szemelyiseg-es-egeszsegpszichologia-kutatomuhely

Személyiség- és Egészségpszichológiai Kutatóműhely - Dr. Mirnics Zsuzsanna

Intézet: Pszichológiai Intézet

Vezető: Dr. Mirnics Zsuzsanna

Létrejötte: 2018

Tagjai (főállású tanszéki munkatársak):

Jelenlegi munkatársak és a KRE keretében közreműködő szakemberek:

Dr. Kövi Zsuzsanna (KRE)

Dr. Smohai Máté (KRE)

Dr. Takács Szabolcs (KRE)

Dr. Mészáros Veronika (KRE)

Bálint Andrea, kiképző sématerapeuta, doktorandusz

Korábbi munkatársak:

Dr. Eisenbeck Nikolett

Dr. Szili Ilona

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása: -

A Személyiség- és Egészségpszichológiai Kutatóműhelyben végzett vizsgálatok elsősorban egészséglélektani és a pozitív pszichológiai témákra fókuszálnak. Több vizsgálatunk zajlik egészséglélektani prevencióhoz kapcsolódó témakörökben, melyeken belül hangsúlyt fektetünk a lelki egészség szempontjából rizikót jelentő és protektív tényezők tanulmányozására. Néhány kutatási projektünk kiemelten valláslélektani irányultságú, így például a hála, spiritualitás, tudatos jelenlét lelki egészséget megőrző szerepét emeli ki. Kutatóműhelyünkben mindemellett a lélektani változás mechanizmusaival és egyes terápiás és önfejlesztési módszerek (pl. mindfulness) hatékonyságvizsgálataival is foglalkozunk.

Szakmai közösségünk tagjai együttműködnek a KRE Pszichológiai Intézet más kutatóműhelyeivel, így elsősorban a Személy- és Családorientált Egészségtudományok kutatócsoporttal; teret adnak továbbá a hallgatók kutatási gyakorlatainak, illetve tudományos diákköri munkájának.

A kutatócsoport 2019-ben elnyert pályázatának ("Korai maladaptív sémák vizsgálata") összefoglalása

2019/2020 tanévben kari pályázati támogatásban részesült projektünk a korai maladaptív sémák egészséglélektani összefüggéseit tanulmányozta, egy korszerű pszichológiai modell, Jeffrey Young sémaelmélete keretében. A korai maladaptív sémák olyan mintázatok, amelyek önsorsrontó jellegűek, ezáltal negatívan befolyásolják a gondolkodásunkat és az érzelmeinket és szerepet játszanak számos lelki probléma keletkezésében. 2019-2020 között kiterjedt tesztbattéria segítségével több mint 3000 főnél végeztünk mintavételt a korai maladaptív sémák gyermekkori előzményeire (szülői-nevelői attitűdök, traumák), párkapcsolati tényezőire (párkapcsolati konfliktuskezelés és párkapcsolati elégedettség), valamint személyiséglélektani összefüggéseire (temperamentum, személyiségvonások) vonatkozóan.

A kutatócsoport 2020-ban elnyert pályázatának ("Pozitív sémák vizsgálata") összefoglalása

A 2020-2021 időszakban zajlott kutatásunk a John Louis-féle pozitív séma modellhez kapcsolódott. A pozitív sémák kedvező szülői hatások következtében jönnek létre, jól működő megküzdési módokat és kedvező diszpozíciókat, a személyiségen belüli erőforrásokat jelentenek. Az elmúlt néhány évben számos publikáció keretében kaptak hangsúlyt a korai adaptív sémák, személyiségjegyek és lelki erőforrások mind kutatási vonatkozásban, mind a lélektani prevenció faktoraiként. Kutatócsoportunk kezdeményezésében nem-klinikai populáción többféle kérdőívcsomag felvételére került sor, a személyiségjegyek és a lelki egészség/betegség különböző mutatóira fókuszálva (pl. hála, mindfulness, spiritualitás, önegyüttérzés).

