Transzlingváló Kutatócsoport - Dr. habil. Heltai János Imre

Intézet: Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

Vezető: Dr. habil. Heltai János Imre, KRE Magyar Nyelvtudományi Tanszék

Létrejötte: 71/2018 (05.16.) sz. KT-határozattal

Honlapok:

www.translangedu.hu

http://www.kre.hu/romanitranslanguaging/

https://btk.kre.hu/linguisticethnography/ 

Tagjai:

• Dr. habil Bodó Csanád, Eötvös Loránd Tudományegyetem (OTKA K146393)
• Dr. Jani-Demetriou Bernadett (OTKA K146393)
• Dr. Laihonen, Petteri, University of Jyväskylä (OTKA K146393)
• Dr. M. Pintér Tibor, Károli Gáspár Református Egyetem
• Dr. Schmidt Ildikó, Károli Gáspár Református Egyetem (OTKA K146393)
• Dr. Szabó Gergely, Károli Gáspár Református Egyetem (OTKA K146393)
• Dr. Tarsoly Eszter, University College London, Károli Gáspár Református Egyetem (OTKA K146393)
• Dr. Tremlett, Annabel, University of Portsmouth (OTKA K146393)
• Kerekesné Lévai Erika, Magiszter Általános Iskola

Korábbi tagjai:

• Dr. Majzikné Lichtenberger Krisztina KRE BTK, egyetemi docens (2018 és 2023 között)

A kutatócsoporthoz kapcsolódó hallgatói műhely tagjai:

• Lakatos Nikolett
• Szakál Sára
• Köntös Mihály (PhD hallgató, Pedagogical University of Krakow)
• Kisbalázs Gergely 

   

A hallgatói műhely aktív alumnus tagjai

• Cselle Gabriella Phd-hallgató, Pécsi Tudományegyetem
• Jenei Kamilla Phd-hallgató, ELTE (Heltai János Imre társtémavezetésében)
• Székely Márk Attila

A kutatócsoporthoz kapcsolódó civil kutatók:

• Kerekesné Lévai Erika, kapcsolattartó (OTKA K146393)
• Ábri Izabella
• Lakatos Elisabeth
• Makula Attiláné
• Lakatosné Balogh Róza Réca
• Lakatos Mária
• Lakatos Sára Zsanu
• Opre Ica
• Szabóné Balázs Beáta
• Szántó Lászlóné
• Tokár Zoltánné
• Volosinovszkiné  Csikós Andrea

A hallgatói műhely korábbi tagjai

• Alkonyi Vilmos
• Ballai Míra
• Boros Petra Réka
• Czumpft Krisztina
• Dobai Anna
• Flumbort Ábel
• Hadobás Titanilla
• Hoyt-Nikolić Éva
• Janeckova, Elisabeth (UCL)
• Kristóf Pálma
• Lőrincz Izabella
• Olexa Gergely
• Pálvölgyi Dóra
• Rézműves Roland
• Tóth Nikolett Katalin
• Széll Veronika
• Szűcs Boróka
• Turó Zoltán
• Vágner Richárd
• Wesselényi Tamás
• Wilheim Dávid
• Zajácz Lili

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása:

Projektek:

2024 – 2025    Pont ott: kollaboratív etnográfia (MEC_N 148959)

2024 – 2028    A nyelvi részvétel előmozdítása a kollaboratív kutatás révén (OTKA K146393)

2022 – 2024    Transzlingválás és konvivialitás: részvételi megközelítések. KRE BTK kutatócsoport-pályázat

2019 – 2022    Transzlingválás az egyenlő esélyekért: Romani beszéd az iskolában. Erasmus KA203 intézményi együttműködés koordinációja. (A konzorcium további intézményi tagjai: University College London, Jyväskylän yiliopisto (Jyväskyläi Egyetem, Finnország), Nyitrai Konstantin Filozófus egyetem, Magiszter Általános Iskola Tiszavasvári, Jedlik Ányos Alapiskola Szímő). http://www.kre.hu/romanitranslanguaging/

