Károli Könyvek

Imregh Monika fordítása Giovanni Pico della Mirandola: Benivieni neoplatonista versének kommentárja címmel műfordítás alsorozatunk első kötete

Giovanni Pico della Mirandola (1463-94) kommentárja barátja, Girolamo Benivieni neoplatonista ihletésű Dal a szerelemről című költeményéhez egy egymásra épülő sorozat egyik láncszeme, egy értelmezési spirál egyik állomása. A mű nem jelent meg Pico életében üldöztetése és a kiátkozással való fenyegetettsége miatt, Biago Bonaccorsi beszéli rá Benivienit, hogy járuljon hozzá halott barátja nevében is a kiadáshoz, 1519-ben, huszonöt évvel Pico halála után.

Honti László: Magyar nyelvtörténeti tanulmányok

A Magyar nyelvtörténeti tanulmányok címmel készült kötet Honti László magyar és uráli nyelvtörténeti írásai köréből válogatott tanulmányait tartalmazza. A könyv három fejezete: „A magyar nyelv őstörténetéről”, „A magyar nyelv történetéről” és „A magyar nyelv nem rokoni kapcsolatairól”. A kötetben szereplő írások eredetileg is mind magyar nyelvűek, ezek megjelentetésével az is célunk, hogy az egyetemi oktatásban tankönyvként is használható kötetet adjunk közre.

Balázs Siba: Life Story and Christian Metanarration – The importance of the research results of narrative identity to practical theology

This book focuses on the connection between two stories: our personal life story and God’s story in the world from a Christian perspective. These stories are interrelated. The book gives an inside view in this identity creating process in order to help the reader understanding her/his personal and collective “draft” for life. Through this book the reader gains inside a scientific research on narratives from a theological point of view and also goes through a kind of spiritual journey. Reading the book of creating of our own identity through our own story, challenges the reader in what kind of scripts he/she uses, what makes an event special and other occasions less important, and how God is able to rewrite his/her story.

Szummer Csaba: Freud, avagy a modernitás mítosza

A felvilágosodás víziója szerint a világ megnyugtató és uralható módon egyszerű, mechanikus eljárásokkal leírható, s minden, ami a természettudományos megközelítéseken túl van, az mese és mítosz csupán.
A pszichoanalízis egyik legizgalmasabb kérdése, hogy Freud jogosan állítja-e a pszichoanalízisről, hogy természettudomány, vagy pedig azokat a mintázatokat, amelyekről beszél, Freud nem annyira megtalálta, felfedezte, mint inkább megalkotta.
A szerző feltárja előttünk Freud varázslatos mitopoietikus képzelőerejét, a mítosz egzisztenciális-kulturális jelentőségét, valamint azt a pozitív szerepet, amelyet a mitikus képzelet és mitikus beszédmód homálya játszik mind a vallásban, mind pedig a huszadik század „mítoszában”, a pszichoanalízisben.

A spirituális közvetítő

„Spirituális közvetítő”-n itt mindenekelőtt olyan közvetítőket értünk, akik egyfelől az emberi közösség, a hívők, az egyház, másfelől Isten, illetve a természetfeletti, transzcendens szféra között közvetítenek vagy járnak közben vallási vagy lelkiségi céllal. A „spirituális közvetítő” ebben az értelemben tehát igen tág vallástudományi fogalom. Kötetünk célja e fogalmat értékítéletek nélkül, valláselméleti, vallásfenomenológiai céllal vizsgálni, gyakorlati megjelenéseit, alkalmazásait a vallásantropológia (vallásetnológia) és a valláslélektan tág, interdiszciplináris teréből meríteni, s az értelmezői attitűdök sokféleségén keresztül láttatni.
A tanulmányok tartalmilag három nagy kérdéskört fednek le, amelyek könyvünket fejezetekre tagolják: 1. vallástörténet; 2. vallásetnológia; 3. vallásantropológia és valláslélektan.
Reméljük, hogy minden, vallástudomány iránt érdeklődő olvasónk haszonnal forgatja majd e kötet lapjait!

Northrop Frye 100: A Danubian Perspective

“The personality of the poet may enfold us as disciples, or it may cause the revolts and deliberate misreadings chronicled in Bloom’s Anxiety of Influence, but in any case it is inescapable. In the linguistic context, the boundary disappears between creation and criticism, because every act of reading is a recreating of the text. The text is a focus for a community, and there can be no definitive criticism, even as a goal, because no one critic is all the others. In the aesthetic (or whatever) context, we are dominated by the double meaning in the word ‘invention’, which is both something we make up ourselves, subjectively, and something we find in the external. All we can say is that an invention that works must have some roots in the world external to the inventor. So we invent our text, in a mood of Leibnitzian optimism that the words being used in it are the best of all possible words,” writes Northrop Frye (1912–1991), who remains one of the most quoted scholarly authors of the twentieth century, who addressed a wide range of cultural, social and religious issues far beyond what is traditionally called literature. Prompted by the 2012 Budapest conference “Frye 100: A Danubian Perspective”, the studies in this volume by disciples and admirers, critics and detached readers provide a faithful picture of the state of international Frygian criticism, including a “Danubian perspective” and of how Hungarian criticism has come to methodically apply Frye’s concepts to Hungarian literature.

Dicsőség tükre

A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara jubileumi kiadványsorozatának első kötetét tartja kezében az Olvasó, amely művészeti és teológiai tanulmányok által a Hittanoktató- és Kántorképző Intézet tudományos műhelyébe enged betekintést.
A történelem Ura iránti hálaadással emlékezünk a nagykőrösi tanítóképzés 1839-es alapítására, a Főiskola 1990-es újraindítására, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem 1993-as megalapítására. Az összefonódó 2013-2014. és 2014-2015. tanévek ekként emlékeztetnek a 175, 25 és 20 évvel ezelőtti eseményekre, amelyek alapjaiban meghatározzák mai működésünket és kijelölik feladatainkat egy állandóan változó világban és felsőoktatási környezetben, valamint az egyház szolgálatában.

Ida Dringó-Horváth, József Fülöp, Zita Hollós, Petra Szatmári, Anita Szentpétery-Czeglédy, Emese Zakariás (Hgg.): Das Wort - ein weites Feld

„Wenn du bei all deinem Tun immer der gesunden Vernunft folgst, dasjenige, was dir im Augenblicke zu tun obliegt, mit Eifer, Kraft, Freundlichkeit betreibst und, ohne auf eine Nebensache zu sehen, den Genius in dir rein zu erhalten suchst, als ob du ihn sogleich zurückgeben müßtest, wenn du so ohne Furcht und ohne Hoffnung handelst, dir an der jedesmaligen naturgemäßen Tätigkeit und heldenmütigen Wahrheitsliebe in deinen Reden und Äußerungen genügen lassest, so wirst du ein glückliches Leben führen, und es gibt niemanden, der dich hindern könnte so zu handeln.“

Fülöp József, Mirnics Zsuzsanna, Vassányi Miklós (szerk.): Kapcsolatban - Istennel és emberrel. Pszichológiai és bölcsészeti tanulmányok

A személyközi kapcsolatok építő és károsító hatásainak vizsgálata napjainkban általánosan elismert, népszerű kutatási téma. Tudományos elméletek sora érinti, tárja fel és rendszerezi e terület újabbnál újabb kihívásait, melyek a 21. században is igen sokrétűek, hiszen a kapcsolati terek a globalizációval a végtelenbe nyúlnak, s nemcsak a hétköznapi kontextus színezi át és alakítja emberi viszonyainkat, hanem a virtuális valóság és annak sokszor korlátok nélküli információáradata is.
Hogyan viszonyulunk tudományos megközelítésben az interperszonális viszonyok gazdag területéhez? Kötetünk pszichológiai, bölcsészeti, teológiai és társadalomtudományi területen,
négy tematikai egységbe rendezve, több nézőpontból enged betekintést e jelenség spektrumába: a kapcsolatok egészségét, fejlesztő erejét, árnyoldalait bemutatva és rámutatva az Isten iránti, sajátos spirituális kapcsolat vonatkozásaira is.

Kun Attila: A munkajogi megfelelés ösztönzésének újszerű jogi eszközei

A munkavállalói jogok kikényszerítése, a munkajogi szabályoknak való megfelelés biztosítása és vállalatok szociálisan felelős működésre való ösztönzése napjainkban szinte sziszifuszi törekvésnek tűnik.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a munkajogtudomány az utóbbi évtizedekben világszerte mintegy „alkotói válságba” jutott. Nem könnyű megtalálni azokat a megfelelően hangolt,
régi-új szabályozási ideákat és módszereket, amelyek a globalizáció és a radikálisan megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyok közepette is képesek biztosítani, hogy az emberi munkaerő ne csupán egy alárendelt eszköze legyen a versenyorientált
gazdaságnak.
Jelen tanulmány arra törekszik, hogy egy egységes elméleti keretben mutasson be példaként egyes olyan nemzetközileg kialakulóban lévő, innovatív szabályozási megközelítéseket, amelyek a munkajogi értékeknek való érvényszerzést a hagyományos
munkajogi szabályozási eszközöktől eltérő, modern szemlélet útján kísérlik meg biztosítani.

Komlósi Piroska: Családi életre és kapcsolati kultúrára felkészítés

Sokan vették örömmel a hírt, amelyből kiderült: a 2013-ban induló új nemzeti alaptantervben helyet kap a családi életre és kapcsolati készségre nevelés témaköre. Prof. Dr. Kopp Mária a Népesedési Kerekasztal néven működő szakmaközi csoporton belül elindított egy Családi Életre Nevelés (CSÉN) munkacsoportot. Az lett a céljuk, hogy a kerettantervek számára kidolgozzák a legfontosabb témaköröket és kompetenciákat, amelyek a családi életre való felkészítéshez szükségesek.
E kötet szerzői a CSÉN munkacsoport tagjai. Olyan szakemberek, akik évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az érintett területeken (Fiatalok az Élet Küszöbén, „Boldogabb családokért” iskolai program, családterapeuta képzés, családi kommunikáció fejlesztése, stb.). Ők alakították ki közösen azokat az oktatási és képzési modulokat, amelyeket azután
sikerült beépíteni a nemzeti alaptantervbe és a kerettantervekbe, ahol megjelenhetnek egyrészt az egyes tantárgyba integrálható szemléletként, másrészt a Technika, életvitel és gyakorlat, az Erkölcstan, valamint az Etika tantárgyak keretében, illetve önálló, választható tantárgyként is.

Görözdi Zsolt: Protestáns egyházértelmezés a reformáció századában a jelentősebb egyházi rendtartásokban

Görözdi Zsolt monográfiája a reformáció századának legjelentősebb protestáns egyházi rendtartásait vizsgálja gyakorlati teológiai szempontból, válaszokat keresve arra a kérdésre, hogy a tanrendszer milyen formában jelent meg az egyes egyházak szervezetében, hivatalaiban, szolgálati területein, egyházfegyelmi tevékenységében.
A szerző hazai és nemzetközi szinten is hiánypótló munkájában Kálvinnak a Genfi Egyház egyházi rendtartását, a református zsinat presbiteri rendszert keretbe foglaló Emdeni Zsinat aktáit, Melanchthon A vizitátorok tanítása a szász választófejedelemség lelkészei számára című művét és a lutheránus Brandenburg–Nürnbergi Egyház rendtartását, valamint a cseh Jednota bratrská rendtartását tanulmányozza.
A kötet segítséget nyújthat ahhoz, hogy saját egyházunk jelenlegi gyakorlatát – összevetve azt a reformáció gyakran feledésbe merülő örökségével – mélyebben megérthessük, kritikusabban szemlélhessük.
Görözdi Zsolt a Komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának tanszékvezető oktatója, dunaszerdahelyi református lelkész. Kutatásai elsősorban a homiletika, katechetika, ekkléziológia-ekkléziasztika területeire terjednek ki.

Dr. Lenkeyné dr. Semsey Klára:Életútinterjú

Vendégkönyvünk tanúsága szerint… Baráti estéket a 80-as évektől havonta tartottunk, egyrészt barátoknak, másrészt a teológus ifjúság egy-egy csoportjának „Lenkeyék csütörtöki teája” címmel. Vendégelőadóink voltak pl. a nyugalmazott teológiai tanáraink közül Török István és Varga Zsigmond J., a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárai közül Bajkó Mátyás, Bitskey István, Görömbei András, Ujváry Zoltán professzorok, a Mozgáskorlátozottak Egyesületének PIREMON Kisvállalata igazgatója, Gere Kálmán, és sokan mások.
A mindenkori elsőéves teológiai hallgatókat két vagy három csoportban hívtuk meg az otthonunkba. A köszönetet sokféle szép beírás örökítette meg, köztük Zán Sándoré: „Boldogok a tiszta szívűek, mert ők az Istent meglátják” (Mt 5,8). Győri Márta beírása évfolyamának tagjai nevében és aláírásával együtt ez: „Hálásan köszönjük a meghívást Klárika néninek, aki nem csak jó görögtanár, hanem nagyszerű konyhatündér is! Nagyon finom volt a húsos palacsinta.”
A tanári kar tagjai 1999. október 19-én látogattak meg bennünket. A bejegyzésük a következő: „Köszönet Klárika néninek a szeretetteljes hívásért és a tanári kari agapéért, áldást kívánva és igaz tisztelettel: Fekete Károly, Gaál Sándor, Takács Előd, Kustár Zoltán, Papp Attiláné, Pethő Lajosné, Baráth Béla, Kustárné Almási Zsuzsanna, Balog Margit, Marjovszky Tibor, Bodó Sára, Fazekas Sándor.”

