Szabadbölcsész BA
Szabadbölcsész alapszak
A szabadbölcsész szak a Magyar Akkreditációs Bizottság által kiadott képzési és kimeneti követelmények szerint számos, egymással többé vagy kevésbé rokon tudományágat fog össze: a filozófiát, az etikát, a vallástudományt, az esztétikát, a művészettörténetet, a filmelméletet és -történetet, valamint a kommunikációt. A szakon belül ezek felé a stúdiumok felé specializálódhat a hallgató az 50 kredites szakirányok keretében, vagy lehetősége van a Kar más tanszékei által felkínált minor képzések közül választani.
A szabadbölcsész alapszak a következőképpen épül fel
A minden bölcsész szakot megalapozó általános stúdiumokat (filozófiatörténet, könyvtári ismeretek, egyházismeret stb.) a szabadbölcsész alapszak alapozó tárgyai követik. Ezek első bevezetést adnak a szak későbbi stúdiumaiba. A hallgatók megismerkedhetnek például a művészettörténet, a filmtörténet-filmelmélet, az esztétika, a filozófia, a logika és a vallástudomány alapjaival. De ugyanebbe a képzési szakaszba illeszkedik – vagy inkább rétegbe, hiszen a képzési szakaszok nem feltétlenül követik egymást kronológiailag – a három közül egy választott bibliai nyelv tanulása.
A következő réteg úgynevezett általános szakterületi tárgyai immár mélyebb betekintést nyújtanak a szabadbölcsészeten belül általunk preferált tudományágakba, a filozófia, a művészettörténet és a vallástudomány fő irányzataiba. Ebbe a körbe tartoznak az európai filozófiáról, művészettörténetről, vallástörténetről és vallástudományi irányzatokról szóló előadások, elmélyülést elősegítő kitekintésekkel a nem európai filozófiákra, művészeti irányzatokra, illetve a világvallásokra. A művészettörténetben és a vallástudományban különösen nagy szerepet kap a magyar fejlemények bemutatása, de a filozófián belül is kitérünk rájuk.
A képzés legmélyebb rétegét ennek megfelelően a specializációk kurzusai alkotják.
- a Filozófia specializáció az európai filozófia történetén vezeti végig a hallgatókat, előkészítve ezzel a filozófia tárgyterületeinek önálló tárgyalását előadások és szemináriumok keretében: művészetfilozófia, modern etika, politika- és társadalomfilozófia, vallásfilozófia, metafizika, skolasztika, tudományfilozófia, fenomenológia, hermeneutika, filozófiai lélektan, a test filozófiája, analitikus filozófia, valamint kitekintés a keleti filozófiákra;
- a Művészettörténet specializáció az európai művészet történetén keresztül kalauzolja a hallgatókat összekapcsolva az egyetemes és a magyar művészettörténet folyamatait; az emlékmeghatározás, képzőművészeti technikák, művészettörténeti forrásismeret és módszertan kurzusokon a művészettörténet alapvető eszköztárával ismerkednek meg a hallgatók, egyes speciális tárgyterületeket pedig az építészettörténeti, muzeológiai és műemlékvédelmi, iparművészeti kurzusok hozzák közelebb a hallgatókhoz;
- a Vallástudomány specializációhoz tartoznak a magyar felekezeteket ismertető, a modern vallási irányzatokat áttekintő, a politika és vallás összefüggéseit vagy a vallási párbeszéd lehetőségeit firtató előadások. Nagy teret foglalnak el ebben a szakaszban a több féléves, úgynevezett vallástörténeti szemináriumok, amelyek egy kiemelt korszak és/vagy régió sajátos vallástörténeti kérdéseivel foglalkoznak, valamint az ugyancsak több féléven át futó valláselméleti szemináriumok, amelyek a vallásfilozófia, a hermeneutika és a teológia területén járnak körül egy-egy szűkebb kérdéskört.
A vallástudományi mesterszak vallástörténeti szakiránnyal mind időben, mind térben a vallási jelenségek lehető legszélesebb palettáját öleli fel az egyes tudományterületek elismert specialistái segítségével. Végzett hallgatóink tudásukat sikerrel kamatoztathatják a kulturális élet minden területén, a sajtóban, a kultúra- és tudományszervezésben, az önkormányzati vagy akár az egyházi munkában. Aki pedig tudományos ambíciókat táplál magában, az alkalmassá válik arra, hogy megkezdje kutatói pályáját, és doktoriskolában folytassa tanulmányait.
Felekezetsemleges oktatást nyújtunk, amely ugyanakkor nagyban támaszkodik a KRE Hittudományi (Kendeffy Gábor), illetve Állam- és Jogtudományi Kar oktatóinak tudására is, miközben más egyetemekről is oktatnak nálunk kollégák, mint például az EKKÉ-ről (Széplaky Gerda), az ELTÉ-ről (Ullmann Tamás), a MOMÉ-ről (Povedák István) az OR-ZSÉ-ről (Tamási Balázs).
Olyan szakembereket képzünk, akik alapos tájékozottsággal és tájékozódó képességgel rendelkeznek a múlt és a jelenkor legjellemzőbb vallási eszméi és jelenségei terén. Értsék, amit hisznek, és azt is, amit nem. Legyenek képesek arra, hogy a korszerű vallástudományi módszertannal felvértezve a vallási élet és gondolkozás bármily vonzó vagy taszító megnyilvánulásaihoz is a megértő elemzés igényével, és ne a meggondolatlan elfogadás vagy elutasítás reflexével közelítsenek.
A szak szakdolgozattal és annak szóbeli megvédésével zárul.