g 5 i a

A fordítással is úgy van, mint az egészséggel: könnyebb hibáit észrevenni mint kitűnőségét, s a legjobb fordítás bizonnyal az, melyre legkevesebb figyelem esik. Ezért hálátlan mesterség a fordítás. – Babits Mihály

Az ismert szöveg új varázst kap: mintha most olvasnám először, amint anyanyelvemen keresztül olvasom. S azokra gondolok, akik csakugyan így, magyarul fogják olvasni először... Milyen élmény lehet, semmi máshoz nem mérhető, különös élmény! – Babits Mihály

Mert ha igaz is, hogy a fordítás mindig sok mindent kényszerül elejteni... Akkor is, nem ad-e legalább valami másnemű kárpótlást az anyanyelv sajátos közvetlensége, aminek hatását soha semmiféle más nyelven meg nem kaphatod? – Babits Mihály

[A magyar,] ha fordít, csak a maga számára fordít, önnön gyönyörűségére és szellemi gazdagodására. – Babits Mihály

A műfordítás elválaszthatatlan a nemzeti irodalomtól. Mint más nyelvre továbbfordíthatatlan szellemi termék, a fordítás a legnemzetibb műalkotás. Babits Mihály úgy mondta: a legmenthetetlenebbül magyar. – Géher István

A műfordítás időigényes, s noha ars longa, mindazonáltal vita brevis. – Géher István

De gondoljunk csak bele: visszaadni valamit, ami megvan, illetve létrehozni valamit, ami nincs és nem lehet (a magyar nyelvű világirodalmat) – eredendően abszurd vállalkozás. – Géher István

A műfordító úgy produkálja magát, hogy reprodukál; tehetsége úgy jelentkezik, hogy eltűnik. – Géher István

A fordító csak úgy tehet eleget a hűség követelményének, ha megtalálja a módját, ahogy megszegheti… – Géher István

Amire elsősorban szüksége van tehát: az ösztönös és pallérozott magyar nyelvtudás, az otthonos és tevékeny tájékozódás a régi és újabb magyar irodalom teljes területén. Szükséges továbbá a könnyed és árnyalt kifejezőkészség, amihez hasznosan társulhat a fogalmazási (versfordító esetében verselési) rutin. – Géher István

A műfordítói szakértelmet a közhiedelem tévesen azonosítja a „perfekt” nyelvtudással. Az igazság ezzel szemben, hogy a) a nagy fordítók nemegyszer gyatrán vagy épp sehogy se beszélik a nyelveket, amelyekből remekműveket ültetnek át; b) a nyelvtudás önmagában még szakszövegfordításhoz sem elegendő. – Géher István

Hogy kicsoda a műfordító? [...] ha szakértelmét vesszük alapul, mesterember; ha tehetségét, művész. Mindkét adottság alapkritérium… – Géher István

A két határtalanság – ti. a költő határtalansága és a fordító határtalansága – között a különbség nyilvánvaló. De ez a különbség nem olyan jellegű, hogy a fordítást eltaszítaná az alkotó művészetek kategóriájától. – Kardos László

Hogy a műfordítás mily mélyen rokon az alkotó művészetekkel, érezteti az is, hogy minden, amit ennek a művészeti ágnak az elméletéről mondunk-mondhatunk, csak óvásokkal körülvéve tetszik érvényesnek. – Kardos László

Mikor a műfordító a tónusok árnyalataiért vagy az anapesztusok friss iramáért tusakodik, rokon módon munkálja az eszmei mag kibontását és az érzelmi lengések rajzát is, mint a metaforákért vagy rejtelmes zengésekért vívó poéta. – Kardos László

...megteremtéséhez az eredeti költő erőivel rokon erők szükségeltetnek, ha ugyan – ideális igényképpen – nem azonos erők. – Kardos László

A műfordítás ott kezdődik, ahol a szótár, a grammatika, a nyelvi konvenció mintegy föladja irányító szerepét, s szóhoz jut a válogatás és árnyalás, a stiláris ízeket és zenei effektusokat latoló nyelvi fantázia, a művészi alkotó erő egyik összetevője, változata. – Kardos László

Az igazi fordítás telitalálat kíván lenni, nem több és nem kevesebb az originálisnál. Igazi telitalálat azonban rendkívül ritka, ha ugyan egyáltalán van. – Kardos László

Alázat és fölény keveredésének aránya nem független az eredeti szöveg rangjától, tekintélyétől. Mikor Babits Wilde-ot fordította, hozzáállásában több volt a fölény, mint az alázat – mikor Szophoklészt vagy Goethét szólaltatta meg magyarul, alázata volt súlyosabb fölényénél. – Kardos László

Mindehhez szüntelen résenállás, az intellektus éber kontrollja, a zenei és nyelvi fantázia állandó rugalmassága és ihletettsége kell. – Kardos László

A műfordítás folyamata örökös harc, örökös alku. Örökös harc az eredeti szöveg mentül teljesebb elbirtoklásáért, örökös alku azért, hogy mentül kevesebbet áldozzon fel a fordító az eredetiből. – Kardos László

A szöveg zenei hitelét csak magamból, a magam reflexeivel, a magam véréből adhatom meg. Ezért is mondom újra s újra, hogy a fordítás végső soron vérátömlesztés. – Németh László

A különbség abban van, hogy a vers az egyszer meglelt, verssorrá rögzött építést ismétli, a próza viszont semmitől sem irtózik úgy, mint az efféle ismétléstől; ő minden mondatát másképpen építi. Épp ezért a versnek nagyobb a zenei fegyelme; a jó prózának a leleménye. – Németh László

Minden vad közt a próza prozódiája állítja a legnehezebb vadászfeladat elé az ösztönösség erdejébe tévedt rációt. – Németh László

[A magyar nyelv] olyan tehát, mint alföldi tájaink (egy-egy Tornyai-képen): kopárnak kopár, de a szépség meggyőzőbben virágzik ki rajta; lapos, de végtelen egébe ölyvek és sasok röpte s emelkedése fér s enyészik el. – Németh László

[A magyar nyelv] szereti a rövid mondatot (a kanti analitikus ítéleteket), s van benne bizonyos irtózás a fölös kötőszótól, ugyanakkor a legbonyolultabb körmondatot is megépíti a maga küklopszi kőt kőre rakásával. Az absztraktot, ahol lehet, konkrétummal mondja, de ha nincs más menekvés: bátran szökik fel az elvonás magasaiba. – Németh László

