​
Ha összejön a család, akkor vagy szülinap van, vagy ballagás. A lányok a szép ruhát jó előre megveszik, eltesszük a szekrénybe, és ha elővesszük a szekrényből, olyan, mintha új lenne. Délután kezdődik, addig az illető főz-süt. Segítenek anyukámék, a nővéremék, a húgomék, a családon belül. A férfiak és a gyerekek külön asztalt foglalnak. Délután, amikor vége van a ballagásnak, akkor eljönnek a családtagok. A magyar ismerősöket is meghívjuk, de ők nem szoktak maradni, csak ajándékot hoznak, meg is kínáljuk őket, csomagolunk is nekik, de nem szoktak sokáig lenni.

A sátorba hoznak ajándékokat, átadják a csomagokat, és megpuszilják egymást az emberek. Ajándékkosarat illik adni, édességgel, illatszerrel. Ékszert a legközelebbi hozzátartozótól szoktunk kapni, karikafülbevaló cigányoknál a hagyomány, vagy gyűrűt szoktak venni. A testvéresség ad pénzt egymásnak, ha vendég jön, van olyan, akitől pénzt is kap, akkor borítékban adják. Ha a gyerekek pénzt kapnak, az kizárólag az övé, összegyűjti magának, és akkor vesz magának azt, amit akar. 

Három napig tart a buli, péntek, szombat, vasárnap van. Másnap, szombaton, délután kezdődik. Reggel addig az asszonyok főznek-sütnek, segítenek. Aztán délután összegyűlnek a vendégek, leülnek az asztalhoz, szól a zene, aztán kitálalunk, ha ki van főzve, szól a magnó, és aztán táncolnak. Ha ki van főzve, készen van minden, akkor az asszonyok kimennek, és külön asztalnál összeülnek, összegyűlünk, a férfiak külön vannak, közbe szól a magnó, szól a zene. Isznak, beszélgetnek, és ha már van bennük, akkor már ők is táncolnak. Még van úgy, hogy a nagymamám, ha ő kéri a zenét, neki az a cigányos zene kell. Ahol lehet táncolni, pittyengetni. Az öregek a kezükkel táncolnak, a szoknyájukat is fogják, és így táncolnak, aztán meg mások csatlakoznak. A fiatalok szeretik azt a zenét, ami még fel van gyorsítva, hallgatós, amire lehet táncolni, a diszkós, latinos zenét is. Ilyenkor odaszólnak az idősek, hogy csináljanak már valami jó zenét. Szól a zene, ülnek, esznek, táncolnak, sülteket, pörköltöt, káposztát esznek. Ami megmaradt, azt kitálaljuk másnap, és még utána főzünk is.   

A sátort hozassuk, ez a férfiak dolga, az ő felelősségük, a férfiak rendezik a sátort. Ezt le kell rendezni azzal az illetővel, akivel elhozassák, össze is szereli az illető, akitől a sátort megrendeli. Pár hónappal előtte le kell rendezni, amikor meghozassuk. Szoktak szólni cigányfiúk, hogy kell-e segítség, mert mindig összejönnek öt-hatan. Amikor össze is rakja, az a magyar ember szól, ha kell segítség. Mindig megkínáljuk őket üdítővel vagy sörrel, ami van itthol. A sátrasnak mindig kólát hozatunk. Amikor a mi időnkbe ballagtunk, ha meg is kínáltuk a sátorosokat, akkor zsugorral adtunk söröket. Rendet tartanak a nők és a férfiak is. 

A férfiak isznak, gyerekek csak üdítőt, rostost. Úgy veszik el az energiaüdítőt, hogy a szülők nem figyelnek oda, de nem is igazán szokott ilyen lenni. Házipálinka, sör meg viszki szokott lenni, a férfiak veszik magyaroktól, van olyan ismerős, akitől megveszik a házipálinkát. Mielőtt elkezdődik a ballagás, felvilágosítjuk a gyerekeket, hogy nem szabad inni. A férfiak figyelmeztetik, hogy az italhoz ne nyúljanak. Próbálkoznak, de mi mindenre odafigyelünk. Pénteken kezdődik, harmadik nap meg már fel is szedik a sátrat, és megy a takarítás.