A Károli Gáspár Református Egyetem BTK Történettudományi Intézet Új- és Jelenkori Történeti Tanszéke a trianoni békediktátum Nemzetgyűlés általi ratifikációjának 100. évfordulójára Trianoni utóhatások(k), következmények címmel nagy sikerű online tudományos konferenciát rendezett 2020. november 11-12-én. A rendezvény fővédnöke Bogárdi Szabó István, püspök, a MRE Zsinatának lelkészi elnöke volt.  A konferencián részt vevőket a szervezők nevében Bognár Zalán, az Új- és Jelenkori Történeti Tanszék vezetője köszöntötte, majd Kurucz György professzor, a KRE rektorhelyettese, a Történettudományi Intézet vezetője megnyitotta a konferenciát. Rektorhelyettes úr megnyitójában kiemelte, hogy a nemzeti identitás, a nemzeti összetartozás tudatának a kialakításában milyen jelentős szerepe van nemzeti történelmünk helyes megismerésének, s ebben milyen komoly missziója van a történészeknek, egyúttal az ilyen konferenciáknak is, különösen napjaink identitászavaros világában, ráadásul ilyen járvánnyal terhelt történeti időkben. A kétnapos konferencián hat egyetem professzorai, docensei és több tudományos kutatóintézet vezetője, tudományos főmunkatársa a legkülönbözőbb szempontból vizsgálta a trianoni békediktátum hatásait, következményeit egészen a második világháború végéig, így katonai, gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, egyházi, valamint közép-európai kontextusban. Az előadásokat több mint kétszázan követték az interneten különböző intenzitással. Az előadások írásos anyagát a szervezők a trianoni békediktátum életbelépésének 100. évfordulójára, vagyis 2021. július 26-ra kívánják megjelentetni az Egyetem és a L’Harmattan Kiadó közös sorozatában, a Károli Könyvek között.

Együt az úton – A történelmi kiegyezés perspektívái Erdélyben címmel tart online nemzetközi konferenciát a Charta XXI. Megbékélési Mozgalom és a nagyszebeni Híd Egyesület 2020. november 14-én.
A rendezvényen előadást tart Dr. Makkai Béla, az Új- és Jelenkori Történeti Tanszék egyetemi docense A pozitív szomszédságkép(ek) formálása a regáti magyar sajtóban (1860–1918) címmel. A konferenciát Nagyszebenből, a Német Demokrata Fórum Tükörterméből szinkrontolmácsolással, online közvetítik.
A rendezvény illeszkedik a Charta XXI. korábbi konferenciáihoz (Arad, 2017.; Budapest, 2019.) de még inkább ahhoz a szinte már megszámlálhatatlan próbálkozáshoz, amelyek célja az erdélyi románság és magyarság közeledése, illetve Magyarország és Románia közötti jobb megértés volt. Noha valódi áttörésre mindeddig nem került sor, azaz Tamási Áron szép szavával szívbéli barátság sem Erdélyen belül, sem a két ország között nem jött létre, mindig akadnak, akik szerint a békés jövendő érdekében újra meg újra neki kell futni a feladatnak. Ebben a szellemben hívják az érdeklődőket rendezvényükre.
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a http://chartaxxi.eu/regisztracio oldalon lehet.
A regisztráció akkor érvényes, ha arról a visszaigazolás a megadott e-mail címre megérkezett.
Előadók (tbc): Gabriel Andreescu, Rudolf Gräf, Miskolczy Ambrus, Makkai Béla, Andrei Rusu, Surján László, T. Szabó Csaba.
A konferencia kétnyelvű, tolmácsolást biztosítanak mind román mind magyar nyelven.

A meghívó és a részletes program itt érhető el.

A konferencia absztrakt kötete pedig itt olvasható.

A Pauline Economy in the Middle Ages. ''The Spiritual Cannot Be Maintained Without the Temporal…'' című könyv, amely a hollandiai Brill kiadónál jelent meg 2020-ban, a szerző 2009-ben megjelent monográfiájának átdolgozott, angol nyelvű változata. A kötet az egyetlen jelentős magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok középkori gazdálkodását vizsgálja.

A pálos rend történetéről, különösen a birtokairól és a gazdálkodásáról más magyarországi szerzetesközösségekkel összehasonlítva kivételesen nagy számban maradtak fenn források. A késő középkorban a rend birtokai jövedelmére és kiváltságaira alapozva sajátos gazdálkodási rendszert alkalmazott. A birtokokat egyre inkább pénzbevételt jelentő tőkeként hasznosították, vagyis a korabeli itáliai és nyugat-európai prekapitalista gazdálkodás elemeit alkalmazták. Eközben az adományok, az alamizsna és a járadékok továbbra is a jövedelmek jelentős részét alkották, ami viszont a pálosokat a koldulórendekhez tette hasonlóvá.