A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, kérjük, részvételi szándékát jelezze a konferencia regisztrációs felületén (jelentkezési határidő: 2022. október 18.).

Absztraktok

Dr. habil. Ollé János (Pannon Egyetem, Digitális Módszertani Intézet)

A felsőoktatás lehetőségei, küldetései és kihívásai a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazhatóságában

Most sem az a kérdés, hogy mit tud majd (/már) a technológia. Az a kérdés, hogy mit akar tudni, és miben szeretne fejlődni az, aki majd a technológiát használja. Ha már túl vagyunk a tanárleváltás és a világmegváltás, a szemkápráztató tech-hype, vagy éppenséggel a felsőoktatás iskolátlanításának dementorain, akkor érdemes átgondolnunk, hogy az oktatás-menedzsment és oktatás-módszertan feladataiban általában mire szeretnénk és mire tudjuk használni a mesterséges intelligenciát. A válasz itt és most a mesterséges intelligencia, de pontosan milyen kérdésekre is találhatjuk meg ezt a választ a felsőoktatásban? Az oktatás hatékonyságának és eredményességének a növelése, a lemorzsolódás csökkentése hogyan érhető el tutoriális chatbotok, LXP alapú e-learning környezetek, adaptív tanulási folyamatok, vagy akár bevonódást erősítő formatív értékelések időzíthető alkalmazásával? Újraértelmezhetjük a hálózati tanulást és a konnektivizmusban megismert tanulásszervezés lehetőségeit egy facilitáló MI környezet segítségével? Van már elegendő oktatási tartalmunk és szakmódszertani kompetenciánk a személyre szabott tanulási feladatok felépítéséhez? Mit várhatunk el a mesterséges intelligenciától a hallgatói tehetséggondozásban, tudományos diákköri kutatómunka továbbfejlesztésében? Milyen felsőoktatás-pedagógiai narratíva képes befogadni és integrálni az újabb innovatív technológiát és mindez milyen feladatot jelent a képzők képzése oktatási programok tervezésében? Eléggé bátrak vagyunk már ahhoz, hogy az MI alkalmazását akár saját magunk felé is irányítsuk és az oktatási minőségbiztosításban egy új korszakot nyissunk?

---

Dr. Dietz Ferenc (Gábor Dénes Főiskola, Oktatás és Tudatosítás Munkacsoport)

MI célkitűzések és jó gyakorlatok a felsőoktatásban

A jelen digitális trendjei valóban gyökeresen megváltoztatják mindannyiunk jövőjét? Mit tartogat számunkra a mesterséges intelligencia? Az emberi és a kulturális evolúció mellett vagy helyette zajlik majd egy új technológiai evolúció? Az ember fizikai és mesterséges intelligenciával való „felerősítése” egy jobb korszakot vagy hatalmas veszélyeket rejthet számunkra? Jogos a munkavállalók azon félelme, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése miatt elveszítik a munkahelyüket? A munkafeladatok átalakulását hogyan lehet megfelelő eszközökkel lehetőséggé alakítanunk az oktatásban, az egyén, a társadalom és a gazdaság számára? Magyarország mesterséges intelligencia stratégiájának fontos célkitűzése, hogy a mesterséges intelligenciára pozitív, izgalmas, mindennapjainkat segítő, végtelen lehetőségeket kínáló technológiai megoldásként gondoljuk, ismerve a benne rejlő társadalmi és technológiai veszélyeket is. A mesterséges intelligenciával való közös jövőnknek, hogy melyik forgatókönyve fog idővel megvalósulni, abban a felsőoktatásnak igen nagy felelőssége van. A sok bizonytalan tényező között egyetlen biztos pont az együttélés a mesterséges intelligenciával, ezért addig kell megalkotni a technikai, filozófiai, társadalmi, jogi és etikai válaszokat, amíg a döntés a Mi és nem az MI kezében van. A hazai jó gyakorlatok száma egyre növekszik, a felsőoktatásban a mesterséges intelligencia oktatása mellett innováció és alkalmazásközpontú szemlélettel már jelentős ipari kutatások is folynak. A pozitív MI jövőkép, az emberiség érdekében történő töretlen fejlődés kulcsa a Mi kezünkben van.

---

Turi Attila (Panopto)

Panopto alapú előadás rögzítési rendszer

A felsőoktatásban a videó régóta jelen van, de sok intézménynél sokáig a helykeresési fázis jellemezte, a COVID azonban globálisan nagy lökést adott a technológia elterjedésének. A hirtelen lezárások miatt a különböző videokonferencia platformok (MS Teams, Zoom, WebEX) bevezetése volt a kézenfekvő lépés, de a tantermi előadások rögzítése, tárolása, visszanézhetőségének hosszú távú biztosítása egy hosszabb távú stratégiát igényel.