Az egészséges jó magyar nyelv idegenkedik a fogalmi beszéd fakó középrétegeitől, mely a konkrétumtól már elszakadt, s olykor szabatosságot tettető henyeséggel siklik el a pontos értelem fölött. A „toll” az ilyen félabsztrakt nyelvet, mint a pulikutya, berzenkedő gyanakvással nézi, s tereli vissza a maga egyszerű, de szemhez szóló, valószínű gyökösségibe. – Németh László

Én a purista, tiltó nyelvészkedést – tán mert olyan helyen nőttem fel, ahol minden vétke rég szokássá vált – csak távolból tiszteltem, nyelvemre fogalmazás közben nem kötöttem a kedvéért csomót. – Németh László

Megfejteni, hogy mit miért javítunk: a fordítói munkában ez az „ösztönös” vadászata. [...] Azaz: végigmenni a javító toll vagy ceruza útjain, az értelem mécsével az ösztönösség nyomán, s leleplezni, hogy melyik vonás miért is került oda. – Németh László

A magyar nyelv […] a legközelebb a román nyelvekhez áll; ha keménységi fokát is figyelembe vesszük: a latinhoz és spanyolhoz. Férfias nyelv. Egy kicsit olyan, mint ahogy Berzsenyi írta a magyar táncról: férfierő kell hozzá. Aki a magyar nyelv szellemében ír, tollának férfiasnak kell lennie, ha maga tán nem is az. – Németh László

A nyers, érzéki monumentalitásnak ezt az igényét jól szolgálja a magyar nyelv hangrendszere. – Németh László

…az európai civilizáció különféle nyelvei alatt is átvonul a nyelvi lehetőségeknek, konvencióknak egy rendszere, s az egész civilizációt érdeklő felismerések közlése ahhoz van kötve, hogy mennyire van meg ez a rendszer a mi nyelvünkben is. A magyar nyelvet a fordítónak, akármilyen nyelvből fordít, e láthatatlan világnyelvhez kell mérnie s amennyire lehetséges: nevelnie. – Németh László

Az ember hol bosszankodik a lovára – a nyelvre –, hol büszke lesz, közben kitanulja jó-rossz természetét, rájön, hogy lehet hibáit elpalástolni, erényeivel kiegyenlíteni. Így lesz a fordító nyelvnevelő vagy, ha úgy tetszik: nyelvidomító. – Németh László

A fordítás mindig mérkőzés is: hogy tudom ugyanazt a magam nyelvében is megcsinálni. E versengés közben úgy vagyok, mint a lovas, aki egy másik lovassal vív; nemcsak kettőnktől függ a verseny, a lovainktól is. – Németh László

Arany János fordításaiban sok minden van, amit egy fürgébb fordítói nemzedék simábban oldana meg, viszont az egész magyar irodalomban alig van fordítás, amelyben a fordító átömlesztett vére így kitöltené, s ilyen erőteljes lüktetésben tartaná a mű érrendszerét. – Németh László

A fordítás vonzereje az, hogy aminek a megírására a nemzet élete nem adott alkalmat, megfogalmazhatom, s közben olyan nyelvi vívmányokat csikarhatok ki az anyanyelvből, amelyeket a körülmények, a reális élet nem kényszeríthet ki. A fordítás így bizonyos fokig a sors hiányait pótolja a nyelvteremtésben. – Németh László

[Arany János] fordításait olvasva sokszor érezzük, hogy egyik-másik kifejezése, avas szórendje prózájára emlékeztető, de azt sosem, hogy a kínálkozó választások előtt művészi ítélőereje – bátorsága éppúgy, mint óvatossága – cserbenhagyná. – Németh László

Aranynak az ízlését kimeríthetetlen gazdagság, könyveknél mélyebbről jövő műveltség s bölcs paraszti szemérem tartja lábon. Ez a fajta ízlés, a zömök léleknek ez a szerény és biztos tartása az, ami fordításaiban kor, nyelv, vérmérsék óriási hátránya ellenére is biztosítja az egyenrangúságot. – Németh László

Shakespeare és Arisztophanész lakomáján olyan ő [Arany János], mint az egyszerűbb ruhás, vidéki vendég, akit mégis mindenki egyenrangúnak érez; míg újabb fordítóinkban sokszor van valami a sznobból, aki túlságosan is vigyáz megjelenésére, s épp ezzel árulja el, hogy jövevény. – Németh László

Épp a fordító látja legjobban, hogy anyanyelve fordítás közben milyen egészséges, természetes ingereket is kaphat. – Németh László

A fordítás tornája is a nyelvnek, arra kényszeríti, hogy nem használt izmait működtesse, lappangó képességeit kifejlessze. Az áttérés az egyik világnyelvről a másikra azt jelenti, hogy ez a sarkallás, a torna neme megváltozik, a nyelvben új képességek, más izmok jönnek mozgásba. – Németh László

A fordítónak természetesen minél nagyobb pontosságra kell törekednie, de a becsületes fordító azt is tudja, hogy fordítása a kisebb-nagyobb hibák százain siklik tovább, s minduntalan bele lehet kötni. Ha ezt a kötekedést a lelkiismeretünk végzi, a szöveg válhat agyondolgozottá, ha más, akinek a véleményét már munka közben megküldik, a fordító megfélemlítetté. – Németh László

Amikor az ember a maga gondolatait írja, a szöveg kikerülhetetlen, olyan, mint a bőr, együtt keletkezik a magzattal. A fordított szöveg olyan, mint a lötyögő ruha: itt igazít meg az ember egy ráncot, amott kezdi húzni: a test – az író gondolata – s a ruha – a fordító szövege – mindig két külön dolog marad. – Németh László

A fordítás egy kicsit a vércsoportok dolga; hisz a fordítónak valóban a vérét kell odakölcsönöznie, átömlesztenie a fordított műbe, amelynek az áttett szöveg különben csak a körvonalait, hideg anatómiáját adja meg. – Németh László

Furcsább lesz a végem: / szilánkra kell annak hasadnia, / aki fordított teljes életében. – Kálnoky László

