Okos Viola interjú

Szabadbölcsészet Tanszék / Események, élmények



Interjú Okos Violával (Università di Foggia, Dél-Olaszország)


Riporter: Rigó Adrienn

Viola másodéves szabadbölcsész hallgató, vallástudomány specializációval. Egy fél évet töltött az Erasmus-program keretein belül Olaszországban, pontosabban a dél-olaszországi Foggia városában, az Università di Foggián. Hogy a hallgatók egy kis betekintést nyerhessenek az Erasmus-programba, meginterjúvoltam Violát az élményeiről.

 

Tervezted-e, hogy részt veszel az Erasmus-programban, amikor egyetemre jöttél?

Amikor egyetemre jöttem, akkor tudtam, hogy van ilyen lehetőség, és szerettem is volna ezt kihasználni. Előző szemeszterben volt számomra a legaktuálisabb, így akkor éltem is vele.

Hova mentél ki a programmal?

Olaszországban voltam, Dél-Olaszországban, Foggia városában, egyetemünknek az Università di Foggiával van kapcsolata, amely Boldog Dalma jóvoltából jött létre.

Miért éppen Olaszországra esett a választásod?

Néztem a mintatanterveket, és ezzel az egyetemmel tudtam megfeleltetni a tárgyaimat. Törökország és Belgium is szóba jött, de ez volt a legjobb. Az volt számomra a fontos, hogy minden tárgyat tudjak teljesíteni, ami kell, így mondhatjuk, hogy inkább az egyetemet választottam, és nem a helyet, hogy ne csússzak a tanulmányaimmal.

Milyen volt a szállás?

Nincsenek kollégiumok, így mindenkinek albérletet kellett keresnie. Az ESN-diákcsapat segít az ilyen esetekben. Volt egy Facebook-oldal, ahol mindenben segítettek, teljesen megfelelő és jó lakásokat mutattak. Egy másik magyar lánnyal voltam egy szobában, de magában az albérletben többen voltunk, és így olcsóbb volt. A szállás közel volt az egyetemhez és az állomáshoz is, így könnyebb volt a bejárás is és az utazások is.

Milyen volt az egyetem?

A suli teljesen rendben volt, végül sajnos csak három tárgyat tudtam megfeleltetni. Volt egy kulturális antropológia, egy kereszténység-történet és egy görög civilizáció-órám. Olyan tárgy is volt, ami végül nem indult, a többi pedig olaszul volt, annak ellenére, hogy úgy volt meghirdetve, hogy angolul lesz. Ez általános probléma lehetett, mint kiderült, mert nem lepődött meg senki, sem az ESN-csapat, sem a professzorok. Mivel nem tudok olaszul, így az órákra nem jártam be, ezt a professzorok is megértették, valahogy lazábban veszik a dolgokat. Így előre megkaptuk az angol könyveket, amiket el kellett, hogy olvassunk a vizsgákra, és ennyi. Sajnos így az egyetemi életben nem nagyon tudtam részt venni, könyvtárba jártam, meg tanulni jártam be, esetleg ha volt valami papírmunka.

Erasmusosokkal sokat voltatok együtt?

Az albérletben is velük voltam, meg volt egy kis csapat, akikkel ott megismerkedtem, és együtt mászkáltunk. Rengeteg program volt, amiket az ESN-csapat szervezett, köztük például a nemzetközi vacsorák, sok utazás más városokba. Nagyon sok erasmusos volt a városban, és ezek közösségépítő programok voltak, ami jól is jött, ugyanis kevesen tudtak angolul a városiak közül, így inkább velük voltam. Játékok is voltak, közös filmnézés, nagyon élveztem.

Tervezel-e még a program keretein belül utazni máshová?

Alapszakon már biztos nem, de mesterképzésen még biztos szeretnék. Vonzanak a karakteresebb helyek, gondoltam az északi vidékekre is, de Ázsiára is. Alapvetően szeretem az Erasmus-programot, és mindenkinek ajánlom, hogy legalább egyszer éljen ezzel a lehetőséggel!

Volt valami strukturális különbség a kinti egyetem és a Károli között?

A professzorok döntik el, mikor kezdik el a kurzusaikat, és maga az egyetem is később kezdődik, szeptember végén. Emellett hamarabb is fejeződik be a félév, viszont így a szorgalmi időszak sokkal intenzívebb, hosszabbak is az órák, és egy óra többször is van a héten. Nekem ez külön tetszett, így jobban is oda lehet koncentrálni. Az egyetemen mondjuk nem tartották a sziesztát, de a városban érdekes volt megfigyelni, ahogy egy-két órára kihaltak az utcák.

Mennyire élvezted magát a várost?

Foggia különleges, régi város, a háború nyomai eléggé érződnek rajta, de inkább azt élveztem, hogy sokat utazhattam, bejártuk Dél-Olaszországot, hol egyedül, hol az erasmusosokkal. Nagyon szép vidék, nagyon sok a látnivaló.

Adott valami pluszt a kintlét?

Teljesen pozitív élményként könyveltem el az egészet. Így, hogy magam osztottam be az időmet és a tanulást, kicsit nehéz volt. Nem volt meg a rendszeresség, de közben nagyon jó is volt, hogy kipróbálhattam magamat. A szabadság és a felelősség érzése szinte kellemesnek mondható. Természetesen a tanárok is nagyon támogattak itthonról és segítettek, nem volt probléma a kapcsolattartással sem.

Melyik volt a legjobb élményed?

Nagyon élveztem, hogy annyiféle ember annyiféle helyről ott volt, és hogy így kapcsolatba tudtunk kerülni egymással. Tartom is némelyikükkel még a kapcsolatot, meg fognak is Magyarországra jönni látogatóba. Nagyon szerettem a kreatív estéket, amiket mi szerveztünk a szobában és az albérletben.

Mindezek után mit gondolsz az Erasmus-programról?

Fontosnak tartom az Erasmus célját, a nyitást mások felé, más kultúrák felé. Nem gondolom, hogy elsősorban a tanulmányok lennének a fontosak, hanem jó hatással van arra, hogy tapasztaljunk, és közelebb hozza az embereket a világ minden tájáról. Nemcsak látunk vagy hallunk más kultúrákról, hanem meg is tapasztaljuk, beszélünk egymással, és megosztjuk egymással a dolgokat.