Szent Ágoston: Írások a kegyelemről és az eleve elrendelésről

Szent Ágoston kegyelem-, illetve predestinációtanának megértéséhez alapvető fontosságúak a jelen kötetben található késői tanulmányok.
A De correptione et gratia, a De natura et gratia és a De praedestinatione sanctorum címen ismert szövegek azonban nem pusztán önmagukban érdekesek, hiszen nemcsak a hippói püspök kegyelemtanába engednek bepillantást, hanem feltárják antropológiai álláspontjának alapvető vonásait is, és segítségükkel nemcsak Ágoston, hanem késői ellenfele, Pelagius, illetve egyes korabeli szerzetesi közösségek gondolkodását is megismerhetjük. A szövegek így páratlanul értékes forrásul szolgálnak az Ágoston-korabeli nyugati egyház teológiai vitáit illetően.
Mindezek mellett az értekezésekben tárgyalt problémák és kérdések ágostoni feltárása és rájuk adott válaszai több évszádon át hatottak és hatnak ma.

Contempler l'infini

Le recueil d’études Contempler l’infini invite le lecteur à étudier la fonction de l’acte contemplatif dans son rapport à l’espace et au temps, en s’interrogeant notamment sur la valeur et la portée épistémiques de cet acte (d’un point de vue mathématique, philosophique, phénoménologique,
esthétique, artistique, linguistique et poétique) lorsqu’il se détermine en relation à une réalité représentée comme « infinie » (Dieu, âme, cosmos, etc.). Ce livre est conçu dans un contexte éminemment interdisciplinaire, l’objectif étant de comprendre comment cette articulation subtile des deux concepts peut être abordée selon des méthodologies et des lexiques très différents mais bien souvent complémentaires sur le plan épistémologique.
Le recueil regroupe les études et les réflexions des chercheurs français et hongrois de différentes spécialités (mathématiques, philosophie, esthétique,
phénoménologie, théologie, linguistique et littérature).

Békési Sándor: Sisi személyének teológiai portréja

Ez a tanulmány az emberi személy lényegének felkutatását tűzte ki céljául. Erzsébet királyné, népszerű nevén Sisi személyét minden felszínen és felszínességen áthatolva esztétikai, irodalmi, pszichológiai és teológiai vizsgálatokkal igyekszik feltárni. A teológiai szép e rendkívüli asszony személyisége kapcsán abban a viszonylatban mutatható föl, ahogy az az õ életművéről, történetiségéről, testiségéről, akaratáról, lelkesültségéről és cselekedeteiről Isten szépségének visszfényeként ad képet a kárhozat és üdvösség, a hiábavaló és maradandó, a testi-érzéki és a szellemi-lelki, a mélység és magasság szédítő keretei között. Sisi képe úgy jelenik meg a teológiai látásban, mint a Holdba öltözött asszony, mert nem Krisztus Napjában élt, míg élt, hanem annak változó tükröződésében, ha tetszik: a Megváltó holdudvarában. Nem elveszett volt, ahogy a Hold sem szakíttatik el a Naptól, hanem homályos, titokzatos tükör, vállalva minden fogyatkozását és kiteljesedését a Krisztus színe előtti bukott és felemelő tetteknek, magasan keringő szellemeknek, mint az éjszakai csillagos égbolt Titániája.

Török Emőke: Munka es társadalom

A munka, amely ma olyan magától értetődően része az életünknek, mint az evés vagy az alvás, izgalmas és változatos utat járt be az elmúlt századok során. A nyugati kultúra forrásvidékeként számon tartott ókori görög-római kultúrkörben a munka végzése lényegében kizárt a teljes és szabad, valóban „emberi” életet élők társadalmából. Napjainkban, éppen ellenkezőleg, a munka hiánya, a munkanélküliség az, ami lehetetlenné teszi, hogy a társadalom teljes jogú tagjaiként, valóban úgy éljünk, ahogy szeretnénk. Míg korábban a munkátlanság, ma a jó minőségű munka a privilégium. Mi történt a két időpont között? Hogyan és mikor következett be ez az óriási változás? És mi történik a munkával napjainkban? Miért nem „becsület dolga” többé már a munka, és van-e benne „dicsőség”? Igaz-e, hogy ahogy társadalmaink – mint azt néhányan feltételezik – kifogynak a munkából, az igazi élet egyre inkább „más területeken zajlik”? Vagy a fizetett munka továbbra is életünk középpontja, a fontos, hasznos, értelmes emberi tevékenység szinonimája? Mi a magyarázata annak, hogy a munkanélküliség hullámhegyei és völgyei közepette folyamatosan nő a nyugati országokban a munkaerőpiacra belépni kívánó nők aránya? Csak a pénz motiválja a döntésüket, vagy a dolog ennél bonyolultabb? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik ez a könyv, körüljárva azt is, hogy a szociológiában használatos munkafogalom mennyire alkalmas ezek megválaszolására.

Sepsi Enikő: Pilinszky János mozdulatlan színhaza, Mallarmé, Simone Weil és Robert Wilson műveinek tükrében

Pilinszky János életművében az 1970-es években bekövetkező változás Franciaországhoz kötődik annak a három területnek köszönhetően, amelyet Pilinszky Franciaországban fedez fel: Simone Weil munkássága, a színházfelfogása számára modellként szolgáló liturgia megújulása, valamint Robert Wilson színháza. Az én meghaladásának vagy visszateremtésének (dekreáció) fogalma köré felvonultatott szellemi hagyomány Simone Weil mesterénél, Alainnél, s annak mesterénél, Jules Lagneau-nál is fellelhető. Az én meghaladásának színrevitele a Gondolat színháza a mallarméi értelemben, egyfajta „papírszínház”, Pilinszky János szavaival élve. A könyv tanúsága szerint Pilinszky 1971-ben Robert Wilson A süket pillantása c. előadásában saját – az írnok alakjának visszateremtettségéhez illő – mozdulatlan poétikáját fedezi fel, valamint a hozzá tartozó figyelem természetes állapotának fontos alkotóelemét jelentő tartam képekbe öntését. Pilinszky színházi szövegei sokat merítettek saját költeményeinek egyedi technikájából. Inkább színházi poétikát dolgozott ki, mintsem teatrológiát. Elemzéseink szerint dramaturgiája Simone Weilből, némileg Grotowskiból és főleg a fiatal Robert Wilsonból táplálkozik. A könyv ebben a gondolatkörben eddig kiadatlan forrásokat is feldolgoz.

Dringó-Horváth Ida, N. Császi Ildikó (szerk.): Digitális tananyagok - oktatásinformatikai kompetencia a tanárképzésben

Az oktatási rendszerek relatíve zárt világa talán túlságosan is sokáig tartotta magát távol a digitális világ mindennapjainkat átalakító hatásától. Az osztálytermek falai képletesen és fizikailag is zárttá tették a formális tanítástanulás folyamatát. Napjaink oktatásfejlesztési stratégiái azonban tudatosan építenek az információs és kommunikációs technológiák (IKT) új alkalmazási lehetőségeire.
A formális oktatás kereteiből kilépve, egy tágabb kontextusban és életkori populációban megállapíthatjuk, hogy a digitális technológia kiszélesíti a tanulási lehetőségeket, és megváltoztatja a tanítási módszereket.
A konferencia célkitűzésével összhangban a jelen tanulmánykötet több oldalról, átfogóan és szakterületi szempontok kapcsán is kívánja tárgyalni az IKT kompetencia fejlesztését, valamint az eLearning/eTanulás módszertani kultúrájának, digitális taneszközeinek fejlesztését és elterjesztését a tanárképzésben. Mint ahogyan maga a szakmai nap, úgy ez a kiadvány is szeretné erősíteni és ösztönözni, hogy más tanárképző intézményekkel összhangban, együttműködve léphessünk előre ezen a fontos területen.

Pszichoanalitikus a társadalomban

Françoise Dolto pszichoanalitikusnak és polgárnak vallotta magát, és neve Franciaországban egybefonódik a pszichoanalitikus gondolkodás társadalmi
üggyé formálásával. Életműve a pedagógia, a lélektan, a gyermekvédelem és a gyermekegészségügy valamennyi területén dolgozó szakember érdeklődésére
számot tart.
Dolto (1908–1988) francia gyermekorvos, pszichoanalitikus munkásságának rég várt bemutatására került sor 2013 áprilisában a Magyarországi Francia Intézet nemzetközi konferenciáján. E kötet a kollokviumon elhangzott előadások írásos anyagát tartalmazza, melyek három nagy téma köré szerveződtek: Dolto személyes találkozása a pszichoanalízissel, elméleti és klinikai munkássága, valamint a pszichoanalitikus gondolkodás társadalmi hasznossága.

Erdélyi Ildikó: A lélek színháza

A könyv megszólítja az olvasót, és azt közvetíti, hogy a lélek színháza a ’mintha térben’ zajlik, a kétszemélyes terápiában a résztvevők kapcsolati terében, a pszichodrámában pedig a játéktérben, ahol a problémahozó a saját története főszereplőjévé válik, csoporttársai pedig élete egyéb szereplőit jelenítik meg, játsszák el számára. A rendező kísérő és alkotótárs a folyamatban.
Az olvasó a könyv történeteihez saját tapasztalati múltjából, képzeleti életéből, álmaiból társíthat anyagot, s eképpen követheti a történetek hőseinek lelki munkáját, sőt, akár a drámák végén bekövetkező katarzisban is osztozhat velük.
Az egyetemi tanár szerző, akinekÁlomkönyve Nyírő-díjat nyert, pszicho­analitikusként és pszichodráma-pszichoterapeutaként saját gyakorlatából merített anyagának ’átiratait’ adja közre olvasmányos, ugyanakkor tudományos formában, hogy betekintést engedjen a terápiás, illetve az önismereti munka folyamatába.

József Fülöp, Szilvia Ritz (Hgg.):Inspirationen II.

Inspirationen sind von je her der Ausgangspunkt aller Künste und Wissenschaften gewesen. Sie geben den kreativen Anstoß, aus dem nach künstlerischer oder wissenschaftlicher Bearbeitung herausragende Leistungen entstehen. Besonders interessant sind in diesem Zusammenhang jene Transformationsprozesse, die aus einer Eingebung, aus einem schöpferischen Einfall, aus einer erhellenden Idee eine besondere geistige Tätigkeit entstehen lassen, der wir künstlerische, dichterische, musikalische Höchstleistungen verdanken. Im Anschluss an den 2012 erschienenen ersten Band setzten sich ForscherInnen mit diesem komplexen und anregenden Thema erneut auseinander.

Szummer Csaba: Pszichedelikumok és spiritualitás

Szummer Csaba Pszichedelikumok és spiritualitás című könyve minden bizonnyal jelentős szerepet játszik majd a pszichedelikus kutatások hazai, elsősorban társadalomtudományi recepciójában, valamint a szélesebb közvélemény tájékoztatásában. Pléh Csaba egy évvel ezelőtt, az Élet és Irodalom hasábjain „a hazai alternatív pszichológiai közbeszéd” egyik meghatározó alakjaként méltatta a szerzőt az elmúlt negyed század pszichológiatörténetében. A Pszichedelikumok és spiritualitásban Szummer a hallucinogén szerek jelentőségére igyekszik felhívni a pszichológusok és a társadalomtudósok figyelmét. A könyv a pszichedelikumokat egyfelől mint a pszichológia és a filozófia egyik legérdekesebb kutatási eszközét, másfelől pedig mint eszmetörténeti jelenséget mutatja be. Az író imponáló nagyságú filozófiai, pszichológiai és eszmetörténeti anyagot dolgoz fel, és ami még fontosabb, ezt a nagyközönség számára is élvezetes stílusban teszi. Először történeti környezetbe állítja a pszichedelikumokat, amikor a hatvanas évek nevezetes amerikai ellenkultúrájához, elsősorban a hippi mozgalomhoz fűződő kapcsolataikat helyezi a fókuszba. Ezt követi kétféle módosult tudatállapot, a kvázi-misztikus pszichedelikus élmény és a vallási élmények összehasonlítása, valamint a pszichedelikus élmény fenomenológiájának a tárgyalása. Befejezésként a szerző a hallucinogén szerekkel vagy szerek nélkül kibontakozó spirituális-mitikus képzelőerő kulturális jelentőségét tárgyalja.

Tóth Sára, Kókai Nagy Viktor, Marjai Éva, Mudriczki Judit, Turi Zita, Arday-Janka Judit (szerk.): Szólító szavak. Tanulmányok Fabiny Tibor hatvanadik születésnapjára

A kötetünkben olvasható tanulmányok és fordítások az Országh László-díjas Fabiny Tibor professzort köszöntik hatvanadik születésnapján. Fabiny Tibor irodalomtudományi munkásságát a kezdetektől fogva áthatotta és megtermékenyítette az Írás és a teológia iránt táplált szenvedélye, és mindez fordítva is elmondható: teológiai, hermeneutikai és egyháztörténeti kutatásait átjárta és megelevenítette a művészetek és az irodalom ihlető világa. A kötet magyar és külföldi tudósok olyan magyar és angol nyelvű írásait tartalmazza az irodalom-, a kultúra- és a színháztudomány, az anglisztika, valamint a teológia és a hermeneutika témakörében, amelyek az emberi és az isteni szó, a művészet és a vallás nagy interdiszciplináris témakörét számos különböző kontextusban közelítik meg

The papers and translations in this volume are dedicated to Professor Tibor Fabiny, winner of the 2015 László Országh Award, to honor his sixtieth birthday. The scholarship of Professor Fabiny in the field of literary criticism has long been inspired by his passion for theology and the Scripture, while his research in theology, hermeneutics, and history of the Church has been permeated with the inspiring world of the arts. Scholars from both Hungary and abroad contributed to the present Festschrift – their papers on literature, culture, theater, English studies, theology, and hermeneutics reflect the interdisciplinary connections among art, human language, and the divine word.

