a következő bejegyzés részletet írta:
„ …Kis Kati, adjon más bölcs, méla tanácsokat arról,
hogy kell élned az új rendben az életedet;
élj, ahogy eddig is, oly szabadon, vígan és megígérem,
víg leszek én is majd s mint Te, olyan fiatal…”
1944-ben a tízesztendős Cserépfalvi Katalint Szarvaskő településen három vallásos magyar paraszt asszony bújtatta a deportálások elől, míg édesapja - a híres Cserépfalvi Könyvkiadó tulajdonosa - feleségével Budapesten bujkált. A család e korszakban megélt viszontagságait a kislány később „Mimikoko illegális élete” című könyvében írta le. A 80 év körüli írónővel készült videó interjúban feltárjuk gyermekkorát és azt, hogy ma mi foglalkoztatja a holokauszt kapcsán az „Elfeledett szomszédaink” című vándorkiállítás pápai és budapesti bemutatásán,ahol Albert Göring és Kovács István mentőtevékenysége is bemutatásra került.
A protestáns nyugat-európai, elsősorban német mintára szervezett Filadelfia Diakonissza Egylet szeretetszolgálati tevékenységet végző, elsősorban betegápoló diakonisszái testvérközösségben élve töltötték be hivatásukat. Közülük még ma is többen élnek, és olykor mesélnek. Legtöbben a Bethesda szomszédjában működő Albert Schweitzer Szeretetotthon lakói, mely a Filadelfia egykori anyaházának kertjében épült a 70-es években. Bodoki Richard és Tüdős Klára mentőtevékenységéről tárunk fel adatokat fényképek és visszaemlékezések alapján.
Balla Péter népzenekutató és Szabó Imre esperes mentőtevékenysége nyomán megkapta a Világ Igaza Yad Vasem által alapított emlékérmet, kiállítás és visszaemlékezések dokumentumai kerülnek elénk.
Stein Anna jómódú nagypolgári családban nevelkedett. Nyolcéves volt, amikor családjának egy részét a nyilasok a Dunába lőtték. (Számtalan sorstársuk emlékére készítette el 1990-ben kerámialapokból összeállított emlékművét, az Égbekiáltót, amelyet Budapesten, a Margit-híd pesti hídfőjénél helyeztek el.) 1954–1956 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Hincz Gyulánál.1956-ban elhagyta Magyarországot, és Párizsban telepedett le. 1957–1962-ig a párizsi Ecole des Beaux Arts-on Souverbie, és a freskó szakon Jean Aujame növendéke volt, de jó barátját, Kondor Bélát is mesterének tartja, akitől elsősorban rajzolni tanult. A hatvanas években a geometrikus és lírai absztrakt felfogás jellemezte munkáit.Ö emlékezik megmenekülésének történetére.
A holokauszt 70.évfordulójára rendezett néhány esemény, kiállítás színhelyén is készítettünk videó dokumentációt. Két ez évi konferencia is foglalkozott a megmentők történetével az egyik Koszorús Ferenc ezredes emlékét idézi a másik a Tom Lantos Intézetben került megrendezésre.