Balogh Judit
Leíró Grammatikai ismeretek
Magyar mint idegen nyelv szakos hallgatók részére

A tankönyv a magyar mint idegen nyelv szakos levelező képzésben részt vevő kárpátaljai tanároknak/hallgatóknak kíván segítséget nyújtani a leíró grammatika, a leíró nyelvtan megismeréséhez. Közérthető módon mutatja be a nyelv és a nyelvhasználat legfontosabb tudnivalóit. Szól a magyar nyelv felépítéséről, alapvető szabályairól. A nyelvi egységek (pl. a szóelemek, a szavak, a szókapcsolatok, a mondatok) ismerete és összeszerkesztésük módjai ugyanis elengedhetetlenek ahhoz, hogy a magyar nyelvi jelenségek, nyelvi formák, struktúrák bemutathatók és taníthatók legyenek más anyanyelvűek számára. A nyelvtani tudás ugyanakkor lehetővé teszi a különböző nyelvek felépítésének, szerkezetének összehasonlítását, a hasonlóságok és a különbségek feltérképezését is, ezáltal megkönnyítheti a nyelvünkkel való ismerkedést. A könyvben az elméleti tudnivalók mellett gyakorlati feladatok is segítik a legfontosabb magyar nyelvi ismeretek elsajátítását.

Csontos Nóra és Dér Csilla Ilona
Pragmatika
a magyar mint idegen nyelv oktatásában

A kötet a pragmatikát mint a nyelvi tevékenységet annak kognitív, társadalmi és kulturális beágyazottságában vizsgáló nyelvészeti megközelítésmódot ismerteti legmeghatározóbb fogalmain és elméletein keresztül. A nyelvi tevékenység rövid jellemzését követően mutatja be a kontextus, a diskurzus és típusai, a deixis és a koreferencia, a társalgási szabályok és az implikatúrák, a beszédaktusok, valamint a nyelvi udvariasság témakörét.
A könyv fő célja a magyar mint idegen nyelv oktatását hivatásukként választó tanárok számára segítséget nyújtani az alapvető nyelvészeti pragmatikai ismeretek elsajátításában. Ezért kiemelten foglalkozik a pragmatikai kompetenciával és az ehhez kapcsolódó pragmatikai hibázásokkal és félreértésekkel, valamint a magyar nyelv egyes beszédaktusainak ‒ az elutasításnak, a dicséreteknek és fogadásuknak, valamint a kéréseknek ‒ és az ezek során alkalmazott, nyelvileg és kulturálisan meghatározott főbb stratégiáknak az ismertetésével. A kérés beszédaktusa kapcsán annak a legismertebb magyar mint idegen nyelv tankönyvekben való tárgyalásmódjaira is kitér.

Fóris Ágota
Lexikológiai és lexikográfiai ismeretek
magyar (mint idegen nyelv) tanároknak

E módszertani segédkönyv célja az olvasók bevezetése a lexikológia és a lexikográfia témakörébe. A kötet az alapvető lexikológiai és lexikográfiai ismereteken túl bemutatja azokat az elméleti kapcsolódási pontokat, amelyek megalapozzák a modern szótárkészítés és -használat kérdéseit. Ennek keretében az olvasók megismerik és elemzik a lexikológiai alapfogalmakat, és a magyar mint anyanyelv és a magyar mint idegen nyelv (MID) szempontjából fontos mai magyar szótárakat és adatbázisokat. A kötet egyik célja, hogy az olvasók elegendő ismeretet szerezzenek a magyar nyelvű és magyar kiadású szótárakról, jártasságot szerezzenek a megfelelő szótárak kiválasztásában, a magyar nyelvet tanuló diákjaiknak órai és órán kívüli használatra megfelelő (offline és online) szótárakat tudjanak javasolni.
Az elméleti részek után az egyes fejezetek végén olyan feladatok is találhatók, amelyek segítségével az olvasók feldolgozhatják és begyakorolhatják a lexikológiai és lexikográfiai ismereteket, és fejleszthetik szótárhasználati készségeiket.

