Alkalmazott Nyelvészeti Kutatócsoport - Dr. Hessky Regina

Intézet: Német és Holland nyelvű Kultúrák Intézete

Vezető: Dr. Hessky Regina

Létrejötte: 20/2008 (04.30) sz. KT-hatázoattal

 

Tagjai:

 

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása

Az elmúlt néhány évtizedben az idegen nyelvek tanulása és ismerete, ill. az interkulturális kompetencia szerepe jelentősen felértékelődött. Az eredményes oktatáshoz megkerülhetetlen a nyelvek, ill. részrendszereik és általában a kommunikációs stratégiák közötti hasonlóságok és különbségek feltárása. Ezek beépítése a tananyagokba a tanulási folyamat hatékonyságának növeli, és az eredményes interlingvális kommunikációt segíti.

A Prof. Dr. Hessky Regina (professzor emerita) által alapított kutatócsoport alkalmazott nyelvészeti kutatásokat tűzött ki célul különböző programok keretében. A kutatócsoport munkájának előterében a nyelvtudomány alkalmazott szempontjainak érvényesítése áll: kiemelt területeknek tekintjük a kontrasztív nyelvészetet (kontrasztív grammatikát és lexikológiát/frazeológiát), a nyelvdidaktikát és a névtant. Az interlingvális és interkulturális vizsgálatok elsősorban magyar–német nyelvpárban valósulnak meg, de szívesen fogadjuk további nyelvek kutatóit is.

1. Az európai nyelvek között általában, bizonyos nyelvek között pedig különösen és az esetleges genetikai rokonságtól függetlenül, az évszázadok folyamán és koronként változó intenzitással léteztek kulturális kölcsönhatások, amelyek nyomai a mai nyelvállapotig terjedően felfedezhetők – és természetesen napjainkban is vannak ilyenek. A kutatócsoport eredeti célkitűzési között szerepel a nyelvi kölcsönhatások szókincsbeli vizsgálata – részint egyes nyelvpárokra vonatkozóan, részint több európai nyelvre kiterjedően –, ami régóta foglalkoztatja a nyelvtudomány művelőit. A kutatási témakör fontos részét képezik a kontrasztív frazeológiai vizsgálatok. De ide sorolhatóak az álbarátokkal (hamis barátok /faux amis) foglalkozó vizsgálatok, amelyek főként a transzlatológiában és az idegennyelv-oktatásban játszanak fontos szerepet, de jelentőségük a kétnyelvű lexikográfiában sem elhanyagolható. A kutatócsoporton belül Dringó-Horváth Ida kutatásokat folytat a szótárak, különösképpen a digitális szótárak elemzési és minőségi szempontrendszereihez, illetve a szótárhasználati szokások feltérképezéséhez, kiegészülve a szótárdidaktika szerepének, súlyának vizsgálatával a nyelvoktatásban és a nyelvi képzésekben egyaránt.

2. Az interlingvális kutatások másik fő vonulata a nyelvszerkezeti egyezésekre és különbségekre összpontosít, kiemelve a nyelvtörténeti fejlődést is. Szatzker Szilvia kutatásainak célja, hogy a német igeidők és igemódok terén olyan alapvető nyelvtani jelenségek szerepét tisztázza a német nyelvben, amelyek kiemelt fontosságúak a német mint idegen nyelv tanításában is. Egy készülő monográfia, amely a werden és würde + főnévi igeneves szerkezetek grammatikalizációs folyamatát vizsgálja a 17. századtól napjainkig önállóan összeállított, több szövegfajtát tartalmazó korpuszon, doktori értekezése eredményeit foglalja össze. Újszerű a téma több szempontból is integratív megközelítése: a werden és würde+főnévi igeneves szerkezetek grammatikalizációjának összekapcsolása, az onomaziológiai és szemaziológiai megközelítés együttes alkalmazása, valamint a szinkrón és diakrón szemlélet összekötése. Mindezek az eredmények célirányosabbá tehetik a nyelvszakos egyetemi hallgatók nyelvi és nyelvészeti képzését. A monográfia 2021-ben fog megjelenni.