A felsőoktatás területén világszerte elterjedt Panopto felhő alapú tartalom menedzsment szolgáltatását több magyar intézmény is bevezette, az előadás kitér az ezzel kapcsolatos feladatokra, kihívásokra, tapasztalatokra. A tananyagok tantermi rögzítése “normális” körülmények között is értéket képviselhet az oktatási intézményeknek, és az oktatótermekbe telepítendő előadás rögzítő eszközök (Lecture Capture) területén pedig az MI is egyre nagyobb teret kap, az ezzel kapcsolatos hazai fejlesztési eredményekről is beszámolunk előadásunkban.

---

Szilágyi Ádám (Digitális Jólét Program)

Az MI-re, mint innovációs trendre adott hazai és nemzetközi válaszok

A társadalom működését meghatározó innovációk sajátossága, hogy legalább annyi lehetőséget rejtenek magukban, mint veszélyt. A mesterséges intelligencia várható gazdasági, munkaerőpiaci hatásairól a számos prognózis révén már könnyen tájékozódhatunk, a jövőnkre vonatkozó tudásunk gyorsan bővül. Az MI térnyerését mutatja az is, hogy a témával kapcsolatos ismeretek a gyakorlatban - s nem csak az elvárások szintjén - is egyre gyakrabban jelennek meg az oktatási intézmények gyakorlatában. Az MI jelenlegi és várható hatásaira számos meghatározó államközi szereplő és állam, köztük Magyarország is, alapelvek, stratégia, egyezmény, vagy konkrét cselekvéscsomag kidolgozásával reagált. Egyes lépések középpontjában a széleskörű érzékenyítés és az ismeretek bővítése állt, mások a fejlesztések ösztönzését, a technológiai fejlődést segítették. Milyen eredményt várhatunk ezektől a lépésektől? Mi biztosíthatja, hogy az innováció ütemével lépést tartsunk: egyáltalán felvehetjük-e technológiai fejlődés ritmusát? Mi állhat az érdekünkben: ha a mesterséges intelligencia megértésére és fejlesztésére vagy az olyan emberi képességek fejlesztésére fókuszálunk, mint a kreativitás, kommunikáció és együttműködés?

---

Gere Ferenc (Stiefel kft.)

Holland kreativitással és német minőségben vizuáltechnika Magyarországon?

• Digitalizáció az oktatásban
• 20. századi technológia folyamatos cseréje
• okos tantermek megjelenése
• Edding mint „fogalom” Németországban
• Új irányok a vizuáltechnikában hagyományos és digitális vonalon
• Hány eszközt helyettesíthetünk digitális táblával?
• Projektornak is van alternatívája?
• Digitális tantermekben rejlő lehetőségek, de mi kell hozzá?
• Legamaster Discover-Evolve- Supreme digitális táblák

---

Molnár Tamás (Debreceni Egyetem, Multimédia és E-learning Technikai Központ)

Mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségei az oktatásban

A mesterséges intelligencia (AI) és az emberek közötti kommunikációra szolgáló alkalmazások már itt vannak mindennapjainkban. Az okostelefon segédeket, az okoshangszórókat vagy a webportálokon a csevegőrobotokat már sok ember használja. A mesterséges intelligencia használata az oktatásban is terjed és többféle alkalmazás lehetséges. Az elearning kurzusok használata közben rengeteg adat keletkezik. Ezeket elemezve, a tanulónak figyelmeztetések küldhetőek illetve előrejelezhető a tanítás eredményessége. Csevegőrobotok alkalmazásával beszélgetés formájában történhet kommunikáció. A csevegőrobot összeköthető az elterjedt elearning rendszerekkel (pl. Canvas, Moodle). Nem azonosított felhasználó esetén, a robot válaszol a gyakran feltett kérdésekre (GYIK). A bejelentkezett felhasználó személyes adatokat igénylő kérdésekre is választ kaphat. A hallgatók hozzáférhetnek a kurzus tesztjeihez is a hangalapú felhasználói felületen keresztül. Néhány példával bemutatjuk, hogy már a magyar egyetemeken is használnak mesterséges intelligencia alapú, oktatást segítő szolgáltatásokat. A csevegőrobotok új és egyedi oktatási alkalmazásokat, módszereket nyújtanak, hatékonyan segítik a hallgatókat és az oktatókat, így a tanulás/tanítás színvonala növelhető.

---

Workshop A: Profformance: az akadémiai oktatók teljesítményének értékelési eszköze (Beke Márton, Besze Szilvia, Lőrik Lilla, TKA)

A PROFFORMANCE projekt keretében kidolgozott 3 dimenziós, több szempontú PROFFORMANCE értékelő eszköz a felsőoktatási oktatók teljesítményét értékeli, adatokat szolgáltatva az oktatás és tanulás minőségének javítását célzó többszintű döntéshozatalhoz. A felsőoktatási intézmények használhatják a meglévő minőségbiztosítási rendszereik kiegészítésére, de nagyszerű eszköz az európai együttműködésekhez, pl. az Európai Egyetemi Szövetségek számára megoldást nyújthatnak a közös kurzusok minőségbiztosítására.

A műhely keretében az érdeklődő résztvevők - felsőoktatási oktatók, vezetők és szakemberek - megismerhetik a háromdimenziós, komplex, adaptív eszköz működését és felhasználási lehetőségeit.