Gyöngyösi Lívia, Kampó Ildikó, M. Pintér Tibor
A magyar kiejtés tanításának elmélete és gyakorlata

Nyelvet tanulni nem egyszerű. Nyelvet tanítani még kevésbé az. A nyelvtanulás és nyelvoktatás számos részterülete közül kötetünkben a hangtannal kapcsolatos alapvető kérdéseket igyekeztünk körüljárni és segítséget nyújtani a magyar mint idegen nyelvet tanulók és tanítók számára. A kötet ugyan (beszéd)hangokról szól, de nem „hangos”, vezetni próbál, de nem „vezér”. Olyan oktatási segédletként írtuk, amely a maga modernitásával és szemléletével áthidalja a régi és új közti űrt, olyan segédkönyvet szerettünk volna írni, amely hatékonyan használható gyakorlati útmutatóként szolgál a nyelvoktatást tanuló hallgatók kezében, egyben rávilágít a hangtan nyelvoktatásban elfoglalt szerepére.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozzuk, hogy a kötet elméleti anyaga és gyakorlati példái a magyar standard nyelvváltozat adekvát kiejtését követik, annak elsajátításában nyújtanak segéd kezet. A nyelv ennél bonyolultabb, de reméljük, hogy az írás–beszéd–hallás hármas kötődését, egymásra utaltságát sikerült megfelelően ábrázolnunk.

H. Varga Márta
Segédlet
nyelvi formák és grammatikai funkciók tanulmányozásához

20. század utolsó harmadában jelentkező funkcionális szemléletű irányzatok nagy változásokat hoztak az utóbbi évtizedek nyelvoktatási gyakorlatába (is). A kommunikáció-központú nyelvoktatás a nyelvi jelenségek funkcióit, szemantikai összetevőit állítja a tanítás előterébe. Egyfelől azt keresi, hogy egy funkciót milyen formák fejezhetnek ki, másfelől azt vizsgálja, hogy egy adott forma milyen funkciók betöltésére alkalmas. A kommunikáció-központú oktatás semmiképpen sem korlátozható formális szabályok, „kész kategóriák” elsajátíttatására: a szabályok csak irányt mutatnak, tendenciákat jelölnek ki az adott nyelv működésének megértéséhez, az állandó változásban lévő, viszonylagos nyelvtani kategóriák létrehozása azonban sohasem célja, hanem csak (segéd)eszköze a nyelvleírásnak. A funkcionális grammatikának fontos feladata, hogy elemezze és leírja az azonos értelmű, de egymástól eltérő nyelvi megjelenési formák közötti különbségeket, ugyanis az eltérő nyelvi formák, struktúrák azonos fogalmi tartalma mögött általában interpretációs jellegű különbség rejlik.
A kötet mindenekelőtt olyan magyar mint anyanyelv-, illetőleg magyar mint idegennyelv-tanárok számára készült, akik mindennapi oktatási gyakorlatukban érvényre kívánják juttatni a funkcionális szemléletet.

Kontra Miklós
„Tudjuk a nyelvtant, mégsem tudunk semmit”
Olvasmányok nyelv, társadalom és kultúra összefüggéséről

A kitűnő magyar és orosz leíró nyelvész, Papp Ferenc (1930‒2001) fél évszázaddal ezelőtt írta le, hogy ha egy nyelvnek csupán a nyelvtanát tudjuk, nem tudunk szinte semmit. Kissé bővebben:
„Már most mindent tudunk ‒ a hangok »ejtését«, a helyesírást, a nyelvtant, még egyes alakok történetét is. És mégsem tudunk semmit, a kölcsönös megértést akadályozó súlyos hibákat követhetünk el, ha nem vesszük figyelembe, hogy egyrészt a nyelven kívüli közlési lehetőségeink is vannak, és azok sokszor súlyosabban esnek latba, mint a nyelviek; másrészt elvileg egyaránt helyes nyelvi formák közüli választást előírhat valami nem (egészen) nyelvtani szabályrendszer.”
Sokan nem tudják, hogy a már partikula használata Budapesten és a szabolcsi Újfehértón lényegesen különbözik: a budapesti sürgető, siettető már épp az ellenkezője az újfehértói barátságos, a felszólítást puhító már-nak.
Vagy: a kétnyelvű szótárak ekvivalensei, például вольность = liberty, freedom, sokszor a lényeget fedik el, itt azt, hogy a nyugati (amerikai) világban a szabadság az egyének szabadságát jelenti, de az orosz kultúrában a szabadság a társadalom attribútuma.
A nyelv, társadalom és kultúra összefüggéseivel való ismerkedés mindenkinek hasznára válhat, tanítóknak és tanároknak különösen. Ebben segíthetnek az itt összegyűjtött olvasmányok.