3. Az összehasonlító vizsgálatok önálló területét képezik a kontrasztív névtani kutatások, amelyek a magyar–német (és esetenként más) nyelvek tulajdonnévanyagát teszik vizsgálat tárgyává. Az eredmények részben nyelvészetiek (tulajdonnevek morfológiai képzése, jelentésváltozása), de sokszor egyben kulturális-kultúrtörténeti meghatározottságúak (egyes tulajdonnévtípusok és névrétegek esetében). A névtani összehasonlításokon túl kutatások folynak a többnevűség (Mehrnamigkeit) és a tulajdonnév-fordítás témakörében is. Szilágyi-Kósa Anikó kontrasztív névtani kutatásai új szemponttal gazdagítják a nyelvek és kultúrák összehasonlító vizsgálatát – különös tekintettel az interetnikus-interkulturális kapcsolatokra.

4. A kutatási területek között szerepel a nyelvtudomány egy újabb ága: a teolingvisztika, melynek legfontosabb kutatási előzményei a német és angol nyelvterületen találhatók (http://www.theolinguistik.de/). Egyetemünk profiljából magától értetődően adódik a vallási-egyházi térben történő nyelvhasználat kutatása. A kutatási témát holisztikus, ugyanakkor alkalmazott nyelvészeti megközelítésben kívánjuk vizsgálni: nyelvtörténeti, lexikológiai (frazeológiai), stilisztikai, onomasztikai és transzlatológiai stb. szempontból. A témához a kutatócsoport tagjaitól már megjelent néhány publikáció.


A kutatócsoport 2. nemzetközi konferenciája (2023): 

Nyelv és szakrális kommunikáció az Ökumené jegyében / Sprache und Sakralitat im Zeichen der Ökumene

A teolingvisztikai konferencia honlapja.


A kutatócsoport 1.nemzetközi konferenciája (2021): 

A német nyelv kontrasztív és interkulturális megközelítésben / Deutsch im interlingualen und interkulturellen Vergleich

2021. október 20. és 22. között (a Német Nyelv és Irodalom Tanszék 25 éves jubileumi ünnepségsorozatának keretében) „Deutsch im interlingualen und interkulturellen Vergleich” címmel nemzetközi konferenciát rendezett az Alkalmazott Nyelvészeti Kutatócsoport – Dr. Szatzker Szilvia és Dr. Szilágyi-Kósa Anikó szervezésében. A rendezvénynek a Benda Kálmán Szakkollégium Horánszky utcai épülete adott otthont. A konferencia előadói 8 országból érkeztek, és mindannyian a német nyelv kontrasztív szemléletű bemutatására vállalkoztak. Az előadásokon a német nyelv grammatikai, lexikai, szociolingvisztikai, pragmatikai, dialektológiai és névtani jelenségeit mutatták be t.k. a cseh, szlovák, lengyel, orosz, olasz, holland, magyar és albán nyelvvel egybevetve és kultúraközi vonatkozásaikban. A konferencián összesen 22 előadás hangzott el, ebből hármat online-közvetítésben láthattak az érdeklődők, a tanácskozás és viták nyelve a német volt. A konferencia szervezői az elhangzott előadásokból 2022-ben német nyelvű tanulmánykötet kiadását tervezik.

Konferenciaplakát:

A konferencia programja:  Programm_20-22 Oktober_09.10.pdf


A kutatócsoport keretében eddig megjelent közös publikációk:

Szatzker Szilvia/Szilágyi-Kósa Anikó (2022): Deutsch im interlingualen und interkulturellen Vergleich. (Schriften zur Vergleichenden Sprachwissenschaft, Bd. 37). Hamburg: Verlag Dr. Kovač. (tanulmánykötet, 382 p.) ISSN: 1865-3308

A kutatócsoport keretében eddig megjelent egyéni publikációk:

2022:

Szatzker Szilvia (2022): Der Ausdruck der Zukunft in Presseberichten im deutsch-ungarischen Vergleich (német nyelvű tanulmány a Linguistik Online c. germanisztikai szakfolyóiratban, 34.599n),

