​
Egy nyári délután a Széles úton, a Keskeny úton. Magyarok, cigányok a kutatócsoporttal együtt körbejárkáltunk a telepen. Én egy kicsit aggódtam, hogy mit fognak mondani a romák, de nagyon jó érzés volt, amikor elmondták a véleményüket, hogy érezték magukat. A romák is tisztelettel beszéltek a magyarokkal. Gabika nénit sokan megismerték, és el is mondták, hogy Gabika néni volt a legjobb óvónéni. Sokan is szeretik még mindig, mert nagyon sokat segített a szülőknek és a gyerekeknek is. Engem meglepett, hogy a kutatócsoport tagjai össze tudtak barátkozni a romákkal, nem húzódtak el egymástól. A tánc nagyon tetszett, hogy együtt táncoltak egymással, nagyon jó érzés volt, hogy mindenki jól érezte magát. Lehetett érezni, hogy nincs magyar, cigány, hanem emberek táncolnak, nevetnek, jól érzik magukat. Ez nagyon ritka. Sokan mondták, jó lenne, ha mindig így lenne, amikor felmegyünk a városba, vagy bárhová. Ha emberként fogadnának minket. ​