09:00-09:10 Megnyitó: Prof. Dr. habil. Furkó B. Péter rektorhelyettes (Károli Gáspár Református Egyetem)
Dr. habil. Dringó-Horváth Ida (Károli Gáspár Református Egyetem, IKT Kutatóközpont)
09:15-09:40 Plenáris: Dr. habil. Ollé János (Pannon Egyetem, Digitális Módszertani Intézet): A felsőoktatás lehetőségei, küldetései és kihívásai a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazhatóságában
09:40-09:50 kérdés-felelet ikononline/jelenléti kérdések/hozzászólások megválaszolása
9:50-10:20 Plenáris: Dr. Dietz Ferenc (Gábor Dénes Főiskola, Oktatás és Tudatosítás Munkacsoport): MI célkitűzések és jó gyakorlatok a felsőoktatásban
10.20-10.30 kérdés-felelet ikononline/jelenléti kérdések/hozzászólások megválaszolása
10:30-10:50
kávészünet ikonkávészünet
10:50-12:10 A felsőoktatói digitális kompetenciák fejlesztésének eszközei: könyv- és kurzus-bemutatók
  • Hodosi Péter: Panopto előadás-rögzítő rendszer
  • Molnár Tamás: Chatbotok a Moodle-ban és egyéb felsőoktatási rendszerekben
  • Digitális Jólét Program: A Digitális Jólét Program MI projektjei
  • Stiefel kft.: Okostermek a felsőoktatásban
12:10-13:00 ebéd szünet ikonEbéd
13:00-14:20 Kerekasztal beszélgetés:
  • Dr. habil. Dringó-Horváth Ida (Károli Gáspár Református Egyetem, IKT Kutatóközpont)
  • Dr. habil. Ollé János (Pannon Egyetem, Digitális Módszertani Intézet)
  • Dr. Vörös Zoltán (Pécsi Tudományegyetem, Digitális Oktatás- és Tanulástámogató Munkacsoport)
  • Kovács István Vilmos (Budapest Metropolitan Egyetem, Oktatásmódszertani Kutató Csoport)
  • Lengyelné Dr. Molnár Tünde (Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Digitális Technológiai Intézet)
14:20-14:40 Közös zárás, nyereményjáték
14:40-15:00 kávészünet ikon kávészünet
15:00-16:30 Választható számítógéptermi Workshopok:
Workshop A:

Profformance: az akadémiai oktatók teljesítményének értékelési eszköze (Beke Márton, Besze Szilvia, TKA)

Workshop B:

Tanulási élmény a legmagasabb fokon – Skillgo tananyagfejlesztő
(Pauer László, Neting Informatika Kft.)

Workshop C:

VR/AR az oktatásban (Dr. Czékmán Balázs)

Workshopokkal párhuzamosan: A felsőoktatás digitalizációja - intézményi fórum (zártkörű, a módszertani központok vezetői, munkatársai számára)

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, kérjük, részvételi szándékát jelezze a konferencia regisztrációs felületén.


Absztraktok

Ollé János arcképe
Dr. habil. Ollé János (Pannon Egyetem, Digitális Módszertani Intézet)

A felsőoktatás lehetőségei, küldetései és kihívásai a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazhatóságában

Most sem az a kérdés, hogy mit tud majd (/már) a technológia. Az a kérdés, hogy mit akar tudni, és miben szeretne fejlődni az, aki majd a technológiát használja. Ha már túl vagyunk a tanárleváltás és a világmegváltás, a szemkápráztató tech-hype, vagy éppenséggel a felsőoktatás iskolátlanításának dementorain, akkor érdemes átgondolnunk, hogy az oktatás-menedzsment és oktatás-módszertan feladataiban általában mire szeretnénk és mire tudjuk használni a mesterséges intelligenciát. A válasz itt és most a mesterséges intelligencia, de pontosan milyen kérdésekre is találhatjuk meg ezt a választ a felsőoktatásban? Az oktatás hatékonyságának és eredményességének a növelése, a lemorzsolódás csökkentése hogyan érhető el tutoriális chatbotok, LXP alapú e-learning környezetek, adaptív tanulási folyamatok, vagy akár bevonódást erősítő formatív értékelések időzíthető alkalmazásával? Újraértelmezhetjük a hálózati tanulást és a konnektivizmusban megismert tanulásszervezés lehetőségeit egy facilitáló MI környezet segítségével? Van már elegendő oktatási tartalmunk és szakmódszertani kompetenciánk a személyre szabott tanulási feladatok felépítéséhez? Mit várhatunk el a mesterséges intelligenciától a hallgatói tehetséggondozásban, tudományos diákköri kutatómunka továbbfejlesztésében? Milyen felsőoktatás-pedagógiai narratíva képes befogadni és integrálni az újabb innovatív technológiát és mindez milyen feladatot jelent a képzők képzése oktatási programok tervezésében? Eléggé bátrak vagyunk már ahhoz, hogy az MI alkalmazását akár saját magunk felé is irányítsuk és az oktatási minőségbiztosításban egy új korszakot nyissunk?