Bolyki János: Teológia a szószéken

Igazi teológiát vehet most kezébe az olvasó, mert ahogyan Bolyki János könyvének alcíme is jelzi, ez valóban Istenről való beszéd (theo-logia) a szószéken és a katedrán. Bolyki János beszédei Istenről olyan tanúságtételek voltak, melyek révén betöltötte a Jézusi parancsot: „tegyetek tanítványokká…” Ahogyan a Sárbogárdtól Etyeken át Szentendréig, számos szószéken elhangzott igehirdetések sokakat indítottak Isten felé, úgy a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karától, Bölcsész karán, az Apor Vilmos és Zsigmond Király Főiskolákon át egészen a Magyar Tudományos Akadémiáig, számos katedrán elhangzott előadásai sokakat indítottak Istenről való mélyebb gondolkodásra. Bolyki János életének e két küzdőterén, szolgálati helyén elhangzott, illetve oktatása és kutatása során megfogalmazott gondolataiból gyűjtöttünk egy csokorba néhányat.

Fülöp József (szerk.): A zenei hallás. Szöveggyűjtemény

E gyűjtemény olyan szerzők írásaiból válogat, akik elméleteikkel és problémaérzékenységükkel a zenei hallás tárgykörét gazdagították. Egyre árnyaltabbá váló kérdéseik és válaszaik meggyőzően mutatják a téma fontosságát és bőségét. Történeti vizsgálódás, gondolatkísérlet, zenei elemzés és kultúrszociológiai eszmefuttatás egyaránt található a kötetben. A téma megközelítésének változatossága azonban nemcsak a műfaji eltérésekből fakad: zenetörténészek és zenetudósok mellett a 20. század néhány meghatározó zeneszerzője is kifejti nézeteit, hol határozott kiállást tanúsítva, hol higgadt értékelést nyújtva.

A kötet a KRE BTK-n működő Hüperión Fordítói Műhely első fordításkötete. Az előszó és az egyik tanulmány itt olvasható. 

Papp Sándor: Török szövetség – Habsburg kiegyezés

Bocskai István rövid uralma, az akkor lefektetett intézkedések, melyek jelentős részét II. Mátyás királysága elején törvényerőre is emeltek, az utódok számára fontosabb üzenettel bírtak, mint a törökkel végrehajtott támadások, illetve a hajdúk garázdálkodása. A kompromisszumra alapított megbékélés a magyar rendek és a Habsburg-házból származó király között az első kiegyezést jelentette, s jelenti ma is. Ebben nagy szerepet játszott az, hogy nemcsak azok voltak elégedetlenek Rudolf császár és király intézkedéseivel, intézményeinek működésével és a kilátástalannak tűnő háborújával, akik felkeltek ellene, hanem azok is, akik végig kitartottak az iránta mutatott hűségükben. II. Mátyás koronázásának, az akkor kialakított imágónak, a Szent Korona kultikus tiszteletének, a Prágából történő hazahozatalának az volt az üzenete, hogy a Magyar Királyságban az uralkodó és a rendek közötti jó viszony ismét helyreállt. A felkelés történetében négyszer mutatható ki, hogy Bocskai István a törökökkel való együttműködése közben megtorpant, és kereste a tárgyalás folytatását a királypárti urakkal.

Gér András, Jenei Péter (szerk.):Hiszek, hogy megértsem

A Doktoranduszok Országos Szövetségének Hittudományi Osztálya által szervezett őszi teológuskonferenciák az évek során a teológiai tudományok iránt elkötelezett, Kárpát-medencében élő fiatal magyar kutatók és doktoranduszok legrangosabb nemzetközi eseményeivé és fórumaivá váltak. 2013. november 30-án immár negyedik alkalommal került megrendezésre a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Nemzetközi Teológuskonferenciája. A tudományos tanácskozásra hat országból érkeztek előadók – a százon felüli előadás hét párhuzamos szekcióban, egyetemi oktatók szakmai irányítása mellett hangzott el. A teológiatudományokkal foglalkozó fiatal magyar kutatók és doktoranduszok egybegyűjtésének érdekében megrendezett, színvonalas, felekezeti- és országhatárokon átívelő konferenciák legfőbb célkitűzése az előadás keretében való megszólalás, valamint a szakmai kapcsolatok megkötésére és ápolására alkalmas fórum biztosítása.

Székely Melinda ford. Paul Claudel:Délforduló

„A színházi szöveget csak akkor tekintjük értékesnek, ha váratlan és – szó szerint – játszhatatlan. A színmű rejtély, amelyet a szín-háznak meg kell fejtenie. Ebbe néha sok időt fektet. Az elején senki sem tudta, hogyan játssza Claudelt vagy Csehovot, de a színházat, a színészi játékot éppen az változtatja meg, ha a lehetetlent kell eljátszania; a színművészet határozott változásai tehát a drámaköltővel kezdődnek; magányossága, tapasztalatlansága, még a felelőt-lensége is fölöttébb becses nekünk. Mi dolgunk az avatott szerzővel, aki előírja a fényeffekteket és a színpad lejtését? A költő viszont nem tud semmit, nem ír elő semmit, az eljátszás a művészek dolga. Így lesz a homályosnak hitt Claudel idővel érthető, a lagymatagnak tartott Csehov eleven és tömör. A színművészet fordítás kérdése: a modell nehézsége, homályossága a fordítótól nyelvi, a színésztől testi és hangi leleményességet követel.” /Antoine Vitez: L’Art du théâtre, 1985/

Balogh Eszter: Túlélési stratégiák a magyar gazdaságban – Esettanulmányok a 2000-es évek elejéről

Ez a könyv a lehető legjobb történelmi pillanatban jelenik meg, ugyanis közismert, hogy a magyar vállalatok évtizedek óta különböző túlélési stratégiákat alkalmaznak. Miért nem tudnak fejlődni a kicsik, és miért növekszenek a különbségek a kisebb és a nagyobb vállalatok között?
A könyvből kiderül, hogy a piaci lehetőségek és az érvényesülés tekintetében esélyegyenlőtlenség van a vállalkozások között. A Szerző „váratlan” felfedezése, hogy a hazai ipar szerény teljesítményének oka nemcsak gazdasági, hanem társadalmi természetű, amit ő a „bizalom hiányának” nevez. A rendkívül izgalmas interjúkból az is kiderül, hogy míg az építőipart inkább az ún. „keleti piac” jellemzői határozzák meg, addig az autóipar már a „nyugati”, kapitalista piac szabályai szerint fejlődik és működik. A könyvet ajánlom a gazdasági szakemberek mellett minden olyan olvasónak, akinek szívügye a magyar nemzetgazdaság fejlődése.
dr. Farkas János

Erdélyi Erzsébet és Szabó Attila szerk.:A hit erejével – Pedagógiai tanulmányok

25 év tiszteletre méltó pedagógiai erőfeszítéseiről vall ez a tanulmánykötet. 1990-ben óriási lehetőség nyílt egy kis létszámú, de annál lelkesebb és erősen bízó közösség előtt. A megváltozott politikai viszonyok reményt adtak arra, hogy feléleszthető a patinás tanítóképzés Nagykőrösön. Az egykori pártház falai között ismét életre kelhetett a református intézmény, amely 1839-től 1957-ig oly sok szakmailag jól felkészült, hitben megerősödött tanítót adott az országnak. A negyedszázad elegendőnek bizonyult, hogy beigazolódjék: nem volt eredménytelen az erőfeszítés. Állandó társadalmi változások közepette, az egymásnak feszülő értékrendek között egyensúlyozva az állandóságot a HIT ereje biztosította.

A tanulmányírók tudatosan vállalják a konzervatív jelzőt. Nem a maradiság jelentésében, hanem a megőrzés, a hagyományos értékrendhez való ragaszkodás értelmében. Együtt szolgálni – megmenteni mindazt, ami pedagógiai hagyományainkban kikristályosodott alapérték, ami emberségünket szolgálja. Ugyanakkor haladni, megújulni, technikailag előbbre lépni – ez is kötelességünk, ha arra érzünk elhivatottságot, hogy a jövő generáció felnevelőit képezzük. A református hagyományokhoz ragaszkodás olyan – időben állandó – erőteret biztosít ehhez, amelynek potenciálja van, a teljesítőképesség kibontását teszi lehetővé. Magvetés ez – minden időben.

A legtöbb tanulmány nem is titkolja: nehéz küzdelem ez a munka. Egymást váltják a derűlátó és csüggedő szakaszok, a lelkileg fogékony, de időnként elfásult diákok szívébe mégis befészkel a mag, csírát ereszt, és lehet, hogy csak évek múltán, sok-sok egyéni harc megvívásával, de mégis kihajt, virágot növeszt.

Lázár Imre – Szenczi Árpád szerk.: A nevelés kozmológusai – Kodály Zoltán, Karácsony Sándor és Németh László megújuló öröksége

Karácsony és Kodály a néplélektani megközelítés jegyében a pedagógia és antropológia között rejtett közös keretet teremtett, és ez a keret tanítványaik révén is életképesnek bizonyult a hivatalos pedagógia körein belül és kívül, de e modell általános érvényét bizonyítja Németh László pedagógiájának sikere is, még ha tárgya folytán másképp is jutott ez érvényre. Szellem, lélek és az anyagi világ egysége, hármasságában is egységes antropológiai vállalkozás: az ontológiai helyreállítás pedagógiája. Egy közösség sorsa áll vagy bukik rajta, de nyertesei mindig személyek, a tanítványok. Minden tanítvány mikrokozmosz, test, lélek és szellem egysége. De ahogy a néhai bölcselő ránk hagyta: ami lent van, az megfelel annak, ami fent van, és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van, hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsd – ezért Karácsony Sándor, Kodály Zoltán és Németh László antropológiája kozmológiai feladat. Így voltak ők a nevelés kozmológusai egy közösség, és a szeretet szolgálatában.

Studia Caroliensa – Hit és tudás

Immár negyedik alkalommal veheti kezébe a tisztelt Olvasó a Károli Gáspár Református Egyetem Studia Caroliensia című évkönyvét. A tudományos igénnyel bíró, egy-egy szélesebb társadalmi érdeklődésre is számot tartó téma köré csoportosított mondanivaló évente nem csak a szakma, hanem a laikus érdeklődők számára is értékes mondanivalót tartalmaz.
Az idei kötet központi témájául a szerkesztőbizottság a „Hit és tudás” mottót választotta. A címválasztás indoka, hogy az Egyetemen oktatott valamennyi diszciplína oldaláról megfogalmazhatók problémák és megoldási javaslatok azzal kapcsolatban, hogyan egyeztethető össze a keresztény hit a tudományos módszertannal, a tudományos gondolkozás által megkívánt szabadsággal és előfeltétel-mentességgel, hogyan alakul az egyes tudományágak képviselőinek felelőssége a spiritualitás és a doktrína etikai relációjában, illetve milyen mozgósító erőt jelenthet a hit a „tiszta” tudományosság számára. A kérdés egyébiránt történetileg is megközelíthető: hogyan került tudatosan vagy tudattalanul ellentétbe vagy éppen összhangba hit és tudás a legkülönbözőbb tudományágak képviselőinél?
Intézményünk oktatóinak jelen kötetben megjelenő írásai változatos irányokból vizsgálják a fenti kérdésköröket, s gondolkodtatnak el így a hit és a tudás árnyalt, reménnyel és ellentmondással teli, sokszínű kapcsolatáról.

Makkai Béla: A felvidék krónikása – Tanulmányok a 70 éves Popély Gyula tiszteletére

Popély Gyula történészi világképét nagymértékben meghatározza a Beneš-dekrétumokkal fémjelzett kisebbségi sors. Mint ismeretes, a rendszerváltás időszakában a kétnyelvű bizonyítványokért folytatott küzdelmek főszereplőjeként kényszerpályára szorították.
A Károli Gáspár Református Egyetemen tudott újat kezdeni, ahol a professzori talár mellett egy ideig a rektor-helyettesi láncot is viselte. Ugyanakkor szülőföldjén segítette a Selye János Egyetem akkreditációját. Ekkoriban születtek fajsúlyos Felvidék-monográfiai. Ám minthogy – a rá jellemző következetes szókimondással – jogsértőnek mutatta ki az addig szinte megfellebbezhetetlenül „demokratikusnak” tartott Csehszlovákia kisebbségpolitikáját, ezzel a szocialista korszak igazodó, a nemzeti sorskérdésekkel és érdekekkel szemben szinte immunis történészi magatartásra is rávilágított. A politikai túlpartról érkező bírálatokat jórészt ez az erkölcsi szembesítés váltotta ki. A kisebbségi történész azonban kénytelen a sine ira et studio elvét megfogalmazó Tacitusnak egy másik tételéhez is tartania magát: „Azokat gyűlölik, akiknek ártottak.” Azaz önvédelmi – és nem sérelmi – aspektusból tovább írni a felvidéki magyarság XX. századi történetét.
Ez előtt az életre szóló, megkerülhetetlen vállalkozás előtt tisztelegnek a kötet szerzői – a szakmai palettának szinte minden árnyalatát reprezentálva. Ami azt példázza, hogy – megalapozott érvek bázisán – a múlt birtoklásáért zajló küzdelemben is van mód hiteles és méltányos múlt-értelmezések kiérlelésére. Akár világnézeti és etnikai határoktól függetlenül.

