Politikai perek Magyarországon a XX. század második felében Kutató Csoport - Prof. Dr. habil. Horváth Miklós

Vezetője: Prof. Dr. habil. Horváth Miklós KRE BTK TTI egyetemi tanár

Létrejötte a BTK/3055-1/2022 számú kari tanács határozatával

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása:

A projekt témája: Szakvélemények felhasználásának elvi és gyakorlati kérdései a végrehajtott halálos ítélettel lezárt politikai perekben (1956-1963)

A vállalt célok megvalósításában részt vevő személyek:

Prof. Dr. habil. Tóth J. Zoltán, KRE ÁJK. - felkért, meghívott résztvevő

Prof. Dr. habil. Stipta István, KRE ÁJK. - a kutatócsoport tagja

Dr. Schlachta Boglárka Lilla KRE ÁJK. - a kutatócsoport tagja

Prof. Dr. habil. Horváth Miklós, a kutatócsoport vezetője, KRE BTK.

Dr. habil. Kiss Paszkál, KRE BTK. - a kutatócsoport tagja

Dr. Rigó Róbert KRE BTK. - a kutatócsoport tagja

Földváryné Dr. habil. Kiss Réka, KRE HTK. - a kutatócsoport tagja

Berta Kristóf BTK TDI – doktorandusz - a kutatócsoport tagja

Dauner Bernát BTK TDI – doktorandusz - a kutatócsoport tagja

Kovács Balázs BTK TDI – doktorandusz - a kutatócsoport tagja

 Pálházy Ferenc BTK TDI – doktorandusz - - a kutatócsoport tagja

György Sándor NEB – TDI doktorjelölt - a kutatócsoport tagja

Prof. Dr. habil. Kovács Gábor, külsős tag Széchényi István Egyetem - a kutatócsoport tagja

Dr. habil. Nogel Mónika, külsős együttműködő Széchényi István Egyetem - külsős meghívott résztvevő 

Dr. Szécsi András, külsős együttműködő Széchényi István Egyetem - a kutatócsoport tagja

Dr. Galambos István, külsős együttműködő NEB - külsős meghívott résztvevő

Dr. Szakolczai Attila, külsős együttműködő NEB - külsős meghívott résztvevő

Dr. Törő Krisztina, alapító tag, külsős együttműködő PPKE BTK PI - a kutatócsoport tagja

Dr. Csikós Gábor, alapító tag, külsős együttműködő Semmelweis Egyetem - a kutatócsoport tagja

Dr. Kis József történész, külsős együttműködő, a Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Levéltárának igazgatója. - külsős meghívott résztvevő

Projekt alapkérdései:

A kutatás újdonságának és eredményességének szempontjából is meghatározóak az orvosszakértői vélemények. A vizsgált ügyekben keletkezett igazságügyi orvosszakértői véleményeket az elmúlt évtizedekben számos laikus-, és szakmai kritika is érte, azonban valós elemzésük, szisztematikus tudományos értékelésük, feldolgozásuk nem történt meg.

A tudományos feltáró munka során a vizsgált orvosszakértői véleményeket önmagukban és az adott eljárás adataival egybevetve vizsgáljuk. Az orvosszakértők egyrészt az elhunyt áldozatok boncolása, a holttestek azonosítása, a halál okának és körülményeinek rekonstruálása miatt váltak a büntetőeljárás szereplőivé, másrészt a terheltek elmeállapotát is vizsgálták.

Elemezzük és értékeljük a szakmai megállapításokat, azok helytállóságát, a közreműködő szakértők szakmai kompetenciáját. Vizsgáljuk, hogy az eljárt szakértők személye és tevékenységük mennyiben felelt meg az akkor érvényben lévő szakmai követelményeknek és elvárásoknak. (szakvizsgák, kompetencia) Elemezzük az ellentmondásokat, és feltárjuk azok lehetséges okait.

Egy másik érdekessége a kutatásnak, hogy a pszichológus alcsoport egy olyan időszakban és szerepben vizsgálja a pszichológus/pszichiáter szakértők működését, amikor fontosságuk az államhatalom szemében megnőtt.