OTKA-kutatásunk fókuszában a nyelvi részvétel (linguistic citizenship) koncepciója áll, amit Stroud nyomán „egy olyan fogalmi tér tervezeteként” értelmezünk, „amelyen belül másképp gondolkodhatunk a nyelvről, önmagunkról, és arról, hogyan viszonyulhatunk etikusabban másokhoz a nyelv segítségével” (2015. Linguistic Citizenship as Utopia. Multilingual Margins 2(2), 21., H.J.I fordítása). A kutatás helyszíne egy kelet-magyarországi kisváros, ahol kétnyelvű romák és egynyelvű nem romák (in)szekuritizált viszonyok közepette élnek együtt. Civil résztvevők bevonásával tervezünk nyelvészeti etnográfiai kutatást végezni. Az alábbi kutatási célokat egyetemi résztvevők és helyi roma és nem roma civilek közös workshopok során együtt alakították ki. Célunk azt vizsgálni, hogy a közös munka és a nyelv segítségével hogyan támogatható a kutatás helyi tagjainak nyelvi részvétele, a reflektált társas cselekvés és a konvivialitás. Hipotézisünk szerint részvételi kutatócsoportunk tevékenysége hatást gyakorol a helyi közösség egészére. A tevékenység centrumában egy romani-magyar kétnyelvű, a városi polgárokat és a társadalom szélesebb köreit megszólító, helyben papíron, de online is megjelenő, a reflexivitás tekintetében tudományos igényű, de közérthető, a résztvevők által közösen írt és szerkesztett periodika 6 számának elkészítése áll. Egy ilyen, civilek bevonásán alapuló, a helyi tudásnak, új műfajoknak, heteroglott beszéd- és heterográf írásmódoknak teret engedő periodika megalkotásával és hatásaival kapcsolatos tapasztalatok a nyelvi részvétel koncepciójának további formálódásához új elméleti eredményekkel járulnak hozzá.

A kutatócsoport a transzlingválás, az (in)szekuritizáció, a konvivialitás és  a nyelvi részvétel (linguistic citizenship)  elméleti és gyakorlati vonatkozásaival foglalkozik. A kutatócsoport részvételi etnográfiai kutatásokat folytat, melyek egyetemi és civil résztvevők együttműködésén alapulnak. A kutatások célja, hogy hozzájáruljanak a romani nyelv (és a romani beszélők) emancipációjához és a békés társadalmi együttélés (konvivialitás) lehetőségeinek kialakításához.

A transzlingválás egy olyan orientáció, amely újszerű módon tekint a két- vagy többnyelvűnek nevezett beszédmódokra -- az egyes nyelvek kategóriái és az azok közötti kontaktusok (kódváltások, kölcsönzések stb.) helyett a beszélőre és a szubjektum részeként értelmezett nyelvi repertoár egységére koncentrál. A transzlingválás egyszerre  új lehetőség a többnyelvű beszéd leírására és pedagógiai orientáció.

A szekuritizáció a nemzetközi kapcsolatok tudományában olyan beszédaktust jelöl, melynek segítségével egy beszélő (aktor) újrakeretezi a mindennapi életet a rendkívüliség, a sürgősség és a túlélés kulcsszavai mentén, és amelynek eredményeképpen a biztonság politikája minden mást felülír.  E politikatudományi koncepció teoretikusai eredetileg egy-egy nemzetállam vagy más hasonló entitás elitjének tagjait jelölték meg aktorként. Kritikai megközelítések ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a szekuritizáció aktusa nem csak az állami politika szintjén értelmezhető: érdemes lokális vonatkozásokban, akár egyes élettörténetekre, egyéb részletekre koncentrálva is alkalmazni a koncepciót, azaz a mikroszintű gyakorlatokra is figyelni.