Falussy Lilla: Trendek a kortárs olasz drámában

A trendek a kortárs olasz drámában műfajok szerint veszi sorra az olasz színházi élet legizgalmasabb és legtehetségesebb képviselőit. Ír a narratív színházról, melyet Pierpaolo Palladino képvisel, a politikai színházról, s említést tesz olyan európai viszonylatban ismert rendezőkről, mint Emma Dante. Mélyebb elemzésekkel és a darabokról írott rövid szinopszisokkal könnyíti a színházi emberek munkáját, akik darabválasztáshoz kiválóan használhatják majd a kötetet. Komoly tanulmányt szentel Pier Paolo Pasolininek, mivel színházi munkásságát alig ismerik Magyarországon, bár kortársai szerint mindenki az õ köpönyegéből bújt elő. A drámaírók portréjából kirajzolódik a mai Olaszország, alapvető problémáival, árnyoldalával és derűjével.

Falussy Lilla 2004-ben debütált drámaíróként a Debreceni Csokonai Színházban, Metadolce című színdarabjával, mely elnyerte a Komédium Színház drámaírói díját, valamint részt vett a Pécsi Országos Színházi Találkozó keretében megrendezett Nyílt Fórumon. Az olasz színházi és irodalmi életben is bemutatkozott. 2007-ben részt vett az Autori di Roma elnevezésű fesztiválon, ahol olasz nyelven írt egyfelvonásosát a Teatro Eliseóban olvasták fel. Regénye, A nemek éve, romantikus utazás a ma Itáliájában.

Gér András László, Jenei Péter, Zila Gábor
Hiszek, hogy megértsem

A Doktoranduszok Országos Szövetségének Hittudományi Osztálya által szervezett őszi teológuskonferenciák az évek során a teológiai tudományok iránt elkötelezett, Kárpát-medencében élő fiatal magyar kutatók és doktoranduszok legrangosabb nemzetközi eseményeivé és fórumaivá váltak. 2013. november 30-án immár negyedik alkalommal került megrendezésre a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok Nemzetközi Teológuskonferenciája. A tudományos tanácskozásra hat országból érkeztek előadók – a százon felüli előadás hét párhuzamos szekcióban, egyetemi oktatók szakmai irányítása mellett hangzott el. A teológiatudományokkal foglalkozó fiatal magyar kutatók és doktoranduszok egybegyűjtésének érdekében megrendezett, színvonalas, felekezeti- és országhatárokon átívelő konferenciák legfőbb célkitűzése az előadás keretében való megszólalás, valamint a szakmai kapcsolatok megkötésére és ápolására alkalmas fórum biztosítása. A DOSz-HTO a nemzetközi konferenciák megrendezésén túl további missziójának tartja, hogy az elhangzott előadások konferenciakötetben is publikálására kerülhessenek. Hisszük, hogy jelen kötetben közzétett tanulmányok értékes keresztmetszetét adják a fiatal magyar kutatók teológiai érdeklődésének és jártasságának a 21. század elején.

Farkas Ildikó, Sági Attila
Kortárs Japanológia I.

2014 őszén ünnepeltük, hogy a Károli Gáspár Református Egyetemen húsz éve indult a japán szakos képzés. Ez alkalomból jubileumi konferenciát szerveztünk 2014. október 15-én, amelyen jelenlegi és volt oktatóink, valamint már a „szakmában” tevékenykedő (oktató, kutató, doktorandusz) volt hallgatóink tartottak előadást japán szakos kutatásaikról. Jelen kötetünk, a „Károli Japanológia” az évforduló kapcsán kíván képet adni a Károli Gáspár Református Egyetem japán szakának tudományos munkájáról. Külön szekciókat rendeztünk japán történelem, művészettörténet, társadalom, irodalom, színház, műfordítás, nyelvészet, média és kommunikáció témákban. Az ott elhangzott előadások tanulmány változatai adják a jelenlegi Károli Japanológia kötet tartalmát, amely összességében a mai magyar japanológia sokszínű képét mutatja, a hagyományos tudományágak mellett az interdiszciplináris kutatások, valamint az újabb diszciplínák témáit, módszereit és eredményeit is a közönség elé tárva. A tanulmányok a japanológiai témák széles spektrumát képviselik, ezzel is bizonyítva, hogy a KRE japán szak a kutatások milyen széles körében tevékenykedő szakembereket tömörített és indított útnak fennállásának 20 éve alatt, és hogy milyen sokszínű területtel és témával foglalkoznak oktatóink és (jelenlegi és volt) hallgatóink.

Simon-Székely Attila: Lélekenciklopédia

A Lélekenciklopédia betekintést nyújt a világ nagy mítoszaiban, vallásaiban, a filozófiában és a tudományos gondolkodásban meglévõ lélekfelfogások világába. Sajátos tartalma folytán egyedülállónak tekinthetõ a magyar és nemzetközi tudományos és kultúrtörténetben, valamint az enciklopédikus szakirodalomban is. Az enciklopédia szócikkei az adott terület lélekábrázolásait, -értelmezéseit bemutató, több oldalt kitevõ, érdekes, olvasmányos, a laikus olvasó számára is érthetõ tanulmányok.

Ez a mű nem vallási vagy mitológiai lexikon – erre mutat rá az alcíme is: „A lélek szerepe az emberiség szellemi fejlődésében” –, hanem olyan tudástár, amely a lélekre vonatkozó összes képzetet ismerteti, illetve ezekkel kapcsolatban a szellem, lehelet, pszichikum, tudat, öntudat, eszmélet, éberség, tudattalan, tudatalatti, test, szív, élet, halál, újjászületés, halhatatlanság, szellemek, démonok, ördögök, túlvilág, égi világ, alvilág fogalmait is, interdiszciplináris, sőt, multidiszciplináris (azaz néprajzi, filozófiai, pszichológiai, pszichiátriai, teológiai, antropológiai, természettudományos stb.) szemszögből.

A Lélekenciklopédia egyszerre tudományos monográfia, tanulmány, referenciaanyag, tankönyv és ismeretterjesztő munka is. A kiváló szerzők, lektorok és szerkesztők munkájának tulajdoníthatóan páratlan, egyedi alkotás, de azért is, mert a témában nem állnak rendelkezésre hasonló szakkönyvek, tankönyvek, oktatási segédanyagok, jegyzetek vagy elektronikus források. Ennek megfelelően az általános műveltséget formáló és pedagógiai hatékonysága kiemelkedő, mivel érdekes, olvasmányos, leíró jellege folytán az olvasó figyelmét leköti, ugyanakkor megragadó stílusban oktat, közvetít új ismereteket, információt mind a szakember, mind pedig a nem szakértő számára is. A Lélekenciklopédiát emiatt az egyetemeken, kutatóintézeteken, vallási felekezeteken kívül még az emberiség csodálatos kultúrája iránt érdeklõdő Olvasó figyelmébe is ajánlom.

Simon-Székely Attila

Papp Ágnes Klára, Sebők Melinda, Zsávolya Zoltán
Nemzet-sors-idenitás

Bertha Zoltán József Attila-díjas irodalomtörténész, tanár, kritikus, szerkesztő, a Károli Gáspár Református Egyetem docense az 1980-as évek óta folyamatosan publikál a határon túli magyar irodalom köréből. A hetvenes évek romániai magyar irodalma és A romániai magyar irodalom válogatott bibliográfiája után monográfiát jelentet meg „az ízig-vérig kolozsvári” Bálint Tiborról, a sajátos magyar élet-halál harcot vívó Sütő Andrásról; önálló tanulmánykötetet szentel a „fekete-piros versek” költőjének, Kányádi Sándornak; az erdélyi irodalmat mindig éles szemmel figyelő Németh Lászlónak; a „székely Homérosz” Tamási Áronnak. Erdélyiség és modernség élményvilágának kiváló ismerőjeként figyel fel a romániai magyar irodalom kulturális-morális-spirituális értékeire, Erdélyt az anyaországgal összekapcsoló nemzeti hagyományokra, a magyar sorskérdésekre. A kötet a hatvanéves Bertha Zoltán tiszteletére többnyire olyan irodalomtudományi tanulmányokból,  történelmi-nyelvészeti-világirodalmi írásokból és lírai darabokból válogat, amelyek határon innen és túl, a régi magyar kultúrától a kortárs magyar irodalomig széles körben felölelik a kiváló irodalomtörténész érdeklődési körének sokféleségét.

Sebők Melinda

Julianna Borbély, Katalin G. Kállay, Judit Nagy, Dan H. Popescu
English Language & Literatures in English 2014

The volume English Language & Literatures in English 2014 contains nineteen studies by European scholars from the Netherlands, Roumania and Hungary in English Studies.
It is the Editors’ hope that, with its colourful palette of studies in the fields of Language Studies, Literary Studies and Cultural Studies, the volume will make an enjoyable yet professionally enriching reading experience for fellow-academics and students alike.

Bekő István Márton
Jézus csodáiról szóló elbeszélések Márk evangéliumában

Miképpen segít hozzá a recepciókritika a Jézus csodáiról szóló elbeszélések megértéséhez? Miképpen nézhetett ki az első befogadók olvasata?
Melyek azok a tényezők és folyamatok, amelyek befolyásolják Jézus csodáinak közösségi megértését? Milyen szerepe van az olvasónak? Hát a szövegnek? Milyen mechanizmusokkal képes a szöveg az értelmezést befolyásolni vagy irányítani?
Hogyan jelentkeznek a csodaelbeszélések értelmezésének klasszikus szempontjai az új hermeneutikai szempontok figyelembevétele által? E kérdésekre keresi a választ Márk evangéliumának öt csodaelbeszélése által a szerző.
A könyvnek két súlypontja van. Az elsőben a csodaelbeszélések történeti és recepciókritikai olvasatát kapjuk. A második a csodaelbeszélésekkel kapcsolatos hermeneutikai kérdésekkel foglalkozik oly módon, hogy valós olvasatokból von le következtetéseket a hermeneutika számára.
Módszerét illetően a szerző bevezeti a bibliai csodaelbeszélések értelmezésébe korunknak az olvasóval és a befogadással kapcsolatos új felismeréseit. A könyv izgalmas olvasmány mindazoknak, akiket foglalkoztatnak az újtestamentumi csodaelbeszélések, ugyanakkor hasznos elméleti adattár a hermeneutika iránt érdeklődők nagy táborának.

Bekő István Márton 2011-ben szerzett teológiai doktorátust a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. Jelenleg Székelyudvarhelyen a Bethlen-negyedi református egyházközség lelkipásztora.

Katalin G. Kállay, Mátyás Bánhegyi, Ádám Bogár, Géza Kállay, Judit Nagy, Balázs Szigeti (eds.)
Arts of Attention

The volume is the final accomplishment of the international conference “The Arts of Attention,” held at Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary between 11-14 September, 2013. Out of the several presentations, thirty-three have been re-written into essays. Clustering around five major themes, and written by academics, researchers and artists from Algeria, Austria, Belgium, Canada, Germany, Hungary, Poland, Slovenia, Sweden, Taiwan and the United States, these essays explore how literary texts encode the faculty of attention, and how theories of reading recognize, or underestimate the arts and techniques of attention.

Fabiny Tibor - Tóth Sára
King James Bible

The King James Bible, sometimes called the King James Version or the Authorized Version, has been a sacred and cultural icon of the English-speaking world since it was first published in 1611. In September 2011, together with The Hungarian Bible Society, the Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary hosted an international conference entitled The King James Bible (1611–2011) – Prehistory and Afterlife to mark the 400th anniversary of the publication of this monumental work, one of the most influential books ever published in English. Our university was named after the Calvinist pastor Gáspár Károli (ca 1529–1591), who is considered the author of the first complete translation of the Bible into Hungarian (1590). The Károli Bible has played a similarly iconic role for Hungarians as the King James Bible has for the British. The organizers of the conference called for papers concerning both the “prehistory” and the “afterlife” of the King James Bible. The selection of the papers offered here represents a treasure trove for biblical scholars, theologians, linguists, and students of English literature and cultural studies.

Kállay Katalin et al (eds.)
This Is Just to Say

The seemingly modest title of this volume is borrowed from William Carlos Williams’ famous poem. Students majoring in English at Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary usually get acquainted with Williams’ text in the course “Introduction to Literary Studies”. Some frequently asked questions are: “What makes it a poem?” “Isn’t it just something like a post-it note on a fridge?” “Wouldn’t anybody be able to write such a text?” And a frequently given answer is: “Give it a try! Get personally involved! Discover the flavors of Williams’ text, the personal pronouns, the rhythm, the word order and the vocabulary! It might make a decisive difference that the last word of the text is ‘cold’, not ‘sweet’, reminding the reader of the ‘ice-box’, offering a chilly touch to the relationship between the ‘I’ and the ‘you’. And the word ‘forgive’ is an odd one out, much more emphatic than a simple ‘sorry’, indicating a major offense or sin…But isn’t this an exaggeration? Can we talk about sin concerning the consumption of a fruit? – Well, if we think about Adam and Eve…” And there are some students who indeed get personally involved and give it a try. They respond to literature, either in verse, or in prose, sometimes through rewriting texts and sometimes in the traditional way, through literary analysis and research. This book testifies to the fact that they indeed have something to say.

