A 2025 januárjában kezdődött négyéves kutatásunk az írásbeliség gyakorlatait és ideológiáit a nyelvi sokféleség, a technológiai és a társadalmi jelenségek összefüggéseiben vizsgálja. Abból indulunk ki, hogy az írásbeliség mindig is fontos szerepet játszott a társadalom szerveződésében és rétegződésében. A nyomtatás feltalálása és a közoktatás bevezetése mind-mind meghatározó változásokat hoztak az írás és a társadalom összefüggéseinek történetében. Ugyanez figyelhető meg ma a digitális technológiák vonatkozásában is: az informatikai forradalommal az írásnak is újfajta gyakorlatai jönnek létre. „Az írás szociolingvisztikai vizsgálata: Változó írásbeli gyakorlatok és ideológiák” (angol címe Sociolinguistics of Writing, betűszavával SLoW) című projektben ezért három különböző területen folytatunk vizsgálatot az írás változásaihoz kapcsolódóan.

Our four-year research project, which started in January 2025, explores practices and ideologies of writing in the context of linguistic diversity, technological developments, and social relations. Writing has always played a significant role in the organisation and stratification of society. Both the invention of printing and the introduction of public education have brought about crucial changes in the history of the relationship between writing and society. The same is visible today in the case of digital technologies: with the information revolution, new practices of writing have been emerging. In the project called Sociolinguistics of Writing (SLoW), we carry out research in three areas to examine such recent changes of writing.

Az első vizsgálatban a textualizáció változásával foglalkozunk, vagyis a beszéltnyelvi jellemzők írásban való megjelenésével. Ezen belül a tájnyelvi írásbeliség közösségi gyakorlatait elemezzük, vagyis olyan közösségimédia-oldalak és közönségük tevékenységét, amelyek reflektálttá teszik írott és egyéb multimodális formában is a nyelv térbeli változatosságát.

In the first study, we focus on the changes of entextualisation; specifically, on how the features associated with spoken language appear in writing. We analyse the community practices of dialect writing: the activities of social media sites, including those of their audiences, which reflect on the spatial diversity of language in written and other multimodal forms.

A második vizsgált változás a kollaboráció, vagyis az írás társas és közös tevékenységként való elismerése és gyakorlása. Ebben a vizsgálatban a felsőoktatás kontextusa kerül előtérbe, ahol azt figyeljük meg, hogy hogyan írnak az egyetemi hallgatók egyénileg és közösen.

The second study considers the transformations in collaborative writing, i.e, the recognition and practice of writing as a social and shared activity. In this study, we focus on the context of higher education, and examine how students write individually and collaboratively.

A digitalizáció a harmadik vizsgált változás. Az írás médiumainak átalakulásából számunkra a legérdekesebb az, ahogyan migrációban érintett személyek tartanak kapcsolatot másokkal. Ebben a vizsgálatban külföldön élő magyarok és Magyarországon élő külföldiek gyakorlatait hasonlítjuk össze.

Digitalisation and transformations in the media of writing is what the third study accounts for. We are mostly interested in the ways people in migration keep contact with others. In this study, we compare the literacy practices of Hungarians living abroad and foreigners living in Hungary.

A négyéves kutatási projekt e három terület összehasonlításával zárul. Az egyes kutatási területeket összekapcsolja a résztvevők írásbeliségének vizuális feltérképezése is, amelyhez az általunk létrehozott „literagram” módszerét alkalmazzuk.

By the fourth year, the project concludes with a comparison of these three studies. The three research areas are integrated through a visual mapping of participants’ writing practices, for which we introduce the method of ’literagram’.

A kutatásunk a civil tudomány paradigmájához kapcsolódva lehetőséget ad arra, hogy a vizsgálatok folyamatába a tudománnyal nem hivatásszerűen foglalkozó résztvevők is aktívanbevonódjanak, illetvehogy az eredmények számukra is hozzáférhetővé váljanak. Ehhez egyfelől részvételi kutatási módszerekre, másrészt a Nyelvi piknik című eseménysorozatra támaszkodunk, ahol félévente bemutatjuk a kutatás előrehaladását. A civil résztvevőkkel való együttműködés a kutatásunk irányaira is hatással van. Az egyik Nyelvi pikniken a civil résztvevők érdeklődéséből nőtt ki az az ötlet, hogy a szövegalkotás gépi tevékenységgé formálódását is tanulmányozzuk. Azt figyeljük meg, hogy milyen hatással vannak a mesterséges intelligencia segítségével alkotott szövegek a szerzőséggel kapcsolatos elképzeléseinkre.

Furthermore, embedded in the paradigm of citizen science, our research provides an opportunity for non-professional participants not only to access the results, but also for active involvement in the research process. To this end, we rely on participatory research methods as well as on the event series called Language Picnic, where we present the actual state of research every six months. Cooperation with civil participants also impacts on the directions our research takes. In one of the Language Picnincs, it was civil participants’ interest that inspired the idea to examine the process of text creation becoming a machine activity. We examine how texts created with the use of artificial intelligence affect ideas of authorship.

A projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, az NKKP STARTING pályázati program finanszírozásában valósul meg 150824 kódszámmal a Károli Gáspár Református Egyetemen.

The project is supported by the National Research, Development and Innovation Fund of the Ministry of Culture and Innovation of Hungary, financed under the NKKP Starting funding scheme under project no. 150824 at the Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary.