Készült: 2016-02-10
Módosítás: 2024-07-16

OTKA-kutatások

Karunknak 2010 óta 38 nyertes belföldi tudományos pályázata volt, ebből 4 OTKA-pályázatban KRE volt a befogadó, 16 OTKA-pályázatban a Kar oktatói résztvevő kutatók, program- vagy alprogramvezetők (pl. funkcionális-kognitív nyelvészeti kutatás, erkölcs, bűn és kötelesség fogalomrendszerének kutatása, epigenetikai kutatás, kollektív áldozati szerep kutatás, integráció-dezintegráció kutatás, reszocializáció kutatás, szülés-születés panel, irodalmi művek kritikai kiadása, digitalizálás, régészeti kutatás, Kína-kutatás).

Aktuális kutatások:

NKFI K145924
A késő középkori Magyar Királyság regionális különbségei
Vezető kutató: Prof. Dr. F. Romhányi Beatrix
Kutatási projekt időtartama: 2024–2027
A projekt célja a középkor végi Magyar Királyság, földrajzi értelemben a Kárpát-medence regionális különbségeinek feltárása és térképeken történő bemutatása. Jóllehet a középkorra vonatkozóan nem állnak rendelkezésre az új- és jelenkorihoz hasonló statisztikai adatok, a területi egyenlőtlenségek (egy-egy terület gazdasági aktivitása vagy inaktivitása) közvetett adatok – indikátorok – felhasználásával is megközelíthetők. Mivel a késő középkorban a Kárpát-medence településhálózata meglehetősen jól ismert, és az indikátorként felhasználható adatok is nagy számban állnak rendelkezésre, ezekre építve a projekt keretében egy olyan adatbázis készül az 1500 körüli időszakra vonatkozóan, amelynek térképi ábrázolása különféle térinformatikai módszerek segítségével nemcsak a késő középkori regionális különbségeket teszi láthatóvá, hanem az elkészülő térképek más – részben korábbi, részben későbbi – korszakok hasonló módszertannal készült térképi ábrázolásaival is összehasonlíthatóvá válnak. A projekt részeként a 18. századra korábban elkészült adatbázis is kiegészül további adatokkal (Horvátország Száván-inneni része, egyházi összeírások). A pályázat eredményeként egy olyan térképsorozat állhat tehát össze, amely a hosszútávú folyamatok azonosítását is lehetővé teszi: láthatóvá tehetők az időbeli változások, illetve a változó és a stabil elemek. A terület tartósan fejlett (aktív) és fejletlen (inaktív) régióinak azonosítása új szempontokat nyújthat a jelenkori területfejlesztési stratégiák kidolgozásához is.

NKFI K145924
Regional differences of the late medieval Kingdom of Hungary
Principal investigator: Prof. Dr. Beatrix F. Romhányi
Project time frame: 2024–2027
The aim of the project is to explore and map the regional differences of the Kingdom of Hungary at the end of the Middle Ages, the Carpathian Basin in geographical terms. Although statistical data comparable to the modern period are not available for the Middle Ages, regional inequalities (economic activity or inactivity of a region) can be approximated using indirect data – indicators. Since the settlement network of the Carpathian Basin in the late Middle Ages is fairly well known and a large amount of data is available that can be used as indicators (proxies), the project will build on this methodology to produce a database for the period around 1500. The visualisation of the database will not only make regional differences in the late Middle Ages visible by means of various geo-spatial methods but will also allow comparisons with maps of other – partly earlier, partly later – periods using similar methodologies. As part of the project, additional data will also be added to the database for the eighteenth century (Croatia north of the Sava River, church censuses). The result of the project will be a series of maps that will allow the identification of long-term processes: changes over time, as well as variable and stable elements. The identification of regions of the Carpathian Basin that are permanently developed (active) or underdeveloped (inactive) can also provide new perspectives for the making of regional development strategies in the present.