Szilágyi-Kósa Anikó (2022): „Laienhafte” Einschätzung von Vornamen in der ungarischen Sprachgemeinschaft. In: Peter Ernst / Stephan Gaisbauer / Albrecht Greule / Karl Hohensinner (Hrsg.): Namenforschung im Spannungsfeld zwischen Wissenschaft und Öffentlichkeit Beiträge zum Symposion Namenforschung (Linz, 4. – 6. Oktober 2018). Regensburg: edition vulpes. 387–408.

Szilágyi-Kósa Anikó (2022): Familiennamensysteme im Vergleich: Deutsch–Ungarisch. In: Szatzker Szilvia/Szilágyi-Kósa Anikó (2022): Deutsch im interlingualen und interkulturellen Vergleich. (Schriften zur Vergleichenden Sprachwissenschaft, Bd. 37). Hamburg: Verlag Dr. Kovač. 255–276.

Szilágyi-Kósa Anikó (2022): Sakrale Kleindenkmäler und ihr Beitrag zur (historischen) Sprachenlandschaft in deutschstämmigen Orten auf dem Balaton-Oberland. In: Zeitschrift für Mitteleuropäische Germanistik, Jg. 8/1, 65–91.

Szilágyi-Kósa Anikó (2022): Tulajdonnevek fordítása a gyakorlatban – nyelvi és kulturális megfontolások. In: Fordítástudomány 24/2., 150‒166.

Szilágyi-Kósa Anikó: Namentranslation – linguistische und kulturelle Überlegungen. In: Soziologische, pragmatische und kulturelle Forschungsperspektiven in Sprache und Sprachwissenschaft (Linguistische Treffen in Wrocław VIII). (megjelenés alatt)


2021

Dringó-Horváth Ida (2021): Digitale Wörterbücher – Auswahlkriterien und angepasste Wörterbuchdidaktik. In: FREMDSPRACHE DEUTSCH 64/2021:64. 1-8.

Szatzker, Szilvia (2021): Nennlexikalisches Zeichen. Pertinenzakkusativ. In: Schierholz, Stefan J./Uzonyi, Pál (Hg.): Grammatik: Formenlehre. Berlin/Boston: de Gruyter, 521, 582-583.

Szilágyi-Kósa Anikó (2021): Bewegte Eigennamen. Namenintegration und Namentranslation im Sprachenpaar Deutsch-Ungarisch. Hamburg: Verlag Dr. Kovac. (monográfia, 234 p.) ISBN: 978-3-339-12498-2.

Szilágyi-Kósa Anikó (2021): Die Gestaltung des ungarischen Vornamenmaterials durch Forschung und Öffentlichkeit. In: Hengst, Karlheinz: Namenforschung und Namenberatung. (Onomastica Lipsiensia. Leipziger Untersuchungen zur Namenforschung). Leipzig: Leipziger Universitätsverlag. 557-568

Szilágyi-Kósa, Anikó (2021): Kodifizierung von Eigennamen in zweisprachigen Wörterbüchern – im Sprachenpaar Deutsch-Ungarisch. In: Fischer, Roswitha – Hackl, Stefan – Reimann, Sandra – Rössler, Paul: Praktische Relevanz von Namenforschung und Namenkunde. Festschrift für Albrecht Greule zum 75. Geburtstag. (Regensburger Studien zur Namenforschung, 10). Regensburg: Edition Vulpes. 191-221.

Szilágyi-Kósa, Anikó (2021): Zur Frage der Zwei- und Mehrnamigkeit – am Beispiel von deutschen Siedlungsnamen in Nordwestungarn. In: Czeglédy Anita – Fülöp József – Horváth Géza: Streben und Dienst. 25 Jahre Germanistik an der Károli. Budapest. L’Harmattan. 171–199.

Schierholz, Stefan J./Uzonyi, Pál (Hg.) (2021): Grammatik: Formenlehre. Berlin/Boston: de Gruyter (=Wörterbücher zur Sprach- und Kommunikationswissenschaft 1.1).