Kérdés, hogy ezáltal csökkent-e az autonómiájuk. A politikai, ideológiai nyomás megjelenése több ponton vizsgálható a szakértői vélemények elemzésével. Egyik irány lehet, ha a politikai büntetőeljárások során született szakértői véleményeket összehasonlítjuk a korban született más ítéletekkel. Másik irányból közelítve, a szakértői munkára nehezedő nyomást a korabeli igazságügyi pszichológiai/pszichiátriai standardokkal való összehasonlítással tárhatjuk fel. A történeti kor sajátosságait is figyelembe véve, érdemes tehát vizsgálni, hogy a kérdésfeltevésekhez mennyiben illeszkedik a választott módszer. Szerepel-e egyáltalán a pszichés állapot megállapítása kapcsán pszichológiai teszt vagy nem? Ha igen, azok mennyire objektív, validált eszközt választott a szakértő. Ez utóbbi a szakvélemény minősítésének fontos eszköze, hiszen ez alapján dönthető el, hogy az adott szakvélemény hiányos vagy teljeskörű-e, klinikai szempontból objektív-e.

A lehetőségek szerint, tartalomelemzési eszközökkel keressük a megélt szerepekre (vádló, védlő, vádlott, szakértő) és ezek egymáshoz való viszonyára vonatkozó reprezentációt. A pszichológusi szerepet izgalmas a kirendelő és a vádló szemszögéből is vizsgálni, mit vár a szakértőtől, hogyan értékeli a szakértői munka eredményét. Hasonlóképpen izgalmas a vádlottnak és a védőnek a pszichológus szakértőhöz való viszonya, a vád (pre)koncepciójának megerősítőjét vagy valamiféle szakmai autonómiával azt tompító szereplőt lát-e a szakértőben. A vádlottal kialakított kapcsolatában, reményeink szerint tettenérhető a szerepelvárások és a szakmai önkép hatása is.

Fontos lehet vizsgálni, hogy az egyes politikatörténeti korszakokban (Rákosi kurzus, Nagy Imre, Kádár) van-e eltérés vagy több a hasonlóság ezen szerepkonfliktusok kapcsán? Kimutatható-e a koncepciós perek ellenségképe, azok változása a pszichiátriai szakvéleményekben is?

A tartalomelemzés során azt is vizsgáljuk, hogy az államellenes vádat megalapozó ideológiai kategóriákra mennyire épít a szakértő, fogalmaz-e meg erre vonatkozó direkt kérdéseket. A bűnösségre vonatkozó direkt kérdések megítéléséhez kontrollként vizsgálnánk más korabeli szakvéleményeket is.

Projekt céljai:

1. A pályázat céljait elfogadva az interdiszciplináris kutatócsoportunkban meglévő szakterületeken kiemelkedő tudományos eredmények létrehozásával és azok lehetőségek szerint legnagyobb publicitásának a biztosításával az Egyetem tudományos közéletben betöltött szerepének az erősítése.
2. Három – esetünkben a Bölcsészet és Társadalomtudományi, az Állam és Jogtudományi és a Hittudományi - Kar oktatóinak és hallgatóinak a bevonásával az oktatók és hallgatók közötti tudományos együttműködés erősítése, a résztvevők egy részenek tudományos előmenetele segítése.
3. A kutatás tárgyaként kijelölt 125-130 peranyagban fellelhető – jelenleg pontosan nem ismert számú – orvos-, és fegyverszakértői vélemény analitikus és szisztematikus értékelése.

Projekt jelentősége:

A vizsgált korszak eseményeit különböző tudományágak képviselői – más-más megközelítésben és súllyal - aktívan vizsgálták és kutatják. A tények feltárásához, illetve jobb megismeréséhez fontos adatokkal szolgáltathat a vizsgált perek kiemelkedő és meghatározó súlyú bizonyítási eszköze, az ügyek döntő többségében szükségszerűen jelen lévő szakértői vélemények szakmai elemzése.

Ezek szisztematikus tudományos értékelése és feldolgozása ezideig nem történt meg!

A szakvélemények helytállóságának, validitásának, hiteltérdemlőségének vizsgálata a több tudományterület – ezek közül kiemelve a történettudomány, a jogtörténet, a jogtudomány, orvostudomány és nem utolsó sorban a sok más tudományággal kapcsolatban álló pszichológia - fejlődését, gazdagodását kiemelkedően fontos adatokkal és ismeretekkel segítheti.