Dietz Ferenc arcképe
Dr. Dietz Ferenc (Gábor Dénes Főiskola, Oktatás és Tudatosítás Munkacsoport)

MI célkitűzések és jó gyakorlatok a felsőoktatásban

A jelen digitális trendjei valóban gyökeresen megváltoztatják mindannyiunk jövőjét? Mit tartogat számunkra a mesterséges intelligencia? Az emberi és a kulturális evolúció mellett vagy helyette zajlik majd egy új technológiai evolúció? Az ember fizikai és mesterséges intelligenciával való „felerősítése” egy jobb korszakot vagy hatalmas veszélyeket rejthet számunkra? Jogos a munkavállalók azon félelme, hogy a mesterséges intelligencia gyors fejlődése miatt elveszítik a munkahelyüket? A munkafeladatok átalakulását hogyan lehet megfelelő eszközökkel lehetőséggé alakítanunk az oktatásban, az egyén, a társadalom és a gazdaság számára? Magyarország mesterséges intelligencia stratégiájának fontos célkitűzése, hogy a mesterséges intelligenciára pozitív, izgalmas, mindennapjainkat segítő, végtelen lehetőségeket kínáló technológiai megoldásként gondoljuk, ismerve a benne rejlő társadalmi és technológiai veszélyeket is. A mesterséges intelligenciával való közös jövőnknek, hogy melyik forgatókönyve fog idővel megvalósulni, abban a felsőoktatásnak igen nagy felelőssége van. A sok bizonytalan tényező között egyetlen biztos pont az együttélés a mesterséges intelligenciával, ezért addig kell megalkotni a technikai, filozófiai, társadalmi, jogi és etikai válaszokat, amíg a döntés a Mi és nem az MI kezében van. A hazai jó gyakorlatok száma egyre növekszik, a felsőoktatásban a mesterséges intelligencia oktatása mellett innováció és alkalmazásközpontú szemlélettel már jelentős ipari kutatások is folynak. A pozitív MI jövőkép, az emberiség érdekében történő töretlen fejlődés kulcsa a Mi kezünkben van.


Beke Márton arcképe
Workshop A: Profformance: az akadémiai oktatók teljesítményének értékelési eszköze (Beke Márton, Besze Szilvia, TKA

A PROFFORMANCE projekt keretében kidolgozott 3 dimenziós, több szempontú PROFFORMANCE értékelő eszköz a felsőoktatási oktatók teljesítményét értékeli, adatokat szolgáltatva az oktatás és tanulás minőségének javítását célzó többszintű döntéshozatalhoz. A felsőoktatási intézmények használhatják a meglévő minőségbiztosítási rendszereik kiegészítésére, de nagyszerű eszköz az európai együttműködésekhez, pl. az Európai Egyetemi Szövetségek számára megoldást nyújthatnak a közös kurzusok minőségbiztosítására.

A műhely keretében az érdeklődő résztvevők - felsőoktatási oktatók, vezetők és szakemberek - megismerhetik a háromdimenziós, komplex, adaptív eszköz működését és felhasználási lehetőségeit.

Az eszköz előnyei:

  1. A tanári szerepek, feladatok, kompetenciák széles körét fedi le.
  2. Kitekintést nyújt fontos területekre: digitalizáció, inklúzió, nemzetköziesítés, fenntarthatóság.
  3. A tanárok teljesítményét 3 nézőpontból vizsgálja: az oktató, a kollégák és a diákok szemszögéből.

A workshop fő céljai és tervezett kimenetele

A workshop célja, hogy bemutassa a PROFFORMANCE értékelő eszközt, és lehetőséget adjon a résztvevőknek annak kipróbálására, kérdésfeltevésére, visszajelzésére. A fő cél az eszköz használatának elősegítése az egyes felsőoktatási oktatók, intézményvezetés, minőségbiztosítási ügynökségek, vagy akár nemzeti hatóságok, európai szakmai testületek körében.

Az eszköz ingyenesen elérhető a tool.profformance.eu oldalon (2022 őszétől)

A műhely tervezett tematikája:

  1. Röviden bemutatjuk a PROFFORMANCE projektet és a PROFFORMANCE értékelő eszközt és platformját
  2. A résztvevők profilja alapján csoportokat hozunk létre
  3. Egy demo segítségével a résztvevők kipróbálhatják a társértékelés működését
  4. Ezután a résztvevőknek lehetősége lesz az önértékelés egy vagy több tematikus területének kitöltésére
  5. Az eredmények elemzése után, beszélgetés a résztvevők intézményeiben való alkalmazási lehetőségekről
  6. Kérdés-válasz és visszajelzés

A műhely vezetője: Dr. Beke Márton és Besze Szilvia


Pauer László arcképe Horváth Szilvia arcképe
Workshop B: Tanulási élmény a legmagasabb fokon – Skillgo tananyagfejlesztő (Pauer László és Horváth Szilvia Neting Informatika Kft.)

Hatékonyság növelés az eLearningben adaptív tananyagokkal

A Neting Informatika Kft. több, mint 3000 megvalósított egyedi fejlesztésű eLearning megoldás után, életre keltette első, saját fejlesztésű eLearning tananyagszerkesztőjét, a Skillgo-t. A Skillgo egy professzionális eLearning tananyagfejlesztő eszköz, ami nemzetközi szinten is kiemelkedő minőségű oktatási anyagok készítését teszi lehetővé.

A Skillgo fejlesztésének célja, hogy egyszerűen és hatékonyan fejleszthessünk komplex módszertani megoldásokkal felszerelt tananyagokat, a modern kor elvárásainak megfelelő technológiával. A Skillgo a tananyagkészítők számára teljeskörű – beleértve tejesesen akadálymentes (WCAG 2.1 Level A) - megoldást kínál, testre szabható, és riportálható a tanulási folyamat benne. A Skillgo költséghatékonyan üzemeltethető és platformtól független eszköz.

A Skillgo-val rugalmasan alakítható, személyre szabható az eLearning tananyag. Fontos újítás, hogy a tartalom módosítása a tananyagkészítő szoftver nélkül is lehetséges. A tananyag adaptív módszertannal fejleszti a tanulót, ezen felül pedig választhatóvá tehető a tanuló/felhasználó bármilyen attribútuma, vagyis például munkakörre szabható a tanulási folyamat.

A Skillgo-ba épített mesterséges intelligencia segítségével az adaptív tanulás a következő szintre léphet. A differenciálás, adaptivitás és teszteléses tanulás elvein nyugszik.

A Skillgo felhasználóbarát és reszponzív kialakítású, amely alkalmas a modern, gyakorlatorientált oktatásmódszertan használatára is, mindemellett fontos cél, hogy megfizethető legyen magánemberek és közoktatásban részt vevő oktatók, előadók számára is.


Dr. Czékmán Balázs arcképe
Workshop C: VR/AR az oktatásban (Dr. Czékmán Balázs)

A modern technológiák egyre könnyebb hozzáférhetőségének köszönhetően, a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) is teret kap(hat)nak az oktatásban, mind a tartalomfogyasztás (például szemléltetés), mind a tartalomelőállítás terén. A VR lehetőséget biztosít olyan helyek és szituációk megismerésére, felfedezésére, és azokkal kapcsolatos tudásépítésre, melyekre egyébként nem volna megvalósítható. Az egyre nagyobb teljesítményű mobil eszközök felhasználásával a kiterjesztett valóság megteremti a valóságos világ objektumainak és a digitális információknak az összekapcsolását, támogatva egyúttal a kollaboratív, élmény-alapú tanulási módszerek alkalmazását is. A workshopon bemutatásra kerül a Mixed Reality (ezáltal az AR és a VR) elméleti háttere, valamint az ahhoz kapcsolható pedagógiai teóriák. A műhelymunka gyakorlati részében pedig a közoktatásban és a felsőoktatásban is kipróbált VR (Google Utcakép, YouTube 360 fokos videók) és AR (Quiver, ARLOOPA, LandscapAR, eduARdo) alkalmazások kerülnek bemutatásra és közös kipróbálásra, ezáltal alkalmat teremtve az IKT kompetenciák tantárgyakba ágyazott komplex fejlesztésére.