***

NKFI K-146393
A nyelvi részvétel előmozdítása a kollaboratív kutatás révén
Vezető kutató: Dr. habil. Heltai János Imre
Kutatási projekt időtartama: 2024–2027

A projekt Facebook-oldala

Duj Dzséne – Ketten Nyelvészeti Etnográfiai Folyóirat 1. évfolyam

Ez a projekt kétnyelvű romák és egynyelvű nem romák együttélésének kérdéseit vizsgálja. Kutatási helyszínünk egy kelet-magyarországi kisváros. Azt vizsgáljuk, hogyan lehet a nyelvet felhasználni az együttélés megkönnyítésére, és annak biztosítására, hogy minden polgár egyenlően férjen hozzá az állam és az önkormányzat által kínált lehetőségekhez. Kiindulópontunk a nyelvi állampolgárságnak nevezett koncepció, amely támogatja a nem feltétlen és csak az államnyelven beszélő, illetve nem feltétlen sztenderd nyelvi formákat követő polgárokat abban, hogy megtalálják a hangjukat a nyilvánosság előtt, és alakíthassák közös ügyeinket. Módszerünk a részvételi etnográfia. Olyan kutatócsoportot hozunk létre, amely egyetemi és civil kutatókból (helyi romákból és nem romákból) áll. A kutatócsoport tagjai közösen dolgoznak egy olyan kiadványsorozat létrehozásán, amely bemutatja kutatásunk eredményeit és fórumot biztosít a nem egyetemi résztvevőknek és az általuk preferált műfajoknak is. Ily módon a város helyi nyilvánosságának széles spektrumát kívánjuk megszólítani. Munkánk hatását folyamatosan nyomon követjük, és tevékenységeinket ennek megfelelően módosítjuk. Célunk több szinten és többféleképpen hozzájárulni a szociolingvisztika aktuális diskurzusaihoz. Munkamódszerünk lehetővé teszi számunkra, hogy teszteljük a nyelvi állampolgárság koncepciójának alkalmazhatóságát a demokratikus részvétel fokozására. A roma közösségeknek a nemzetépítési és az állami folyamatokhoz való viszonya összetett kérdéseket vet fel. Ez a projekt fontos adalékokkal szolgál majd a romákkal és beszélőikkel kapcsolatos (nyelv)politika alakításának kérdéseihez.

NKFI K-146393
The promotion of linguistic citizenship through participatory research
Principal investigator: Dr. habil. Heltai, János Imre
Project time frame: 2024–2027

Facebook page of the project

Duj Dzséne – Ketten Journal of Linguistic Ethnography Volume 1

This project investigates the issues surrounding the coexistence of bilingual Roma and monolingual non-Roma living in Hungary. Our research site is a small town in eastern Hungary. We explore the ways in which language can be used to facilitate this coexistence and to ensure that all citizens have equal access to the opportunities offered by the state and local government. In order to do so, our starting point is a concept called linguistic citizenship, which supports citizens who do not necessarily speak the state language and/or a standard variety in finding their voice in public and to shape our common affairs. Our method is participatory ethnography. We bring together a research team which consists of not only professional but also civil researchers: local Roma and non-Roma. The research team works collaboratively to produce a series of publications which will showcase the outcome of our research but will nonetheless provide a forum for all the participants’ voices and to multiple genres. In this way, we aim to reach out to a broad spectrum of the city's local public. The impact of our outreach will be constantly monitored, and our activities will be adapted accordingly. We aim to contribute to current discourses in sociolinguistics at multiple levels and in multiple ways. Our participatory way of working will allow us to test the applicability of linguistic citizenship to enhance democratic participation. The relationship of Roma communities to processes of nation building and the state raises complex questions. This project will provide important lessons on (language) policy issues related to Romani and its speakers.

