Kari Kutatócsoportok

A KRE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán jelenleg 44 kutatócsoport működik (a lenti lista a már lezárult projektek közül is tartalmaz néhányat). A kari kutatócsoportok létesítésekor fontos szempont volt, hogy minél több oktató legyen tag valamelyik csoportban, és az, hogy a KRE egyházi jellegével összefüggő tudományos kutatási területek markánsan legyenek képviselve. Ez utóbbi törekvés nyilvánul meg például a Hermeneutikai Kutatóközpont kutatócsoportjaiban, az Erdély és Protestantizmus Történeti Kutatócsoportunkban, a Református Kultúrtörténeti Kutatócsoportban, a Késő-Középkori Kutatócsoportban (korábbi neve Egyháztörténeti Kutatócsoport), az Egyház-szociológiai Kutatócsoportban és a Szakrális Kommunikáció Kutatócsoportban is.

Az egyházi jelleg mellett a Nyelv, kultúra, identitás kutatási területek találkozási pontjai és multidiszciplináris megközelítései is kiemelt jelentőséggel bírnak, az egyes elméleti keretek és kapcsolódó módszertanok között említhetjük többek között a pszichológiai, szociológiai, irodalom- és kultúratudományi, vallásfilozófiai, teológiai, színházantropológiai, szociolingvisztikai, pragmatikai, pszicholingvisztikai, hermeneutikai megközelítésmódokat.

Kutatócsoportjaink mindegyike az új tudományos trendek követését tűzi ki célul, ez gyakran már a kutatócsoport elnevezésében is megjelennek, erre példa az Innovációk a Pedagógusképzésben és a Köznevelésben Kutatócsoport, illetve a Big Data and Social Analytics kutatócsoportok.

Karunkon kiemelt szempont az is, hogy az alapkutatások és az alkalmazott kutatások egyaránt képviselve legyenek. Ez az elv a pedagógusképzéshez, a szociológiához, a pszichológiához, az irodalomhoz, művészetekhez, színháztudományhoz és a nyelvtudományokhoz köthető kutatási projektjeinkben is jelentkezik. Az alap- és alkalmazott kutatások ötvözése, valamint az interdiszciplinaritás kiemelten jelen van a Rítus, Színház és Irodalom Kutatócsoportban, valamint a Kulturális-, Pszichofizológiai és Kommunikációelméleti Kutatócsoportban is.

Több kutatócsoportunk munkájában rangos nemzetközi egyetemek professzorai is részt vesznek külső tagként, illetve meghívott kutatóként, a Rítus, Színház és Irodalom Kutatócsoportban például a Bielefeldi Egyetem és a Yale Egyetem elismert kutatói is szerepet vállalnak, a Diskurzusjelölők Nyelv- és Műfajközi Kutatása Kutatócsoport munkáját a Warwick-i Egyetem és a Université Catholique de Louvain kutatói segítik. Visszajáró vendégeink többek között a Harvard University, a Columbia University, a Paris III. – Nouvelle Sorbonne és az Institut Interuniversitaire de France professzorai is. A Literatur und Erinnerung im Donauraum Kutatócsoport szintén széleskörű nemzetközi együttműködésen alapul. Több kutatócsoportban MA és doktorandusz hallgatók is tagok, ők biztosítják az intézmény tudományos utánpótlását.

Az alap- és alkalmazott kutatási célzottság érdekében több intézetközi kutatócsoport is létrejött, például a Kanadológiai Kutatócsoport, a Latin-Amerika Kutatócsoport és a Modern Keleti Kultúrák Kutatócsoport, melyek egyes országok vagy kultúrföldrajzi egységek történelmi-irodalmi hagyományát térképezik fel.

„A Reziliens Fejlődés – Pozitív (RFP) Kutatócsoportot 2018-ban a KRE, Fejlődéslélektani Tanszék munkatársai alapították. A kutatók korábbi egyéni kutatási (reziliencia, szorongás, életminőség, ADHD, párkapcsolati intimitás, szülővé válás, szülői nevelői stílus) területeket a reziliencia témája köré szervezték. Jelenlegi kutatási tendencia a reziliencia összefüggésinek elemzése; 1) az emberi kapcsolatrendszerek összefüggésébe, mint pl.: párkapcsolat, szülő-gyermek kapcsolat, családi kapcsolatok, 2) idegrendszeri éretlenség vonatkozásában, 3) én-hatékonyság, jóllét, pozitív érzelmek, 4) gyermekkori pszichoszomatikus (pl. evészavarok), krónikus- és transzplantált betegségek pszichés vonatkozásai. Munkánkról az alábbi linken lehet bővebben tájékozódni: https://rezilienciakutatas.hu/”

Gyakorlatorientált műhelyeink között említendők fordítói műhelyeink (pl. az Interkulturális Kutatócsoport és Fordítóműhely), a különböző szerzők hagyatékait feldolgozó projektek, a Személy- és Családorientált Egészségtudományi Kutatócsoport, a Japán Lexikográfiai Kutatócsoport, valamint a (nyelvi és egyéb) kompetenciamérések kutatására, illetve a terminológiai problémák megoldására irányuló alkalmazott kutatásaink. Az alkalmazott kutatási területeken kiemelkedőek továbbá a mentálhigiénés hálózatokkal és családkutatással kapcsolatos projektjeink.