Nádor Orsolya
Tanított (anya)nyelvünk

A Tanított (anya)nyelvünk című könyv a Magyarnyelv-tanári zsebkönyvek sorozatának első darabja, és a magyar mint idegen nyelv (MID) tanári, levelező képzésen folytatott tanulmányok alapozó előadásainak anyagát tartalmazza.
A cím utal arra a tényre, hogy a magyar nyelvet tanító tanárok többsége az anyanyelvét tanítja, a zárójel pedig azon nem magyar anyanyelvű nyelvtanárok miatt került bele, akik nemcsak megtanulták a nyelvünket, hanem hivatásuknak is választották annak tanítását.
A könyv négy fő fejezetre tagolódik, amelyek részben a két, meglehetősen sok elemből összetevődő, némelykor vitára is ösztönző fogalmat (magyar mint idegen nyelv – hungarológia) tárgyalják, részben az e két területtel összefüggően létrejött, az oktatás – kutatás – ismeretterjesztés – imázsformálás céljainak megvalósulást segítő intézményrendszerrel kapcsolatos legfontosabb ismereteket tartalmazzák. Minden egyes fejezet tartalmaz olyan kérdéseket, feladatokat, amelyek az elmélyülést, a tárgyalt téma továbbgondolását segítik, a könyvet lezáró ötödik egység pedig a tudás ellenőrzését szolgálja egy 50 elemből álló, megoldási kulcsot is tartalmazó teszt formájában.

Holló Dorottya
Kultúra és interkulturalitás a nyelvórán

Hasonlóan a többi nyelvhez, a magyar mint idegen nyelv tanulása önmagában is komoly feladat, nyelvtanárként mégsem elégedhetünk meg csak a nyelvi elemek tanításával. Elengedhetetlenül fel kell készítsük tanulóinkat a megfelelő nyelvhasználatra. Arra hogy lehetőleg mindig a helyzethez, a körülményekhez alkalmazkodva kommunikáljanak. Azonban sok kulturális ismeretre, megfelelő attitűdökre és jól használható interkulturális készségekre van szükség, hogy a nyelvi kompetencia mellett kulturális, illetve interkulturális kompetenciával is rendelkezzenek. Ez a könyv ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a nyelvtanítás során alkalmat találjunk a nyelv és kultúra integrált oktatására. Ehhez bemutatja a kultúra és az interkulturalitás idegen nyelvhasználatban fontos aspektusait, majd a kulturális ismeretek, attitűdök és készségek olyan vetületeit tekinti át, melyek segíthetik az idegennyelv-tanulást és sikeresebb nyelvhasználóvá tehetik a nyelvtanulókat. A nyelvoktatás sok lehetőséget kínál különféle tartalmak átadására. A kulturális és interkulturális kérdések egyértelműen hasznosak és érdekesek is a nyelvtanulók számára, ezért motiváló erőként is hatnak a nyelvtanulásra. Ez is alátámasztja a kulturális tartalmak bevonását a nyelvórákba. Az egyes témakörök tárgyalásakor az olvasók feladatokat is kapnak, melyek az olvasottak feldolgozását hivatottak segíteni, illetve továbbgondolásra is érdemesek. Némelyikük arra is alkalmas, hogy órai feladat legyen belőlük magyar mint idegen nyelv tanulók számára.

Hegedűs Rita
Élő magyar grammatika –
a nyelvhasználat rendszerének rövid áttekintése

Alaptétel, hogy az idegennyelv-tanulásnak elengedhetetlen része a nyelvtan ismerete. Nyelvtan, azaz a nyelv szerkezetének szabályokba rendezett, statikus leírása, mely – a közhiedelem szerint – a kivételek pontos leltárba vétele után közvetlenül képessé tesz a nyelv használatára. A gyakorlat azonban némileg mást mutat: a nyelvet minden gond nélkül használó anyanyelvi beszélők egyáltalán nem támaszkodnak a nyelvtan tételes szabályaira, kategóriáira. Ezzel szemben a magyart idegennyelvként tanulók sokkal inkább tisztában vannak a szabályokkal, megküzdenek a latin alapú grammatikai hagyományra épült leírással – s mégsem használják fennakadás nélkül a magyart. Kötetünk szakít a jó öreg, statikus, a nyelvi rendszerre összpontosító leírási gyakorlattal, s a nyelvhasználat dinamikus rendszerét veszi nagyító alá. A funkcionális nyelvleírások módszereit alkalmazva kiválaszt néhány lényeges témát, mellyel bevezeti a jövendő magyar mint idegen nyelv tanárokat az objektív, külső, összevető szempontú nyelvleírás elméletébe és gyakorlatába.Mielőtt bárki belefogna a kötet tanulmányozásába, nézzen magába: képes-e megválni a jól bevált gyakorlattól, félretenni a megszokott kategóriákat, előítéletek nélkül újragondolni a fogalmakat, szabályokat, axiómákat. Ha igen a válasz, a kötet segítségével nemcsak hasznos, hanem érdekes, sőt élvezetes utat járhat be a magyar nyelv tanulmányozásában.

