Absztraktok

Dr. Fenyvesi Kristóf, egyetemi kutató (Finn Oktatáskutató Intézet, Jyväskyläi Egyetem, Finnország - Tallinni Egyetem, Észtország)

Jövőképek és hallucinációk: digitális átalakulás és átalakuló digitalizáció a finn, az észt és az európai felsőoktatásban

Az előadás a teljes finn felsőoktatást átformáló DigiVisio2030 koncepciójától (https://digivisio2030.fi/en/frontpage/) indulva bemutatja az oktatás szempontjából meghatározó etikus és kreatív Mesterséges Intelligenciával kapcsolatos kihívásokat, az Európai Bizottság DigiEduHack programját (https://digieduhack.com/), a Finn Oktatáskutató Intézet Innovatív Tanulási Környezetek kutatócsoportja (https://www.jyu.fi/it/en/research/research-areas/cognitive-science-and-educational-technology/), valamint a Tallinni Egyetem STEAM4Edu klaszterének (https://www.tlu.ee/en/hti/teadus/educational-innovation-collaboration-cluster-steam4edu) kapcsolódó projektjeit.

Dr. Fenyvesi Kristóf finnországi magyar kutató, szakterületei közé tartozik a tudományközi tanulás (STEM & STEAM), a matematika és a művészet kapcsolata. A Jyväskyläi Egyetem Finn Oktatáskutató Intézetének kutatója, az ÉlményMűhely alapítója. Különböző kutatócsoportok tagja, többek között a Jyväskyläi Egyetem Innovatív Tanulási Környezetek Kutatócsoportjának projektvezetője, a Tamperei Egyetem Oktatás, Értékelés és Tanulás Kutatócsoportjának tagja, és vendégkutató a Tallinni Egyetem STEAM4EDU oktatási innovációs együttműködési klaszterében. Az Indonéz Oktatási Egyetem (UPI) és a Koreai Nemzeti Oktatási Egyetem (KNUE) vendégprofesszora. Jelenleg az Európai Bizottság DigiEduHack programjának tanulási lehetőségeit fejleszti. A világ legnagyobb matematikai-művészeti szervezete, a Bridges Organization közösségi eseményeinek koordinátora. Számos cikk, könyvfejezet szerzője, matematikai-művészeti-oktatási kézikönyvek szerkesztője. Aktív szervezője és résztvevője nemzetközi tudományos eseményeknek, oktatási programoknak, kiállításoknak, STEAM workshopoknak és fesztiváloknak világszerte.

---

Molnár Gyöngyvér, intézetvezető egyetemi tanár, SZTE Neveléstudományi Intézet, MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport

Mérés-értékelés a mesterséges intelligencia korában: Lehetőségek és kihívások

Minden egyes alkalom, amikor új technológia jelenik meg, lehetőséget ad arra, hogy átgondoljuk az oktatás célját, illesszük azt a különböző igényekhez, illetve kritikusan felülvizsgáljuk alkalmazott módszereinket, eszközeinket, azaz változtassunk oktatási rendszerünkön. E fejlődés következtében az elmúlt évtizedben az egyre heterogénebb hallgatói csoportok változó igényeinek kielégítése, a tanulás és az oktatás hatékonyságának növelése érdekében előtérbe került a személyre szabott tanulás és tanítás (smart education) fontossága, illetve ezzel szoros összefüggésben jelentősen megváltozott a mérés-értékelés célja, funkciója és szerepe. A mesterséges intelligencia hasonlóan a többi technológiához egy új lehetőségeket biztosító eszköz, amely megfelelő alkalmazás mellett hozzájárulhat a személyre szabottabb tanulási és értékelési környezetek kialakításához, a tanulás és az oktatás hatékonyságának növeléséhez. A mesterséges intelligencia oktatási alkalmazás nem csak egy technológiai, infrastrukturális kérdés, sokkal inkább egy pedagógiai, módszertani kihívás. Az előadás keretein belül áttekintjük az MI technológia mérés-értékelésben alkalmazott, pedagógusok munkáját támogató lehetőségeit és korlátait.

