• nyelvészeti. A nyelv nem a szótárban vagy a nyelvtankönyvben van, hanem bennünk és közöttünk, ahogy gondolkodunk, beszélünk, cselekszünk. Mindez tárgya a nyelvtudománynak és érdekli a nyelvészeket, ahogy mindenki mást is érdekelhet.

• etnográfiai. Közös életünkkel foglalkozunk, megfigyeljük saját mindennapjainkat, tevékenységeinket bizonyos előre meghatározott szempontok szerint, kicsit kívülről próbálunk rájuk nézni.

• részvételi. Nem úgy készül, hogy a hivatásos kutatók írják meg a helyszínen gyűjtött megfigyeléseiket, hanem hivatásos és civil kutatók együtt írnak mindannyiunk tapasztalatairól, dolgairól. Minden írást közösen készítettünk el, reflexivitás és kollaboráció jellemezte munkánkat.

Azért készül ez a folyóirat, mert szeretnénk, ha cigányok és nem cigányok viszonya Magyarországon jobb lenne. Ha ahelyett, hogy épp csak eltűrnénk, netán eltűrni sem akarnánk a másikat, emberséggel és tisztelettel fordulnánk a másik felé. A problémákról is beszélni szeretnénk, vitázni is szeretnénk, mert a tiszta (de nem gyűlöletes) beszéd a jó együttélés feltétele. Olyan írásokat jelentetünk meg, amelyek erre a gondolatra építkeznek és ezt a célt szolgálják. 

• linguistic. Language is found not only in dictionaries and grammar books, but in the ways we think, speak, and act. All this is the subject of linguistics, and is of interest to everyone, linguists and non-linguists alike.

• ethnographic. It deals with our common existence, observing our own daily activities from various pre-defined points of view, whilst trying to examine them from an outsider's perspective.

• participatory. It is not produced solely by professional researchers writing about their observations collected in the "field", but by professional and civil researchers writing as one about shared experiences. All the writing was undertaken together, reflexively and collaboratively.