Logo

Duj Dzséne – Ketten
Nyelvészeti Etnográfiai Folyóirat
Duj Džene – Two Together
Journal of Linguistic Ethnography

ISSN 3057-8493 (Print)
ISSN 3057-8639 (Online)
Kiadja a Ketháne: cigány–magyar közösség, Budapest és Tiszavasvári
A nyelvi részvétel előmozdítása a kollaboratív kutatás révén (OTKA K146393)
Published by the Kethane: Roma–Hungarian Society, Budapest and Tiszavasvári
Enhancing linguistic citizenship through participatory research (project reference: OTKA K146393)

KRE BTK Logó KRE BTK Logó
« Vissza
Kerekesné Lévai Erika – Miért tartom fontosnak azt, hogy megismerjük egymás kulturáját, szokásait?


Kutatócsoportunkban sokat beszélgetünk arról, hogy milyenek a romák és milyenek a nem romák. Egy városban élünk, és mind a két fél hangoztatja, ha valamit nem ért a másikról, hogy biztos azért, mert nem az ő kultúrájuk része. Amivel kifejezik azt, hogy más szokásrendet, más hagyományt követnek. Például a roma emberek jellemzésénél sokszor mondják, hogy ők szeretnek táncolni, énekelni. 

Az emberek az örökölt magatartási mintákat igyekeznek megőrizni és továbbadni a következő nemzedékek számára. Bármennyire is zárt népcsoportként élt, él a Széles és Keskeny úti cigányság városunkban, mégis, az egymás mellett élés hatására sok minden keveredett a romák és a nem romák között. De vannak még olyan szokások, amelyek csak a roma közösségre jellemzőek. A hagyomány értékként kezeli a múlt örökségét, amellyel az ősök gondolkodását is tovább viszik. Ennek a gondolkodásmódnak továbbvitelére a legalkalmasabb a nyelv, amit a Tiszavasváriban élő, belső-majorosi roma emberek még beszélnek egymás között. Minél több hagyományt tart meg egy népcsoport, annál nagyobb a közösség összetartó ereje. Általában az élet nagy fordulópontjaihoz kötődik egy-egy szokás, ami, ha nagyon erős volt egy csoporton belül, a mai napig megmaradt. Így a születéshez, a halálhoz kötődő népszokások, hiedelmek azok, amelyeket érdemes megnézni. Illetve a közte eltelő időt – a házasságot, a gyereknevelést, a főzést, az öltözködést, a családban elfoglalt helyet, egyszóval a mindennapi életet.

Városunkban a belső-majorosi roma lakosság az egyik ilyen népcsoport, akik a fentebb említett témáknál csak rájuk jellemző szokásrendet tartanak fent a mai napig. Sok mindent átvettek a nem roma lakosságtól. Például a töltött káposztát ugyanúgy főzik. Mégis vannak egyedi, csak rájuk jellemző tradíciók. Ritka viszont az, hogy ezeket a népszokásokat nem újból feleleveníteni kell, hanem ez fennmaradt és gyakorolja a közösség. Ennek oka szerintem az is, hogy élő a nyelvük, amit használnak. Igaz, hogy több magyar szó is belekerül a beszédükbe, de mégiscsak az ő nyelvükön beszélnek, amit a Tiszavasváriban lakó más emberek nem értenek.

Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Minden jog fenntartva © 2023-2026.
Károli Gáspár University of Budapest Faculty of Humanities and Social Sciences
All rights reserved © 2023-2026.