...ki buzgón töltögette / saját vérét idegen szellemekbe... – Kálnoky László

...s ha rendelésre új munkába kezdett, / lefarigcsált szívéből egy gerezdet... – Kálnoky László

Jómagam nem kaptam még soha babérkoszorút, / alkalmasint nem is kapok soha. / Pedig én is szeretem a savanyú tojáslevest, / a vadas nyúlgerincet meg a különféle mártásokat... – Kálnoky László

A lefordíthatóság bizonyos műveknek lényegi sajátsága – ez nem azt jelenti, hogy fordításuk nekik maguknak volna lényeges, hanem azt, hogy egy bizonyos, az eredeti művekben benne rejlő jelentés a lefordíthatóságukban nyilvánul meg. – Walter Benjamin

Übersetzbarkeit eignet gewissen Werken wesentlich – das heißt nicht, ihre Übersetzung ist wesentlich für sie selbst, sondern will besagen, daß eine bestimmte Bedeutung, die den Originalen innewohnt, sich in ihrer Übersetzbarkeit äußere. – Walter Benjamin

La traducibilidad conviene particularmente a ciertas obras, pero ello no quiere decir que su traducción sea esencial para las obras mismas, sino que en su traducción se manifiesta cierta significación inherente al original. – Walter Benjamin

Igazából azonban a nyelvek rokonságának sokkal mélyebb és határozottabb tanúsítványa lelhető fel egy fordításban, mint két költemény felszínes és definiálhatatlan hasonlóságában. – Walter Benjamin

In Wahrheit aber bezeugt sich die Verwandtschaft der Sprachen in einer Übersetzung weit tiefer und bestimmter als in der oberflächlichen und undefinierbaren Ähnlichkeit zweier Dichtungen. – Walter Benjamin

Ahora bien, el parentesco entre los idiomas aparece en una traducción de manera más intensa y categórica que en la semejanza superficial e indefinible de dos obras literarias. – Walter Benjamin

...míg a költői szó a saját anyanyelvében a változásokon át is megőrzi magát, a legnagyobb fordításnak is az a sors jut, hogy nyelvének növekedésébe oldódjék, és a megújult nyelvben enyésszen el. – Walter Benjamin

Während das Dichterwort in der seinigen überdauert, ist auch die größte Übersetzung bestimmt in das Wachstum ihrer Sprache ein-, in der erneuten unterzugehen. – Walter Benjamin

...mientras la palabra del escritor sobrevive en el idioma de éste, la mejor traducción está destinada a diluirse una y otra vez en el desarrollo de su propia lengua y a perecer como consecuencia de esta evolución. – Walter Benjamin

Hiszen a fordítás nyelve egy önmagánál magasabb rendű nyelvet jelent... – Walter Benjamin

Mert egy műnek a nyelvtörténet valamely meghatározott időpontjában készült bármelyik fordítása, a mű megtartó tartalmának egy bizonyos oldalát illetően, reprezentálja az összes többi nyelvbeli fordítást. – Walter Benjamin

Denn jede Übersetzung eines Werkes aus einem bestimmten Zeitpunkt der Sprachgeschichte repräsentiert hinsichtlich einer bestimmten Seite seines Gehaltes diejenigen in allen übrigen Sprachen. – Walter Benjamin

...ya que toda traducción de una obra, a partir de un momento determinado de la historia del lenguaje, representa, en relación con un aspecto determinado de su contenido, las traducciones en todos los demás. – Walter Benjamin

Nincs a filozófiának múzsája, nincs múzsája a fordításnak sem. – Walter Benjamin

No existe una musa de la filosofía, como tampoco existe una musa de la traducción. – Walter Benjamin

A fordítás annyira távol áll attól, hogy két elhalt nyelv süket kiegyenlítése legyen, hogy minden forma közül éppen neki jut legsajátabb feladataként, hogy az idegen szó utóérésére, a saját szó fájdalmas torlódásaira figyelmezzen. – Walter Benjamin

So weit ist [die Übersetzung] entfernt, von zwei erstorbenen Sprachen die taube Gleichung zu sein, daß gerade unter allen Formen ihr als Eigenstes es zufällt auf jene Nachreife des fremden Wortes, auf die Wehen des eigenen zu merken. – Walter Benjamin

La traducción está tan lejos de ser la ecuación inflexible de dos idiomas muertos que, cualquiera que sea la forma adoptada, ha de experimentar de manera especial la maduración de la palabra extranjera, siguiendo los dolores del alumbramiento en la propia lengua. – Walter Benjamin

Ama tiszta nyelvet mint idegenbe száműzöttet megváltani a saját nyelvben, a műben foglyul ejtett nyelvet megszabadítani az átköltésben, ez a fordító feladata. – Walter Benjamin

Jene reine Sprache, die in fremde gebannt ist, in der eigenen zu erlösen, die im Werk gefangene in der Umdichtung zu befreien, ist die Aufgabe des Übersetzers. – Walter Benjamin

La misión del traductor es rescatar ese lenguaje puro confinado en el idioma extranjero, para el idioma propio, y liberar el lenguaje preso en la obra al nacer la adaptación. – Walter Benjamin

Mert bizonyos fokig minden nagy írás, legfőképp azonban a szent írások, tartalmazzák sorközeikben virtuális fordításukat. A szent szöveg interlineár-verziója – ez minden fordítás ősképe avagy ideálja. – Walter Benjamin

Denn in irgendeinem Grade enthalten alle großen Schriften, im höchsten aber die heiligen, zwischen den Zeilen ihre virtuelle Übersetzung. Die Interlinearversion des heiligen Textes ist das Urbild oder Ideal aller Übersetzung. – Walter Benjamin

Pues todas las obras literarias conservan su traducción virtual entre las líneas, cualquiera que sea su categoría. Pero las Escrituras sagradas lo hacen en medida muy superior. La versión interlineal de los textos sagrados es la imagen primigenia o ideal de toda traducción. – Walter Benjamin

Én jól tudom, micsoda tudomány, szorgalom, valamint értelem szükségeltetik a jó tolmácsoláshoz... – Luther Márton

Ich weiß wohl [...] was für Kunst, Fleiß, Vernunft, Verstand zum guten Dolmetscher gehöret... – Martin Luther

Was dolmetschen fur kunst mühe und erbeit sey das hab ich wol erfaren... – Martin Luther