Fabiny Tibor
Az eljövendő árnyékai (ford. Tóth Sára)

„A figurális értelmezés oly módon teremt összefüggést két szövegbeli történés vagy személy között, hogy az egyik nemcsak önmagát jelenti, hanem a másikat is, a másik viszont magába zárja vagy kitölti az egyiket, mindkettõ része az idõnek; összefüggésük megértése spirituális, szellemi aktus.” Erich Auerbach nyomán a szerzõ így definiálja a figuralizmust, más néven a bibliai tipológiát. A figura (görögül: typos; magyarul: „elõkép”) ugyanúgy retorikai forma, mint a metafora, ám attól eltérõen idõben mozgó alakzat, s egyúttal a Biblia nyelviségében gyökerezõ gondolkodásmód is. Például a „Jó pásztor” képe metafora, ám a „Bárány” szimbóluma már
tipológia, amely a jelenben a múltat idézi fel; az új eseményt, személyt, dolgot a régiek segítségével érti meg, amelyek az „eljövendõ árnyékai” is egyben.
Az eredetileg 1992-ben, majd 2016-ban angol nyelven kiadott könyv (The Lion and the Lamb; Figura and Fulfillment) most jelenik meg elõször magyar fordításban, négy újabb fejezettel kibõvítve. Az eljövendõ árnyékai az elsõ magyar nyelvû hermeneutikai megközelítése a figuralizmus (tipológia) kérdésének, amely interdiszciplináris (bibliai, ikonográfiai és irodalmi) módon – bibliai képek és történetek, középkori vizuális ábrázolások, régi és modern irodalmi szövegek elemzésével – igyekszik bemutatni a mai ember számára jórészt elfelejtett bibliai értelmezési módszert és olvasási gyakorlatot. Bár az irodalomtörténész szerzõ a témát nem kritikátlanul tárgyalja, mégis az a célja, hogy a mai olvasót is nyitottá tegye az iránt, ami elsõ látásra távolinak vagy szokatlannak tûnik.

Homicskó Árpád
A magyar társadalombiztosítási és szociális ellátások rendszere

„A szakkönyv elsõsorban a tág értelemben vett szociális ellátások és igazgatás alapvetõ szabályainak megismerésére törekvõ olvasók – elsõsorban a jogászképzésben, az igazgatási szakok alap- és mesterképzéseiben, valamint a szociális felsõoktatási képzésekben résztvevõ hallgatók – számára nyújt óriási segítséget. Mindezeken túl fontos segítséget nyújthat az ellátások igénybevevõinek is a különféle juttatások útvesztõiben való eligazodáshoz, valamint a jogalkalmazók számára is, akik pontosan szeretnék nyomon követni ezt a dinamikusan változó joganyagot.” Dr. Hoffman István habilitált egyetemi docens, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék

A szerzõ a Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Karán, a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszéken egyetemi docens, valamint 2010 óta a Kar Nemzetközi és Tudományos dékánhelyettese. Az egyetemen szociális-társadalombiztosítási jogot, egészségügyi jogot és munkajogot oktat. Az egyetemen közszolgálati dolgozók részére továbbképzést tart egészségpolitika, nyugdíjpolitika, foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika és családpolitika témakörben. A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett, majd ezt követõen a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett PhD-fokozatot. 2006-ban Marie Curie ösztöndíjjal kutatómunkát végzett a Bordeaux-i Montesquieu Egyetemen, Franciaországban.
2007-ben EMSS-Master A. Diplomat szerzett a Leuveni Katolikus Egyetemen European Masters Programme in Social Security szakon.
2009-ben Jogi Szakvizsgát tett, ügyvédi praxisát munkajogi és társadalombiztosítási jogi területen folytatja. 2011-ben posztdoktori ösztöndíjjal a Max Planck Institute for Social Law and Social Policy (München, Németország) keretében végzett kutatómunkát. Rendszeresen publikál munkajogi és társadalombiztosítási jogi szakcikkeket, tanulmányokat hazai és nemzetközi folyóiratokban.

Hadewijch (ford. Daróczi Anikó, Rakovszky Zsuzsa)
Dalok

Hadewijch a 13. században élt, valószínűleg Antwerpen környékén. Egy misztikus női kör – begina-közösség – mestere volt. A beginák egy 12. századi, Németalföldön indult női vallásos mozgalom tagjai voltak, közösségekben éltek, de nem köteleződtek el örök fogadalommal az apostoli életre. Hadewijch tanítványai, követői számára jegyezte le látomásait, leveleit és verseit. Nemesi származású nő lehetett, anyanyelvén írt, jól tudott latinul és franciául, és behatóan ismerte kora irodalmát és zenéjét. Ő a holland/flamand nyelvű irodalom első név szerint ismert szerzője.
Szerelemmisztikus költészetével új műfajt teremtett. Verseit a kor népszerű dallamaira írta, ezért daloknak nevezhetjük őket, bár arról nincs adatunk, hogy vajon elhangzottak-e, s ha igen, milyen formában. Magyar fordításban már minden prózai műve megjelent A lélek nyelvén címmel, most összes dalát adjuk közre, nyersfordításban és formahű fordításban is. A kötetben az eredeti középholland szöveget és az eddig felkutatott dallamokat is közzétesszük. A formahű fordításoknak köszönhetően a dalok magyarul is énekelhetők.

Hollán Sándor
Harminc év elmélkedései, 1985-2015

Hollán Sándor 1933-tól, a születésétől fogva nagyjából a háború végéig szép vidéki kúriákon élt Magyarországon: a neopalladiánus épületfront előtt a félig elhanyagolt park, a nagy, csendbe burkolózó termek, a padlás, a csűr, a fákon túl a kút, esténként a békák véget nem érő kuruttyolása és a távolban, a nádason túl a nagy tó. Szerette ezt a dimenziót, a változatlanul telő, egyforma napokat, a megállni látszó időt, a „csodálatos” unalmat, ahogy ő maga fogalmaz később, amikor visszatekint a gyermekkori emlékeire. Rengeteget sétált az erdőben, ahol érezte a fák, a vadak álmát őrző bokrok, a lombok között előtűnő ég rokonságát. Egyszerű, ám felemelő, boldog pillanatok, amelyeket néha beárnyékolt a létezés szorongása: jól példázza ezt a kettősséget gyermekkorának sokszor idézett, talán legmaradandóbb emléke. Három-négy éves lehetett, írja a műveinek kiadását kísérő jegyzetek egyikében, amikor egy késő délután a park egyik platánfájának ágára akasztott hintán hintázott. De olyan erősen lökték a hintát, mindig magasabbra, hogy rémülten kiabálni kezdett, és csak akkor csitult le, amikor elvitték megnézni, „hogy megy le a nap”. És ahogy a naplementét nézte, hatalmas béke szállta meg. (…)
Hollán a maga módján ikonfestő. Azt keresi, milyen úton újulhat meg a képben a transzcendenciához – ha úgy tetszik: az immanenciához – való viszonyunk a képtelenül tehetetlen szavakon túl. A formáknak azt a csendjét keresi, amelyben egy napon ismét vállunkra teheti meditáló kezét az átlényegült látszat.

Yves Bonnefoy

Itt nem Delacroix magyarázza Baudelaire-nek egy párizsi lakásban, hogy a természet a jelek enciklopédiája, nem Manet és Mallarmé írják újra a forma történetét a festő műhelyében, és nem Breton dicsekszik Giacomettinek valamilyen forradalmian új és bizarr tárgyról egy közkedvelt párizsi sörözőben. Nem, egy örök, de talán egyszer mégis véget érő nyár augusztusi fényében úszó mediterrán úton vagyunk, ahol forró szél perzseli a köveket a száraz földön, s ahol a költő, ezúttal Yves Bonnefoy és barátja, a festő Hollán Sándor sétálnak néma csendben, és gyönyörködnek a fákban.

Jérôme Thélot

Yves Bonnefoy 2016 nyarán, pár héttel a halála után megjelent kötetének magyar fordítását tartja kezében az olvasó. Egy festő és egy költő utolsó közös alkotása a könyv, pontosabban kettejük művészeti találkozásának lenyomatait gyűjti össze. Hollán Sándor festészetét Franciaországban Yves Bonnefoy vezette be a tágabb köztudatba. A magyar festő 1956-ban került Párizsba, ők maguk személyesen 1986-ban ismerkedtek meg. Yves Bonnefoy szövegeiből kibontakozó esztétikája szerint a költészet a nyelv fogalmi hálóját át-áttöri ugyan, de a valóságos életnek ez csak az előszele. Azért fordul a költészet a festészet felé, mert az úgy kelt életre egy formát, hogy közben nem szükséges analizálnia. Hollán Sándor fái felülemelkednek azokon az aspektusokon, amelyek egy lefestett fát, s az ágak között előtörő fényt a nyelv által megnevezhetővé, bekatalogizálhatóvá tesznek.

Sepsi Enikő

Landauer Attila
A Kárpát-medencei cigányság és a keresztyén egyházak kapcsolatának forrásai (1567–1953)

A Kárpát-medencei cigány népesség korai történetét kutatva a szerzők legtöbbjének figyelmét hagyományosan elkerülni látszik a
különböző egykori cigány csoportok, kisközösségek és a térség történelmi egyházai közötti érintkezések problémaköre. A témát övező kutatói érdektelenség annak fényében különösen figyelemreméltó, hogy számos, elsődlegesen is az utóbbi száz-százötven évben nyomtatásban megjelent forrásközlések és tanulmányok sora tartalmaz a Kárpát-medence területén élt cigányok és a keresztyén egyházak, vallási közösségek közös történetére, kapcsolataik jellegére vonatkozó adatokat, már a tizenhatodik századtól kezdődően. Olyan adatokat, amelyek szakszerű értelmezéssel nem egyszerűen társadalom- vagy kultúrtörténeti érdekességeket jelentenének, hanem értékes ismeretekkel gazdagíthatnák mind az egyházaink, mind a cigány népesség történetére és egykori helyzetére vonatkozó ismereteinket. Az eredetileg oktatási háttéranyagnak szánt szöveg-gyűjtemény elsődleges célja a hazai cigány népesség és a történelmi egyházak közös történetére irányuló további kutatások ösztönzése.

Fülöp József, Mészáros Márton, Tóth Dóra (szerk.)
A szél fúj ahová akar. NTP hallgatói kiválóság kötet

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara az Emberi Erőforrások Minisztériumának Nemzeti Tehetség Programja támogatásával 2016 májusában rendezte meg „A szél fúj, ahová akar” elnevezésű tehetségnapot és a hozzá kapcsolódó programot. Karunk sokadik éve tart különféle szakmai rendezvényeket a Nemzeti Tehetség Program pályázatainak jóvoltából: 2012 augusztusában „Lélektöredékek” címmel balatonfüredi szakmai nyári tábort, 2013 szeptemberében a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban „Hagyományok átértelmezése és aktualizálása: Wagner Ringje” címen interdiszciplináris szimpóziumot rendeztünk, 2014 tavaszán pedig kari szintű demonstrátori pályázatot bonyolítottunk le. A műhelytalálkozókat és vendégoktatói előadásokat is felölelő, 2016-os budapesti rendezvénysorozat öt alprogramból állt, és keretében nyolc tanszék, illetve intézet közel ötven tehetséges hallgatója mutatta be mentoroktatói támogatással készített kutatását. Az így készült dolgozatokból válogattuk ezt a tanulmánykötetet.

Spannraft Marcellina, Korpics Márta, Németh László (szerk.)
A család és a közösség szolgálatában. Tanulmányok Komlósi Piroska tiszteletére

E tanulmánykötettel Dr. Komlósi Piroska klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának címzetes egyetemi docensét köszöntjük hetvenedik születésnapja alkalmából. A könyv tizenhat tanulmányt foglal magában, huszonhárom szerző tollából. Valamennyi írás azt járja körül, hogyan képes az egyén adaptív megküzdési stratégiával mások és a maga örömére élni: párkapcsolatban, családban, egyházi és világi közösségekben. A tanulmányok több tudományterület megközelítésmódját, kutatási eredményeit integrálva jöttek létre. A kötet egészét Karácsony Sándor szellemisége járja át, sajátos mélyáramlatokkal kötve össze az egyes tanulmányokat. A tudományterületek
közül képviselteti magát a pszichológia, a pszichiátria, a teológia, a kommunikációtudomány, a szociológia, a kulturális antropológia és a nyelvtudomány is.
A szerzők a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának, Hittudományi Karának és Tanítóképző Főiskolai Karának, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének, valamint a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemnek és a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek az oktatói és kutatói.
A kötet valamennyi tanulmánya az egyén, a család és a közösségek összefüggésrendszerét közelíti meg, ezzel kapcsolatban fogalmaz meg szempontokat, nyújt fogódzókat, támpontokat – Komlósi Piroska munkásságához kapcsolódva, életműve előtt tisztelegve.