Kovács Tünde
Nyelvi játékok

E módszertani segédkönyv a Nyelvi játékok című kurzushoz készült, s célja, hogy gyarapítsa a magyar mint idegen nyelv szakos hallgatók módszertani eszköztárát. A tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek a magyar mint idegen nyelv tanításában alkalmazható nyelvi játékokkal: a mozgásos játékokkal, a táblás és egyéb társasjátékokkal, a kártyákkal és az infokommunikációs eszközökkel, alkalmazásokkal. Megvizsgáljuk, hogy az egyes típusú játékok mely készségek (hallás utáni értés, olvasás, írás, beszéd) és mely területek (kiejtés, szókincs, grammatika, kommunikáció/pragmatika) fejlesztésére alkalmasak. A cél az, hogy a hallgatók az adott tananyag elmélyítéséhez és bevéséséhez ki tudják választani a megfelelő nyelvi játékot, illetve saját maguk is képesek legyenek a vizuális, auditív és kinesztetikus csatornákra épülő nyelvi játékok kidolgozására. Az órákon elméleti ismereteket is elsajátítanak, de a fő hangsúly a tanításban hasznosítható gyakorlati példákon van. A kötetben szereplő nyelvi játékok mind célnyelvi, mind forrásnyelvi környezetben használhatóak, s a Közös Európai Referenciakeret (KER) hat nyelvtudási szintjéhez (A1–C2) igazodnak, többségük több nyelvi szinten is bevethető. A válogatás 10 év feletti gyerekeknek és felnőtt korú nyelvtanulóknak készült. Külön piktogram hívja fel a figyelmet azokra a játékokra, amelyek kifejezetten alkalmasak a 10–14 éves korosztály számára. A segédkönyv célja, hogy a magyar mint idegen nyelv szakos hallgatók és tanárok nyelvtanulóik igényeinek tükrében kedvükre válogathassanak az itt közzétett játékok közül, adott esetben saját elképzelésük szerint alakítsák, adaptálják, bővítsék őket.

Nádor Orsolya
Régebbi és újabb nyelvoktatási módszerek

A Régebbi és újabb nyelvoktatási módszerek című kötet a MID-tanári segédkönyvek sorozatának része, és elsődleges célja az, hogy egy helyre gyűjtve kínálja fel a hallgatóknak azokat az alapvető olvasnivalókat, amelyeknek a segítségével betekintést nyerhetnek az idegennyelvoktatás-történet egyes állomásaiba. A jelen kötet folytatása remélhetőleg a magyar mint idegen-, környezet- és származásnyelv tanításának módszertana lesz majd. A tantárgy, amelynek segédkönyve ez a mostani összeállítás, mindössze egy féléves, ami azt jelenti, hogy nem törekedhetünk a teljességre. A nyelvpedagógia szerteágazó történetében a fő irányok mellett kialakult, hosszabb-rövidebb ideig tartó, sokszor csak kísérleti módszerekről most nem lesz szó, viszont a kötelező és ajánlott irodalmak segítségével e területekről is lehet tájékozódni. A fejezetek kronologikus rendben követik egymást: az első egység a kezdetektől a 18. század végéig mutatja be az idegennyelvi nyelvpedagógia történetének egyes állomásait, a második a 19. századi fő módszerekkel foglalkozik, a harmadik pedig a 20. század folyamán kikristályosodott nyelvtanítási módszereket tekinti át Bárdos Jenő, Medgyes Péter, Einhorn Ágnes, Erdei Gyula, Sólyom Réka és Nádor Orsolya tudománytörténeti munkái, összefoglalói alapján, amelyek közléséhez ezúton is köszönöm a hozzájárulásukat.