Nemegyszer megesett velünk, hogy két, három vagy négy hétig egyetlen szót kerestünk, olykor teljesen hiábavalóan. – Luther Márton

Und ist uns sehr oft begegnet, daß wir vierzehn Tage, drei, vier Wochen, haben ein einziges Wort gesucht und gefragt, haben's dennoch zuweilen nicht gefunden. – Martin Luther

It has often happened that for three or four weeks we have searched and inquired about a single word, and sometimes we have not found it even then. – Martin Luther

Und ist uns wol offt begegenet das wir viertzehen Tage drey vier wochen habe ein einiges wort gesucht und gefragt habens dennoch zu weilen nicht funden. – Martin Luther

Három-négy lapon is végigfuttathatjátok a szemeteket anélkül, hogy egyszer is megakadnátok, miközben észre sem veszitek, mennyi kő és tuskó hevert ott, ahol most mint gyalult padlón mentek végig, és amely köveket és tuskókat verejtékezve, fáradságos munkával takarítottunk el utatokból, hogy rajta az áthaladás akadálytalanná váljék. – Luther Márton

Es läuft jetzt einer mit den Augen durch drei, vier Blätter und stößt nicht einmal an, wird aber nicht gewahr, welche Wacken und Klötze da gelegen sind, wo er jetzt drüber hingehet wie über ein gehobelt Brett, wo wir haben müssen schwitzen und uns ängsten, ehe denn wir solche Wacken und Klötze aus dem Wege räumten, auf daß man könnte so fein daher gehen. – Martin Luther

Leufft einer itzt mit den Augen durch drey odder vier bletter und stösst nicht ein mal an wird aber nicht gewar welche wacken und klötze da gelegen sind da er itzt uber hin gehet wie uber ein gehoffelt bret da wir haben müst schwitzen und uns engsten ehe denn wir solche wacken und klötze aus dem wege reumeten auf das man kündte so fein daher gehen – Martin Luther

The reader can now run his eyes over three or four pages without stumbling once, never knowing what rocks and clods had once lain where he now travels as over a smoothly-planed board. We had to sweat and toil there before we got those boulders and clods out of the way, so that one could go along so nicely. – Martin Luther

Nem engedtem szabad folyást a szavaknak... – Luther Márton

Doch hab ich wiederum nicht allzu frei die Buchstaben lassen fahren... – Martin Luther

Doch hab ich widderümb nicht allzu frey die buchstaben lassen faren... – Martin Luther

On the other hand I have not just gone ahead and disregarded altogether the exact wording in the original. – Martin Luther

Mindig a kudarc felé tart, s még mielőtt harcba szállna, sebes a halántéka. – José Ortega y Gasset

Immer schreitet er der Niederlage entgegen, und schon ehe er in den Kampf eintritt, trägt er die Wunde an der Schläfe. – José Ortega y Gasset

He is always marching toward failure, and even before entering the fray he already carries a wound in his temple. – José Ortega y Gasset

Szellemiekben nincs nála alázatosabb munka. Mégis roppant jelentőségű. – José Ortega y Gasset

In der geistigen Ordnung gibt es kaum eine geringere Arbeit. Am Ende jedoch erweist sie sich als außerordentlich. – José Ortega y Gasset

Among intellectual undertakings, there is no humbler one. Nevertheless, it is an excessively demanding task. – José Ortega y Gasset

Tévedés azt hinnünk, hogy a spanyol ’bosque’, erdő szó ugyanazt jelöli, mint amit a német ’Wald’, a szótárban mégis azt olvassuk, hogy ’Wald’ azt jelenti, hogy erdő. – José Ortega y Gasset

So ist es zum Beispiel falsch, anzunehmen, daß das, was der Spanier 'bosque' nennt, das gleiche sei, was der Deutsche ’Wald’ heißt, und doch sagt man uns das Wörterbuch, das Wald ’bosque’ bedeutet. – José Ortega y Gasset

It is false, for example, to suppose that the thing the Spaniard calls a 'bosque' the German calls a 'Wald', yet the dictionary tells us that Wald means 'bosque'. – José Ortega y Gasset

Láthatják, hogy a fordítás képtelenségének tétele nem irányul a fordítói munka lehetséges nagyszerűsége ellen. Ellenkezőleg, ezzel a tulajdonságával kerül a legelőkelőbb társaságba, s tárja fel előttünk az értelmét. – José Ortega y Gasset

Wie Sie sehen, ist es kein Einwand gegen den möglichen Glanz der Arbeit des Übersetzens, daß man ihre Unmöglichkeit erklärt. Im Gegenteil, dieser Charakter verleiht ihr den höchsten Adel und läßt uns mutmachen, daß sie von Bedeutung ist. – José Ortega y Gasset

As you see, to declare its impossibility is not an argument against the possible splendor of the translator’s task. On the contrary, this characterization admits it to the highest rank and lets us infer that it is meaningful. – José Ortega y Gasset

...a fordítás lehetetlenségének a hangsúlyozása oly messze van annak értelmetlenné nyilvánításától, mint az, hogy valaki is képtelenségnek tartja, hogy anyanyelvünkön beszélgethetünk egymással, merthogy az is utópisztikus tevékenység. – José Ortega y Gasset

...wenn wir die Unmöglichkeit des Übersetzens betonen, so sprechen wir damit dieser Tätigkeit ebensowenig einen Sinn ab, wie es niemand einfallen wird, für absurd zu halten, daß wir uns miteinander in unserer Muttersprache unterhalten, und doch handelt es sich auch hier um ein utopisches Bemühen. – José Ortega y Gasset

...to emphasize its impossibility is very far from depriving the occupation of translating of meaning, for no one would even think of considering it absurd for us to speak to each other in our mother tongue yet, nevertheless, that is also a utopian exercise. – José Ortega y Gasset

S minden nyelv a megnyilatkozásoknak és hallgatásoknak más-más egyensúlyát alkotja. Minden nép elhallgat némely dolgot, hogy elmondhasson mást. Mindent tudniillik nem lehet elmondani. Innen ered a fordítás roppant nehézsége: épp azt próbálja elmondani egy adott nyelven, amit az igyekszik elhallgatni. – José Ortega y Gasset