2020

Dringó-Horváth Ida; P. Márkus Katalin; Fajt Balázs (2020): Szótárhasználati ismeretek vizsgálata német és angol szakot végzettek körében. In: MODERN NYELVOKTATÁS 26:4,16-38. https://epa.oszk.hu/03100/03139/00074/pdf/EPA03139_modern_nyelvoktatas_2020_04_016-038.pdf

Szatzker Szilvia (2020): A függő beszéd német–magyar kontrasztív megközelítésben. In: Fóris, Ágota/Bölcskei, Andrea/Nádor, Orsolya/Sólyom, Réka (szerk.) Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: V. Nyelvpedagógia, nyelvoktatás, nyelvelsajátítás. (A MANYE Kongresszusok Előadásai 12/5.) Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: 10.1556/9789634545392

Szilágyi-Kósa Anikó (2020): Kirchliches und Theologisches in der Welt der Phraseologie: ein kontrastiver Beitrag Deutsch-Ungarisch. In: Gondek, Anna – Jurasz, Alina – Staniewski, Przemyslaw,Szczek, Joanna (szerk.): deutsche Phraseologie und Parömiologie im Kontakt und Kontrast. Hamburg: Verlag Dr. Kovač, 467–479. 

Szilágyi-Kósa Anikó (2020): Irodalmi művek tulajdonneveinek fordítása: német–magyar esettanulmány. In: Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (főszerk.), Bölcskei Andrea, Heltai János Imre (szerk.) 2020. Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben. IV. Szociolingvisztika, névtan, nyelvtörténet. (A MANYE Kongresszusok Előadásai 12/4.) Budapest: Akadémiai Kiadó. ISSN 2732-0685, ISBN 978 963 538 5, DOI 9789635385

Szilágyi-Kósa Anikó (2020): Tulajdonnevek a kulturális szótárakban. In: Farkas Tamás – Slíz Marianna: Tulajdonnevek és szótárak.  Budapest, 2020. 109–130.

Szilágyi-Kósa Anikó (2020): Onogramok – Mérhető-e az utónevek megítélése a nyelvhasználó közösségben? In: Heltai János Imre – Oszkó Beatrix (szerk.) Nyelvi repertoárok a Kárpát-medencében és azon kívül. Válogatás a 20. Élőnyelvi Konferencia előadásaiból. Budapest. 314–323.

Szilágyi-Kósa Anikó (2020): Nomen est omen… Identitätsprägung durch Konfession und Eigennamen. In: Haberland, Detlef – Orosz Magdolna: Region(en) von Mitteleuropa. Historische, kulturelle, sprachliche und literarische Vermittlungen. Wien: Praesens. 271–286. 


2019

Dringó-Horváth Ida (2019): DaF/ DaZ-Dozierende und IKT - eine Bestandaufnahme in wichtigen DaF/DaZ-Zentren Deutschlands, Österreichs und Ungarns. In: DEUTSCHUNTERRICHT FUR UNGARN 30 pp. 103-120.

Szatzker, Szilvia (2019): Das periphrastische Futur bei Martin Luther untersucht anhand moralisch-religiöser und Privattexte des 17., 18., 19. und 20. Jahrhunderts. In: Horváth, Géza (Hg.): Luther und die Reformation im Spiegel der deutschsprachigen Literaturen im 18., 19. und 20. Jahrhundert. Würzburg: Königshausen&Neumann, 177-197.

Szilágyi-Kósa Anikó (2019): Nomen est omen… Der Einfluss der Reformation auf die Namengebung und Personennamenverwendung – ein ungarisch-deutsches Fallbeispiel. In: Horváth Géza (Hg.): Luther und die Reformation im Spiegel der deutschsprachigen Literaturen im 18., 19. und 20. Jh. Würzburg: Königshausen & Neumann. 199–213.

