Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban ‒ konferencia Budapesten
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya a magyarországi és határon túli egyetemek régi magyar irodalmi tanszékeivel és a korszak kutatásában érdekelt egyéb szakmai műhelyekkel együttműködve
Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban
(1450‒1760 k.)
címmel 2021. szeptember 8–11. között tudományos konferenciát rendez Budapesten.
A tanácskozás középpontjába a betegség, a testi és lelki szenvedés, illetve a gyógyulás és gyógyítás kérdésköre került, a konferencia célja, hogy a témát több szempontból, több tudományág fogalom- és eszközkészletével vizsgálja a kora újkor magyarországi irodalmában. A konferencia előadásai a filológia és az irodalomtörténet mellett eszme-, tudomány- és társadalomtörténeti, antropológiai és teológiai vonatkozások beemelésével gazdagítják a szakmai diskurzust.
A konferencia előadói között Szabó András és Bene Sándor tanár urak is feltűnnek.
A konferencia helyszíne:
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet (1118 Budapest, Ménesi út 11‒13.)
A konferencia programja innen tölthető.
Greguss Ágost válogatott irodalomtörténeti és irodalomkritikai írásai
A kiadvány Greguss Ágost terjedelmes és sokoldalú munkásságából az irodalomtörténeti és az irodalomkritikai korpuszra fókuszál. A Greguss munkáiból készült utolsó gyűjteményes kiadás csaknem kilenc évtizeddel ezelőtt jelent meg, így jelen kötet hiánypótlónak is nevezhető. A válogatás túlnyomórészt olyan írásokat tartalmaz, amelyek csupán egyszer láttak napvilágot, még a szerző életében, folyóiratokban és napilapokban. Greguss írásainak döntő többségében olyan művek, műcsoportok, műfajok, életművek kapcsán fogalmaz meg reflexiókat, amelyek ma is fontos darabjai, jelenségei a klasszikus magyar irodalmi kánonnak. Nem csupán az elsők között méltatja a szerző például Arany János munkáit, de a balladáról és az Arany-balladisztikáról írt könyvei mind a mai napig megkerülhetetlen alapművei a kérdéses műfajjal és annak XIX. századi képviselőjével foglalkozó szakirodalomnak. Shakespeare-monográfiája az első magyar nyelven írott átfogó értelmezési kísérlet az angol reneszánsz dráma honi recepciójában. A kiadvány anyagának összegyűjtésekor kiemelt szempont volt, hogy Greguss életművének minden periódusa dokumentálva legyen. A korai, a szerző szarvasi tanársága idején keletkezett pamfletszerű recenziói ugyanúgy helyet kaptak a kötetben, mint az 1850-es évek kritikáinak és tanulmányainak meghatározó darabjai, továbbá az 1860-as évektől látványosan felívelő pálya sikerkönyvei. A kiadvány jegyzetekkel és utószóval igyekszik eligazítani olvasóját e kritikusi és tudós pálya labirintusában. A kötet elsősorban a klasszikus magyar irodalmi tanulmányaikat végző egyetemi hallgatók számára készült, de minden olyan olvasónak kínálhat izgalmakat, aki vonzódik XIX. századi tudós elődeink világához.
A kötetet Török Lajos rendezte sajtó alá.
Bene Sándor előadása április 29-én
Április 29-én 17.00 órakor Bene Sándor nyilvános előadást tart
a PTE BTK Klasszikus Irodalom Tanszékének
„Csütörtökeste” c. sorozatában,
Vértajték, verstajték: Zrínyi Miklós fülemüléje
címmel.
Az előadáshoz Teams linken lehet csatlakozni.
Facebook esemény
Tanulmánykötet: Balassitól Borbély Szilárdig
Papp Ágnes Klára – Sebők Melinda - Török Lajos szerkesztésében megjelent a
Kötelezők emelt szinten Balassitól Borbly Szilárdig tanulmánykötet:
A kötet a Károli Könyvműhelyben (1085-Budapest, Horánszky utca 26.) és a lira.hu, libri.hu webáruházakban kapható.
Aligha van ma sürgetőbb feladat, mint úgy újítani meg a középiskolai irodalomoktatás tematikai, szerkezeti és módszertani összetevőit, hogy azokat összehangoljuk mindazon új irodalomtudományi szemléletformákkal és szövegelemző gyakorlatokkal, amelyek az egyetemi oktatásban már jó ideje teret nyertek, de a középiskolai oktatásban még nem honosodtak meg. Az erre vonatkozó igény rendre megfogalmazódik egyetemi oktatók és középiskolai tanárok részéről is. Az utóbbi években egymást érték az ezzel kapcsolatos konferenciák, műhelybeszélgetések, tudományos vagy sajtócikkek. A kötet ezekhez a vitákhoz szól hozzá az emelt szintű magyar érettségi irodalmi témaköreinek elemzésével. A tanulmánykötet a kötelező szerzők - Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi és József Attila - mellett a világirodalom fontos alkotásairól, a régi és a klasszikus magyar irodalom alapműveiről, a huszadik századi modernség jelentős szerzőiről tartalmaz fejezeteket. Mindemellett a több évtizede mozdulatlan kánont is próbálja mozgásba hozni: a kortárs és a határon túli irodalomból Bodor Ádám, Tolnai Ottó és Borbély Szilárd egy-egy kötetének vizsgálatával. Az utolsó egységben egy emelt szintű próbateszt és megoldókulcs található több életművet is érintő feladatokkal, valamint a szótárhasználat és a szépirodalmi szöveg összefüggéseit tárgyaló reflektív esszével. A kötet az emelt szintű érettségire való felkészüléshez nyújt hasznos segítséget, de néhány tanulmány tágabb művelődés- és kortörténeti háttértudást is ad.
