Duj Dzséne – Ketten
Nyelvészeti Etnográfiai Folyóirat
Duj Džene – Two Together
Journal of Linguistic Ethnography
ISSN 3057-8493 (Print)
ISSN 3057-8639 (Online)
Kiadja a Ketháne: cigány–magyar közösség, Budapest és Tiszavasvári
A nyelvi részvétel előmozdítása a kollaboratív kutatás révén (OTKA K146393)
Published by the Kethane: Roma–Hungarian Society, Budapest and Tiszavasvári
Enhancing linguistic citizenship through participatory research (project reference: OTKA K146393)
Először is, én is éltem vályogos házban, amiben felnőttem, és nagyon szerettem, és nagyon jó élmények maradtak meg bennem. Mert hiába vályogos volt, kicsi, de tiszta és szeretettel, boldogsággal teljes ház volt. De évek múltán anyukám és apukám kaptak lehetőséget az államtól szocpolos építkezésre. Egy vállalkozó kivitelezte az építkezést, a szüleim csak aláírták papírt. Így építettek nekik egy 3 és fél szobás házat fürdőszobával, aminek nagyon örültünk a testvéreimmel. Évek múltán férjhez mentem, és anyukámnál laktunk 6 évig. Hat év után elkezdtünk építkezni anyósomék mellett, aminek nagyon örültem, de szomorú is voltam, mert még soha nem éltem külön anyukáméktól.
A felépült kisházban is laktunk 5 évig, majd elkezdtünk keresni egy nagyobb házat, de nem a telepen, hogy a gyerekek jobb körülmények között tudjanak élni, és nagyobb házban. Majd, amikor sikerült találni, találkoztunk a tulajjal, aki persze magyar, de őt nem zavarta az, hogy mi romák vagyunk. A szomszédokat sem zavarta, sőt nagyon barátságosak voltak – egy kivételével, aki egyből ezt mondta, és evvel kezdte, hogy na megint egy telepesi cigánnyal többen vagyunk az utcában. Mivelhogy már laktak abban az utcában romák. Amikor elköltöztünk a telepről, nagyon jóérzés volt bennem, de egy kicsit rossz is volt, hogy ott kellett hagynom a kisházamat. Mert nagyon szerettem ott lakni, hiába a telepen volt. Csakhogy a telep régebben nem így nézett ki a maihoz képest. Sokkal tisztább és rendezettebb volt.
Némelyik magyar embernek semmi sem jó, amit a roma emberek csinálnak. Azis baj, ha ki akarnak kerülni a cigánytelepről, de az is baj, ha kikerülnek onnan. Mert ha az utcájukba költözik egy roma család, azonnal kirakják a házukra, hogy„Eladó”! Sőt van olyan, hogy belese egyezik valaki, hogy az utcába roma család költözzön. Persze tisztelet a kivételnek. És hogy voltam egy kicsit szomorú, amikor elköltöztem? Mert akárhova is költözünk, szebb házba vagy jobb környezetbe, de akkor is a telepen nőttünk fel, amit soha nem felejtek el, bármilyen furcsa is ez némelyik magyarnak.