Zsengellér József, Kodácsy Tamás, Ablonczy Tamás (szerk.)
FELELET A MONDOLATRA.
Tanulmányok a 60 éves Bogárdi Szabó István tiszteletére

Bogárdi Szabó István 60 éves lett, ezért kollégák és barátok egy tanulmánycsokorral köszöntik. A csokor sokszínűségét adja, hogy a szerzők a tudományos élet különböző szakterületeiről származnak, egybetartozását pedig az biztosítja, hogy az Ünnepelt magántanári dolgozatának (Mondolat) három nagy témaköréhez kapcsolódva egyfajta ráfelelésként (Felelet a Mondolatra) fogalmaznak meg újabb továbbgondolásokat. Kifejezve ezzel mások jókívánságát is: Isten éltesse ad multos annos!

Méhes Balázs (szerk.)
Lelki arcunk (Szenczi ünnepi kötet)

Karácsony Sándor (1891-1952) 1937-ben jelentette meg A mai ifjúság lelki arca című írását, mert hitte és vallotta, hogy kora ifjúságának van lelki arca is. A jövőnk attól függ, hogy a mindenkori ifjúság lelki arcának formálásáért mit teszünk. A jelen kötettel Szenczi Árpád dékánt, főiskolai tanárt, pedagógust és a pedagógiai tudományok doktorát köszöntjük, aki önmagát Karácsony Sándor tanítványaként értelmezi. Szenczi Árpád az 1980-as években egzisztenciálisan megtapasztalta a református pedagógiai örökség sorsfordító erejét, hiszen több évtizednyi kényszerszünet után újból életre kelt a nagykőrösi református tanítóképző. Ekkor megannyi harc és küzdelem között kellett a semmiből felsőoktatási intézményt, majd református egyetemet alapítani és működtetni. Szenczi Árpád a most is közöttünk lévő alapítók egyike. A lelki arc felvállalása nélkül ez a vakmerő vállalkozás nem sikerült volna. Az 1839-es, 1855-ös alapítási esztendők közeli évfordulói, a nagykőrösi képző 1990-es újraindulásának és a Károli Gáspár Református Egyetem 1993-as létrejöttének közelmúltbeli ünnepségei is ebben erősítettek meg. A szerkesztői felkérésre született tanulmányokat Egyetemünk jelenlegi vezetői, Szenczi Árpád munkatársai és tanítványai írták, és keresztyén–református lelki arcunk megannyi szép vonását mutatják fel a legszélesebb tudományos palettán mozogva. A tanulmánykötettel és annak címével tisztelgünk a százhuszonöt esztendővel ezelőtt született Karácsony Sándor és a hatvan esztendős Szenczi Árpád előtt.

Bubnó Hedvig, Horváth Emőke, Szejlak György (szerk.)
Mítosz, vallás és egyház Latin-Amerikában. A Boglár Lajos emlékkonferencia kötete

2014. október 3-án a Károli Gáspár Református Egyetem és a Néprajzi Múzeum szervezésében került sor a Mítosz, vallás és egyház Latin-Amerikában című, Boglár Lajos emlékére rendezett tudományos konferenciára. A szervezők arra törekedtek, hogy bemutassák a magyarországi Latin-Amerika kutatások sokszínűségét, és lehetőséget biztosítsanak arra, hogy minél több magyarországi intézmény képviseltesse magát. Ezért az előadások témáját sem korlátozták a néprajz és kulturális antropológia témakörére.

A kötet, melyet az olvasó a kezében tart, a konferencián elhangzott előadások szerkesztett, bővített változatát tartalmazza. A két bevezető tanulmányt tematikus bontásban követik az antropológiai, történeti és irodalmi témájú tanulmányok. A szerkesztők bíznak abban, hogy a konferencia után az elkészült kötet is hatékonyan járul hozzá a magyarországi latinamerikanisták szakmai párbeszédéhez, miközben méltó emléket állít a feledhetetlen kutatónak, tanárnak és embernek, Boglár Lajosnak.

Makkai Béla, Anka László, Kovács Kálmán Árpád, Ligeti Dávid,  Makkai Béla;  Schwarczwölder Ádám (szerk.)
Natio Est Semper (Gergely András ünnepi kötet)

Gergely András professzor, az MTA doktora a 19. századi magyar és egyetemes történelem kiemelkedõ kutatója 2016-ban lett 70 éves. Gazdag életpálya áll mögötte, amelyben az egyetemi oktatás (ELTE, Andrássy Gyula Német Nyelvû Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem) jól megfér a politikai (MDF) és diplomáciai szerepvállalással (nagykövet a Dél-afrikai Köztársaságban, majd Hollandiában), s egyéb szakmai megbizatásokkal (OTKA, a KRE történettudományi doktori iskolájának volt vezetõje, kutatócsoport vezetõ a Veritas Történetkutató Intézetben).
Széchenyi-kutatóként vált ismertté, de tanítványai leginkább a magyar reformkor idõszakának és az 1848-as „világforradalomnak”
szentelt mûveit forgatják, s nemcsak intellektusát, de elegáns humorát is nagyra értékelik.
Az ünnepelt munkássága az említetteken túl felöleli a 19. századi hazai és közép-európai politika- és eszmetörténet, a történetfilozófia, historiográfia és a történeti kutatás módszertanának kérdésköreit, de sokágú érdeklõdésének megfelelõen személyét a magyar irodalomtörténet- írás is számon tartja.
Az évforduló alkalmából pályatársai, kollégái és tanítványai félszáz tanulmánnyal köszöntik, amelyek kijelölik hazánk 18–20. századi
történelmének fõbb vonulatait. Emellett a kötetben egy életútinterjú is olvasható.
Nemzet és reform – talán e két fogalom összegzi leginkább Gergely András kutatói és közéleti krédóját, amelyre kötetünk címe is reflektálni kíván: a nemzetet mindig meg kell újítani.

Horváth Csaba, Papp Ágnes Klára, Török Lajos (szerk.)
Párhuzamok, történetek. Tanulmányok a kortárs közép-európai regényről

„Valamennyi nagy egzisztenciális témát, amit Heidegger a Lét és időben elemez, s amelyekről azt mondja, hogy a korábbi európai filozófia elhanyagolta őket, a regény négy évszázada (a regény európai reinkarnációjának négy százada) feltárta, felmutatta, megvilágította.” Kundera A regény kialakulásakor a különleges helyszínek és izgalmas kalandok műfaja volt, mára a modern európai kultúra tükrévé vált. A felbolydult, gyakran érthetetlennek tűnő elmúlt évtizedekben, évszázadokban leginkább a regény lett képessé az irodalom nyelvén elbeszélni azt a nehezen elmagyarázható világot, amiben olvasói élnek.
S mivel egyre érthetetlenebb a világ, a magyarázat is egyre bonyolultabbá válik. A regények is nehezen találnak szavakat.
A közép – európai regény kutatócsoport 2012 őszén a Károli Gáspár Református Egyetemen oktatóiból alakult meg, hogy külső tagokkal kiegészülve a műfaj mai helyzetét és lehetőségeit vizsgálja. Mit mondhat a regény le nem zárt, ki nem beszélt történelmi – politikai korszakokról? Hogyan jeleníti meg a posztmodern nyelvszemléletének és stílusjegyeinek perspektívájából a tipikus közép - európai tematikákat, a diktatúrák, a levert forradalmak utáni mindennapok szomorúságát és tragédiáját és a folyamatos újrakezdések reményét és iróniáját?
Ebben a kötetben a kutatócsoport első konferenciájának előadásait olvashatja a tisztelt olvasó: az orosz, német, osztrák, lengyel, szlovén, cseh, román, magyar regényekről írt értelmezések a művek tágabb európai beágyazottságát is igyekeznek felmutatni.

Vassányi Miklós
Szellemhívók, áldozárok

A Szellemhívók és áldozárok kötetcím az amerikai őslakos vallások két fontos jelenségét nevezi meg. A szellemhívó szó az inuit (eszkimó) angekok, dán åndemaner kifejezés pontos fordítása, régi magyar áldozár („áldozópap”) szavunk pedig itt az azték és inka vallási specialistára utal. A kötet ennek megfelelően tagolódik három – egy inuit, egy azték és egy inka – vallástörténeti részre. Az egyes részeket forrástani tanulmányok vezetik be, melyek történeti-filológiai módszerrel ismertetik meg az olvasót a legfontosabb vallástörténeti forrásszövegekkel. A forrástani bevezetést minden részben számos rövidebb-hosszabb szemelvény követi a leírt forrásokból. Az inuit rész kitüntetett témája a sámánság, de nem egy, részben igen korai szöveg szól a segítő szellem (tornak), a taburendszer vagy a Tengeri Állatok Úrnője vallási képzetéről. Az azték rész témája különösen az emberáldozat, de helyet kap ezenkívül az azték panteon, az ünnepi naptár és a népi kozmogónia is. Az inka rész főtémája a capac hocha nevű gyermekáldozat, de szinte ugyanekkora hangsúllyal szerepel a guaca („istenszobor vagy természetfeletti hatóerővel rendelkező természeti tárgy”) képzete is. A források látni engedik a keresztény misszionáriusok küzdelmét is az őslakos vallási hiedelemvilággal. Miután kevés kivétellel minden fordítás az eredeti nyelvből készült, és a kötetet történeti-filológiai jegyzetapparátus, valamint részletes bibliográfia kíséri, ezért a Szellemhívók és áldozárok alkalmas segédeszköz lehet vallástudományi – kisebb mértékben amerikai egyháztörténeti és arktikus felfedezéstörténeti – témakörök főiskolai, egyetemi oktatásához is.

A szerző filológus, filozófus, történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Szabadbölcsészet Tanszékének oktatója.

Rauni Magga Lukkari - Inger-Mari Aikio-Arianaick (ford. Domokos Johanna, Németh Petra)
Örökanyák – Világlányok

Rauni Magga Lukkari és Inger-Mari Aikio számi nyelvű költőnők bensőségesen térképezik fel női és férfi szerelmi viszonyok világait.
Ez, a felmenő és követő generációkra is érzékeny kettős lírai kötet háborús emlékek, válások, kultúrsokk és családi viszályok alól feloldóan olyan középpontból szólal meg, melyben sor kerülhet egymás szeretetteli elengedésének és befogadásának rituáléjára. A kihalás által veszélyeztetett északi számi nyelven írt kötetek jelen fordításai az eleddig többségében férfi szerzőknek hangot adó magyar fordításirodalmat a kortárs női számi líra nagyjaival gazdagítja

Szetey Szabolcs
Adatok a magyar református prédikációs gyakorlatok újraértékeléséhez 1784 – 1878 között

Szetey Szabolcs munkája körültekintõen, adatgazdagon és érzékenyen tárja fel az 1784–1878 közötti homiletikaoktatás nemzetközi és hazai tankönyvirodalmát, valamint az igehirdetõi gyakorlat összefüggéseit. Magyar nyelven még nem jelent meg ilyen átfogó bemutatás és értékelés errõl az idõszakról, ill. a korszak homiletika- és igehirdetés-történetérõl. A könyv számos ponton további kutatások lehetõségét készíti elõ és adataival kijavítja, árnyaltabbá teszi a korábbi, alapkutatások nélküli, berögzült, sematikus megállapításokat és vélekedéseket. A monográfiában összegyûjtött és közreadott adatok, bemutatott összefüggések egyértelmûen bizonyítják, hogy újra kell értékelnie a teológiatörténetnek a hosszú XIX. század elvihomiletikai teljesítményét és igehirdetési gyakorlatának eredményeit.

Kurucz György (szerk.)
Protestantism, Knowledge and the World of Science

This volume contains a collection of papers aimed at revealing and investigating the various aspects of Protestantism throughout
the centuries. Although several generations of theologians, historians, linguists, or even literary historians have sought to elucidate the complexity of Protestant ethos and its influence on social, spiritual, intellectual and economic processes in Europe, it still seems to be an intriguing task to deal with issues such as the role and development of different disciplines, the circulation of knowledge, including the changing practices of early modern and modern governance.
Accordingly, Professor Balkenende of Erasmus University, the former Prime Minister of Holland, expresses his conviction in the foreword that ’Protestantism can be a source of inspiration even in the twenty- first century.’

Beke Albert    
Gyulai Pál személyisége és esztétikája

A dualizmus korának egyik legjellegzetesebb „iránytûje” Gyulai Pál, akinek nemcsak az irodalmi életben volt nagy hatalma, hanem a politikai arénában is jelentõs küzdõfélnek számított. Gyulai mûködését és mûködésének fogadtatását – hogy annyi dühöt, szenvedélyes felháborodást, neheztelést, sõt gyûlöletet, de ugyanakkor annyi elfogult szeretetet és rajongást is ki tudott váltani – nem lehet csak politikai és esztétikai elveibõl megmagyarázni, hanem ugyanilyen mértékben figyelembe kell venni rendkívül jellegzetes, sajátságos egyéniségét is. Emberi egyéniségérõl a kortársak csak végletes jellemzéseket hagytak ránk, ám õ maga zárkózott ember volt: sem versei, novellái, sem kritikái nem tárják fel elõttünk azt az egységes személyiséget, amely mûveiben és egész életmûve mögött munkált. A szerzõ átfogó munkájában, amely több évtizedes kutatómunkán alapul, azt tûzte célul maga elé, hogy Gyulai egyéniségének dinamizmusát, életvitelének és élete alakításának mozgatórugóit a munkássága tükrében mutatja be.

Gyulai munkássága nemcsak a múlt századra, hanem a mi századunkra is mélyrehatóan rányomta bélyegét. Emiatt fontos tehát, hogy Gyulaival mint iskolateremtõvel, alaposan szembenézzünk, és tanításainak eredendõ gyökereit kimutassuk. Személyiségének és politikai magatartásának, esztétikai elveinek és regényelméletének a vizsgálatával szeretné megmutatni a szerzõ Gyulai igazi, emberi arcát, amellyel régóta tartozunk nemcsak a nagy kritikus emlékének, hanem – és fõképpen – a magunk irodalomtörténeti és eszmei tájékozódásának is.

Dr. Beke Albert irodalomtörténész, kritikus, tanár és nyugalmazott egyetemi docens, a Magyar Írószövetség rendes tagja, az elsõ Orbán-kormány idején a Környezetvédelmi Minisztérium fõosztályvezetõjeként dolgozott. Hatvan éve alkot, bár a diktatúra idején egy idõre elhallgattatták, ám a rendszerváltás óta zavartalanul jelenhetnek meg irodalomtörténeti munkái és kritikái. Jelen könyvével együtt eddig 25 önálló kötete látott napvilágot.

1993-tól 1998-ig a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított, a Bölcsészettudományi Kar alapító tanárai közé tartozik. A Kar tudományos közleményeinek, a Studia Nova címû folyóirat elsõ négy számának felelõs szerkesztõje volt.

Nyolcvanadik születésnapja alkalmából, 2014-ben Magyarország Köztársasági Elnöke dr. Beke Albertnek „klasszikus értékeken alapuló, a hazai, rendszerváltás utáni irodalomtörténet-írásnak új szemléletet adó munkássága elismeréseként” a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozta.

Wakai Seiji, Sági Attila (szerk.)
Kortárs Japanológia II.

A Károli Gáspár Református Egyetem és a L’Harmattan Kiadó Kortárs Japanológia címû sorozatának második kötetét tartja kezében az olvasó. A japán nyelv és kultúra iránti érdeklõdés nem új keletû Magyarországon, változó tartalommal és irányultsággal, immár több mint száz éves múltra tekint vissza. A kötet tanúsítja, hogy a kezdetben kis létszámú, mára örvendetesen egyre inkább bõvülõ szakmai közösségnek köszönhetõen, milyen nagy fejlõdésen ment keresztül a kezdetektõl napjainkig a japán nyelv és kultúra oktatása hazánkban, egyfelõl a japán nyelvet tanulók számának növekedése tekintetében, másrészt az oktatás szakmai hátterét tekintve, az oktatás minden szintjén. A Japán Alapítvány SacuraCore Projectje keretében, a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszékének szerkesztésében készült kötet az elsõ olyan összeállítás, amely széles körképet nyújt a hazai japánnyelv-oktatás történetérõl, a japán nyelvkönyvek egyre gazdagabb és színvonalasabb kínálatáról, a Japán Alapítvány Budapesti Irodájának és a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társaságának a japánnyelv-oktatás területén végzett tevékenységérõl, a japánnyelv

Balogh Tamás
Huizinga Noster

„Balogh Tamás írásai többnyire párba állított „holland-magyar” szellemi portrék soraként jelennek meg a könyvben – az olvasó nem csak Huizingával kapcsolatban szerezhet ismereteket; a tanulmányok fontos részei a Szerb Antalra, Halász Gáborra, Kerényi Károlyra, Passuth Lászlóra, Cs. Szabó Lászlóra vonatkozó szakirodalomnak is. Balogh nem csupán a holland történész fogadtatását vizsgálja, hanem a fogadtatás kontextusainak gyakran mikroszkópikus részletességű elemzésével rávilágít a vizsgált korszakok (nagyrészt a húszas, harmincas, negyvenes évek, kisebb részt a Kádár-korszak) történetének politikai, irodalmi, történettudományi összefüggéseire is. A kötet fontos hozzájárulás a két világháború közötti időszak meglehetősen zavaros, a totalitárius ideológiák megjelenésével terhelt szellemi folyamatainak megismeréséhez, valamint számos, a köztudatban és a tudományos közvéleményben rögzült történelmi, illetve tudománytörténeti „mítosz”, illetve félreértés tisztázásához is.

A kötet példaszerű alapossággal vizsgálja a Huizinga-recepción keresztül a húszas-harmincas évek egyik legfontosabb irodalmi, kulturális, világnézeti mozgalmát, az újhumanizmus magyarországi változatait, melynek – többek közt – olyan jeles képviselői említhetők, mint Kerényi Károly, Thomas Mann, Szerb Antal vagy maga Johan Huizinga. Minthogy az újhumanizmus törekvései sokszoros átértelmezésen és torzításokon estek keresztül mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali ideológiák térnyerésének köszönhetőem (lényegében egykor és most is), Balogh Tamás könyve az újhumanizmus törekvéseinek jobb megismerését, a hozzá kapcsolódó ideológiai konstrukciók lebontását is lehetővé teszi.”

Havasréti József

Dávid Gyula
Angol fogalmi idióma szótár

Fogalmi rendszer
A Fogalmi Idióma Szótár teljesen szakít ez összes eddigi idióma szótár gyakorlatával. Nem A-Z rendezési elv alapján tárgyalja a mintegy 4,500 angol idiómát, hanem fogalmak szerint csoportosítja azokat. Ráadásul a fogalmi elrendezés további lehetőséget kínál arra, hogy metafora-metonímia csoportokba sorolja az idiómákat.

Metaforikus-metonímikus szint
Mindez jóval túlmutat a gépies osztályozáson, hiszen minden egyes metafora, metonímia feltárja a nyelv szerteágazó, ám logikusan felépülő gondolati rendszerét. Megvilágítja azt, hogyan bővíthetjük a fizikai környezetünk által nyújtott forrástartományt elvont fogalmak kifejezésére. Mindez azt jelenti, hogy a szótár által kínált fogalmi rendszer egy másik alappillérét a metaforák és metonímiák adják, amelyek egyrészt tisztább áttekinthetőséget kínálnak a pusztán fogalmi-alapú rendszerhez képest, és egyidejűleg átfedéseket mutatnak a fogalmak felépítettségét illetően, hiszen más-más fogalmak egyaránt kifejezhetők például irányultság- alapú (pl. FEL-LE) metaforákkal (a ’siker’ és ’boldogság’ egyaránt FEL) vagy például BODY PART STANDS FOR CONTROL metonímiákkal.

Idioma besorolás
A fentiekből kitűnik, hogy maguk az idiómák jelentik a harmadik szintet, amely a legfelső fogalmi és az annak alapjául szolgáló metafora-metonímia szint alá rendezi az idiómákat.

Borgulya Ágnes – Konczosné Szombathelyi Márta (szerk.)
Vállalati kommunikációmenedzsment

A tanulmánykötetet lapozgatva, az Olvasó a szervezeti kommunikáció számos izgalmas aspektusába kap betekintést, illetve számos kommunikációs területen bővítheti, mélyítheti már meglévő ismereteit. A tanulmánykötet olyan univerzálisan értelmezhető, aktuális témakörök révén szemlélteti az akadémiai és a gyakorlati tevékenység szoros összhangját, egymásra utaltságát, mint a szervezeti válságok, változtatások, a tanulás, tudás, tehetség menedzselésével együtt járó kommunikációs feladatok, a kis- és középvállalatok kommunikációja, a globális és a lokális szempontok megjelenése és szerepe a szervezeti kommunikációban. Az általános mellett megismerkedhetünk az egyes iparágak, tevékenységi területek speciális kommunikációs kihívásaival is. Aktualitásuk miatt a duális képzés indukálta kommunikációmenedzsment kérdések is helyt kapnak a kötetben. A könyv – a témakörök sokrétűségének és a megközelítési módok sokféleségének köszönhetően – több célcsoport igényeinek kielégítésére alkalmas. A gyakorló szakemberek olyan területeken kaphatnak segítséget, a leendő diplomások tanulmányaik során olyan menedzsment területeken készülhetnek fel a gyakorlati életben rájuk váró kommunikációs feladatokra, amelyek a 21. századi szervezetek mindennapjait jellemzik. Meleg szívvel ajánlom a tanulmánykötet írásait mind a felsőoktatási intézmények hallgatóinak, illetve oktatóinak, mind a gyakorlati szakembereknek. A tanulmánykötet Szerkesztőinek és számos szerzőjének eddigi munkásságát ismerve, hasznos olvasmányt vehetnek a kezükbe az Érdeklődők.

Dobrai Katalin

Domokos Johanna (szerk.)
Rajvinder Singh: Hat szemmel

Rajvinder Singh Berlinben élő, többnyire németül, de angol, pandzsábi, urdu és hindi nyelven is író költő, kulturális közvetítő, szinkrontolmács. Az utóbbi évtizedekben jelentős szerepet töltött be a német és nemzetközi kulturális és irodalmi élet horizontjának alakításában. Eleddig tizenhárom kötete, több mint félszáz kulturális dialógusról szóló írása jelent meg, számos német és indiai irodalmi díjjal tüntették ki. A magyar fordításkötet címe Frank-Walter Steinmeier német államfő által is gyakran idézett metaforájára utal, melynek Rajvinder Singh költészete valódi megtestesítője.

Sepsi Enikő
Kép, jelenlét, kenózis a kortárs francia költészetben és Valère Novarina színházában

Sepsi Enikő 2003-ban szerzett doktorátust a Sorbonne-on, és 2010 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karát vezeti. Yves Bonnefoy, Valère Novarina és Jean-Michel Maulpoix műveinek fordítója, kutatási területe a modern és kortárs francia költészet és színház, valamint a kortárs misztika.

A kötet a képi fordulat különféle művészeti ágakban és a tudományban is megfigyelhető jelenségével, valamint a fogalmi metafora elméleti keretével kívánja bevezetni és összefogni két nagy témáját: a francia költészet és a színház reprezentációhoz fűződő, szerteágazó kérdésfeltevéseit. A könyv első fejezeteiben két olyan kortárs francia költészeti irányzatot taglalunk, melynek viszonya a képhez különböző módon, de meghatározó (Yves Bonnefoy és Lorand Gaspar, valamint Jean-Michel Maulpoix). A kötet második felében néhány olyan színházi gyakorlatot választottunk ki, amelyek az emberi képmás, az emberi „bálvány” lerombolására és újbóli összerakására tesznek kísérletet (Grotowski, Kantor, Barba, Novarina), s ebben a folyamatban a költészet eszközeit is használják. Ezeknek a színházi gyakorlatoknak, melyek közül Valère Novarina életművét emeljük ki, közös nevezője, hogy nemcsak a dramaturgiájukban ismétlik az önmegüresítés folyamatát, hanem a színészvezetésben is alapvető helyet adnak neki. A második rész tehát, nem tagadva a színházi gyakorlatok egyéb inspirációs forrásait, a Novarina életműve szempontjából központi jelentőségűnek tekinthető teológiai kenózis-fogalom színházi, színháztudományi alkalmazására tesz kísérletet, s ebben különösen támaszkodik H. U. von Balthasar teológiai esztétikájára, Xavier Tilliette munkáira, Simone Weil színház- és kenózis-koncepciójára, továbbá Kálvin, Karl Barth, Paul Tillich és Kazoh Kitamori műveire. A tárgyalt alkotók vonatkozásában elsőnek tekinthető magyar nyelvű monográfia mellékletében közölt, Túl a szakrálison című Valère Novarina-esszé magyar fordításban most jelenik meg először.

„Képnek fogom nevezni a végül teljesen megtestesült valóság benyomását, amelyet paradox módon a megtestesüléstől elfordult szavakból nyerünk. (...) A kép az a csillogás, amely hiányzik a mindennapok szürkeségéből, s amit a nyelv megenged, amikor az álomszomj önmagára hajtja, s úgy dögönyözi, mint a szülői keblet.”

Yves Bonnefoy


„A valódi jelenlét sehova nem tartozó, a jelen egy ajándék, egy eltérés. Az előttünk lévő jelen jövőben van: egy átadott, felmutatott és nyitottnak mutatott dolog (…) mint persona vagyunk átadva.”

„Persona. Ezt jön cselekedni a Krisztus (Masiah, a Messiás): kiüríti az emberi képet, üresen hozza el azt.”

„A kenotikus színház a színpad nemlétezését ismétli a színpadon.”

Valère Novarina

Sepsi Enikő, Deres Kornélia, Homicskó Árpád Olivér (szerk.)
Folyamatos megújulás. Reformáció(k) tegnap és ma. Studia Caroliensia: a Károli Gáspár Református Egyetem 2016-os évkönyve

A Károli Gáspár Református Egyetem évkönyve 2017-ben jelenik meg hatodik alkalommal. A tudományos igénnyel bíró, egy-egy szélesebb társadalmi érdeklődésre számot tartó téma köré csoportosított mondanivaló évente nemcsak a szakma, de a laikus érdeklődő számára is értékes mondanivalót tartalmaz. A 2016. évi Studia Caroliensia témáját a reformáció 500. évfordulója adja. A címben jelzett mindenkori és folyamatos megújulás gondolata határozza meg a kötet célkitűzését, amennyiben az egyetemen oktatott valamennyi diszciplína oldaláról megfogalmazhatók problémák, kérdések és megoldási javaslatok azzal kapcsolatban, hogy a protestantizmus és annak hagyománytörténete miképpen lép párbeszédbe a jelennel, vagyis hogyan működik közre az egyén, a közösség, vagy szűkebb értelemben véve akár a saját szakág mai önértelmezésében és önmeghatározásában.

Sepsi Enikő ,  Tóth Sára (szerk.)
Mellékzörej - Írások Visky András hatvanadik születésnapjára

Visky András (1957–) drámaíró, költő, dramaturg, a Kolozsvári Magyar Színház művészeti igazgatója, a Károli Gáspár Református Egyetem és a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója, tíz verseskötet és nemzetközi sikert aratott színdarabok szerzője. Drámáival és színházelméleti írásaival, a kortárs román színház, valamint kiemelkedő európai alkotók megismertetésével jelentős hatást gyakorolt a magyar színházi életre. Leginkább azonban beszélgetőtárs. Szerteágazó életműve, színházról, művészetről, hitről vallott gondolatai művészek, keresztény és nem keresztény értelmiségiek sokaságát termékenyítették meg vagy késztették dialógusra. Kötetünkben magyar, amerikai és román kollégái, barátai, tanítványai köszöntik verssel, szépprózával, tanulmánnyal és esszével.

András Visky (1957–) is a Hungarian poet and playwright, the author of several internationally acclaimed theatrical plays. He is the associate artistic director of the Hungarian Theatre of Cluj- Napoca, and a professor at Károli Gáspár University of the Reformed Church in Budapest and Babeș–Bolyai University in Cluj. His plays, as well as his theoretical writings concerning theatre, have been highly innovative and influential. More importantly, however, he is a conversation partner. His thoughts about art, literature, theatre, and faith have inspired or provoked generations of intellectuals, both Christian and non-Christian. This volume contains poems, fiction, papers and essays written by his Hungarian, Romanian, and American colleagues, friends and disciples as a tribute on his sixtieth birthday.

Erdélyi Erzsébet és Szabó Attila (szerk)
„Az üzenetjét, azt kell megbecsülni.” Tanulmányok Barabás László hetvenedik születésnapja alkalmából

„A jó népiskolai tanító megbecsülhetetlen áldás, a rossz ellenben a legkárhozatosabb átok” – mondta Szigeti Warga János a Tanítóképző 1855. október 1-jén tartott tanévnyitó beszédében. Élő hithű tudós eleink lelkiismeretes munkájának köszönhetően a kálvinista nevelés szilárd meggyőződésű, erős akaratú, az élő Isten szuverén tekintélye előtt meghajló, tiszta jellemű, igaz embereket adott ennek a világnak. Olyan szakembereket, akik tudásuk legjavát adták a gondjaikra bízottaknak, lépést tartva a szakmai fejlődéssel.

A Tanítóképezde újraindítása önmagában is különleges ajándéka volt Istennek. Az, hogy lehetőséget kaptunk a testvéri Marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola mint külhoni tagozat mentorálására, s ezzel Erdélyország számos kis közösségében (is) újra megjelenhetnek a hagyományos értékeket képviselő kántor- tanítók, ez még csodálatosabbá tette küldetésünket.

Gazdag, építő volt valamennyiünk számára az indítás megannyi buktatója, amelyek – az isteni gondviselés révén – egymás után megoldódtak. Ebben a hosszú folyamatban meghatározó szerepe volt Barabás László marosvásárhelyi tagozat-igazgató testvérünknek.

Ma is emlékszem tartalmas beszélgetéseinkre – melyek legtöbbször nem a pszichológia tanításával kapcsolatban folytak – hiszen ezeket rövid szakmai egyeztetést követően lezártuk –, hanem az erdélyi valóság (történelmi gyökereitől napjainkig ívelő) problémáinak megértéséhez vittek bennünket közelebb.

Végtelenül sokat tanultam ezekből. Köszönet érte!

Fruttus István Levente

Papp Ágnes Klára
A tér poétikája – a poétika tere

Papp Ágnes Klára kötete a nemzetközi humán tudományban „térbeli fordulat”-ként ismert szemléletváltás és az abból következő vagy azzal összhangban álló irodalom- illetve kultúraelméleti elgondolások tükrében vizsgálja a modern és posztmodern magyar regény városábrázolásainak tér-idő viszonyait. Az első rész a századforduló magyar modernizmusának a témafelvetés szempontjából figyelemre méltó regényeinek (Kaffka Margit, Móricz, Kosztolányi, Krúdy, Karácsony Benő válogatott műveinek) kisváros-poétikáját elemzi, elsősorban a kisváros-metropolisz dichotómiát körüljárva. A második rész a modern és posztmodern városábrázolás összehasonlítása mentén vizsgálja Ottlik Géza és Lengyel Péter két-két regényét, majd pedig a magyar mágikus realista próza tér-idő ábrázolásának jellegzetességeit (Grendel Lajos, Gion Nándor, Kolozsvári Papp László és Fehér Béla prózája alapján). A kötet harmadik részében a posztkoloniális irodalomtudomány és kultúraelmélet felismeréseinek tükrében, a magyar irodalomtudományos diskurzus paradigmaváltó párbeszédébe bekapcsolódva gondolja újra a kisebbségi irodalom és a hozzá kapcsolódó fogalmak (anyaország, kánon stb.) definícióit, hogy aztán ennek az elméleti diskurzusnak a kontextusában elemezze Láng Zsolt „áltörténelmi” regényeit, mágikus realizmus által áthatott tér-idő viszonyait.

Németh Dávid
Vallásdidaktika

Németh Dávid Vallásdidaktika c. munkája összefoglaló mű, ami azzal az igénnyel íródott, hogy teljes körűen az olvasó elé tárja azokat a legfontosabb didaktikai és szakmódszertani ismereteket, amelyek a református hit- és erkölcstan tantárgy – felső tagozatos és középiskolai szinten történő – szakszerű és a mai kornak megfelelő tanításához elengedhetetlenek. Ilyen mű hazánkban a második világháború óta nem jelent meg. Beépíti és kritikailag értékeli mindazokat az elméleti és módszertani eredményeket, amelyek a dinamikusan fejlődő nyugati valláspedagógiában az elmúlt fél évszázadban kristályosodtak ki. Szemléletmódja annyiban sajátos, hogy a hit- és erkölcstani ismeretanyag közvetítésénél messzemenően figyelembe veszi a tanulók életkorának megfelelő kérdésfelvetéseket, életfeladatokat és érdeklődési irányokat, ezért különösen nagy teret biztosít a valláslélektani megfontolásoknak.
Ez a könyv – a vallásdidaktika egész területét átfogó volta miatt – fontos kézikönyvvé válhat az MA szintű vallástanárképzésben éppúgy, mint a hittanoktatással és vallástanítással foglalkozó szakemberek és lelkipásztorok körében. Ökumenikus nyitottsága miatt segítségül lehet valamennyi keresztyén/keresztény felekezet szakembereinek az eredményes vallástanári/hittanári munkához.

Dr. Németh Dávid a Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszék professzora a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán.

Brigitte Geiβler-Piltz, Eva Nemes, Sijtze de Roos (editors):
Inspire and be inspired - A sample of research on supervision and coaching in Europe, L’Harmattan France-Hongrie, Collection Károli 2017.

Without any doubt research is the driving force behind development and professionalization, and a major reason why supervisors and coaches are striving to strengthen the evidence base of their practice, enhancing its credibility, reliability and legitimacy. Not surprisingly, this reflects what they professionally pursue with their clientele: to serve the development of individuals, teams and organisations, inspire clients to optimise their potential, raise the level of their professional skills and enhance their professional and personal growth.

ANSE (Association of National Organizations for Supervision in Europe), national branch organisations and training institutes consistently seek to improve the quality of these services in close contact with scholars and researchers. Research invites and facilitates critical (self-) reflection, initiates innovation, deepens the professional knowledge base and generates better theories.
This book may serve as an example of this effort. Edited and produced in close cooperation with the Faculty of Humanities of Károli Gáspár University, Budapest, and the Hungarian and German National Associations for Supervision and Coaching (MSZCT, DGSv), it offers relevant research reports by 22 scholars from all over Europe. Its aim is to inspire practitioners as much as researchers have been - and are – inspired by them.

Kendeffy Gábor, Vassányi Miklós
Istenfogalmak és istenérvek a világ filozófiai hagyományaiban

Mi az istenség? A legfőbb létező? Minden tökéletességek foglalata, akinek fogalmához úgy jutunk el, ha mindentől elvonatkoztatunk, ami fogyatékos vagy esetleges? Vagy inkább személy, akit nem annyira ismerni kell, mint inkább szeretni őt és félni tőle? Vagy éppen szeretettel lehet megismerni? Egyáltalán, egy isten van-e vagy több? Van-e az istenségnek története? Vannak-e gondolatai? Kommunikál-e velünk? Ha igen, mit és miféle közvetítő(kö)n keresztül? Beszélhetünk-e teremtő istenségről, ha a világról azt állítjuk, hogy örökkévaló? Miképpen válhatunk az istenséghez hasonlóvá? Ha minden fölött áll, hogyan viselheti gondját a világnak? Miben fejeződik ki emberszeretete? Miért engedi meg a rosszat? Lehetünk-e etikus lények, ha nem hiszünk Istenben? Ha nem rendelkezünk bizonyossággal a létezéséről? Ha nem ismerjük? Ha nem vesszük fel az õ nézőpontját? Vajon nem az önismereten keresztül vezet-e az út az istenség megismeréséhez? Nem csak ezek a kérdések vetődnek fel, de ezek mind felvetődnek a jelen kötet tanulmányaiban, amelyek részben különböző korok filozófiai tanításait, részben Európa és más földrészek nagy vallási rendszereit vizsgálják.

Kovács Dávid
Nemzetfelfogás és történelemszemlélet a 20. századi Magyarországon

A könyvben szereplő eszmetörténeti tanulmányok a 20. századi magyar történelemben jelentős szerepet játszó politikai–szellemi irányzatok, illetve azok meghatározó képviselőinek, tollforgatóinak a nemzet mibenlétére vonatkozó gondolatait, vagyis nemzetfelfogását, valamint ettől elválaszthatatlanul a nemzeti múltat érintő értelmezéseit vizsgálja. Az írások többek között Szabó Ervin, Jászi Oszkár, Szabó Dezső, Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Klebelsberg Kunó, Révai József a témához kapcsolódó elgondolásait rekonstruálják és mutatják be. A kötetben helyet foglaló írások az elmúlt években születtek, többségük már korábban napvilágot látott különböző folyóiratokban, többszerzős tanulmánykötetekben. Ami egy külön könyvben való megjelentetésüket indokolttá tette, hogy mindegyik írás központi kérdése nemzeti identitás, nemzeti eszme valamint a múltról kialakított kép, vagyis a történelemszemlélet kapcsolata. Reményeim szerint a külön kötetbe szervezett tanulmányok – túl az önmagukban hordozott gondolatokon – a többi írás számára is újabb értelmezési horizontot nyitnak meg, így segítve egy átfogóbb kép kialakulását az olvasóban  a témáról.

Lányi Gábor János:
A Kálvinizmus nyitánya - Berni Zwingliánusok francia-svájci Kálvinisták vitája az egyházfegyelem gyakorlásáról

Családi vitákról nem szokás beszélni. Lehet-e a reformáció emlékévében a protestantizmus családján belül lezajlott vitáról szólni? Talán csak az ad¬hat erre felhatalmazást, ha ezáltal közelebb kerülünk felekezeti identitásunk mélyebb megismeréséhez.
A mű középpontjában álló, 1536 és 1560 között lezajlott konfliktus fő kérdé¬se az volt, ki gyakorolhatja az úrvacsorától való eltiltás és a gyülekezetből való kiközösítés jogát? A berni tanács ezt a jogot Zwingli teológiai öröksége alapján magának tartotta fent. A berni hatalom alatt élő Lausanne környéki, francia nyelvű lelkipásztorok viszont Kálvin tanításait követve ezt a jogot az egyházi és világi tisztségviselőkből közösen alkotott konzisztóriumnak, modern presbitériumaink előképének, tulajdonították.
A vita nemcsak teológiai eszközökkel folyt. Megfélemlítés, bebörtönzés és száműzés egyaránt szerepelt az előjogát féltő államhatalom eszköztárában. A velük szembenállók között pedig a történelemben először forrt ki egy olyan identitás, amelynek alapja Kálvin Szentírás-magyarázatához való ragaszkodás volt. Ezt az új identitást, amely a francia nyelvű lelkészeket összekötötte és arra is késszé tette, hogy felvállalásáért hátratételt szenvedjenek, méltán nevezhetjük kálvinizmusnak, őket pedig, bár biztosan tiltakoztak volna ez ellen a megnevezés ellen, az első kálvinistáknak. Ezáltal pedig ezt az új, közös identitást előhívó konfliktust a kálvinizmus nyitányának.

Bárdi Nándor, Éger György
Magyarok Romániában

Ez a kötet az erdélyi magyarság utóbbi negyedszázadának demográfiai, társadalmi, nyelvhasználati, oktatási, jogi, politikai, vallási, médiaviszonyait elemzi egy 1918-1989 közti történeti áttekintéssel kiegészítve. A helyzetképen túl a tanulmánykötet központi kérdése a magyarok Románián belüli integrációjának kerete és a kisebbségi közösség ehhez való viszonya. Könyvünk nem szenvedés- vagy hanyatlástörténet, hanem a meghatározó adottságokat és folyamatokat akarjuk a kor tudományosságának szintjén értelmezni. Egy olyan közösséget szeretnénk bemutatni, amelyik az elmúlt évszázad, különösen az utóbbi 25 év változó romániai, magyar-román és tágabb regionális, nemzetközi viszonyai között adottságaival és forrásaival keresi a helyét. Ebben pedig meghatározó az elitek és az intézményes keretek szerepe. A kötet szerzői jórészt a kolozsvári és a budapesti kisebbségkutató intézetek munkatársai.