A magyar mint idegen-, környezet- és származásnyelv tanítása a Magyarországgal szomszédos országokban

A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén működő Hungarológiai kutatócsoport és a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének MID-szakosztálya december 10-én közös műhelykonferenciát rendez arról, hogy a napjainkban tapasztalható támogató és tűrő nyelvpolitikák, valamint a gazdasági kihívások és a megnövekedett vegyes házasságok hogyan hatnak a környező országokban a magyar nyelv tanítására.

A műhelykonferencia meghívott előadói, akik Ausztriából, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbiából, Horvátországból és Szlovéniából érkeznek, beszámolnak arról, hogy a többséghez tartozók miért jelentkeznek a nyelvtanfolyamok felnőtteknek hirdetett óráira, az egyetemek hungarológia, vagy fordítói szakjára, vagy miért választják második idegen nyelvként éppen a magyart az általános- és középiskolák többségi nemzethez tartozó diákjai.

Az előadásokból - az előzetesen beküldött összefoglalók alapján – kirajzolódik majd, hogy a magyar mint kevéssé ismert és tanított nyelv, amelynek ráadásul számos negatív előítélettel is számolnia kell, hogyan tud felül emelkedni ezeken, és biztos pozíciót szerezni a többségi államok idegennyelv-oktatási rendszerében.

A részletes program itt érhető el.