Tehetségnap a KRE Bölcsészettudományi Karának NTP-pályázata keretei között

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2014. áprilisában pályázatot nyert az NTP-TDK 13-039 keretei között. A pályázat sikeres elnyerése lehetővé tette, hogy tanszékenként egy, esetlegesen két diák nemcsak tanszéki, de kari szinten is tevékenykedjen, demonstrátorkodjon, azaz lehetőségük nyílt TDK-dolgozat írására, tanszéki, illetve kari tudományos tevékenység szervezésének támogatására, és a Kari Tehetségnapon tudományos bemutatkozásra, amikor is az önállóan kutatott témákról, TDK témákról 15 perces előadást prezentáltak a hallgatók, diavetítés kíséretében. Az előadásokat 5 perces kérdésfelvetés, illetve vita követte.

A Kari Tehetségnap május 7-én került megrendezésre, 14 órás kezdettel. Az előadássorozatot Budai Tímea pszichológus szakos hallgató kezdte, kutatásának címe: Pszicheledikus szereket használók életminősége. Prezentációjában több szintetikus szerről is részletes ismertetést kaptunk (hatásáról, összeállításáról, utóhatásáról). Az előadó rávilágított arra a tényre, hogy a tudatos pszichedelikum-használók számára olyan meghatározó élményeket nyújtanak ezek a szerek, hogy nagyban növelik nemcsak az önértékelést, az élettel való elégedettséget, de felébresztik a spiritualitás iránti vonzalmat is. Tanulmányában a szerhasználat célja és a szerhasználó életminősége, szociális készsége közötti kapcsolat analizálására végzett kutatást mutatta be. Vizsgálatában összesen 212 fő vesz részt, a szerhasználat megléte, illetve a szerhasználat célja alapján 3 csoportba sorolva.

A következő előadó a japán szakos Czifra Adrienn volt. Bemutatója a japán bábszínházra centralizálódott, pontosabban a Szonezaki sindzsú, vagyis Kettős szerelmi öngyilkosság Szinezakiban című 1703-as előadásra, mely igazi mérföldkőnek számított a japán bábszínház történetében. A darab írója, Csikamacu Monzaemon munkásságának rövid bemutatása után néhány percben a színdarab elemzése következett. Az előadó felvázolta a keletkezési körülményeket, a mű hatását, szerkezetét és stílusát. Kutatásában a sindzsú darabok hagyományos előadásmódját és a japán bábszínházat is részletesen elemzi, hiszen ez elengedhetetlen választott darabjának megismeréséhez. Fő kérdései: Vajon miért gondolta a szerző, hogy a bábszínház a legalkalmasabb terep ezen jelenség bemutatására? Miben rejlik a darab óriási sikere? Végezetül: mi vezette rá a szereplőket, hogy életüket eldobva a túlvilágon keressék a boldogságot?

Élő Csenge Enikő másodéves szabadbölcsész hallgató témája az újplatonista gondolkodó, Plótinosz volt. A 15 perces bemutatkozás során megtudhattuk, hogy Plótinosz metafizikai rendszere hierarchikusan épül fel, filozófiája az Egyre és emanációira, azaz kiáradásaira összpontosít. A hierarchia legalsó szintjén a Lélek áll, melyet a Szellem követ, a csúcson pedig az Egy foglal helyet, mely az abszolút Jó és minden létező feletti. Kutatásának  egyik fő kérdése: Miként beszélhetünk az Egyről, vagyis arról, amiről nem is lehet beszélni, hiszen mindenen túl van, s minden az Egyen kívül van. Az előadást rövid diskurzus követte, melyben a platóni lélek-kép került rövid összehasonlításra a plótinoszi lélekfelfogással. 

Falyuna Nóra a Magyar Nyelvtudományi Tanszék mesterszakos hallgatója. Kutatásában arra a kérdésre keresi a választ, hogy az „arcvédés” (udvarias védekezés) céljából alkalmazott hazugság hogyan válik rendszeresen alkalmazott, társadalmilag elfogadott formává az elutasítás (’javasolt, kívánt cselekvés teljesítésének megtagadása’) beszédaktusának végrehajtásában. A tehetségnapon bemutatott prezentációjából kiderült, hogy munkájának elméleti keretét a nyelvi udvariasság Brown és Levinson általi megközelítése, másfelől pedig a kognitív disszonancia elméletének Arson-féle, az önigazolás mechanizmusát előtérbe állító interpretációja adja. Kutatási tervében szerepel egy kérdőíves felmérés is, melyben az adatközlőnek ki kell választania, mely nyelvi esetben találja elfogadhatónak a hazugságot, majd válaszát indokolnia kell.