Oszkó Beatrix
Nyelvtörténet dióhéjban magyar mint idegen nyelv tanároknak

Ház – házak, kéz – kezek, ló – lovak. Miért ilyen sokfélék a többes számú alakok? Erre a kérdésre is megtalálható a válasz kötetünkben. Célunk a magyar nyelvtörténet azon részleteit áttekinteni, melyek ismerete elengedhetetlen egy magyar mint idegen nyelv tanár számára ahhoz, hogy diákjainak magyarázatot tudjon adni az ilyen és hasonló kérdésekre.
A tananyag elolvasása után a tanárjelölteknek nemcsak hang-, morféma- és grammatikatörténeti ismereteik bővülnek, a magyar szókészlet összetételéről és a helyesírás történetéről is pontosabb képük lesz.
Egy nyelv történetével szoros kapcsolatban van beszélőinek kultúrtörténete is. Kihasználva a sorozat adta lehetőségeket arra törekedtünk, hogy ne csak a szigorúan vett nyelvi változásokat és azok mai nyelvünkben felismerhető nyomait mutassuk be, hanem a hozzájuk kapcsolódó területekre is kitekintettünk. A színes illusztrációk mellett gyakran hivatkozunk internetes oldalakra, melyek egy kérdés kibontásának további lehetőségeit rejtik.

Schmidt Ildikó
A magyar írás és olvasás tanítása – az alfabetizálás folyamata

Az írás és olvasás ismerete és készségszintű használata elengedhetetlenül fontos a mindennapokban. Az információáramlás átalakult az elmúlt néhány évtizedben, a világ eseményeiről való tájékozódásban éppúgy, mint a közvetlen környezetünkkel folytatott interakciókban az írott információ uralja a kommunikáció legkülönbözőbb színtereit. A digitális forradalom következtében az írás- és az olvasáskészség jelentősen felértékelődött, az információfeldolgozás azonban más stratégiák mentén történik a jelen kommunikációs térben, mint évtizedekkel ezelőtt. Az emberi agy – jelen ismereteink szerint – kevésbé gyorsan változik, a tanítási és tanulási szokásaink viszont nagy mértékben átalakultak. Egy dolog azonban állandó maradt: olvasni csak olvasva lehet megtanulni, írni pedig csak írva. Ebben a kötetben az olvasó az első és második fejezetben az olvasás, majd az írás pszicholingvisztikai sajátosságaival, az ezekkel foglalkozó és ezeket leíró modellekkel ismerkedhet meg. A harmadik fejezetben az alfabetizálásról olvashatunk bővebben, ami a magyar anyanyelvi nevelésben és a magyar mint idegen nyelv tanításában is relatíve újnak számító megközelítés. A negyedik fejezetben az olvasott szövegértés fejlesztésének módszertani háttere és technikai lehetőségei tekinthetők át. Az ötödik fejezetben az írástanítás sajátosságai és a szövegalkotás tanításának alternatíváit ismerhetik meg az olvasók. Az egyes fejezetek végén néhány összefoglaló kérdés segíti az olvasottak átismétlését és megjegyzését.

M. Pintér Tibor – Wéber Katalin
Mérés és értékelés: magyar mint idegen nyelv

Idegen nyelvet tanítani felelősségteljes dolog. A nyelvtanulás egyik fontos állomása a nyelvvizsga, amely Magyarországon a nyelvi mérés és értékelés legformálisabb és talán legfontosabb állomása, hiszen az érvényes nyelvvizsga-dokumentum akár feltétele is lehet a felsőoktatásban történő részvételnek. A Magyar-tanári zsebkönyvek sorozatának e kötete a nyelvi mérés néhány állomását mutatja be. A fogalomkör és gyakorlat bevezetéseként első körben meghatározza a nyelvi mérés alapjául szolgáló nyelvtudás fogalmát, valamint bemutatja a magyarországi nyelvvizsgáztatás jogi hátterét, legfontosabb dokumentumait. A legfontosabb nyelvi vizsgák összegzése mellett a Közös Európai Referenciakeret alapján igyekszik megmagyarázni a nyelvtudás készségeit, illetve annak szintjeit. A nyelvvizsgáztatás jó gyakorlataként részletezi a pécsi központú ECL nyelvvizsga vizsgáztatási gyakorlatát, leírását adva a vizsgáztatás egyes lépéseiről, illetve a tesztírásról, tesztelésről. Ennek kapcsán bemutatja a modern, kommunikatív tesztelés gyakorlatát, illetve az értékelés statisztikai lépéseinek némelyikét – azokat a statisztikai mutatókat, amelyek segítik a tesztírókat a használható, megbízható tesztek elkészítésében. A tesztírás segédleteként kitér a nyelvi mérés aspektusaira, a tesztelésben használatos leggyakoribb teszttípusokra, miközben betekintést enged a tesztírás, tesztfejlesztés egyes lépéseibe, megmutatva a használható teszt követelményeit. Reméljük, a (leendő) nyelvtanároknak hasznos olvasmányként szolgál majd nyelvtanári stúdiumuk alatt.