Dr. Molnár Gyöngyvér intézetvezető egyetemi tanár, a Neveléstudományi Intézet és a Neveléstudományi Doktori Iskola, valamint az MTA-SZTE Digitális Tanulási Technológiák Kutatócsoport vezetője a Szegedi Tudományegyetemen. Fő tudományos érdeklődési köre közé sorolható a technológia alapú mérés-értékelés, a gondolkodási képességek fejlődése és fejlesztése, az iskolában elsajátított tudás minőségének vizsgálata, mint a tudás minőségének fejlesztését célozzák. A világ több országában alkalmazott eDia rendszer fejlesztésének szakmai vezetője. Tudományos közleményeinek, tanulmányainak száma meghaladja a 380-at, munkáira való független hivatkozások száma pedig az 1800-at, Hirsch-indexe: 25. Munkája elismeréseként 2007-ben elnyerte az Akadémiai Ifjúsági Díjat, illetve innovatív tanár oklevélben részesült Párizsban. 2009-ben elismerő oklevelet kapott a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumától. 2015 februárjában az U.S. Department of State beválogatta az IVLP programba. Pedagógiai gyakorlatot segítő kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseként Apáczai Csere János-díjat vehetett át 2016-ban. 2020-ban SZTE Innovációs Díjában részesült, 2022-ben pedig az SZTE Év Kutatójává választották.

---

dr. Beraczkai Dávid, irodavezető ügyvéd, Beraczkai Ügyvédi Iroda

Az MI jogi, etikai kihívásai a felsőoktatásban - MI és a szerzői jogok kérdései

Az előadás a mesterséges intelligencia (MI) felhasználása által, vagy annak igénybevételével létrehozott alkotások szerzői jogi megítélését, lehetséges műtípusait járja körül, vizsgálja az MI mint esetleges szerző, valamint az MI igénybevételével eljáró természetes személy szerzőségének kérdését, és azt, hogy az MI által alkotott anyagok felett ki és milyen terjedelmű jogokat gyakorolhat.

---

Lengyelné dr. Molnár Tünde – Nagy Róbert

Mesterséges intelligencia az oktatásban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen

A téma több részterületre osztható. A tanárképzésben egy éve került kidolgozásra egy új tantárgy, aminek a célja felkészíteni a tanárjelölteket a kollaborációs tér-, az oktatástechnikai innováció-, és a mesterséges intelligencia eredményeinek oktatásban történő alkalmazási lehetőségeire. Előadásunkban ismertetnénk az előkészítő munka azon kardinális kérdéseit, amelyek megválaszolására az egyetem rektora egy szakmai bizottságot hozott létre, továbbá bemutatjuk az eredményként előállt tantárgy felépítését, bevezetésének struktúráját, fokozatait. Külön kerültek kezelésre a nem tanárképzéshez kapcsolódó szakok. Itt az Ipar 4.0 témakörének beépítésére alakultak munkabizottságok. Eredményeként olyan új tárgyak jöttek létre, mint például a Digitális ökoszisztéma. Harmadik tényezőként pedig meg kell említeni a hardverfejlesztéseket. Az egyetem összes épületében kialakításra kerülnek hibrid tantermek, melyek olyan oktatási innovációt jelentenek intézményünkben, ami hatással lesz a teljes oktatási kultúránkra.

---

Dr. Molnár Tamás

ChatGPT használata az oktatásban

Az előadás fókuszában a hatékony promptkészítés alapelvei állnak, melyek segítenek oktatóknak és tanulóknak kihozni a legtöbbet a ChatGPT alkalmazásából. Kitérünk arra, hogyan lehet megfogalmazni precíz és hatékony kérdéseket úgy, hogy a rendszer pontos és informatív válaszokat adjon, valamint azt, miként tudjuk saját dokumentumainkat felhasználva betanítani a ChatGPT-t a pontosabb válaszadásra. Szó esik majd arról is, hogyan adaptálhatjuk a ChatGPT-t oktatási célokra, mind az oktatók, mind a hallgatók szemszögéből.

