Japán percepciója Magyarországon 1945 után – Dr. habil. Farkas Mária Ildikó

Intézet: Kelet-Ázsia Intézet, Japanológia Tanszék

Vezető: Dr. Habil. Farkas Mária Ildikó

Létrejötte: 2025. január 31.

Tagjai: Dr. Doma Petra, Dr. Soós Sándor, Dr. Pataki-Tóth Angelika, Szabó Noémi

Farkas György óraadó (külsős tag), Kovács Máté PhD-hallgató (külsős tag)

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása:

A tervezett kutatás teljes mértékben alapkutatást valósít meg döntően elsődleges források alapján, amelynek során a kutatócsoport Japán és a japán kultúra megjelenését, percepcióját vizsgálja több szempont alapján és több területen Magyarországon a második világháborút követően, kapcsolódva több fontos nemzetközi kutatási tematikához is. 

1. A magyar-japán kapcsolatok és recepciótörténet feltárásának teljessé tétele az 1945 utáni percepciók vizsgálatával

A magyar-japán kapcsolatok kutatásával a második világháború után évtizedekig nem foglalkoztak sem Magyarországon, sem Japánban, és csak az 1989-90-es világpolitikai fordulat és a magyar rendszerváltás hozott ebben jelentős változást. Az azóta eltelt évtizedekben megszaporodott a magyar-japán kapcsolatok több szempontú kutatása, a kulturális és gazdasági vetület mellett gyakorlatilag szinte teljes diplomáciatörténet is rendelkezésünkre áll már. Japán megjelenését, percepcióját Magyarországon a 19. században és a 20. század első felében már több, részletes munka is vizsgálta, ugyanakkor Japánnak az 1945 utáni magyarországi percepciójáról még nem született átfogó kutatás. Magyarországon 1945-ig igen élénk Japán-érdeklődés volt jelen, és ennek következtében jelentős mennyiségű publikáció jelent meg Japánról, mindenféle műfajban az útleírásoktól kezdve a szaktudományos tanulmányokig. Mindezek történetét a kutatás jórészt feltárta, a 2. világháború után azonban Magyarország és Japán a kialakuló kétpólusú világban ellentétes táborba került, így Japánról gyakorlatilag semmilyen információ nem volt elérhető a háború után legalább egy évtizedig, és utána is csak nagyon kevés, az is ideológiailag erősen megszűrt formában, így jogosan beszélhetünk Japán 1945 utáni „újrafelfedezéséről” Magyarországon. Az erre irányuló kutatás eredményeivel, az 1945 utáni percepciók vizsgálatával a magyar-japán kapcsolatok és recepciótörténet feltárásában teljességgel hiánypótló lehet. Az 1945 előtti időszakkal foglalkozó szakmunkák metodikája, forrástípusai a forráskutatás és -feldolgozás számára útmutatót adnak.

2. Recepciótörténet: fontos adalék az 1945 utáni magyar társadalom és kultúra változásának képéhez: hogyan került be a magyar köztudatba Japán ismét, de egészen más közvetítőkön keresztül (a Szovjetunón keresztül, illetve a „nyugati” trendek hatására)

A kutatásnak nem a magyar-japán diplomáciai vagy gazdasági kapcsolatok feltárása a témája, mivel azokról már rendelkezésre áll monográfia (igaz, csak 1964-ig), hanem azt a folyamatot kívánja bemutatni, feltárni és elemezni, hogyan fedezték fel újra Japánt és a japán kultúrát az 1950-60-as, majd az 1970-es évek magyar politikai, társadalmi és kulturális kontextusában. Milyen képek kapcsolódtak Japánhoz az „újrafelfedezés” során kiadványokban, újságcikkekben, útleírásokban, majd a japán kulturális elemek (irodalom, filmek, színház) megjelenése és azok percepciója révén a magyar szakmai fórumokban és a közvéleményben. A Japánról alkotott képalkotás folyamatát vizsgálva figyelembe vehető részben a kommunista állami ideológia és a kultúrpolitika meghatározó szerepe és annak változásai, részben pedig a „nyugati” divatirányzatok hatása, amely az 1960-as évek enyhülő világpolitikai légkörének, majd az 1970-es évek kulturális nyitásának köszönhetően érvényesülhetett a magyar kulturális életben. Ezzel a kutatás tematikája és eredményei a Károli BTK Történettudományi Doktori Iskolájának 1945 utáni magyar történelem feltárásának irányához is kapcsolódhatnak.

3. A japán imázs és a japán kultúra recepciójának alakulása a világban: az utóbbi évek fontos nemzetközi kutatási tematikája

A kutatásban fontos elemzés Japán nemzetközi helyzetének és megítélésének vizsgálata, hiszen a második világháborús vereséget követően Japán gazdasági sikereinek köszönhetően egyre jelentősebb kulturális hatást tudott gyakorolni globális szinten is („Soft power”), amely folyamatnak kutatása az utóbbi évek jelentős nemzetközi kutatási tematikáját jelenti (így ennek kialakult már egy kutatási módszertana is, és fontos szakmunkák is megjelentek). Az, hogy milyen lehetőségei és megjelenései lehettek Japán új imázsának egy kommunista országban, és azok milyen forrásból eredtek, milyen tényezők alakították, külön érdeklődés témája lett az utóbbi évek nemzetközi kutatásában, így számíthatunk arra, hogy eredményeink angolul is publikálva nemzetközi érdeklődést is kiválthatnak. A kutatás szempontjaihoz, metodikájához és a forrásbázishoz a már létező nemzetközi szakirodalom ad útmutatást.

A kutatás végére az eredményeket tanulmánykötetben összegezzük, amelyben a létező szakirodalom alapján meghatározzuk a kereteket és a történeti, társadalmi, kulturális kontextust is. Összegzésként pedig nemzetközi és időbeli összehasonlításban helyezzük el a feltárt magyarországi Japán percepciókat.

A kutatócsoport keretében eddig megjelent közös publikációk:

A kutatócsoport keretében eddig megjelent egyéni publikációk:

Farkas Mária Ildikó: „The “Rediscovery” of Japan in Hungary in the 1950s-1960s”. In Literary and Artistic Japan Behind the Iron Curtain. Edited By Irina Holca, George T. Sipos. Routledge, 2025. Routledge Contemporary Japan Series. 34-52. 

Doma Petra: „Two Japanese Theater Classics in the Shadow of Socialist Realism in Hungary”. In Literary and Artistic Japan Behind the Iron Curtain. Edited By Irina Holca, George T. Sipos. Routledge, 2025. Routledge Contemporary Japane Series. 169-183.

Konferencia szervezések

2025. Október 29. Japán percepciója Magyarországon 1945 után. Workshop a KRE Japanológia konferencia részeként. Szervező, a workshop moderátora: Farkas Mária Ildikó

A kutatócsoport tagjainak előadásai:

Farkas Mária Ildikó: Japán percepciója Magyarországon 1945 után – értelmezési keretek

Doma Petra: Kazimir Károly kabuki-rendezése a Városligetben (1972)

Szabó Noémi: A tokiói olimpia magyar visszhangja

Pataki-Tóth Angelika: Japán küzdősportok népszerűsége Magyarországon az 1960-70-es években

Farkas György: Japán filmek percepciója Magyarországon 1945 után

A kutatócsoport nemzetközi konferencia részvétele panel szervezésben előadásokkal:

19th Annual Conference on Asian Studies (ACAS), 21-22 November 2025, Olomouc, Czech Republic. Szervező: Farkas Mária Ildikó

Panel: Re-discovery of Japan in East Central Europe after 1945, chair: Dr. Mária Ildikó Farkas (Introduction)

Dr. Mária Ildikó Farkas: Perceptions of Japan through literary translations: „progressive” society?

Dr. Petra Doma: A “kabuki play” as a tool of implicit criticism in Communist Hungary

Dr. Angelika Pataki-Tóth: Introducing Japanese martial arts: philosophy in question

Dr. Noémi Szabó: The effects of the 1964 Tokyo Olympics on the perceptions of Japan

Egyéni előadások nemzetközi konferenciákon:

Farkas Mária Ildikó: Japan in Communist Hungary: Exploring Japan in the 1970s. 2025. március 1-2. Tokyo (online részvétel), szervező Irina Holca (Tokyo University), a „Japan behind the Iron Curtain” nemzetközi kutatási projekt workshopja

Farkas Mária Ildikó: „Perceptions of Japan in Communist Hungary”. Előadás a British Association of Japanese Studies japanológiai szervezet 50. jubileumi konferenciáján, 2025. szeptember 3-5. Cardiff, Nagy-Britannia.

Farkas Mária Ildikó: „Competing perceptions: exploring Japan in a Communist country”. Előadás a “Bulgarian Japanology in a Changing World: 35 years of Japanese Studies at Sofia University” című nemzetközi konferencián.  2025. Október 16-17. Szófia, Bulgária

Farkas Mária Ildikó: „Competing perceptions: exploring Japan in a Communist country”. Előadás a “Traces of the Past, Horizons of the Future: Exploring Japan at theCrossroads of Humanities, Technology and Global Dialogue” című nemzetközi konferencián.  2025. November 16-17. Pula, Horvátország

Kovács Máté: The Perception of Japan during 1945 and 1970 in Hungary, Based on Audio-Visual Narratives. 2025. március 1-2. Tokyo (online részvétel), szervező Irina Holca (Tokyo University), a „Japan behind the Iron Curtain” nemzetközi kutatási projekt workshopja

Doma Petra: Kabuki a Körszínházban – Kazimir Károly 1972-es Csúsingura előadása. 2025. III. Eötvözet SZITU Színháztudományi Konferencia, Pécs. 2025. május 29. (szervező: ELTE Eötvös József Collegium, SZTE Eötvös Loránd Kollégium, SZTE összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék)