Maradandó élményben lehetett része 2019. május 4-én a Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium azon hallgatóinak, akik a kedvezőtlen időjárás ellenére is vállalták azt, hogy részt vesznek a szakkollégium által rendezett váci kiránduláson.
A vizsgaidőszak előtti közös kikapcsolódás meghatározó
része eredetileg a sárkányhajózás lett volna, ennek lebonyolítását azonban a
borongós, esős idő megakadályozta, azonban a rugalmas szervezésnek köszönhetően
még időben sikerült ezt városnézéssel helyettesíteni. Utunk során Cservenák
Péter, váci lokálpatrióta kalauzolt bennünket. A megközelítőleg 300 éves Szent
Rókus kápolnában, az ő előadásában hallgathattuk meg Vác érdekes történelmét,
csaknem a kezdetektől napjainkig. Innen tovább haladva a Tragor Ignác Múzeum
tárlatát megtekintve kézzelfoghatóvá vált számunkra a város előzőekben
ismertetett történelme. Ezt követően szűk és meredek lépcsősoron jutottunk le a
múzeum alatti pincékbe, a Memento Mori kiállításhoz. Ennek anyagát a helyi
Domonkos templom felújítása során 1994-ben megtalált 262, – a különleges
klímának köszönhetően – természetes módon mumifikálódott, színes, díszes
koporsókban végső nyugalomra helyezett egykori váci polgár és a hozzájuk
tartozó feszületek, rózsafüzérek és egyéb szakrális tárgyak képzik. A rendkívül
változatos és szépen megmunkált kegytárgyak után a festett koporsókat
tekintettük meg. A hűvös pincéből újra a felszínre léptünk, hogy utunk egy
derűsebb állomása felé vegyük az irányt. Üdítő élményt nyújtott a Sajdik Ferenc
gyűjtemény tárlata, ahol a Kossuth-díjas karikaturista képein keresztül
ismerkedhettünk meg többek közt a városhoz kötődő történetekkel és különféle
nevezetes személyekkel, mindezt könnyed, humoros formában. A kitartóan csöpögő
eső ellenére folytattuk a városnézést és a keskeny, fákkal szegélyezett kis
utcákat elhagyva megtekintettük a méltóságteljesen magasodó váci
Nagyboldogasszony székesegyházat. Egy csoportképet követően a Duna partján
sétáltunk tovább, ahonnan megkapó látványt nyújtott a kanyargó folyó és a
Pilis, távolban feltűnő magaslatai felett kavargó párafelhők. Idegenvezetőnk a
helyiek által csak "Kőkapunak" nevezett, Magyarországon egyedülálló
diadalívig kísért minket, ahol ismertette a Mária Terézia tiszteletére emelt
építmény történetét és a hozzá kapcsolódó legendákat, mondákat. A kirándulás
lezárásaként a Vác-Felsővárosi Református Egyházközség gyülekezeti termében
tartalmas beszélgetés és ugyanilyen ebéd várt bennünket.
Berta Kristóf beszámolója (Történettudományi Műhely)