A feltárt eredményeket minden érintett tudományterület tudományos folyóirataiban – eltérő hangsúllyal - közölni kívánjuk. Tudományos közleményeink egy részét az MTA „A” legmagasabb besorolású folyóirataiban kívánjuk közzétenni. Az orvosszakmai közleményt nemzetközi, Scopus indexált, legalább Q3 értékelésű, és impakt faktorral rendelkező lapban kívánjuk közölni.

A feltárt eredményeket legalább három tudományos konferencia és nemzetközi közreműködőkkel egy workshop megrendezésével és egy a kutatást záró – lehetőség szerint online formában is elérhető – tanulmánykötetben szeretnénk ismertetni és közzétenni.

Elkészült a kutatást eredményeit összegző kötet, amelyben 17 szerzőtől mindösszesen 19 tanulmány jelenik meg 2024 november 26-án az Argumentum Kiadó gondozásában hat és félszáz oldal terjedelemben.

Címe: Fejezetek az 1956-ot követő megtorlásról interdiszciplináris megközelítésben
Végrehajtott halálos ítéletek (i)gazságügyi szakértői közreműködéssel?

Szerk: Horváth Miklós

A kötet e-book változata ide kattintva letölthető. 

Az elkészült és megjelenő tanulmányok szerzői és címe:

Berta Kristóf: „Ki kell iktatni a társadalomból.” Fejes József Tibor, akinek az sorsa a Dokumentumfilmgyár vágóasztalán dőlt el

Csikós Gábor: „Az anyag megvan. Talán egyszer majd átnézi valaki.” Pszichiáterek szakmai mozgástere az 1956-os megtorló perekben

Dauner Bernát: Tóth Ferenc államvédelmi százados halálának megtorlása

Galambos István: Az 1956-os mosonmagyaróvári népítélet a bíróság előtt, különös tekintettel a szakértői véleményekre

György Sándor: „A százszázalékos bizonyosság […] talán az ítéletben nem igen található fel.” A Rizmajer József és társai per ellentmondásai, kérdései, rejtélyei

György Sándor: Gyilkosság jogi eszközökkel? Kétségek, kérdések, válaszok és ellentmondások Kokics Béla kivégzésével kapcsolatban

Horváth Miklós: Akik patikamérlegen mérték a halált - Szemelvények a megtorlás történetének szakirodalmából

Horváth Miklós: Végrehajtott halálos ítéletek szakértői segédlettel a Sziklai-ügyben

Kis József:A Mohai ügy az eljárás során született orvos szakértői tevékenység tükrében

Kovács Balázs: Motzer Nándor disszidens térképésztiszt hűtlenségi pere

Kovács Gábor– Szécsi András: Sziklai Sándor halálának orvosszakértői elemzése a korabeli szakértői vélemények alapján

Nogel Mónika: Általános szempontok az ’56-os ügyekben született szakvélemények jogalkalmazói értékeléséhez

Pálházy Ferenc: Varga József és kivégzett társai. Egy fegyverrejtegetési ügy valószerűtlen története

Rigó Róbert: Lincselés Kiskunmajsán 1956-ban. Megtorlás a Patyi István és társai, valamint a Turi Mihály és társai ügyek tükrében

Schlachta Boglárka Lilla: Fegyelmi és büntetőjogi felelősség. A bírák és az igazságügyi szakértők felelősségének vizsgálata 1948 és 1961 között

Szakolczai Attila: Újabb fejezetek a kádári megtorlás történetéből. Halálos ítéletek fegyveres harcokban való részvételért és más, ellenforradalminak tekintett cselekményekért

Szécsi András – Kovács Gábor: Kelemen Endre orvosszakértő szakmai életrajzi adatai

Tóth J. Zoltán: A halálbüntetésre vonatkozó szabályozás Magyarországon a II. világháború vége és az 1961. V. törvény hatályba lépése között

Törő Krisztina: Igazságügyi szakértés a múltban és napjainkban – egy pszichológus-szakértő szemszögéből

!--

-->