***

K - 137724
A propriocepció pszichológiai aspektusai
Vezető kutató: Prof. Dr. Köteles Ferenc
A projekt a propriocepció, vagyis a testhelyzet és -mozgás észlelése, és egyes pszichológiai jellemzők közötti kölcsönhatások vizsgálatát célozza meg laboratóriumi kísérletek segítségével, négy nagy kérdéskör érintésével. Az első kérdéskör a propriocepció és az érzelmek kapcsolata: egyes mozgások valóban képesek-e semleges ingerek preferenciáinak befolyásolására, tágabb értelemben hatással vannak-e az affektív értékelésre? A második kérdéskör a propriocepció pontosságának pszichológiai irányú befolyásolhatóságát érinti: javítható-e, illetve rontható-e a pontosság bizonyos pszichológiai módszerekkel? A harmadik kérdéskör a stressz és a proprioceptív pontosság kapcsolata: az akut stressz valóban negatív hatást gyakorol-e a pontosságra? S végül a negyedik kérdéskör a proprioceptív pontosság fejleszthetősége: lehetséges-e a pontosság javítása szisztematikus tréninggel? Míg az első kérdéskör elsősorban alapkutatás jellegű, a másik három emellett komoly gyakorlati (sportpszichológiai) relevanciával is bír, így az ezekben a vizsgálatokban kapott eredmények közvetlenül is hasznosíthatók lehetnek.

FK - 137816
Huszárok, harcmezőkön innen és túl. Nemzeti csapatnemünk a „hosszú” 19. században
Vezető kutató: Dr. Réfi Attila
A 18. századtól világsikerű branddé vált, díszes öltözetű, magyar eredetű lovas katona, a huszár hosszú időn át jelentősen befolyásolta Európa magyarságképét, hazánkban pedig eredeti, katonai mivoltán messze túlnőve, a történeti tudat, kultúra és folklór szerves részévé vált.
A projekt célja a huszárságnak, mint máig ható jelenségnek, a hadtörténeti megközelítésen túl, politika-, társadalom- és kultúrtörténeti beágyazottságában történő vizsgálata, elsősorban az ún. „hosszú 19. századhoz” kapcsolódó története vonatkozásában. Ez az időszak a francia háborúktól (1792–1815) az I. világháború lezárásáig (1914–1918) terjedő mintegy 130 évet foglalja magában. Kutatásunk súlyponti időszakait is az előbbi két háború, valamint az 1848/49-es szabadságharc képezi. Munkánknak köszönhetően, többek között, megismerhetjük a huszárság szerepét és részvételének jelentőségét a napóleoni háborúk lezárásának időszakában, az utolsó olyan nagy, nemzetközi küzdelemsorozatban, amelyben a magyarság a győztes oldalon vett részt. Bemutatjuk továbbá a honvédsereg egy huszárezredének létrejöttét és működését is, miáltal jobban megismerjük a huszárság szabadságharc során játszott szerepét és jelentőségét is. A magyar királyi 5. honvéd lovashadosztállyal kapcsolatos kutatásaink révén pedig egy magasabb egység szintjén mutatjuk be a huszárság metamorfózisát, identitáskeresését és új szerepkörbe kerülését a korszakváltást jelentő Nagy Háború során.
Végül, forráskiadásaink eredményeként, érzékletes képet kapunk ezek szerzőinek a katonaléthez és egyúttal a mindennapi élethez kapcsolódó viszonyáról is.

K-131866
Laskai Osvát Sermones de sanctis c. művének kritikai kiadása, a segédletek elkészítése
Vezető kutató: Fülöppné Dr. Romhányi Beatrix
A korábbi OTKA projektekhez (K77415, 104716) kapcsolódó, azt folytatni szándékozó pályázat fő célja Laskai Osvát Sermones de sanctis c. műve modern kritikai kiadásának elkészítése. A pályázat keretében a következő bő 2 évben – megváltozott személyi összetételben – a fennmaradt 25 sermo átírását és publikálását, valamint az összes szöveg kontrollszerkesztését és TEI XML rendszerben történeő kódolását tervezzük. Emellett fontos része a jelen projektnek, hogy befejezzük Temesvári Pelbárt Quadragesimale c. sermó-gyűjteményének kritikai kiadását, ami Bárczi Ildikó halála miatt félbe szakadt. A projekt harmadik feladata a Laskai és Temesvári által a kiadott sermoikban használt, részben már összegyűjtött exemplumok rendszerezése, illetve ezek és a liturgikus idézetek közzététele a sermones.elte.hu honlapján és a ThEMA adatbázisában.
A projekt a Laskai és Temesvári sermóinak internetes felületeként szolgáló sermones.elte.hu honlap karbantartását is feladatának tekinti.