---

Dr. Rónay Zoltán

Intézményi útmutató a mesterségesintelligencia-alapú tartalomgenerálás használatára az oktatásban-kutatásban

Tavaly novemberben szinte megrázó erejű hírként jelent meg, hogy a ChatGPT elnevezésű mesterséges intelligencia képes a legkülönfélébb szövegek, illetve egyéb szellemi alkotások generálására szinte másodpercek tört része alatt. Ez nyilvánvalóan felkeltette a tudományos élet és az oktatás világának érdeklődését is, nemritkán pánik szerű hatást váltva ki és egyúttal temetve a hagyományos írásbeli munkákat (pl. esszé). A felsőoktatási intézmények is a legkülönfélébb módokon reagáltak mindenre, nemritkán a tiltás eszközeihez nyúlva. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara más utat választott. Az előadás bemutatja, hogy milyen dilemmákkal kellett szembenézni, milyen megfontolások vezették a mesterséges intelligencia politika kialakítását és végül milyen eredményre jutott a kar.

---

Dr. Horváth László, egyetemi adjunktus (ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Intézet)

A ChatGPT-n túl… digitális tolltartónk bővítése MI-megoldásokkal

A workshop keretében a résztvevők egy keretrendszert kapnak ahhoz, hogy átgondolják, hogyan tudják (pedagógiailag) tudatos módon beépíteni a mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat a mindennapi oktatási-kutatási gyakorlatukba. A mesterséges intelligencia megoldások elterjedése nem csak a (felső)oktatás világát érintik, de azt a munkaerőpiaci környezetet is, amelyre a hallgatóinkat felkészítjük. A felsőoktatásban oktató kollégáknak nagy felelősségük van abban, hogy segítsék a hallgatókat a mesterséges intelligencia hatékony, transzparens és etikus használatában, így az ezekhez kapcsolódó képességek (MI-műveltség) fejlesztése egy fontos kihívás lesz az elkövetkező időszakban. A workshop keretében az MI-vel támogatott tanulás-tanítással foglalkozunk, az MI-ről (MI mint tananyag) és az MI-re (kurzusok átalakítása az MI-re való felkészülés kapcsán) való tanulás-tanítással kevésbé foglalkozunk. Bemutatásra kerül több, MI-alapú megoldás, amelyek pedagógiai szempontok mentén beilleszthetők a tanulási-tanítási gyakorlatba, ezek konkrét, kreatív felhasználásáról a résztvevőkkel együttműködésben, közösen gondolkozunk.

---

Szőke Johanna - Dr. T. Nagy Judit

Bele a közepébe - három MI témájú továbbképző kurzus indulása a hullám elején

Itt az ideje felébredni! Az MI okozta krízishelyzet felsőoktatást felforgató erejét időben megérezve az IKT Kutatóközpont e-learning szakértői 3 MI témájú továbbképző kurzust ajánlottak fel 2023 májusától az egyetemi oktatók számára. Bár stratégiák és javaslatok is szükségesek a sikeres reagáláshoz, a valódi változást az oktatás és értékelés módszereinek átalakítása fogja meghozni. Jógyakorlat-bemutatónkban szemléletváltó kurzus-csomagunk koncepcionális elképzelésébe, valamint a résztvevőktől érkezett visszajelzésekbe fogunk betekintést nyújtani.

---

Dr. Menyhei Zsófia, Szőke Johanna (KRE):

Számonkérés a MI korában- Hogyan tervezzük újra kurzusaink értékelési rendszerét?