A konviviálitásra úgy tekintünk, mint ami esélyt jelent az etnikai abszolutizmusok leküzdésére és a faji gondolkodás visszaszorítására. Gilroy a konvivialitást úgy értelmezi, mint "az együttélés és az interakció azon folyamatait, amelyek a multikultúrát a társadalmi élet hétköznapi jellemzőjévé tették", különösen a városi területeken (2004: xi). Blommaert szerint a konvivialitás nem uralkodó társadalmi állapot, hanem éles ellentétek, társadalmi egyenlőtlenségek és feszültségek mellett jelenik meg (2013b). Rampton (2015) szerint a konvivialitás inkább egy "sajátos helyi ideológia" (2015: 87), amely azokon a pontokon bukkan fel, ahol az embereket a mindennapi komfortzónájukból kivezetik. (Gilroy, Paul. 2004. After empire: Melancholia or convivial culture? London: Routledge.; Rampton, Ben. 2015. Conviviality and phatic communion? Multilingual Margins 2(1). 83–91.; Blommaert, Jan. 2013b. Complexity, accent, and conviviality: Concluding comments. Applied Linguistics 34(5). 613–622. 

Transzlingválás az egyenlő esélyekért: romani beszéd az iskolában: projektünk azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy hogyan lehet az egynyelvű iskolarendszerekben tanuló kétnyelvű roma diákokat a transzlingválással támogatni. Kötetünk, ami kutatással hivatásszerűen foglalkozó munkatársak és civil kutatók közös munkája, fontos olvasmány kutatóknak, tanárjelölteknek, tanároknak és azoknak a szakembereknek, akik olyan diákokkal dolgoznak, akiknek az otthoni beszédmódjai eltérnek a tanár és/vagy az oktatás nyelvétől.

A kutatócsoport tevékenysége 2021 óta a romák és a nem romák, valamint a két csoport együttélésének megítélésével kapcsolatos helyi ideológiákra, valamint az ezeket az ideológiákat hordozó nyelvi gyakorlatokra összpontosít. Részvételi kutatócsoportot szerveztünk, ami helyi roma és nem roma civilek bevonásával havi rendszerességű workshopokat tart. Az volt a célunk, hogy részvételi (civil) kutatócsoportként belépjünk a városi diskurzusokba, és a konvivialitás fokozásának módjait keressük.

Kiemelt publikációnk:

Heltai, János Imre – Tarsoly, Eszter (eds.) 2023. Translanguaging for Equal Opportunities: Speaking Romani at School, De Gruyter Mouton.

Heltai, János Imre – Tarsoly, Eszter 2024. Local participants and uninvolved citizens: Life beyond participatory research. Journal of Multilingual and Multicultural Development, https://doi.org/10.1080/01434632.2024.2311713 

A kutatócsoport Duj Dzséne – Ketten c. részvételi etnográfiai folyóiratának elérhetősége:https://btk.kre.hu/linguisticethnography/ 

A kutatócsoporthoz kapcsolódó további közös publikációk:

Heltai János Imre – Kerekesné Lévai Erika 2024.  A roma hagyományok és a romani nyelv mint a tanulást támogató erőforrások:  az (in)szekuritizáció meghaladása. Gyermeknevelés 12(1). 83–101. (A Transzlingválás és konvivialitás: részvételi megközelítések c. KRE kari kutatási projekt finanszírozásában)

Jani-Demetriou Bernadett – Kerekesné lévai Erika 2023. Possible ways of translanguaging at the school’s micro-level. The aftermath of a translanguaging-project of introducing non-standardised ways of speaking to school for Roma bilingual children. Podstawy Edukacji 16: 121–141.

Heltai János Imre — Jani Demetriou Bernadett 2019. A transzlingváló pedagógiai orientáció hatása az iskolai sikerességre. Anyanyelv-pedagógia 12(1)

Heltai János Imre — Jani-Demetriou Bernadett 2017. Romák nyelvi gyakorlatai és az iskolaérettség. In Cserti Csapó Tibor – Rosenberg Mátyás (szerk.): Horizontok és Dialógusok 2017. VI. Romológus Konferencia – Tanulmánykötet. Pécs, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet Romológia és Nevelésszociológia Tanszék. 9-26.