A Tehetségnap következő előadója Gamauf Patrik szociológushallgató volt. Kutatása során az ún. „Z generáció” digitális szocializációját vizsgálja, ezen belül konkrétan az egyének digitális identitásának kialakulását, az offline (valós) és az online (digitális) identitásuk közötti kapcsolatot. Előadásában rávilágított a szocializáció folyamatának változására, mely egyrészt az infokommunikációs technológia térnyerésének, másrészt a digital culture és a social media népszerűségének is köszönhető, ezáltal pedig a klasszikusnak számító szocializációs színterek, mint a család vagy az iskola, háttérbe szorulnak.  A Z generáció természetes közege a technopoly és a digital culture lett. Dolgozatában egyaránt szeretne kvalitatív és kvantitatív módszereket is használni. A minden tekintetben aktuális dolgozat címe: Társas magány.

Horn Ádám Zoltán témája „Erdély és Várad pusztulása Paskó Kristóf énekében.” A magyar szakos, végzős hallgató előadása 4 részből állt. Az első részben röviden ismertette Paskó Kristóf életrajzát, illetve említést tett arról, hogy kik írtak az ostromról még és milyen műfajban. A második részben a nemzeti tragédiához, azaz az ostromhoz vezető utat ismertette 1657-től kezdve az 1660-as ostromig, kiegészítve a vereség vélt vagy valós okaival. A harmadik pont a műfaji hovatartozás bonyolult kérdésére vonatkozott, hiszen a szakirodalom szerint eposzkölteményről van szó, ez azonban a hallgató kutatása szerint bonyolult kérdés. A negyedik rész bemutatta a Várad elvesztéséről szóló szövegeket, melyeket mind-mind  református szerzők alkottak, s megtudhattuk, hogy e művek kivétel nélkül panaszos beszédmódban adják közre a történeteket.

Egy rövid kávészünet után az angolszakos Ízing Marcell folytatta a tehetségnapi előadássorozatot. Kutatásának témája az I. világháborút lezáró békeszerződések, melyet a brit David Lloyd George és az amerikai Woodrow Wilson elnök szempontjából közelít meg. A dolgozat fő vonulata a békerend-szerződésekkel kapcsolatos, miszerint Lloyd George és Wilson nemzeti önrendelkezésen alapuló, gazdaságilag előnyös békét akartak kötni. Meglepő módon azonban ez nem így történt, annak ellenére, hogy Franciaország, Olaszország és az újonnan megalakuló közép-kelet-európai országok politikai befolyása csak elenyésző volt Nagy-Britanniáéhoz és az Államokéhoz képest. Marcell kutatását főként elsődleges forrásokon végzi, és elengedhetetlenek tartja, hogy felderítse a Trianonhoz hasonló kényes kérdések hátterét, valamint előadásában megfogalmazta, hogy szeretné elkerülni az alaptalan, torzított történelmi nézetek használatát és az ezzel járó xenofóbiát.

A Néderlandisztika Tanszéket képviselő hallgató Kozák Dávid volt, akinek kutatási témája a művészettörténetből jól ismert viola da gamba, illetve a Németalfödön a késő reneszánsz, valamint a barokk idején használt vonós hangszerek.  A viola de gamba Európa-szerte a letűnt kor szimbóluma, s mivel viszonylag kevés eredeti példány maradt fenn az adott időszakból, különös jelentősége van a korból ismert, képzőművészet által fennmaradt ábrázolásoknak, hiszen szinte csak ezek alapján alkothatunk képet a hangszerről.  Kutatási kérdései: milyen szerepet töltött be a hangszer Hollandia aranykorának zenei életében, milyen témájú ábrázolásokon szerepelt? Tehát a dolgozatban egyaránt szó esik majd az adott témakör hangszer- és kultúrtörténeti, illetve ikonográfiai vonatkozásairól is.

Lips Adrián kommunikáció szakos hallgató, dolgozatának címe: „A kettős én megjelenése Karády Katalin filmszerepeiben és személyi kultuszában.” A szerző a prezentációban bemutatta a készülő írásmű pontos tervezetét a témaválasztástól egészen a kutatási módszerekig. Az analizálás kezdeti állapotában Karády Katalin filmszerepeire és személyi kultuszának vizsgálatára, és azon belül a kettős én és a titok kapcsolatára, Karády „nyugati mintájú” sztárrá válásának folyamatára összpontosított az előadó.

A filmtörténeti előadást művészetfilozófiai bemutató követte, melynek előadója a színháztudomány mesterszakos Nádasdi Nóra volt. Nóra nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy Hegel és a német idealizmus neves képviselője, Schelling esztétikáját elemezze, méghozzá a dráma tükrében. Hegel és kortársai a tragédiát az egységesség ellentéteként, küzdelemként tekintették. A hegeli filozófia fejlődésére nagy hatással volt az a szellemi környezet, mely a filozófia új útjait a görög tragédiában kereste. Schelling elgondolása szerint a tragédia lényege mindig valóságos küzdelem a szubjektum szabadsága és a szükségszerűség mint objektív adottság közt. A küzdelem nem az egyik fél győzelmével ér véget, hanem mindkét fél együtt jelenik meg győztesként és vesztesként, tökéletes indifferenciában. A tragédiában nemcsak az emberi dolgok, hanem maga az értelem is önmagában tragikus.

Pataki Viktor magyar szakos hallgató az „Oravecz Imre szövegei és emlékezései” témában folytat kutatást. Oravecz Imre az idegenség problémája mellett a prózaversek nyomán költészettörténeti, valamint líra- és narrációelméleti szempontból is az újraértelmezés igényével lép fel. Prózaverseit az 1972. szeptember című mű megjelenéséig a recepció a késő modern költészeti hagyományhoz, az objektív líra hagyományához kapcsolta, azonban az 1972. szeptembert – megjelenését követően – már az Oravecz-líra, sőt a magyar „líratörténet” fordulópontjaként tartották, tartják számon. Dolgozata a töredék, a nyom és az emlékezet szempontjából kívánja az 1972. szeptember című művet interpretálni. E problémák elemzésén kívül a dolgozat arra a kérdésre kíván válaszolni, hogy Oravecz szövegei hogyan ágyazódnak be egy lírai és narratív beszédmódba, milyen hatással vannak a vers és próza hagyományára.

A második japán szakos hallgató, aki előadást tartott a Kari Tehetségnapon, Szabó Noémi Anna volt. Dolgozatában a Vasárnapi Újságban megjelent, Japánnal kapcsolatos híreket és a Wiener Zeitung hasonló témájú híreit kutatta fel és hasonlította össze az 1854-től 1855-ig tartó időszakban. Előadásában azt a kérdésfelvetését részletezte, hogy a magyar lap szerzői mennyiben támaszkodtak az osztrák lapban megjelentekre, illetve hogy a Magyarországon megjelent, Japánnal kapcsolatos hírek fő forrásai német nyelvterületről származtak-e. A kutatás folyamán a hangsúlyt a Vasárnapi Újság tematikájának megfelelően az ismeretterjesztő cikkekre helyezte, de figyelmet fordított a külpolitikai hírekre is.

„Magyarországi városok zsoldosállítása a Mátyás és a Jagelló-korban” – ezzel az előadással folytatódott a kari Tehetségnap egy rövid kávészünetet követően. Szokola László történelem szakos hallgató dolgozata ebben a témában az eddigi kutatásoktól némileg eltérő szemlélettel, elsősorban gazdasági és ahhoz kapcsolódóan társadalmi szempontból kívánja vizsgálni a fent megnevezett témát. Tanulmányozni kívánt területe azonban nemcsak a városok saját seregének esetlegesen a király által történt felhasználását akarja vizsgálni, hanem a királyi megbízottak által a városokban és mezővárosokban toborzott, valamint a városok által a király számára felfogadott zsoldosokkal is foglalkozni kíván. Munkája alapvetően a városi és királyi számadáskönyvekre, adólajstromokra és levelezésekre épül, továbbá ezeket kívánja más (szórvány) levéltári forrásokkal kiegészíteni, majd ezek rendszerezésével összesíteni.

Tóth Dominik szintén történelem szakos hallgató fő kutatási témája „A huszita típusú szekérvár megjelenése a magyar hadrendben Hunyadi János korában.” Sokszor és sokan elemezték a husziták sikereit Európa-szerte a lovagi hadseregek felett, de nagyon kevesen foglalkoztak azzal, hogy mindezt hogyan sikerült elérni; nevezetesen az egyébként újszerű harcászati és hadászati módszereikkel. Ugyanez a helyzet Hunyadi hadjárataival az Oszmán Birodalom ellen; általában kevés szó esik seregének cseh zsoldosairól, akik a régi-új típusú fegyvernemmel nagyban hozzájárultak az elért eredményekhez. Dominik ezen kevésbé kutatott kérdésekre összpontosít dolgozatában.

Mit tudnak a szinkrontolmácsok, amit mi nem? Ezzel a kérdéssel kezdte meg előadását a pszichológushallgató Turner Andrea. A szinkrontolmácsolás mint a kétnyelvi kontroll extrém aspektusa, kiváló kognitív teljesítményt, és kreatív nyelvi produkciót igényel. A hallgató kutatásának célja annak a felmérése, hogy hogyan befolyásolja a sokévi szinkrontolmácsolás a munkamemória-teljesítményt és a kreativitást. Felmérésében a szinkrontolmácsok szignifikánsan jobban teljesítettek pl. a komplex verbális munkamemóriát és központi végrehajtó működéseket igénylő feladatokban. Tapasztalata szerint a szinkrontolmácsok esetében a fonológiai hurok és a téri vizuális vázlattömb kapacitása nem tér el az átlagtól, míg a kiváló exekutív funkciók és a kreativitás kritikus szerepet játszanak, s kutatásában erre a kritikus szerepre kíván összpontosítani.

Vida Léna Mária angol szakos hallgató témája A Vándor, a The Wanderer című óangol vers magyarra fordításának problémája. Célja az, hogy egy olyan magyar nyelvű fordítást készítsen a versről, ami egyrészt bepillantást enged az angolszász költészet és kultúra világába azok számára is, akik szakterületétől, érdeklődési körétől ez a téma távol esik, vagy nyelvtudásuk még nem mélyedt el ilyen szintekre, valamint célja, hogy gazdagítsa a magyar nyelvű irodalmat. Továbbá, egy olyan tudományos diákköri dolgozatot szeretne készíteni, amely felfedi az óangolból magyar nyelvre való fordítás kihívásait és nehézségeit.

A Kari tehetségnapi előadássorozatot Weidinger Amelie zárta. Amelie német szakos hallgató, valamint a Kodály Zoltán Zeneművészeti Egyetem tanulója is. Témája Die Lesbarkeit von Kafkas Schloss (Kafka: A kastély című művének olvashatósága). Franz Kafka 1926-ban kiadott Das Schloss című regénytöredéke a mai napig rejtvényeket ad fel értelmezőinek. Amelie előadásában felvázolta, hogy mennyi különféle interpretáció született és születik ezzel a művel kapcsolatban, s hogy ez miért problémás a műre nézve. Továbbá bemutatta azt az alapproblémát, amellyel az értelmezés során szembe kell nézni. A műnek egy bizonyos olvasata azonban, úgy tűnik, kevesebb figyelmet kap, ezért a hallgató főként ezt vizsgálja. Kutatásában felvázolja az ezzel kapcsolatos vizsgálódás kiindulópontját, módszereit és elméleti bázisát.

A Tehetségnap pontban hét órakor ért véget. Az előadások gördülékenyen követték egymást, mindegyik bemutató elgondolkodtatóan hatott nemcsak a témavezetőkre, de a közönségre is. Ezt jól bizonyította a kérdések tömkelege az előadások után. Ezúton szeretnénk megköszönni az NTP-program támogatását, minden szervező és segítő munkáját, türelmét, és reméljük, ez a tehetségprogram felkerül majd az éves kari rendezvényeink listájára, s jövőre ismét megrendezhetjük a fiatalok tudományos bemutatkozására lehetőséget nyújtó Kari Tehetségnapot.

Élő Csenge Enikő