A kutatócsoport aktuális pályázata (2022-2024, "Reziliencia és lelki egészség krízishelyzetekben")

Globális válságokkal teli életünkben hangsúlyos kérdés, miként tudunk megküzdeni a folyamatos, rendkívüli kihívásokkkal (pl. pandémia, klímaválság, háború). Projektünk keretében korábbi kutatásunk adatállományának feldolgozására kerül sor elsősorban a 2021 augusztus elején lebonyolított „Életünk a Koronavírus járvány idején” vizsgálatból. A WHO egészségmodelljére támaszkodva a társadalmi krízishelyzetek rezilienciatényezőinek komplex összefüggéseit tanulmányoztuk, megvizsgáltuk egyebek közt a mentális egészség összefüggéseit a lelki egészség indexeivel és egyes szociológiai változókkal, demográfiai adatokkal, illetve számos más speciális lélektani jelenséggel, mint pl. poszttraumás növekedés és poszttraumás stressz, reziliencia, korai maladaptív sémák, konspiratív gondolkodásra való hajlam. A projekt keretében a 2022-2024 időszakban megjelentettük a Psychologia Hungarica Caroliensis különszámát 10 tanulmánnyal, továbbá 5 oktatónk és 7 hallgatónk részt vett a Magyar Pszichológiai Társaság 2023 évi XXX. Nagygyűlésén. Mindezek mellett, sor került három nemzetközi workshop megrendezésére Elizabeth Leon Mayer (University of La Plata), David Rowland (University of Valparaiso) valamint a Creighton Egyetem munkacsoportja (Omaha) közreműködésével, valamint két hazai workshop megszervezésére is.

Aktuális kutatási projektünkhöz tartozóan megjelent publikációink

Tanulmányok:

Arató J., Rózsa S. (2022/2023): Kell-e foglalkozni az irigységgel? A diszpozicionális irigység pszichológiai jelentősége. Psychologia Hungarica Caroliensis 10 (3): 57-75.

Ferenczi A., Bozóki G. A., Mészáros V. (2022/2023): A hála, mint védőfaktor a koronavírus által okozott pszichés kihívásokkal szemben, Psychologia Hungarica Caroliensis 10 (3): 32-56.

Jakab L., Szabó-Bartha A.(2022/2023): A terápiás kapcsolat megélése az online és személyes konzultációk összehasonlításának tükrében . Psychologia Hungarica Caroliensis 10 (3): 129-150.

Mirnics Zs., Kövi Zs., Bagó A. (2022/2023): A poszttraumás stressz és poszttraumás növekedés pszichológiai összefüggései a COVID-19 világjárvány időszakában . Psychologia Hungarica Caroliensis 10 (2): 73-94

Mirnics Zs., Nagy V., Szilágyi T., Rózsa S. (2022/2023): Összeesküvés-elméletekben való hit, korai maladaptív sémák és személyiségjellemzők Psychologia Hungarica Caroliensis 10 (3): 110-128.

Nyitrai E., Kiss E. Cs., Rózsa S. (2022/2023): Az affektív érintés és a kapcsolati jóllét a COVID-19 járvány idején . Psychologia Hungarica Caroliensis 10 (2): 31-50

Nyitrai E., Kiss E. Cs., Rózsa S. (2022/2023): Az affektív érintés és a fizikai jóllét a COVID-19 járvány idején. Psychologia Hungarica Caroliensis 10 (2):51-72

Palotás A., Rózsa S., Nyitrai E., Szabó-Bartha A., Kiss Enikő Cs. (2022/2023): Gyermeküket egyedül és párban nevelő szülők reziliencia vizsgálata a SARS-CoV-2 pandémia alatt, tekintettel az észlelt stressz, megküzdési módok és a társas támasz összefüggéseire Psychologia Hungarica Caroliensis 10 (3): 5-31

Rixer J., Ferenczi A. (2023): A vallásosság összefüggései a mentális egészséggel és a jólléttel a COVID-19 világjárvány idején. Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica 68:221-245.

Rózsa S., Arató J., Mészáros V., Kiss E. Cs., Kövesdi A., Nyitrai E., Ferenczi A., Fazekas Á., Ferencz V., Mirnics Zs. (2022/2023): A konspiratív gondolkodás és a bizalom szerepe az oltási bizonytalanságban. Psychologia Hungarica Caroliensis 10 (3): 76-109

Rózsa S., Mészáros V., Kiss E. Cs., Kövesdi A., Csikós G., Nyitrai E., Ferenczi A., Ferencz V., Arató J., Mirnics Zs. (2022/2023): Életünk a koronavírus-járvány idején: a Poszt-COVID felmérés általános módszertana és a felhasznált mérőeszközök pszichometriai jellemzői, Psychologia Hungarica Caroliensis 10 (2): 9-32

Konferencia előadások:

Arató J., Kóczán I., Putz O., Kiss E. Cs. (2023) A diszpozicionális irigység vizsgálata magyar mintán. Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, 2023.június 10., absztrakt kötet 160.

