​

A kerekasztal-beszélgetés kapcsán sok mindenről szó esett, amiről mi is beszélgettünk a team foglalkozásokon. Azt gondolom, őszintén beszéltek a résztvevők a mai helyzetről, érintve a lehetőségeket, és érintve azt a nem elhanyagolandó tényt, hogy sok esetben nem alkalmazzák a roma származású embereket bizonyos vállalkozók, illetve bizonyos munkakörökben. Megfogalmazódott az is, hogy mindamellett, hogy a romákat nem nagy számban tudják alkalmazni sem a közmunkában, sem más munkahelyeken a városban, ezzel párhuzamosan kiemelték azt is, hogy a nem roma származású fiatalok számára sem alakított ki a város az elmúlt 12 évben olyan munkalehetőségeket, amelyek itt tartanák őket. 

A cigányság helyzetével kapcsolatban fültanúja voltam a napokban egy cigány társaság beszélgetésének az orvosi váróteremben. A fiatalok arról beszélgettek, hogy egyszerűen nem tudnak elhelyezkedni a munka világában, mert amikor megtudják, hogy cigányok, azonnal elutasítják őket, mondván, hogy „már betelt a hely”. Az egyik fiatal fiú azt mondta, hogy a mai fiatalok egyszerűen nem tudják eladni magukat sehol sem. Nyíregyházán a Lego-ban dolgozik, de őt is nagyon nehezen vették oda fel. Szóval, az iskolázatlanság mellett jelen van az a tény, hogy bármennyi papírja is van egy cigány fiatalnak, itt és a környéken nem alkalmazzák őket a származásuk miatt. Arról nem beszélve, hogy nem fizetik meg őket olyan szinten, hogy itthon maradhassanak.