Korábban megvalósult projektek:

• Nők a lelkészi pályán - K – 128313
Vezető kutató: Dr. Török Emőke
Tervezett kutatásunk célja annak vizsgálata, hogyan értelmezik és élik meg a protestáns lelkésznők lelkészi és női szerepüket az egyházban, a gyülekezetben és a családban, illetve hogy az általuk képviselt, lelkészi és magánemberi működésüket egységes egésszé szervező értékrend mennyiben tartalmaz modern és tradicionális elemeket a női szerepek és a munkához való viszony vonatkozásában. Célunk annak feltérképezése, hogy milyen módon alakítja a lelkésznők munkához és női szerepekhez való viszonyulását két, részben egymással ellentétes hatás. Egyrészt nőként egy hagyományosan férfiasnak tartott hivatást – és bizonyos értelemben vezető pozíciót – töltenek be, amelyet az egyházak és felekezetek jelentős részében ma sem tölthetnek be nők, szerepük ennyiben tehát egyértelműen emancipatorikus, a női egyenjogúság irányába mutat. Másrészt azonban egy olyan társadalmi környezetben élnek és dolgoznak, amely a teljes társadalom értékrendjéhez képest feltehetően jobban ragaszkodik a hagyományos szerepekhez és hagyományos nemek szerinti munkamegosztáshoz a családban és a nyilvánosságban. Célunk továbbá annak vizsgálata, hogy a női munkavállalással kapcsolatos és a nem egyházi foglalkozások esetében a szociológiában sokat kutatott jelenségek (mint a karrierépítés nehézségei, az üvegplafon, előítéletek, munka és magánélet összeegyeztetésének nehézségei) megjelennek-e egyáltalán, és ha igen, hogyan a lelkésznők személyes tapasztalataiban.

• „A misztika fogalmai és hagyományai az európai gondolkodásban” - OTKA 101503 kutatócsoport
A kutatócsoport antik, érett és késő középkori, valamint modern filozófia, teológiai és eszmetörténeti forrásokban kutatja a misztika értelmezéseit és fogalomkészletét. A projekt két nagy nemzetközi konferenciát és jelentős publikációs tevékenységet tartalmaz.

• A John Milton főműve, az Elveszett Paradicsom Jánosy István által készített fordításának kritikai kiadása - OTKA K 101928
Kutatási projekt célja, hogy a résztvevők elkészítsék John Milton főműve, az Elveszett Paradicsom Jánosy István által készített fordításának kritikai kiadását. A négyéves kutatás végére korszerű, a magyar olvasóközönség igényeihez alkalmazkodó jegyzetapparátus készül el az eposz szövegéhez, és a kutatócsoport összeállít egy, a nemzetközi Milton-kutatás legfontosabb területeit áttekintő tanulmánykötetet.

• Laskai Osvát szentbeszédeinek digitalizálása - OTKA K 77915
A projekt keretében három év alatt elkészült 36 sermó átírása és kommentálása, amelyek a sermones.elte.hu oldalon digitális formában elérhetők. Elkészült továbbá a Bárczi Ildikó által készített korábbi átírások revíziója is, mivel ezek közül több annak idején a bibliai idézetek azonosítása és a columnaszám jelölése nélkül került fel a honlapra. A projekthez kapcsolódóan, részben az eddigi eredmények bemutatását célozva 2011. november 28-án konferencia volt Laskai Osvát halálának 500. évfordulója tiszteletére az Országos Széchényi Könyvtárban.

• Színházi net-filológia - OTKA K 81400
A 2014-ben lezárult és a www.philther.hu oldalon prezentált alapkutatás a monográfiák papírlapjáról kilépve, jegyzetek nélkül 6000n terjedelmű rekonstrukciók révén, a fényképek, mozgóképek, szöveges és más típusú hivatkozások mozgékonyságával láttatja az elmúlt hatvan év legjelentősebb színházi előadásait. Azon generációk számára készült, amelyek az internet globális infrastruktúráján szocializálódtak, és olyan rendszert hoz létre, amely a „képi fordulat” után felnövekvő közönség számára kínál linkekre kattintó olvasási stratégiát.
Lásd http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/index.php?menuid=930&lang=HU&num=81400