Arató J., Barna A., Mirnics Zs., Rózsa S. (2023): Hogyan tovább, irigység? A fogalmi megközelítés és a mérés nehézségei, újragondolásuk. Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, 2023.június 10., absztrakt kötet 162.

Bagó A., Kiss E.Cs., Arató J., Rózsa S., Mirnics Zs. (2023): A poszttraumás növekedés feltételei. Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, 2023., június 9., absztrakt kötet 87.

Barna A., Putz O. (2023): Irigység a közmondásokban – adalék az irigység pszichológiai kutatásához. Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, 2023.június 10., absztrakt kötet 162.

Csákvári A.A., Nyitrai E., Kiss E. Cs. (2023): A menstruációs fájdalom pszichés vonatkozásai. Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, poszter, absztrakt kötet 313.

Kiss E.Cs., Rózsa S., Nyitrai E., Kövesdi A. (2023): Mentális egészség és reziliencia időseknél. Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, 2023., június 9., absztrakt kötet 85.

Nyitrai E., Kiss E. Cs., Rózsa S. (2023): Az affektív érintés és a kapcsolati jóllét. Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, 2023., június 9., absztrakt kötet 86.

Putz O, Barna A. (2023): Az irigységről – egy korpusznyelvészeti elemzés pszichológiai vonatkozásai. Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, 2023.június 10., absztrakt kötet 161.

Szabó-Bartha A., Jakab L. (2023): Terápia a virtuális térben: az online és a személyes konzultációk érzelmi megélésének összehasonlítása félig-strukturált interjúk alapján, Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlése, poszter, absztrakt kötet 297.

Korábbi, a 2019-2023 időszakban lezajlott kutatási projektjeinkhez kapcsolódóan megjelent publikációink:

Wongpakaran, T., Yang, T., Varnado, P. et al. (2023): The development and validation of a new resilience inventory based on inner strength. Scientific Reports 13, 5524 doi: 10.1038/s41598-023-31833-z

Wongpakaran N, Pooriwarangkakul P, Suwannachot N, Mirnics Z, Kövi Z, Wongpakaran T. (2022) Moderating role of observing the five precepts of Buddhism on neuroticism, perceived stress, and depressive symptoms. PLoS One. 17(11):e0277351. doi: 10.1371/journal.pone.0277351. PMID: 36449445; PMCID: PMC9710746.

Mirnics Z, Hittner JB, Swickert R, Kövi Z. (2022) Gratitude and social support mediate the association between mindfulness and mood: A cross-cultural replication study. J Health Psychol. 27(1):246-252. doi: 10.1177/1359105320946389. PMID: 32722944.

Ferenczi A., Kövi Zs. (2022): A diszpozicionális hála és a mentális egészség kapcsolata várandós nők körében. Studia Universitatis Babes-Bolyai Theologia Reformata Transylvanica 67:126-146.

Nagy B., Gergely B., Szabó-Bartha A.:(2022): A sikertől való félelem skála magyar adaptációja. Psychologia Hungarica Caroliensis IX/2, 62-82.

Wongpakaran, N., Wongpakaran, T., Wedding, D., Mirnics, Z., & Kövi, Z. (2021). Role of Equanimity on the Mediation Model of Neuroticism, Perceived Stress and Depressive Symptoms. HEALTHCARE, 9(10), 1300. http://doi.org/10.3390/healthcare9101300

Mészáros V., Kövi Zs., Mirnics Zs., Karai V., Ádám Sz., Kovács D., Tanyi Zs., Szili I., Vass Z., Smohai M. (2021) Összeesküvés-elméletek és koronavírussal tagadás a demográfiai és pszichés tényezők tükrében. Szociálpolitikai szemle 7: 80-99.