Und jede Sprache ist eine von den andern verschiedene Gleichung zwischen Äußerungen und Stillschweigen. Jedes Volk verschweigt einige Dinge, um andere sagen zu können. Weil alles zu sagen unmöglich wäre. Daher die ungeheure Schwierigkeit des Übersetzens; bei ihr handelt es sich darum, in einer Sprache gerade das zu sagen, was diese Sprache zu verschweigen pflegt. – José Ortega y Gasset

And each language is a different equation of statements and silences. All peoples silence some things in order to be able to say others. Otherwise, everything would be unsayable. From this we deduce the enormous difficulty of translation: in it one tries to say in a language precisely what that language tends to silence. – José Ortega y Gasset

Meg kell újítani ennek a munkának a presztízsét, és hangsúlyozni kell, hogy elsőrendű szellemi tevékenység. Ha ez megtörténne, a fordításból egyfajta sui generis diszciplína válna, amely folytonos műveléssel sajátos technikát kristályosítana ki, s az csodás módon gazdagítaná szellemi kapcsolatrendszerünket. – José Ortega y Gasset

Es ist nötig, daß das Ansehen dieser Tätigkeit erneuert und daß sie wie eine geistige Arbeit ersten Ranges geschätzt wird. Wenn das geschähe, käme man dahin, das Übersetzen in eine Wissenschaft sui generis zu verwandeln, die, dauernd gepflegt, eine eigene Technik herausbilden würde, die unser geistiges Wegenetz in fabelhafter Weise erweitern würde. – José Ortega y Gasset

It is necessary to restore the prestige of this labor and value it as an intellectual work of the first order. Doing this would convert translating into a discipline sui generis which, cultivated with continuity, would devise its own techniques that would augment our network of intellectual approaches considerably. – José Ortega y Gasset

Az a döntő, hogy a fordításban a saját nyelvből igyekezzünk átlépni az idegen nyelvbe, és nem – ahogy lenni szokott – megfordítva. – José Ortega y Gasset

Das Entscheidende ist, daß wir uns beim Übersetzen bemühen, aus unserer Sprache heraus- in die fremden einzugehen und nicht umgekehrt, was man gewöhnlich zu tun pflegt. – José Ortega y Gasset

What is imperative is that, in translating, we try to leave our language and go to the other—and not the reverse, which is what is usually done. – José Ortega y Gasset

Vagy az írót hagyja lehetőség szerint a maga eredeti helyén, és az olvasót mozdítja el feléje; vagy fordítva, az olvasót hagyja a helyén, és az írót vezeti feléje. – Friedrich Schleiermacher

Entweder der Übersetzer läßt den Schriftsteller möglichst in Ruhe, und bewegt den Leser ihm entgegen; oder er läßt den Leser möglichst in Ruhe und bewegt den Schriftsteller ihm entgegen. – Friedrich Schleiermacher

Ou o tradutor deixa o autor o mais possível em paz e leva o leitor ao seu encontro, ou deixa o leitor o mais possível em paz e leva o autor ao seu encontro. – Friedrich Schleiermacher

A fordítónak pedig azt a célt kell maga elé kitűznie, hogy olvasójának olyan képet és élvezetet nyújtson, amilyet a mű forrásnyelven történő olvasása a hasonló műveltségű embernek biztosít. – Friedrich Schleiermacher

...der Übersetzer muß also sich zum Ziel stellen, seinem Leser ein solches Bild und einen solchen Genuß zu verschaffen, wie das Lesen des Werkes in der Ursprache dem so gebildeten Manne gewährt... – Friedrich Schleiermacher

...o tradutor deve colocar-se por objetivo proporcionar tal imagem e tal fruição ao seu leitor como a leitura da obra na língua do original proporciona ao homem culto... – Friedrich Schleiermacher

A fordító olyan ember, aki [...] ismeri az idegen nyelvet, de akinek az mindig idegen marad; aki nem iskolás módon jár el, az egész megragadása előtt mindig csak az egyest gondolva végig anyanyelvén; aki még ott is, ahol a legzavartalanabb örömét leli a mű szépségeiben, mindig tudatában marad az adott nyelvnek anyanyelvétől való különbözőségének. – Friedrich Schleiermacher

[Der Übersetzer], dem die fremde Sprache geläufig ist, aber doch immer fremde bleibt, der nicht mehr wie die Schüler sich erst das einzelne wieder in der Muttersprache denken muß, ehe er das Ganze fassen kann, der aber doch auch da wo er am ungestörtesten sich der Schönheiten eines Werkes erfreut, sich immer der Verschiedenheit der Sprache von seiner Muttersprache bewußt bleibt. – Friedrich Schleiermacher

...[o tradutor] nós cuidamos de chamá-lo, no melhor sentido da palavra, de admirador e conhecedor, para quem a língua estrangeira é familiar, mas, no entanto, permanece estrangeira, quem não tem mais, como os alunos, que repensar na língua materna primeiramente o particular antes de poder abarcar o todo, mas que também aí, onde ele, na maior tranqüilidade, se compraz com a beleza de uma obra, permanece sempre consciente da diferença entre aquela língua e sua língua materna. – Friedrich Schleiermacher

Milyen ritkán – sőt, ez valódi csoda, mondhatni sohasem – kerül a ritmikai és a melodikus, illetve a dialektikai és grammatikai hűség egymással kibékíthetetlen ellentétbe! – Friedrich Schleiermacher

Aber wie oft, ja es ist schon fast ein Wunder, wenn man nicht sagen muß immer, werden nicht die rhythmische und melodische Treue und die dialektische und grammatische in unversöhnlichem Streit gegen einander liegen! – Friedrich Schleiermacher

Mas quantas vezes, é mesmo quase um milagre não ter que dizer sempre, as fidelidades rítmica e melódica e a dialética e a gramatical não estarão numa disputa irreconciliável uma contra a outra! – Friedrich Schleiermacher

Célját ugyanis azzal még nyilvánvalóan nem éri el, ha egy teljességgel idegen szellem megérinti az olvasót; inkább akkor, ha az olvasó akár csak megsejti a forrásnyelvet és azt, amit a mű e nyelvnek köszönhet. – Friedrich Schleiermacher

Denn der Zwekk ist ja offenbar damit nicht erreicht, daß ein überhaupt fremder Geist den Leser anweht; sondern wenn er eine Ahndung bekommen soll, sei es auch nur eine entfernte, von der Ursprache und von dem was das Werk dieser verdankt, und ihm so einigermaßen ersezt werden soll daß er sie nicht versteht... – Friedrich Schleiermacher