Schmidt Ildikó – Nagyházi Bernadette
Magyarnyelv-tanítás gyermekeknek

A magyar mint idegen nyelv tanítása nagy múltra tekint vissza a felnőttek körében. Számos tankönyv és módszertani útmutatást adó munka született már e téren. A gyermekeknek szánt tankönyvek száma lényegesen alacsonyabb, ugyanakkor megfigyelhető, hogy folyamatosan gazdagodik az elektronikus tananyaggyűjtemények kínálata. A fiatalabb korcsoport magyarnyelv-tanításához kapcsolódó módszertani megközelítéseket feldolgozó munkák eddig többnyire szakfolyóiratok tanulmányaiként jelentek meg. E könyv szerzői arra tesznek kísérletet, hogy néhány olyan módszertani alapelvet mutassanak be, amelyek a kommunikatív kompetencia fejlesztését tartják szem előtt. A kötetben a nyelvtanítás sokszínű metodikai tárházának csak néhány elemével foglalkozunk, de bízunk abban, hogy megközelítésünk alkalmas arra, hogy a magyar nyelvvel ismerkedő, különböző életkorú gyermekeknek megkönnyítsük a nyelvtudásuk kiépítéséhez vezető kezdeti lépéseket.
Könyvünkkel a célunk az volt, hogy a magyar mint idegen nyelvet gyermekeknek tanító gyakorló nyelvtanárok megismerjék ennek a területnek a jelenlegi helyzetét a képzőhelyek és a tananyagok szintjén, és betekintést nyerjenek a jelenleg elérhető elméleti és módszertani eredményeibe.

H. Varga Márta
Rendhagyó nyelvtörténet

A nyelvtörténeti kutatások eredményei nemcsak a magyarnak mint anyanyelvnek, hanem a magyarnak mint idegen nyelvnek az oktatásában is felhasználhatók: a nyelv történeti szempontú vizsgálatát a magyar mint idegen nyelvi órákon elsősorban a jelenségek okát feltáró háttérismeretként, a leíró nyelvészeti ismeretek kiegészítésére, az egyes nyelvi jelenségek tudományosan is helytálló magyarázatára érdemes alkalmazni.
A kötet 35 kérdés-feleletben foglalja össze a magyar mint idegen nyelvi órákon leggyakrabban előkerülő grammatikai kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb nyelvtörténeti tudnivalókat. Ezek a fejtegetések elsősorban a MID oktatói és a diákjai számára nyújthatnak hasznos információkat, de az olvasók között szívesen köszöntünk mindenkit, aki érdeklődik a nyelvi változások és a nyelvtörténeti kérdések iránt.

Dóla Mónika
Módszertani útmutató a magyar nyelv tanításához

A szoros értelemben vett szakmódszertan a tanítás-tanulás gyakorlati szintjére tartozik. Feladata, hogy a tanulás kontextusának függvényében meghatározott célokhoz, tartalmakhoz és eredményekhez tanulási-fejlesztési és értékelési folyamatokat, eljárásokat, gyakorlatokat rendeljen: útmutatást nyújtson a tanórai tevékenységek megtervezéséhez, technikákat, eszközöket javasoljon a tanításhoz-tanuláshoz mint gyakorlati tevékenységhez. A tanórán alkalmazott módszerek és eljárások sohasem légüres térben mozognak, nem csupán találomra összeszedett, foltvarrás-szerűen összeillesztett „színes” ötletekre utalnak, amelyek élvezetesebbé teszik a tanulást, hanem szervesen kötődnek különféle nyelvtudományi, pszichológiai, pedagógiai modellekhez, szemléletekhez. A jelen kötet bemutatja azokat a nyelvpedagógiai megfontolásokat és alapelveket, amelyekre napjaink magyar (mint idegen) nyelv tanítása épülhet a tervezéstől az értékelésig, és módszertani javaslatokkal szolgál a tanítási-tanulási folyamat egyes fázisaihoz a magyar (mint idegen) nyelv (leendő) tanárai számára.