Mészáros V., Mirnics Zs., Kövi Zs., Arató J., Vass Z., Kiss P. Rózsa S. (2021) A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos vélekedések – az egészségügyi dolgozók szerepe az ismeretek átadásában 2020 decemberében. Orvosi Hetilap 162: 931-937

Mirnics Zs., Kovi Zs., Tanyi Zs., Grezsa F.(2021): Adolescent drug use, relational variables and personality factors. Psychiatria Danubina, 33 (S 4): 656-665.

Ferenczi A., Kovi Zs., Mirnics Zs.(2021): Relations between God-images and early maladaptive schemas. Psychiatria Danubina 33 (S4): 823.-843

Szabó-Bartha A. (2021): Az elfogadás és elköteleződés terápia elmélete és gyakorlata. In: Szabó-Bartha A., Szondy M. (szerk.): Új utak a pszichoterápiában. KRE-L’Harmattan, Budapest.,61-91.

Szabó-Bartha A. (2021): Elfogadás a párkapcsolatban: az integratív viselkedéses párterápia bemutatása. In: Szabó-Bartha ., Szondy M. (szerk.): Új utak a pszichoterápiában. KRE-L’Harmattan, Budapest., 183-201.

Szabó-Bartha A, Mirnics Z (2021). Representations of Chronic Illness in Patients and Their Partners. Psychiatria Danubina 33 (S 4):432-440.

Szabó-Bartha A., Szondy M. (szerk.,2021): Új utak a pszichoterápiában, KRE, L'Harmattan.

Szondy M., Szabó-Bartha A. (2021): Tudatosjelentét- és elfogadásalapú módszerek: történet, alapfogalmak, kihívások. In: Szabó-Bartha A., Szondy M. (szerk.): Új utak a pszichoterápiában. KRE-L’Harmattan, Budapest., 9-35.

Török R., Mokos E., Szabó-Bartha A. (2021): Az integratív viselkedéses párterápia hatékonyságának áttekintése. In: Szabó-Bartha A., Szondy M. (szerk.): Új utak a pszichoterápiában. KRE-L’Harmattan, Budapest., 295-305.

Bálint A. (2021): A sématerápia módszerének bemutatása. In: Szabó-Bartha A., Szondy M. (szerk.):Új utak a pszichoterápiában, KRE- L’Harmattan, 121-149.

Ferenczi A. (2020): Megmérni a mérhetetlent - A sémák és az istenkép összefüggései. In: Furkó P. (szerk.): Népszerű tudomány, tudománynépszerűsítés. A Károli Gáspár Református Egyetem 2019-es évkönyve, 79-91.

Ferenczi A. (2020): A hála szerepe fizikai, lelki és mentális egészségünkben. Studia Universitatis Babes-Bolyai, 2020 június.

Ferenczi A., Mirnics Zs., Ambrusné Magony L., Kövi Zs. (2020) A diszpozicionális hála és a szubjektív jóllét összefüggései egészségügyi dolgozóknál ., Psychologia Hungarica Caroliensis 8 (2):105-122.

Mirnics Zs., Kövi Zs., Molnár Á., Bálint A., Terék Z., Mirnics Zs. (2020): A perfekcionizmus tényezői a korai maladaptív sémák elméleti keretében. Psychologia Hungarica Caroliensis 8 (2):198-213

Nyitrai E., Takács Sz.(2020): Az önmagunk iránti együttérzés skála magyar változatával szerzett tapasztalatok. Psychologia Hungarica Caroliensis 8(2), 7-29.

Szabó-Bartha A., Birinyi R., Takács Sz. (2020): A Fehér Medve Gondolat-elnyomási Kérdőív validálása. Psychologia Hungarica Caroliensis 8 (2): 68-87

Szabó-Bartha A., Szombathelyi R., Takács Sz. (2020): Az Együttérzéstől való élelem Skála validálása. Psychologia Hungarica Caroliensis 8 (2):30-48.

Szili I., Szabó D., Szabó B., Fehér T.D., Tanyi Zs., Nyitrai E. (2020): Az energiaital-fogyasztás jellegzetességei és pszichés hatásai. Psychologia Hungarica Caroliensis 8 (2): 123-147.

Tanyi Zs., Smohai M., Nyitrai E., Ferenczi A., Szili I., Szabó-Bartha A., Mirnics Zs. (2020): A kronotípus (reggeliség-estiség) és a személyiségjellemzők kapcsolatának vizsgálata. Psychologia Hungarica Caroliensis 8 (2):174-197.