Pois é evidente que o objetivo não é alcançado pelo fato de um espírito estrangeiro qualquer bafejar o leitor; porém, se ele deve receber uma idéia, ainda que remota, da língua do original e daquilo que a obra deve a esta... – Friedrich Schleiermacher

Nem csupán annak a meghatározatlan érzésnek kell tehát eltöltenie őt, hogy amit olvas, az nem hangzik egészen otthonosan. Úgy kell éreznie, hogy az valamely meghatározott másikként hangzik. – Friedrich Schleiermacher

...so muß er nicht nur die ganz unbestimmte Empfindung bekommen, daß was er liest nicht ganz einheimisch klingt; sondern es muß ihm nach etwas bestimmtem anderm klingen... – Friedrich Schleiermacher

...então ele deve não apenas receber a impressão totalmente vaga de que aquilo que lê não soa totalmente vernacular, mas deve-lhe soar como algo determinado e diferente... – Friedrich Schleiermacher

A fordítás olvasója akkor válik egyenrangúvá az eredeti nemesebb olvasójával, ha a nyelv szelleme mellett a szerző voltaképpeni szellemét is képes megsejteni, sőt fokozatosan megragadni a műben. – Friedrich Schleiermacher

...sondern der Leser der Übersetzung wird dem besseren Leser des Werks in der Ursprache erst dann gleich kommen, wann er neben dem Geist der Sprache auch den eigenthümlichen Geist des Verfassers in dem Werk zu ahnden und allmählig bestimmt aufzufassen vermag... – Friedrich Schleiermacher

...o leitor da tradução se equiparará ao melhor leitor da obra na língua do original somente quando puder igualmente perceber na obra e paulatinamente compreender com precisão, ao lado do espírito da língua, também o espírito próprio do autor, para o que, sem dúvida... – Friedrich Schleiermacher

Ki állítaná, hogy akár az antik, akár a germán nyelvekből valaha bármit is lefordítanak francia nyelvre! – Friedrich Schleiermacher

Wer wollte behaupten, es sei jemals etwas weder aus den alten Sprachen, noch aus den germanischen in die französische übersetzt worden! – Friedrich Schleiermacher

Quem afirmaria que alguma vez se traduziu algo das línguas antigas ou germânicas ao francês! – Friedrich Schleiermacher

Túl keveset beszélünk és túl sokat fecsegünk. – Friedrich Schleiermacher

Wir reden zu wenig und plaudern verhältnißmäßig zu viel... – Friedrich Schleiermacher

Dircursamos muito pouco e tagarelamos proporcionalmente demais... – Friedrich Schleiermacher

Bár eljönne az idő, amikor elmondhatjuk, hogy a fordítással kapcsolatos fáradozások teljes tárházát méltó módon kiaknáztuk! – Friedrich Schleiermacher

Und möchte nur jene Zeit kommen, ehe wir den ganzen Kreis der Übersetzermühen würdig durchlaufen haben! – Friedrich Schleiermacher

E que este dia chegue antes de que tenhamos percorrido necessariamente todo o campo de labutas dos tradutores! – Friedrich Schleiermacher

...mikor már egész bélevetett lett a sok nem evéstül, képes lett vóna elenni a hízó elől az ivóst. – Karďż˝csony Sándor

Elfér a végtelenségben, és telik az örökkévalóságból. – Karácsony Sándor

– Ha a világvégin csak te maradnál meg egy bakkecske, hogyan tudnád mégis megszaporítani a világot? – Gyertyát öntenék a faggyújából. – Karácsony Sándor

A mellérendelés elve a határtalan téresség ajándéka. – Karácsony Sándor

Nem is az a bökkenője a mellérendelésnek, hogy nem ismer rendet, fegyelmet, tekintélyt, hanem inkább az, hogy valóságot szegít ellen valóságnak. – Karácsony Sándor

Fordítás közben // Nézlek, nézlek. / Látom a lángelmén a fércet, / a lágy koponya-varratot. / Csak így lehetek cinkosod: / köszönöm a nagylelküséged. – Nemes Nagy Ágnes

Ahány nemzeti nyelv: megannyi bejárhatatlan kozmosza az emberi eszméletnek. Olyan csoda, mint maga az élet, melyet könnyű megsemmisíteni, de lehetetlenség művileg létrehozni. Az anyanyelvünk: szellemi vérhálózatunk. Ezért mondható, hogy bárki nyelvének bántása: vérontás. – Sütő András

A műfordítások nagy része: az eredetinek halvány lenyomata. Cervantesszel szólva: a mintás szőnyeg visszája. Nagy részt mondok, mivel a kiváló tehetségeknek igen kis része vállalkozik műfordításra. A magyar irodalom persze kivételnek látszik. Legnagyobbjai életművüknek egy részét majd mindahányan odadobták a fordítás áldozati oltárára. – Sütő András

És ha egy-egy szót nem tudunk is teljes jelentéskörével lefordítani, nem dől össze a világ. Fontosabb, hogy mondatokat, helyzeteket fordítsunk, hogy a fordítás szövete jó legyen. – Lator László

Ki nem állhatom a műfordításról gyártott ostoba paradoxonokat. („Fordítani nem lehet, de kell.”) Máraival tartok: a nagy költészet rejtélyes hatóereje lebírja a nyelvi határokat, „nem igaz, hogy nem lehet lefordítani”. – Lator László

Hiszen minden lefordított regényben, versben, drámában, tanulmányban ott van egy szeletnyi új világ, ami engem is megújíthat. Ott van a stílusokban, a szóösszetételekben, a részecskegyorsítású képzetekben; ott van a témákat újraszülő vagy meghódító vállalkozásokban. – Csoóri Sándor

A szemközti üzleten ott a titokzatos felirat: Friary Meiux, Treble Gold. Mi a fene lehet ez? Bor-márka? Név? Létra-ügynökség? – Ó ég, ó ég, hogy is lehetne egy nyelvet megtanulni? – Nemes Nagy Ágnes

A műfordítás hiányzó kritikájáról szólva tehát nem az a panaszos kérdés merül föl bennünk, hogy érdemükhöz mérten becsüljük-e műfordítóinkat. Sokkal inkább az: becsüljük-e magunkat? Becsüljük-e annyira a saját költészetünket, amennyire az becsüli magát a műfordítás százados gyakorlatával? Mert a kritikai gyakorlatban mintha két költészet létezne, egy „írt” meg egy fordított, s az utóbbi mint az előbbihez beszállásolt szegény rokon. – Orbán Ottó

A műfordítást egy művelt kisebbség tűrhető luxusának tartani vészes ostobaság. Lebecsülése annak a századokon át, többnyire gyötrelmes körülmények között folytatott harcnak, melyet a Csokonai-féle szellemek vívtak irodalmunk nagykorúsításáért. Lebecsülése élő irodalmunknak is, mely – bölcsen – tanul a világtól, ha tanulhat. – Orbán Ottó

Egy nyelv, ha olyan, mint a magyar, folytonos kihívás, hogy kiderítsük, mit bír ki még a hajlékonysága. A magyar műfordítást persze a tájékozódás igénye hívta létre, de fölvirágzását a befogadó nyelv szinte határtalan rugalmassága tette lehetővé. – Orbán Ottó

?