Heltai János Imre — Kulcsár Sándorné 2017. A romani beszéd és az óvoda. Beszédfejlesztési stratégiák és integrált kétnyelvűségi ideológiák Tiszavasváriban. Anyanyelv-pedagógia 2017/4.

Heltai János Imre — Jani-Demetriou Bernadett — Kerekesné Lévai Erika — Olexa Gergely 2017.  Transzlingváló Osztálytermek Tiszavasváriban. Új Pedagógiai Szemle 67: 11-12. 28-49.

A kutatócsoport keretében eddig megjelent egyéni publikációk (válogatott): 

Heltai János Imre 2023. From (in)securitisation to conviviality: The reconciliary potential of participatory ethnography. International Journal of the Sociology of Language 283. 1–23.

Heltai János Imre 2021. Szociolingvisztika és részvételiség. Alkalmazott Nyelvtudomány 21(2). 21-34.

Heltai János Imre 2021. Translanguaging as a rhizomatic multiplicity. International Journal of Multilingualism. https://doi.org/10.1080/14790718.2021.1926465

Heltai János Imre 2020. Transzlingválás -- Elmélet és gyakorlat. Gondolat, Budapest

Heltai János Imre 2020. Dinamika és komplexitás romák nyelvi és etnikai öndefinícióiban. 1. rész. Magyar Nyelv 116(1). 49-54.

Heltai János Imre 2020. Dinamika és komplexitás romák nyelvi és etnikai öndefinícióiban. 2. rész. Magyar Nyelv 116(2). 166-179.

Heltai János Imre 2020. Translanguaging instead of standardisation. Writing Romani at school. Applied Linguistics Review 11(3). 463-484

Heltai János Imre 2017. A nyelvi hátrányos helyzet paradigmájának kritikája: zombik az iskolában. in: Benő Attila – Fazakas Noémi (szerk.): Élőnyelvi kutatások és a dialektológia. Kolozsvár, EME.

Jani-Demetriou Bernadett 2017. Cigány gyerekek az iskolában: társas beszélés és társas megismerés. Ladányi Mária — Hrenek Éva (szerk.): Témák és szempontok a nyelvhasználat vizsgálatában. Hallgatói tanulmányok. Budapest: ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, 2017. 61-70.

Jani-Demetriou Bernadett 2017. Romák nyelvi attitűdjei. In: Fülöp József, Mészáros Márton, Tóth Dóra (szerk.): A szél fúj ahová akar – Bölcsészettudományi dolgozatok. Budapest, L’HARMATTAN. 135-143.

Heltai János Imre 2016. Az egységes nyelvi repertoár pedagógiája. In: Magyar Nyelvőr 140/4. 407-427.

Konferenciarészvételek (válogatott)

Mutual involvement and engagement in the study of languaging: Towards a participatory sociolinguistics (presentation with Csanád Bodó), presentation at the 20th AILA World Congress of Applied Linguistics, Lyon, 17–21 July 2023

A nyelvi állampolgárság koncepciója: romani a mindennapokban. 2023. február 8. KRE Csekonics Palota. A roma identitás és érdekvédelem aktuális kérdései. A KRE ÁJK Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhelyének konferenciája.

Részvételi etnográfiai kutatások: a konvivialitás lehetőségei. Utak a nyelvhasználat kutatásában. ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészet és Fonetikai Tanszék Alkalmazott nyelvészeti diákműhely hallgatói konferenciája, plenáris előadás. Budapest, 2023. április 20–21.

Dialogicitás a nyelvészeti etnográfiai kutatásban. Meghívott plenáris előadó a 22. Élőnyelvi Konferencián (A szociolingvisztikai kutatás társadalmi hatásai, Budapest, ELTE, 2023. szeptember 6-8.).

Transzlingválás az egyenlő esélyekért: Romani beszéd az iskolában. Előadás Az Erasmus+ ajtókat nyit – konferencia az aktív társadalmi részvétel jegyében c. konferencián (Heltai János Imre, Kerekesné Lévai Erika, Lakatos Elisabeth, Makula Attiláné,  Tündik Zita). Budapest, 2023. június 1. 

A transzlingválás mint lehetőség a romák nyelvi állampolgárságának erősítésére. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Romológia és Nevelésszociológia Tanszék Romani Nyelvi Műhelye, Országos Romani Nyelvi Konferencia, 2022. október 7. Pécs.

Participatory research and translanguaging. Presentation in the panel Participation and linguistic ethnography at the 17th EASA Biennial Conference “EASA2022: Transformation, Hope and the Commons”. Belfast, 26-29 July 2022.

Grassroots literacy in educational context – a local Romani vernacular in Hungary – contribution to a dual session „Grassroots literacy in educational context of the Moldavian Csángó and a local Romani vernacular in Hungary“, with Csanád Bodó and Petteri Lahionen. Online, pre-recorded presentation, Conference on Literacy of Regional Languages, Rezekne Academy of Technologies, Latvia, June 16-17, 2022

Translanguaging practices in a monolingual environment. Előadás Boros Petra Réka egyetemi hallgatóval közösen a Petteri Lahionennel, Szabó Tamás Péterrel és Tarsoly Eszterrel közösen elnökölt 2x90 perces workshopon. A workshop címe: Translanguaging for equal opportunities: Speaking Romani at school. AFinLA (Association Finlandaise de Linguistique Appliquée) 50th Anniversary Symposium / Jyväskylä, 11-13 November 2021

Romani multilingualim in South-Eastern Europe. Invited speaker at the CALS (Center for Applied Language Studies) research cafe at the University of Jyväskylä, 10. November 2021.

Bringing Romani into European schools: Translanguaging for equal opportunities. AILA (World Congress of Applied Linguistics 15–20 August 2021 in Groningen, The Netherlands

Translanguaging for Equal Opportunities – workshop with Teppo Jakonen, Petteri Laihonen & Tamás Péter Szabó, University of Jyväskylä and Eszter Tarsoly, University College London. Language Education for Social Justice Conference, 37th Summer School of Applied Language Studies, June 1-3, 2021,University of Jyväskylä (online event)

Monolingual ideologies and the translanguaging turn – Romani language planning – Introductory lecture to the panel programme Teaching and Learning Resources for Romani in Central Europe: Overcoming Standardisation. Foundation for Endangered Languages Annual Conference: FEL24, 23 September 2020–25 September 2020. 90 minutes panel program with Bernadett Jani Demetriou, Teppo Jakonen, Petteri Laihonen, Tamás Péter Szabó and Eszter Tarsoly

Társadalmi felzárkózás a Kárpát-medencében: „Bölcsőtől az egyetemig”. 2020. február 19-20-21., Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad. Heltai János Imre: Nyelvi hátrány: rossz találmány

Multilingual and Multicultural Learning: Policies and Practices. Charles University, Prague, Czech Republic. 14-15 December 2019. Heltai János Imre: Translanguaging as a rhizomatic multiplicity.

Nyelvi sokszínűség és sokszínű nyelv az óvodai és iskolai nevelésben. VI. Vályi András anyanyelvpedagógai-konferencia. Eötvös Loránd Tudományegetem Savaria Egyetemi Központ, 2019. november 30. Szombathely. Heltai János Imre és Kulcsár Sándorné: Otthoni beszédmódok és nyelvek az óvodai nevelésben. Transzlingválás Tiszavasváriban.