Szilágyi-Kósa Anikó (2019): Keresztény-egyházi eredetű családnevek a magyarban. In: Kiss Réka – Lányi Gábor: HIT 2018. Hagyomány, identitás, történelem.  Budapest: L’Harmattan. 101–113.

Halász Előd – Földes Csaba – Uzonyi Pál (2019): Német-magyar nagyszótár, ISBN 978-963-05-8813-3 b.

Uzonyi, Pál (2019): Zur höchsten Zahl der Aktanten von verbalen Valenzträgern. In: Ewa Drewnowska-Vargáné, Péter Kappel, Bernadett Modrián-Horváth, Orsolya Rauzs (Hg.): „vnd der gieng treulich, weislich vnd mëndlich mit den sachen vmb“: Festschrift für Péter Bassola zum 75. Geburtstag. Szeged: Institut für Germanistik der Universität Szeged, 2019, S. 271–285.


2017

Dringó-Horváth Ida (2017): Digitális szótárak ‒ szótárdidaktika és szótárhasználati szokások. In: ALKALMAZOTT NYELVTUDOMÁNY 17: ksz. p. 1 Paper: 5, DOI: 10.18460/ANY.K.2017.005

Dringó-Horváth Ida (2017, szerk.): Szótárírás és szótárhasználat a modern technológiák korában. Veszprém: Pannon Egyetem, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar.

Dringó-Horváth Ida (2017): Digitális szótárak ‒ szótárdidaktika és szótárhasználati szokások. In: Alkalmazott Nyelvtudomány (2017 különszám). 1-27. http://alkalmazottnyelvtudomany.hu/wordpress/wp-content/uploads/DringoHorvath.pdf

Szilágyi-Kósa Anikó (2017): Übersetzung von geographischen Namen – am Beispiel des Sprachenpaares Deutsch-Ungarisch. In: Namenkundliche Informationen 107/108, 174–185.

Szilágyi-Kósa Anikó (2017): Deutsche Siedlungsnamen in Ungarn: von der Namenintegration bis zur Übersetzung. In: Hannes Philipp / Andrea Ströbel (Hg.) Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa. Geschichtliche Grundlagen und aktuelle Einbettung. Beiträge zur 2. Jahrestagung des Forschungszentrums Deutsch in Mittel-, Ost- und Südosteuropa, Budapest, 1.–3. Oktober 2015. Regensburg: Verlag Friedrich Pustet. 197–210.


2014

Dringó-Horváth Ida, Fülöp József, Hollós Zita, Szatmári Petra, Szentpétery-Czeglédy Anita, Zakariás Emese (2014, szerk.): Das Wort – ein weites Feld: Festschrift für Regina Hessky. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem (ISBN: 9789632368856)

Dringó-Horváth Ida (2014): Wörterbuchdidaktik für digitale Wörterbücher. In: Dringó-Horváth, Ida; Fülöp, József; Hollós, Zita; Szatmári, Petra; Szentpétery-Czeglédy, Anita; Zakariás, Emese (szerk.) Das Wort – ein weites Feld: Festschrift für Regina Hessky.  218-228.


2013

Dringó-Horváth Ida, N. Császi Ildikó (2013, szerk.): Digitális tananyagok a nyelvtanórán. Budapest. (ISBN: 9789632367699)

Dringó-Horváth Ida, N. Császi Ildikó (2013, szerk.) - Digitális tananyagok - Oktatásinformatikai kompetencia a tanárképzésben c. konferencia anyagai
Budapest: L'Harmattan Kiadó.


2012

Szatzker, Szilvia (2012): Zur Grammatikalisierung des FuturPräteritums im Deutschen. In: Lang, Elisabeth/Pólay, Veronika/Szatmári, Petra/Takács, Dóra (Hg.): Schnittstellen: Sprache - Literatur – Fremdsprachendidaktik. Hamburg: dr. Kovač, 141-153.

Dringó-Horváth Ida (2012): Lernstrategien im Umgang mit digitalen Wörterbüchern
Themenheft Lernstrategien. In: FREMDSPRACHE DEUTSCH 46/2012 pp. 34-40. ISBN 978-3-19-469183-4.