Az eszköz előnyei:

1. A tanári szerepek, feladatok, kompetenciák széles körét fedi le.
2. Kitekintést nyújt fontos területekre: digitalizáció, inklúzió, nemzetköziesítés, fenntarthatóság.
3. A tanárok teljesítményét 3 nézőpontból vizsgálja: az oktató, a kollégák és a diákok szemszögéből.

A workshop fő céljai és tervezett kimenetele

A workshop célja, hogy bemutassa a PROFFORMANCE értékelő eszközt, és lehetőséget adjon a résztvevőknek annak kipróbálására, kérdésfeltevésére, visszajelzésére. A fő cél az eszköz használatának elősegítése az egyes felsőoktatási oktatók, intézményvezetés, minőségbiztosítási ügynökségek, vagy akár nemzeti hatóságok, európai szakmai testületek körében.

Az eszköz ingyenesen elérhető a tool.profformance.eu oldalon (2022 őszétől)

A műhely tervezett tematikája:

1. Röviden bemutatjuk a PROFFORMANCE projektet és a PROFFORMANCE értékelő eszközt és platformját
2. A résztvevők profilja alapján csoportokat hozunk létre
3. Egy demo segítségével a résztvevők kipróbálhatják a társértékelés működését
4. Ezután a résztvevőknek lehetősége lesz az önértékelés egy vagy több tematikus területének kitöltésére
5. Az eredmények elemzése után, beszélgetés a résztvevők intézményeiben való alkalmazási lehetőségekről
6. Kérdés-válasz és visszajelzés

A műhely vezetője: Dr. Beke Márton és Besze Szilvia, valamint Lőrik Lilla facilitátor

---

Workshop B: Tanulási élmény a legmagasabb fokon – Skillgo tananyagfejlesztő (Pauer László és Horváth Szilvia Neting Informatika Kft.)

Hatékonyság növelés az eLearningben adaptív tananyagokkal

A Neting Informatika Kft. több, mint 3000 megvalósított egyedi fejlesztésű eLearning megoldás után, életre keltette első, saját fejlesztésű eLearning tananyagszerkesztőjét, a Skillgo-t. A Skillgo egy professzionális eLearning tananyagfejlesztő eszköz, ami nemzetközi szinten is kiemelkedő minőségű oktatási anyagok készítését teszi lehetővé.

A Skillgo fejlesztésének célja, hogy egyszerűen és hatékonyan fejleszthessünk komplex módszertani megoldásokkal felszerelt tananyagokat, a modern kor elvárásainak megfelelő technológiával. A Skillgo a tananyagkészítők számára teljeskörű – beleértve tejesesen akadálymentes (WCAG 2.1 Level A) - megoldást kínál, testre szabható, és riportálható a tanulási folyamat benne. A Skillgo költséghatékonyan üzemeltethető és platformtól független eszköz.

A Skillgo-val rugalmasan alakítható, személyre szabható az eLearning tananyag. Fontos újítás, hogy a tartalom módosítása a tananyagkészítő szoftver nélkül is lehetséges. A tananyag adaptív módszertannal fejleszti a tanulót, ezen felül pedig választhatóvá tehető a tanuló/felhasználó bármilyen attribútuma, vagyis például munkakörre szabható a tanulási folyamat.

A Skillgo-ba épített mesterséges intelligencia segítségével az adaptív tanulás a következő szintre léphet. A differenciálás, adaptivitás és teszteléses tanulás elvein nyugszik.

A Skillgo felhasználóbarát és reszponzív kialakítású, amely alkalmas a modern, gyakorlatorientált oktatásmódszertan használatára is, mindemellett fontos cél, hogy megfizethető legyen magánemberek és közoktatásban részt vevő oktatók, előadók számára is.

---

Workshop C: VR/AR az oktatásban (Dr. Czékmán Balázs)

A modern technológiák egyre könnyebb hozzáférhetőségének köszönhetően, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) is teret kap(hat)nak az oktatásban, mind a tartalomfogyasztás (például szemléltetés), mind a tartalomelőállítás terén. A VR lehetőséget biztosít olyan helyek és szituációk megismerésére, felfedezésére, és azokkal kapcsolatos tudásépítésre, melyekre egyébként nem volna megvalósítható. Az egyre nagyobb teljesítményű mobil eszközök felhasználásával a kiterjesztett valóság megteremti a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolását, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is. A workshopon bemutatásra kerül a Mixed Reality (ezáltal az AR és a VR) elméleti háttere, valamint az ahhoz kapcsolható pedagógiai teóriák. A műhelymunka gyakorlati részében pedig a közoktatásban és a felsőoktatásban is kipróbált VR (Google Utcakép, YouTube 360 fokos videók) és AR (Quiver, ARLOOPA, LandscapAR, eduARdo) alkalmazások kerülnek bemutatásra és közös kipróbálásra, ezáltal alkalmat teremtve az IKT kompetenciák tantárgyakba ágyazott komplex fejlesztésére.