Workshopunk a mesterséges intelligenciával való együttműködésre koncentrál. Először részletesen elemezzük, hogyan élték meg a résztvevők az MI betörését az oktatás világába, és milyen tapasztalatokat szereztek eddigi kurzusaik során. Ezután konkrét megoldásokat mutatunk be az MI hatékony integrálására az értékelési rendszerünkbe. Végül lehetőséget adunk minden résztvevőnek, hogy adaptálja a bemutatott ötleteket a saját kontextusához, és megossza az átgondolt értékelési és számonkérési megoldásait a többi résztvevővel.

---

Homoki Hajnalka (COO MotiMore)

A gamifikáció és a motiváció új útjai

A gamifikáció elvei és az oktatás területén betöltött szerepe számos kutatás tárgya volt (Deterding et al., 2011; Hamari et al., 2014). A gamifikáció által nyújtott előnyök között szerepel a megnövekedett részvétel és motiváció (Kapp, 2012), valamint a tartalom mélyebb megértése és tartósabb, hosszabbtávú tanulás is (Landers et al., 2015).
A MotiMore CMS+LMS rendszer egy innovatív platform, amely a gamifikációt az oktatási folyamat minden szakaszában alkalmazza. A rendszer felhasználók számára kínál interaktív feladatokat, jutalmakat és rangsorokat, amelyek növelik a diákok részvételét és elkötelezettségét (Hamari et al., 2014), valamint csökkentik a tanulással járó stresszt. A rendszer gazdag funkciókat kínál a tanárok számára a tartalom kreatív gamifikált elkészítéséhez és értékeléséhez.
A workshop során résztvevők lehetőséget kapnak betekintésre a rendszer gamifikációs mechanizmusainak működésébe és alkalmazási lehetőségeibe. A résztvevők megismerhetik a MotiMore rendszer központi elemeit és a gamifikációs eszközök testreszabási lehetőségeit a kutatás által támogatott megközelítésben.
A szakirodalom és a gyakorlat összefonódásával a workshop eredményeként a résztvevők mélyebb megértést szereznek a gamifikáció pedagógiai és tartalomkezelési előnyeiről. Ezáltal képessé válnak a MotiMore CMS+LMS rendszer gamifikációs funkcióinak hatékonyabb kihasználására a tanulási célok elérésében.
Hivatkozások:
Deterding, S., Dixon, D., Khaled, R., & Nacke, L. (2011). From game design elements to gamefulness: defining "gamification". Proceedings of the 15th International Academic MindTrek Conference: Envisioning Future Media Environments (pp. 9-15).
Hamari, J., Koivisto, J., & Sarsa, H. (2014). Does gamification work? – a literature review of empirical studies on gamification. 2014 47th Hawaii international conference on system sciences (HICSS) (pp. 3025-3034).
Kapp, K. M. (2012). The gamification of learning and instruction: game-based methods and strategies for training and education. John Wiley & Sons.
Landers, R. N., Bauer, K. N., Callan, R. C., & Armstrong, M. B. (2015). Psychological theory and the gamification of learning. In Gamification in education and business (pp. 17-45).

---

Koltányi Gergely (Nitrolearning)

Promptoljunk együtt hatékonyan: Segítség kell, itt és prompt!

Ki ne vágyott volna pár segítő kézre, hogy jó és egyedi feladatokat adjon a hallgatóknak? Vagy olyan beszélgetésindító kérdések kitalálásához, amik segítenek bevonni a hallgatókat egy témába? Netán egy önállóan feldolgozható digitális tananyag készítéséhez?
A mesterséges intelligencia az egyik legjobb segédeszköz, ami egy oktató rendelkezésére állhat, ha bátran belevág a kísérletezésbe vele. Annyira sok mindenre lehet használni, hogy nem is konkrét parancsokat (promptokat) érdemes megtanulni, hanem magát a prompt készítésének technikáját. Ezen a workshopon azt a cél tűzzük ki, hogy megértsük a promptok készítésének logikáját néhány konkrét prompt elemzésén és fejlesztésén keresztül. A workshop végére minden résztvevő készít egy saját, egyedi promptot, amit ki is próbálhat.

---