"A Magyar Királyság regionális különbségei 1500 körül" kutatócsoport első workshopja az előttünk álló feladatokat és a lehetséges kutatási irányokat vette számba.
2024. június 3-án „A Magyar Királyság regionális különbségei 1500 körül” (NKFIHK145924) kutatócsoport megtartotta első műhelykonferenciáját a HUN–REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében. A délelőtt folyamán az érdeklődők hét előadást hallhattak, elsőként F. Romhányi Beatrix, a csoport vezetőjének a bevezetőjét. Előadásában a csoport belső struktúráját és alapvető céljait vázolta fel. A késő- középkori Magyarország regionális szintű fejlettségének vizsgálata során számos szempont kerül vizsgálat alá az elkövetkező években. A vizsgálat alapegységét a plébánia jelenti, s az egyes plébániák (valamint a hozzájuk tartozó települések) gazdasági, társadalmi, kulturális és művészeti fejlettségéről kapunk egy olyan pillanatképet, amely egyúttal egy hosszabb kutatási projektbe is illeszkedve a Magyar Királyság fejlődési íveit, megtorpanásait fogja megmutatni a kutatóknak a 13. századtól kezdve a 20. századig. Csoportunk e nagy ívű vállalkozás részeként nagyjából a 15. század utolsó és a 16. század első negyed évszázadát fogja vizsgálni és elemezni.
A második előadást Demeter Gábor tartotta, „GISta Hungarorum 1720–2010: tervek és eddigi eredmények” címmel. Előadásában a már említett nagy ívű projekt egy másik állomása, a 18. századi kutatások eredményeit összegezte.
Földvári Péter „A regionális történeti adatok statisztikai elemzésének lehetőségei” címmel az anyaggyűjtés során keletkezett adatok rendszerzésének, bemutatásának és vizualizációjának lehetőségeit mutatta be, kidomborítva azt a technikai hátteret, mely által az adatok értelmezése lehetővé válik.
Szakács Béla Zsolt a csoport művészettörténeti adatainak gyűjtéséért és rendszerezéséért felel, előadásában, melynek címe: „Művészettörténeti adatok az 1500 körüli Magyarországról” értelemszerűen ezt a témát járta körbe. Előadásában kitért a gyűjtött adatok körére, így többek között a vizsgált korszak építkezéseire, akár újonnan emelt épületről van szó, akár „csak” javításokról, hozzáépítésekről vannak adataink.
Hegyi Géza egy speciális terület, Erdély egyházi hierarchiáját, struktúráját és egyházi intézményeinek pénzügyi lehetőségeit mutatta be „Egyház struktúrák és kistérségi hierarchia Erdélyben” címmel megtartott előadásában. Az érintett terület gazdasági, de egyúttal kulturális lehetőségeiről is tanulságos volt pl. az egyházi tizedek hova kerülésének és megoszlásának sorsa.
Haraszti Szabó Péter „Egyetemjárási adatok és elemzési lehetőségek a magyar középkor végén” című előadásában a csoport kulturális anyaggyűjtésének lehetőségeiről és a kutatások további irányairól tartott előadást. A csoport az egyetemjárási adatok mellett, a vizsgált időszakban működő iskolákat is gyűjti. Előadásában kitért arra is, hogy a peregrinációkutatások milyen lehetőségeket rejtenek a regionális fejlettségi mutatók kutatása során (belső migráció, egyetemi szegénység, a diákok társadalmi helyzete és a szülők foglalkozási köre, stb.).
Szende Katalin „Mennyiség vagy minőség? A városiasság fokozatai pontrendszeres megközelítésben” címmel megtartott előadása a csoport anyaggyűjtésével kapcsolatosan fogalmazott meg alapvető kérdéseket. Elsősorban az Engel Pál által készített középkori térképre és adattárra (illetve ennek javított változatára) épülnek kutatásaink. Fontos kiemelni ugyanakkor a Kubinyi András által kidolgozott pontrendszert, amellyel az egyes települések városhálózatban elfoglalt helyét és fejlettségének mértékét is igyekezett meghatározni. Előadásában azt vizsgálta, hogy ezt a szempontrendszert hogyan lehet a városi szint alatti területekre is adaptálni.
Kutatócsoportunk egy több évszázados hosszúságú projekt egyik szeletét vizsgálja, több oldalról is. Jövőbeli eredményeink hozzá fognak járulni, hogy pontosabb képet kapjunk a Magyar királyság egyes mikro-, és makrórégióinak, de akár az ország egészének fejlettségéről.
Our Research Group held its first workshop
On June 3, 2024, the research group “Regional Differences in the Kingdom of Hungary around 1500” (NKFIHK145924) held its first workshop conference at the Institute of History of the HUN–REN Humanities Research Center. During the morning, interested parties could hear seven presentations, starting with an introduction by Beatrix F. Romhányi, lead researcher of our group. In her presentation, she outlined the internal structure and basic intentions of the group. In the course of examining the regional development of late medieval Hungary, numerous aspects will be examined in the coming years. The basic unit of the study is the parish, and we get a snapshot of the economic, social, cultural and artistic development of individual parishes (as well as their respective settlements), which will also fit into a longer research project and show researchers the development curves and stagnations of the Kingdom of Hungary from the 13th century to the 20th century. As part of this large-scale undertaking, our group will examine and analyze roughly the last quarter of the 15th century and the first quarter of the 16th century.
The second lecture was given by Gábor Demeter, entitled “GISta Hungarorum 1720–2010: plans and results so far”.In his lecture, he summarized the results of another stage of the aforementioned large-scale project, the 18th century research.
Péter Földvári, entitled “Possibility of statistical analysis of regional historical data”, presented the possibilities of systematizing, presenting and visualizing the data generated during the collection of material, highlighting the technical background that makes the interpretation of the data possible.
Béla Zsolt Szakács is responsible for the collection and systematization of the group’s art history data, and in his lecture, entitled “Art history data from Hungary around 1500”, he naturally covered this topic.In his presentation, he discussed the scope of the collected data, including the constructions of the examined period, whether it is a newly erected building or we have data “only” on repairs and additions.
Géza Hegyi presented the church hierarchy, structure and financial possibilities of a special area, Transylvania, in his presentation entitled “Church structures and micro-regional hierarchy in Transylvania”. The economic and cultural possibilities of the area concerned were also instructive, e.g.the fate of the church tithes and their distribution.
Péter Szabó Haraszti, in his presentation entitled “Peregrination data and analysis possibilities at the end of the Hungarian Middle Ages”, gave a presentation on the possibilities of the group’s cultural material collection and further directions of research. In addition to data about university attendance, the group also collects schools operating during the examined period. In his presentation, he also discussed the possibilities that peregrination research holds in the research of regional development indicators (internal migration, university poverty, the social status of students and the occupational sphere of parents, etc.).
Katalin Szende's presentation entitled "Quantity or quality? Degrees of urbanity in a point-based approach" formulated fundamental questions related to the group's material collection. Our research is primarily based on the medieval map and database prepared by Pál Engel (or its improved version). At the same time, it is important to emphasize the points system developed by András Kubinyi, with which he tried to determine the place occupied by individual settlements in the city network and the level of development. In her presentation, she examined how this system of criteria can be adapted to areas below the urban level.
Our research group is examining one part of a project that has been going on for several centuries, from several sides. Our future results will contribute to a more accurate picture of the development of individual micro- and macro-regions of the Kingdom of Hungary, as well as the country as a whole.