	A szellemvonat (Der Geisterzug, 1927) Rendezte: Géza von Bolváry Forgatókönyv: Arnold Ridley színdarabja nyomán Benno Vigny és Adolf Lantz Operatőr: Otto Kanturek Szereplők: Guy Newall, Ilse Bois, Louis Ralph, John Manners, Ernö Verebes, Hilde Jennings, Sinaida Korolenko, Hertha von Walther Bemutató: 1927.10.30., Berlin, Marmorhaus	IMDb★ \| filmportal Hossz: 58'53" Baski Sándor: Kísértetek vonata Fordították: Bellók Bernadett, Fülöp József, Horváth Petra, Pallós Áron, Szijártó Hajnalka YouTube \| Videa
	Az éjféli vándor (Der müde Tod, 1921) Rendezte: Fritz Lang Forgatókönyv: Fritz Lang, Thea von Harbou Operatőr: Fritz Arno Wagner, Erich Nitzschmann, Hermann Saalfrank Szereplők: Bernhard Goetzke, Lil Dagover, Walter Janssen, Max Adalbert, Wilhelm Diegelmann, Hans Sternberg, Carl Rückert, Erich Pabst, Karl Platen, Paul Rehkopf Bemutató: 1921.10.06., Berlin, Mozartsaal	IMDb★ \| port.hu \| RottenTomatoes \| filmportal Hossz: 98'13" Fordították (Károli Gáspár bibliafordításának felhasználásával): Bellók Bernadett, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Horváth Petra, Pallós Áron, Szijártó Hajnalka YouTube \| Videa
	A számkivetettek (Die Verrufenen, 1925) Rendezte: Gerhard Lamprecht Forgatókönyv: Luise Heilborn-Körbitz és Gerhard Lamprecht Operatőr: Karl Hasselmann Szereplők: Aud Egede-Nissen, Bernhard Goetzke, Mady Christians, Arthur Bergen Gustav Bemutató: 1925	IMDb★ \| filmportal Hossz: 113' Fordították: Andrási Hajnalka, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Pallós Áron, Radics Nóra YouTube \| Videa
	Vadmacska (Die Bergkatze, 1921) Rendezte: Ernst Lubitsch Forgatókönyv: Ernst Lubitsch és Hanns Kräly Operatőr: Theodor Sparkuhl Szereplők: Pola Negri, Paul Heidemann, Victor Janson, Marga Köhler, Edith Meller, Wilhelm Diegelmann, Hermann Thimig, Paul Biensfeldt Bemutató: 1921.04.12., Berlin, Ufa-Palast am Zoo	IMDb★ \| filmportal Hossz: 85'42" Fordították: Andrási Hajnalka, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Pallós Áron, Zarnóczai Virág Vivien YouTube \| Videa
	A tizenegy ördög (Die elf Teufel, 1927) Rendezte: Zoltan Korda Forgatókönyv: Walter Reisch Operatőr: Leopold Kutzleb és Paul Holzki Szereplők: Gustav Fröhlich, Evelyn Holt, Lissy Arna, Fritz Alberti, Jack Mylong-Münz, Willi Forst, Harry Nestor, Géza L. Weiss	IMDb★ \| filmportal Hossz: 92'42" Fordították: Andrási Hajnalka, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Pallós Áron, Zarnóczai Virág Vivien YouTube \| Videa
	A kedélyes fogház (Das fidele Gefängnis, 1917) Rendezte: Ernst Lubitsch Forgatókönyv: Ernst Lubitsch, Hanns Kräly Operatőr: Theodor Sparkuhl Szereplők: Harry Liedtke, Kitty Dewall, Agda Nilsson, Erich Schönfelder, Emil Jannings, Hanns Kräly, Ossi Oswalda, Paul Biensfeldt, Ernst Lubitsch, Käthe Dorsch Bemutató: 1919.11.07., Berlin, U.T. Nollendorfplatz	IMDb★ \| filmportal Hossz: 67'15" Fordították: Andrási Hajnalka, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Moldován Bence, Pallós Áron, Radics Nóra, Zarnóczai Virág Vivien YouTube \| Videa
	Bölcsődal (Arpad Szomory) (Das Wiegenlied, 1916) Rendezte: Max Mack Forgatókönyv: Hans Brenner Szereplők: Aud Egede-Nissen, Leopoldine Konstantin, Joseph Schildkraut, Rudolph Schildkraut Bemutató: 1916.04.12., Berlin, Marmorhaus	IMDb★ \| filmportal Hossz: 72'03" Fordították: Almási Rubina, Andrási Hajnalka, Csillag Bianka, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Moldován Bence, Pallós Áron, Radics Nóra YouTube \| Videa
	Sújtólég (Schlagende Wetter, 1923) Rendezte: Karl Grune Forgatókönyv: Max Jungk, Julius Urgiß Operatőr: Karl Hasselmann Kosztümtervező: Ernö Metzner Szereplők: Liane Haid, Walther Brügmann, Carl de Vogt, Adele Reuter-Eichberg, Fritz Kampers, Charles Lincoln, Hermann Vallentin, Leonhard Haskel, Eugen Klöpfer Bemutató: 1923.02.15., Berlin	IMDb★ \| filmportal Hossz: 71'49" Fordították: Andrási Hajnalka, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Moldován Bence YouTube \| Videa
	A malojai felhőtünemény (Das Wolkenphaenomen von Maloja, 1924) Rendezte: Arnold Fanck Operatőr: Arnold Fanck Bemutató: 1924.06.18.	IMDb★ \| filmportal Hossz: 10'16" Fordították: Andrási Hajnalka, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Moldován Bence, Radics Nóra YouTube \| Videa
	Az utca (Die Straße, 1923) Rendezte: Karl Grune Forgatókönyv: Karl Grune, Julius Urgiß Operatőr: Karl Hasselmann Szereplők: Anton Edthofer, Aud Egede-Nissen, Leonhard Haskel, Lucie Höflich, Eugen Klöpfer, Sascha, Max Schreck, Hans Trautner Bemutató: 1923.11.29., U.T. Kurfürstendamm, Berlin	IMDb★ \| filmportal Hossz: 79'04" Fordították: Andrási Hajnalka, Ágostai Katalin, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Moldován Bence, Radics Nóra YouTube \| Videa
	Genuine (Genuine, 1920) Rendezte: Robert Wiene Forgatókönyv: Carl Mayer Operatőr: Willy Hameister Szereplők: Fern Andra, Hans Heinrich von Twardowski, Ernst Gronau, Harald Paulsen, John Gottowt, Albert Bennefeld, Louis Brody Bemutató: 1920.09.02., Berlin, Marmorhaus	IMDb★ \| filmportal Hossz: 44' Fordították (német felirat alapján): Andrási Hajnalka, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Moldován Bence, Radics Nóra YouTube \| Videa
	Orlac kezei (Orlacs Hände, 1924) Rendezte: Robert Wiene Forgatókönyv: Louis Nerz Operatőr: Günther Krampf, Hans Androschin Szereplők: Conrad Veidt, Alexandra Sorina, Carmen Cartellieri, Fritz Kortner, Paul Askonas, Fritz Strassny, Hans Homma Bemutató: 1924.09.24., Berlin, Haydn-Kino	IMDb★ \| port.hu \| RottenTomatoes \| filmportal Hossz: 94'29" Fordították: Andrási Hajnalka, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Moldován Bence, Pallós Áron, Radics Nóra YouTube \| Videa
	Elena hercegnő (Prinsesse Elena, 1913) Rendezte: Holger-Madsen Forgatókönyv: Johanne Skram Knudsen Operatőr: Marius Clausen Szereplők: Betty Nansen, Svend Aggerholm, Nicolai Johannsen, Henny Lauritzen Bemutató: 1913.11.20.	IMDb★ \| dfi.dk Hossz: 45'02" Fordították (német képközi feliratok alapján és a hivatalos dán felirat figyelembevételével): Andrási Hajnalka, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Moldován Bence, Radics Nóra YouTube \| Videa
	A prágai diák (Der Student von Prag, 1926) Rendezte: Henrik Galeen Írta: Hanns Heinz Ewers Forgatókönyv: Henrik Galeen, Hanns Heinz Ewers Operatőr: Günther Krampf, Erich Nitzschmann Szereplők: Conrad Veidt, Elizza La Porta, Fritz Alberti, Gräfin Agnes Esterhazy, Ferdinand von Alten, Werner Krauß Bemutató: 1926.10.25., Berlin, Capitol	IMDb★ \| filmportal Hossz: 133'47" Fordították: Fülöp József, Gódor Petra, Kondás Dávid, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem szeminaristái a Károli Közösségi Napokon YouTube \| Videa
	Aszfalt (Asphalt, 1929) Rendezte: Joe May Forgatókönyv: Joe May, Hans Székely, Rolf E. Vanloo Operatőr: Günther Rittau Zene: Willy Schmidt-Gentner (a bemutatón), Karl-Ernst Sasse (1995) Szereplők: Betty Amann, Gustav Fröhlich, Else Heller, Albert Steinrück, Hans Adalbert Schlettow, Hans Albers, Paul Hörbiger Bemutató: 1929.03.12., Berlin, Ufa-Palast am Zoo	IMDb★ \| filmportal Hossz: 94'15" Fordították: Andrási Hajnalka, Csiki Sára, Fülöp József, Gerlei Szilárd, Pallós Áron YouTube \| Videa
	A tetszhalott kínai (Der scheintote Chinese, 1928) Rendezte: Lotte Reiniger Forgatókönyv: Lotte Reiniger A rendező munkatársai: Carl Kochl, Berthold Bartosch	IMDb★ \| filmportal Hossz: 9' Fordították: Balogh Zsombor, Fülöp József, Gódor Petra és Rácz Dominika
	A sztambuli fegyenc (Der Sträfling aus Stambul, 1929) Rendezte: Gustav Ucicky Forgatókönyv: Karl Hartl, Franz Schulz, Robert Liebmann Operatőr: Karl Hasselmann Zene: Willy Schmidt-Gentner (a bemutatón) Szereplők: Heinrich George, Betty Amann, Paul Hörbiger, Willi Forst Bemutató: 1929.08.30., Berlin, U.T. Universum	IMDb★ \| filmportal Hossz: 107'59" Fordították: YouTube \| Videa
	A firenzei hegedűs (Der Geiger von Florenz, 1926) Rendezte: Paul Czinner Forgatókönyv: Paul Czinner Operatőr: Otto Kanturek, Adolf Schlasy, Arpad Viragh Zene: Giuseppe Becce (a bemutatón) Szereplők: Elisabeth Bergner, Conrad Veidt, Nora Gregor, Walter Rilla, Grete Mosheim Bemutató: 1926.03.10., Berlin, Gloria-Palast	IMDb★ \| filmportal Hossz: '" Fordították: YouTube \| Videa
	Emberek vasárnap (Menschen am Sonntag, 1930) Rendezte: Robert Siodmak, Edgar G. Ulmer Forgatókönyv: Billie Wilder, Kurt Siodmak, Robert Siodmak Operatőr: Eugen Schüfftan, Fred Zinnemann Zene: Otto Stenzeel Bemutató: 1930.02.04., Berlin, U.T. Kurfürstendamm	IMDb★ \| filmportal Hossz: '" Fordították: YouTube \| Videa