Recenzió a kötetről:
Új kiadvány: Medialitás és gyerekirodalom
Megjelent az Intézet GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALMI KUTATÓCSOPORTJÁNAK 2019-2020-as projektjét záró tanulmánykötet. A kötet szerzői: Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Kérchy Anna, Kucserka Zsófia, Lovász Andrea, Mészáros Márton, Nagy Gabriella Ágnes, Pataki Viktor, Sághy Miklós, Vincze Ferenc és Vojnics-Rogics Réka. A kötet a Károli Könyvműhelyben (1085-Budapest, Horánszky utca 26.) és a lira.hu webáruházában kapható.
A kötet fülszövege:
A gyerekirodalom irodalom-, kánon- és intézménytörténeti vonatkozásainak megértése mára már elképzelhetetlen anélkül, hogy ne vessünk számot a klasszikusok vagy a kortárs szövegek jelenlétével a gyerekkultúra mediális terében. Ha gyerekirodalomról vagy gyerekkönyvekről beszélünk, mindig figyelnünk kell arra a mediális környezetre, a közvetítés és a közvetítettség összetett kontextusaira, amelyek már az elmúlt századok gyerekirodalmát is körülvették. Mediális eseménynek kell tekintenünk a klasszikus gyerekirodalmi műfajok előzményeit, a szóbeli mesemondást, a gyerek- és iskolai folklór kisformáit, a gyerekrajzot, a vásári vagy családi bábszínházat, a játékok világát, hiszen nem csak a sajtó vagy a 20–21. századi tömegmédiumok megjelenése óta került a gyerekirodalom a médiumaink közös terébe.
A kötet esettanulmányok segítségével igyekszik bemutatni a gyerekirodalom közvetítettségének összetett kontextusait. A gyerekirodalmi műfajok (állatmese, gyereklíra stb.), a film, a képregény, az iskola mint médium, a 19–20. századi és a kortárs gyerekirodalmi sajtóintézmények és -műhelyek, a politikai ideológiákat közvetítő gyerekirodalom példáin keresztül a kötet szerzői sokféleképpen igyekeznek a gyerekirodalom és medialitás kapcsolatára irányítani a figyelmet.
Kiváló eredmények a 35. OTDK Humán Tudományi Szekciójában
Az április 14 - 22 között a Nyíregyházi Egyetemen és a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán megrendezett 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencián hallgatóink az alábbi helyezéseket érték el:
Az irodalom tantárgypedagógiája tagozat:
1. helyezés: Bényei Emil Bence (KRE BTK)
pályamunka címe: Az élményközpontú és a problémacentrikus irodalomoktatás néhány lehetősége Babits Mihály tanítása során
konzulens: Dr. Sebők Melinda
20. századi magyar irodalom 2. Tagozat:
2. helyezés: Meiszterics Adrienn (KRE BTK)
pályamunka címe: A természet és a kultúra viszonya Nemes Nagy Ágnes költészetében
konzulens: Dr. Pataki Viktor
20. századi magyar irodalom 2. Tagozat:
3. helyezés: Pinczési Botond (KRE BTK)
pályamunka címe: Sírkő, Isten, fél – – (Petri György balladaköltészete?)
konzulens: Dr. Pataki Viktor
20. századi magyar irodalom 1. Tagozat:
3. helyezés: Pallós Anna Lídia: (KRE BTK)
pályamunka címe: Amiről nem lehet beszélni arról nem is kell: Az Iskola a határon mint prosopopoiia
konzulens: Dr. Mészáros Márton
Minden helyezettnek és konzulensnek gratulálunk!
Megjelent Géher István László új verseskötete
A 2021. évi Költészet Napjára megérkezett Géher István László új kötete.
G. István László verseskönyve a szerző költészetének érett foglalata. Higgadt és eleven versbeszéd, álom- és rémálomszerű jelenetek, emberi és állati történetek keverednek a könyv lapjain. A versek olyan örök toposzokról képesek újszerűen és érvényesen szólni, mint a hazaszeretet, s olyan meghökkentően új témákra tekintenek a klasszikus versnyelv eszközeivel, mint a koronavírus okozta elszigeteltség vagy a közösségi média.