Közgyűjteményi-oktatási hírek
Prof. Dr. habil. Kurucz György egyetemi tanár „Kedves Hazámfiai mozdulni kell” című könyvének megjelenése és bemutatása: Keszthely, 2020. szeptember 14.
A kötetet Nagy István agrárminiszter jelenlétében Prof. Dr. habil. Szakály Sándor, a KRE egyetemi tanára, a VERITAS Intézet főigazgatója a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöki minőségében mutatta be. Méltatásában felhívta a figyelmet, hogy ma is aktualitás a könyv üzenete: a múlt ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy építsük a jövőt. A 19. századi szakemberek arra jöttek rá, hogy a külföldi ismereteket itthon kell kamatoztatni, s ezt az axiómát ma is szem előtt kell tartani.
Nagy István agrárminiszter elmondta: a Festeticsek felismerték, hogy a modern gazdálkodás fenntartásához az oktatásba kell a legtöbb forrást fektetni. Ezért alapították a Georgikont. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a legszerencsésebb pillanatban jelent meg a könyv, mert ráirányítja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos szerepe van a tudásnak az agráriumban.
A „Kedves Hazámfiai mozdulni kell…” című kötet anyagát a szerző több évtized alatt gyűjtötte össze, több nyugat-európai városban is megfordult munkája során. Könyvével másfél év alatt készült el, a Festeticsek történetét évtizedek óta kutató professzor. Gróf Festetics László 1820-ban két fiatal tanárt, Gerics Pál orvos, állatorvost és Lehrmann József kertész és borászati szakembert küldött nyugat-európai tanulmányútra. A két szakember jelentései, levelei és naplóbejegyzései nyomán írta meg a Helikon Kastélymúzeumban bemutatott művét Kurucz György.
A kötet bemutatójáról szóló hír és videó az alábbi linken tekinthető meg:
A Nemzeti Örökség Intézete a KRE oktatója, Dr. Hóvári János egyetemi docens vezetésével az Emlékhelyek Napja elnevezésű országos programsorozata idén augusztus 29-re, a mohácsi csata évfordulójára fókuszált. Baranya megyében a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen, a szigetvári Zrínyi-várban, továbbá a Pécsi Székesegyház Püspöki Palotában és Kincstárban is zajlottak rendezvények. A mohácsi csata 494. évfordulójára emlékezve számos programmal készült az emlékhely. A megemlékezést követően az Emlékhely Kupolatermében írták alá a „Mohács 500” kiáltványt. A nyilatkozatot aláírták: Udvardy György, a Veszprémi Főegyházmegye érseke, pécsi apostoli kormányzó, Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Pap Norbert, a PTE Mohács 500 Program vezetője, Hóvári János, a Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566 Emlékév Emlékbizottság elnöke, Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója, valamint Hargitai János országgyűlési képviselő.
Az eseményről az alábbi fórumok adnak további információkat:
https://24.hu/belfold/2020/08/29/nemzeti-emlekev-2026-mohacs/
Szulejmán Szigetvár melletti sírkomplexumának, zarándokvárosának kutatói két tudományos alapossággal megírt kötetet és a nyolc éve zajló projekt eredményeit bemutató dokumentumfilmet is a nagyközönség elé tárnak. Mindez annak köszönhetően vált lehetővé, hogy az elmúlt nyolc évben több hazai és nemzetközi tudományos együttműködés keretében folyt a Szigetvár melletti Turbékon a szultán sírkomplexumának kutatása. A szulejmáni türbe és a komplexum más épületei – a dzsámi, a derviskolostor, egy kaszárnya – előkerültek és ezek jellemzőire, funkcióira is fény derült, de kirajzolódtak az erődítmény védművei is. A kutatás egy nagy szakasza tehát lezárult. A KRE egyetemi docense, Dr. Hóvári János mindkét projekt irányításában részt vesz, melyekről a sajtóban a 2020. nyári-téli időszakban több helyen is jelent meg beszámoló.
A részletekről az alábbi honlapok adnak tájékoztatást:
A 2020. évi Zrínyi Napok keretében a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem szervezésében ünnepi könyv- és filmbemutatót tartott. A meghívott vendégek a Fodor Pál és Pap Norbert által szerkesztett „Szigetvár-könyvek” sorozat eddig megjelent két kötetével ismerkedhetnek meg. Ezt követően Borsody István Élet a türbe árnyékában című filmjét láthatják. Az eseménynek Szigetvár Város Önkormányzata adott otthont a Városháza Dísztermében. A rendezvény elnöke a KRE egyetemei oktatója, Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke volt.
Megjelent a Rákóczi Emlékkönyv. A kötetet szerkesztette: Bódvai András. Kiadja a V4 Együttműködés Kulturális és Közéleti Egyesület, Budaörs, 2020.
Illusztris albumot jelentettek meg a Rákóczi-szabadságharc témakörének kutatói 2020 nyarán V4 Együttműködés Kulturális és Közéleti Egyesület megbízásából és kiadásában. A tíz írást, továbbá színvonalas képanyagot tartalmazó, reprezentatív album rendhagyó módon nemcsak egy díszes emlékkötet, hanem egytől egyig friss kutatásokon alapuló tudományos eredményeket közreadó tanulmányokat tartalmaz, többek között a szabadságharc történeti távlatokban elhelyezett jelentőségéről, a korabeli hadviselésről, fegyverzetről és a tábornoki karról, valamint a szabadságharc utóéletéről, II. Rákóczi Ferenc és családtagjai megítéléséről. A KRE Történettudományi Intézetének munkatársa, Dr. Kincses Katalin Mária egyetemi adjunktus a „Rákóczi-kultusz története és jelentősége” címmel írt tanulmányt a kötetbe.
Dr. Kincses Katalin Mária „Rudimenta Militiae. Írások a művelődés és mentalitás hadtörténeti vonatkozásainak témaköréből” című kötete 2020 júliusában jelent meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadásában. A szerző három nagy tematikai egységbe sorolta a militaria hungarica művelődés- és mentalitástörténeti vonatkozásairól szóló írásait. A kötet gerincét alkotó, tanulmányokból álló nagy tematikai egység (A katonai műveltség és reprezentáció) a politikai és katonai reprezentáció összefüggésrendszerének témáját járja körül például a Rákóczi-szabadságharc témaköréhez illeszkedő magyar, német nyelvű tanulmányokban, a valaha a legmagasabb pozícióba jutott, kiemelkedő műveltségű gróf Hadik András, az Udvari Haditanács elnökének szellemi hagyatékáról szóló írásban, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc propagandájáról Prof. Dr. Hermann Róbert egyetemi tanárral közösen készített összeállításban vagy a kiemelkedő magyar hadtörténész, Markó Árpád francia kapcsolatrendszerét feltáró munkában.