A Jyväskyläi Egyetem, ReCLaS (Research Collegium for Language in Changing Society ) kutatócsoportjának New conceptualizations of language and their consequences for education c. workshop-ja, 2019. szeptember 17., Heltai János Imre: Translanguaging as rhizomatic multiplicity.

Multilingual Theories and Practices 2019: Ionian University, 9-10 May 2019, Kerkyra, Corfu. Heltai János Imre: Translanguaging as safeguard for minority ways of speaking.

PeLiKon 2018 A nyelv perspektívája az oktatásban című konferencia (EKE Bölcsészettudományi Kar, 2018. november 15-16.). Két előadást tartottunk (ezeket a következő diasorban egységesítettük): Heltai János Imre – Jani-Demetriou Bernadett – Tündik Zita: Otthoni beszédmódok és iskolai elvárások. A transzlingváló osztálytermek: a sztenderdizáció alternatívája.

2. international conference on sociolinguistics: Insights from Superdiversity, Complexity and Multimodality. 6-8 September 2018, Eötvös Loránd University, Budapest. Jani-Demetriou Bernadett: “We cannot step forward unless we manage to understand each other.”Heteroglossia and Academic Achievement.

20. Élőnyelvi konferencia (Nyelvi repertoárok a Kárpát-mendencében és azon kívül, Károli Gáspár Református Egyetem, 2018. augusztus 30 — szeptember 1). A konferencián transzlingvális kommunikáció címmel műhelyt szerveztünk. A műhely előadásai: Bodó Csanád: Transzlingválás, heteroglosszia és egyéb állatfajták; Petteri Laihonen: Transzlingválás és a moldvai csángómagyar oktatás; Heltai János Imre: Tiszavasvári romák nyelvi repertoárja; Kerekesné Lévai Erika: A transzlingvális kommunikáció pedagógiája a gyakorlatban; Jani-Demetriou Bernadett: Az iskolai eredményesség nyelvi tényezői és a heteroglosszia

XI. Miskolci Taní-tani konferencia (Együtt — Másként. Az integráció útelágazásai, Miskolc, 2018. február 2.). A konferencián három előadást tartottunk; Jani-Demetriou Bernadett: Szo phenav tuke? Transzlingváló osztálytermek Tiszavasváriban; Heltai János Imre: “Néha szoktam cigányul írni a messengeren”. És az iskolában miért nem?; Kerekesné Lévai Erika: A mindennapi iskolai gyakorlat

16th International Conference on Minority Languages, Jyväskylä and Närpes, (August 28-30, 2017). János Imre Heltai: The Pedagogy of Translingual Communication.

Horizontok és Dialógusok Romológia Konferencia (Pécs, 2017. május . 12.). két előadást tartottunk: Heltai János Imre — Jani-Demetriou Bernadett: “Most mi mindent kipróbáltunk már… mindent, ami létezik. Mindenféle könyvet” — A transzlingvális kommunikáció pedagógiája; Czumpft Krisztina: “Ha cigányul tudod, akkor cigányul is jó” — Nyelvi ideológiák egy óvoda kétnyelvű oktatási programjában. A romák integrációja Európában. Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kara Hajdúböszörmény (2017. március 24-25.) A transzlingvális kommunikáció pedagógiája címmel műhelyt tartottunk roma gyerekek beszélési módjairól, iskolai nyelvi helyzetéről és új nyelvpedagógiai megoldásokról. Előadásaink: Heltai János Imre: A nyelvi hátrány illúziója; Olexa Gergely: Heteroglosszia; Jani-Demetriou Bernadett: A transzlingváló kommunikáció pedagógiája; Kerekesné Lévai Erika: Transzlingváló pedagógia. A gyakorlati alkalmazás tapasztalatai

Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek. Országos Találkozója (ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Budapest, 2016. április 21–22.). Jani-Demetriou Bernadett: Romák nyelvi attitűdjei – mások által közvetítve?

A kutatócsoport keretében eddig elkészült OTDK-dolgozatok és szakdolgozatok: