Elhunyt Prof. Dr. Csoma Zsigmond DSc
„Ama nemes harcot megharcoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam…”
Életének 69. évében 2021. november 9-én türelemmel viselt hosszabb betegségben elhunyt Prof. Dr. Csoma Zsigmond DSc, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára.
Csoma Zsigmond a Kertészeti Egyetem elvégzését követően néprajzi tanulmányokat folytatott az ELTE BTK-n. Tudományos kutatói munkásságát a Magyar Mezőgazdasági Múzeum agrármuzeológusaként alapozta meg az 1970-es évek második felében. Az 1980-as években kandidátusi, az 1990-es évek végén pedig akadémiai doktori fokozatot szerzett. A Károli Gáspár Református Egyetemnek előbb megbízott oktatója volt, majd alapító tanszékvezetője a Kora Újkori Történeti, Gazdaság- és Művelődéstörténeti Tanszéknek. A KRE BTK Történettudományi Intézetének keretén belül működő Református Kultúrtörténeti Kutatócsoport vezetője, valamint a KRE Történettudományi Doktori Iskolájának törzstagja volt. Több cikluson át az intézményi és a kari Tudományos Tanács tagjaként is hozzájárult a KRE BTK megfelelő szakmai színvonalának biztosításához. Tagja volt az MTA Agrártörténeti Bizottságának, továbbá a Magyar Néprajzi Társaság Anyagi Kultúra Szakosztálya elnökeként is tevékenykedett.
Csoma Zsigmond a 20. századi magyarországi agrár-etnográfia legmeghatározóbb alakja, Balassa Iván Herder-ösztöndíjasaként kezdte meg külföldi tanulmányait. A Bécsi Egyetemen eltöltött időszak későbbi pályájának alakulásában is meghatározó volt számára, mivel szoros szakmai kapcsolatokat épített ki Gaál Károly, Richard Georg Plaschka, Horst Haselsteiner, s Oskar Moser professzorokkal.
Csoma Zsigmond történeti témáit (jobbágy-uradalomtörténet, borvidéktörténet, technológia-történet, munkaeszköz-történet stb.) olyan történész elődök munkái alapján fejlesztette tovább, mint Domanovszky Sándor, Wellmann Imre, Benda Kálmán és Orosz István történész akadémikusok, vagy Gunst Péter, Balassa Iván, Für Lajos. Kutatásai alapvetően a mindennapok történetének, továbbá a termelőkultúra és fogyasztás, valamint az ökológia-történet sajátosságaira irányultak. Az 1980-as évektől a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban számos kiállítást rendezett, s a közgyűjtemény Munkaeszköz Történeti Archívumának bővítése, továbbá egyéb gyűjteménytári tevékenysége szintén komoly hozzájárulást jelentett a magyar agrármúlt forrásainak feltárásához és feldolgozásához. Publikációi elsősorban a hazai szőlő-, bor- és kertkultúra évszázados változásainak bemutatására irányultak. Társadalomtörténeti kutatásai során a magyarországi és erdélyi protestáns közösségek életviszonyait vizsgálta. Több mint húsz kötet szerzőjeként legutóbbi monográfiája Protestáns magyarok a Felső-Őrségben. Társadalom- és életmódtörténeti pillanatkép, 1919-1921 címmel 2020-ban jelent meg.
Munkásságát a Magyar Néprajzi Társaság 2021. április 21-i választmányi ülésén Pro Ethnographia Minoritatum emlékérem odaítélésével ismerte el.
Kollégái és a hallgatók körében általános megbecsülés övezte, jó hangulatú óráit igen gyakran közgyűjtemények látogatásával tette még inkább vonzóvá.
Emlékét megőrizzük.
Emlékkonferencia Vajay Szabolcs születésének 100. évfordulójára
Egyetemünk díszdoktora, Vajay Szabolcs történész 100. születésnapjának a tiszteletére rendezett konferencián Karunk Latin-Amerika Kutatócsoportja a Szervezőbizottság felkérésére önálló szekcióval képviselteti magát a rendezvényen.
Hősök, mártírok, áldozatok és szentek
Megjelent a KRE BTK Történettudományi Intézete által 2019 novemberében megrendezett Hősök, mártírok, áldozatok és szentek az antikvitástól a modernitásig című konferencia előadásait tartalmazó kötet.
Kontinuitás és periódusok, ismétlődő történelmi mintázatok és egyedi fordulópontok a társadalom-, gazdaság- és hadtörténelem szemszögéből
Beszámoló a Trianoni utóhatások(k), következmények címmel megrendezett online tudományos konferenciáról
A Károli Gáspár Református Egyetem BTK Történettudományi Intézet Új- és Jelenkori Történeti Tanszéke a trianoni békediktátum Nemzetgyűlés általi ratifikációjának 100. évfordulójára Trianoni utóhatások(k), következmények címmel nagy sikerű online tudományos konferenciát rendezett 2020. november 11-12-én. A rendezvény fővédnöke Bogárdi Szabó István, püspök, a MRE Zsinatának lelkészi elnöke volt. A konferencián részt vevőket a szervezők nevében Bognár Zalán, az Új- és Jelenkori Történeti Tanszék vezetője köszöntötte, majd Kurucz György professzor, a KRE rektorhelyettese, a Történettudományi Intézet vezetője megnyitotta a konferenciát. Rektorhelyettes úr megnyitójában kiemelte, hogy a nemzeti identitás, a nemzeti összetartozás tudatának a kialakításában milyen jelentős szerepe van nemzeti történelmünk helyes megismerésének, s ebben milyen komoly missziója van a történészeknek, egyúttal az ilyen konferenciáknak is, különösen napjaink identitászavaros világában, ráadásul ilyen járvánnyal terhelt történeti időkben. A kétnapos konferencián hat egyetem professzorai, docensei és több tudományos kutatóintézet vezetője, tudományos főmunkatársa a legkülönbözőbb szempontból vizsgálta a trianoni békediktátum hatásait, következményeit egészen a második világháború végéig, így katonai, gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális, egyházi, valamint közép-európai kontextusban. Az előadásokat több mint kétszázan követték az interneten különböző intenzitással. Az előadások írásos anyagát a szervezők a trianoni békediktátum életbelépésének 100. évfordulójára, vagyis 2021. július 26-ra kívánják megjelentetni az Egyetem és a L’Harmattan Kiadó közös sorozatában, a Károli Könyvek között.