2011

Dringó-Horváth Ida (2011): Német-magyar, magyar-német gyerekszótár/Deutsch-Ungarisches Kinderwörterbuch. In: Haase, Michael; Masát, András (szerk.): Jahrbuch der ungarischen Germanistik, 2010, 313 - 316.

Dringó-Horváth Ida, Hessky Regina (szerk.): Német-magyar, magyar-német gyerekszótár / Deutsch-ungarisches, ungarisch-deutsches Kinderwörterbuch. Szeged: Grimm Kiadó, 2010. In: DEUTSCHUNTERRICHT FUR UNGARN 1-2 pp. 196-198. , 3 p. (2011)

Dringó-Horváth Ida (2011): Typen und Untypen elektronischer Wörterbücher. In: JAHRBUCH DER UNGARISCHEN GERMANISTIK pp. 67-88.

Dringó-Horváth Ida (2011): Hogyan válasszunk elektronikus szótárat a nyelvtanuláshoz? (Wie wählt man elektronische Wörterbücher für den Fremdsprachenunterricht?) In: ISKOLAKULTÚRA: PEDAGÓGUSOK SZAKMAI-TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA 21:6-7, 141-156. http://epa.oszk.hu/00000/00011/00157/pdf/iskolakultura_2011_06-07_141-156.pdf

2010

Dringó-Horváth Ida, Hessky Regina (2010, szerk.): Német-magyar, magyar-német gyerekszótár / Deutsch-ungarisches, ungarisch-deutsches Kinderwörterbuch. Szeged: Grimm Kiadó. JAHRBUCH DER UNGARISCHEN GERMANISTIK 1, 313-316. 


Prof. Dr. Hessky Regina ide vonatkozó publikációi: 

Hessky Regina (1999): Am Rande des Wörterbuchschreibens: Falsche Freunde des Deutschen und Ungarischen. In: Kulcsár-Szabó, Ernő/Tarnói, László/Tverdota, György (Hrsg.): Berliner Beiträge zur Hungarologie 11, Berlin-Budapest 1999, 143-152.

Hessky Regina (2000): Német-magyar kéziszótár. [Deutsch-ungarisches Handwörterbuch] Budapest/Szeged: Nemzeti Tankönyvkiadó – Grimm Kiadó.

Hessky Regina (2001): Der Kontakt von Sprachen - eine Herausforderung an die Sprachforschung. In: Barota, Mária/Szatmári, Petra/Tóth, József/Zsigmond, Anikó (Hrsg.): Sprache(n) und Literatur(en) im Kontakt. Konferenz - 25.-26. Oktober 2001. Szombathely 2002, 11-22. [=Acta Germanistica Savariensia VII.]

Hessky Regina (2002): Magyar-német kéziszótár. Ungarisch-deutsches Handwörterbuch. Budapest/Szeged: Nemzeti Tankönyvkiadó – Grimm Kiadó.

Hessky Regina (2003): Magyar szólástár. Szólások, helyzetmondatok, közmondások értelmező és fogalomköri szótára. Főszerk. Bárdosi Vilmos. Budapest: Tinta 2003.

Hessky Regina (2005): Spachkultur und Wörterbuchkultur als Voraussetzung für erfolgreiche Wörterbuchbenutzung. In: Informatologie. Translation Science (38), Zagreb, 2005, 1-2, 102-106.

Hessky Regina (2005): Német-magyar/Magyar-német tanulószótár. Szeged: Grimm.

Hessky Regina (2007): Phraseographie des Ungarischen. In: Burger, Harald/Dobrovol’skij, Dmitrij/Kühn, Peter/Norrick, N.R. (Hgg.): Phraseologie.Phraseology. Ein internationales Handbuch der zeitgenössischen Forschung. An International Handbook of Contemporary Research. 2. Hbd., Berlin-New York: de Gruyter 2007, 1017-1026.

 

Következő események


Napi biztatás

Napi jegyzet a Kossuth-on

Egyesített Bibliaolvasó

Nyelvvizsgaközpont

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin