Intézet: Pszichológiai Intézet
Vezetője: Dr. habil. Hámori Eszter
Létrejötte: KRE: 046/2023 (06.01.) sz. KT határozattal
Tagjai:
Dr. Hadházi Éva,
Dr. Kövesdi Andrea,
Dr. Nagybányai-Nagy Olivér,
Dr. Rózsa Sándor,
Dr. Smohai Máté
Kutatási partnerek
Kutatási tevékenység, profil rövid leírása:
A Korai Fejlődés és Kötődés Kutatócsoport a prenatális életidőtől a gyermek, illetve a serdülőkoron át a felnőtt- és időskorig tartó kapcsolati fejlődés sajátosságainak vizsgálatát helyezi a fókuszba. Ezen belül is a kötődés, valamint a csecsemő- a kisgyermek-, a serdülő- és a felnőttkori állapot- és érzelmi szabályozás fejlődésében szerepet játszó kapcsolati, familiáris, valamint biológiai rizikó- és védőtényezők feltérképezése kiemelt cél. A kutatócsoport tagjai különféle kutatási projektekkel járulnak hozzá a közös munkához. Több projekt között konceptuális és módszertani átfedés van.
A Pszichológiai Intézet két kutatócsoportjával zajlik jelenleg is együttműködés: a Reziliens Fejlődés – Pozitív (RFP), illetve az Ádám György Pszichofiziológiai Kutatócsoportokkal. Fontos a KFKK tevékenységének módszertani megalapozottsága, amit a KRE Pszichológiai Intézetének Általános Lélektani és Módszertani Tanszékének, valamint Személyiség és Egészségpszichológiai Tanszékének statisztikában és pszichometriában szakértő kollégáinak bevonása biztosít.
Kutatási partnereink között szerepelnek hazai egyetemek, illetve külföldi fejlődéslélektani kutató laboratóriumok.
A Korai Fejlődés és Kötődés Kutatócsoport (KFKK) céljai
A KFKK kiemelt célja, hogy a fejlődés- és a klinikai gyermekpszichológián belül segítse a korai megelőzés és segítségnyújtás hatékony tervezéséhez való hozzájárulást és terepet és lehetőséget biztosítson a KRE pszichológusképzésének, illetve a Pszichológia Doktori iskola hallgatóinak a kutatómunkáihoz. Kutatási programjaink szorosan összefonódnak
Főbb kutatási projektek
Reziliencia kutatások (Dr. Kövesdi Andrea vezetésével)
A reziliencia kutatások a Reziliens Fejlődés – Pozitív Kutató csoporttal (RFP) együttműködésben zajlanak. Céljuk a korai anya-gyermek kapcsolat és a kötődés szerepének vizsgálata az egyéni reziliencia potenciál változásában a családi reziliencia és a fejlődési perspektíva szemléletének bevonásával.
A szülővé válás pszichológiai tényezői, pre- és perinatális faktorok a korai fejlődés időszakában (Dr. Hadházi Éva vezetésével)
A kutatás célja a pre- és perinatális életidőben rejlő erőforrások feltérképezése, a szülők, családok támogatását célzó pszichológiai prevenciós és terápiás lehetőségek azonosítása a legkorábbi időszaktól - a magzati/ csecsemő és kisgyermekkori kötődési biztonság kialakításának elősegítése, az egészséges fejlődést megalapozó ismeretek és jó gyakorlat gazdagítása.
A csecsemő- és kisgyermekkori regulációs problémák pszichológiai és biológiai tényezői (Dr. Hámori Eszter vezetésével)
A kutatásban azt vizsgáljuk, hogy kisgyermekes szülők, illetve gyermektelen felnőttek hogyan észlelik számukra ismeretlen kisbabák sírását, miképp éreznek a babák sírásával kapcsolatban és mivel magyarázzák a sírás okait, és mindez milyen biológiai, pszichés és familiáris rizikó és védőtényezőkkel függhet össze.
2022-ben a kutatás a University of North Carolina at Greensboro fejlődéspszichológiai kutatócsoportjával együttműködésben zajlik. 2023 őszétől a KRE Ádám György Pszichofiziológiai Kutatócsoportjával, valamint a SE Mentálhigiéné Intézetével, illetve a KRE Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszékével dolgozunk együtt a program folytatásán.
A kutatásban a csecsemő- és kisgyermekkori stresszregulációs mintázatokat vizsgáljuk a biológiai rizikófaktorok, a pre- és perinatális események, a genetikai és epigenetikai konstellációk illetve a szülői szabályozási sajátosságok tükrében.
A kutatási program a Semmelweis Egyetem Molekuláris Biológiai Tanszékével és a BHRG Alapítvánnyal együttműködésben zajlik.
Kötődés és klinikai zavarok kutatási program (Dr. Hámori Eszter vezetésével)
A programban a gyermek-, serdülő- és felnőttkori kötődés normatív sajátosságait, valamint a különféle klinikai zavarokra jellemző mintázatait vizsgáljuk különféle oktatási és betegellátó egészségügyi intézményekkel együttműködésben. Jelenleg a kutatás középpontjában a kötődés serdülőkori és fiatal felnőttkori normatív vonatkozásainak vizsgálata áll a romantikus kapcsolatok és hiedelmek tükrében.
A kutatócsoport tagjainak szelektált publikációi
Hámori E. & Rajnik M. (2023). Kapcsolati folyamatok a videó alapú pszichoanalitikus csecsemőmegfigyelésben. Serdülő- és gyermek-pszichoterápia, 16(1), 22-41.
Hámori E., Márkus L. V., Farkas F., Soltész-Várhelyi K., Filep L., Barta Cs. (2022). Infant regulatory problems (RPs) – in the context of mother-infant interaction, maternal experience of RPs and epigenetic correlates of stress regulation. In: XXIII ICIS Developmental Cascades Abstract Proceedings. Ottawa, Kanada: Society for International Congress of Infant Studies, ICIS (2022) pp. 648-649, 2p.
Hámori E. (2020). A korai kapcsolat zavarai. Pszichoanalízis, kötődéselmélet és csecsemőkutatás a korai kapcsolati patológiák megértésében. Második bővített kiadás. 245.o. Budapest: Oriold és Társai. ISBN: 978-615-5981-20-3
Hámori E., Simon R. B., & Márkus L. V. (2020). Érzelmi és társas mintázatok a Fapofa- (Still Face) helyzetben 3-6 hónapos csecsemőknél. Magyar Pszichológiai Szemle 75. 3/25. 425-454. DOI: 10.1556/0016.2020.00025
Hámori, E., & Horváth, J. (2017). A kötődés élményrétegei serdülő-és felnőttkorban. Magyar Pszichológiai Szemle, 72(1), 107-126.
Hámori, E., Dankháziné Hajtman, E., Urbán, S., Martos, T., Kézdy, A., & Horváth-Szabó, K. (2016). A felnőtt kötődés új típusai? Eredmények a Kötődési Stílus Kérdőv (ASQ-H) magyar változatával. Alkalmazott Pszichológia, 16(3), 57-77.
Hámori E. (2013) Rizikófaktorok, adaptáció és reziliencia a korai fejlődésben – A koraszülöttség a fejlődési pszichopatológia modelljében. Magyar Pszichológiai Szemle, 68, 1. 7-22. DOI: 10.1556/MPSzle.68.2013.1.2
Kövesdi, A. (2022). A reziliencia fejlődési perspektívái. In Sorsunk- jelenünk In: Csókási, Krisztina; Teleki, Szidalisz Ágnes (szerk.) Sorsunk- jelenünk : Tanulmányok Prof. Dr. Kiss Enikő Csilla köszöntésére. Budapest, Magyarország : Akadémiai Kiadó Zrt.
Kövesdi, A., Hadházi, É., Törő, K. (2022). Egyéni pszichés változók vizsgálata a COVID-19-járvány idején. In Fehér könyv a Covid-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól (pp. 52–67).
Kövesdi, A., Bartal, A. M., Lukács, J. Á., & László, T. (2022). Az egyéni és a közösségi reziliencia összefüggései. In Fehér könyv a Covid-19-járvány társadalmi-gazdasági hatásairól (pp. 99–104).
Andrek Andrea, Kekecs Zoltán, Hadházi Éva, Zack Boukydis & Varga Katalin (2016. Re-Evaluation of the Psychometric Properties of the Maternal–Fetal Attachment Scale in a Hungarian Sample. Journal of Obstetric, Gynecologic & Neonatal Nursing, September-October, 2016, Volume 45, Issue 5, Pages e15-e25. DOI: http://dx.doi.org/10.1016/j.jogn.2016.05.005
Hadházi É., Andrek A. & Kekecs Z. (2017). Előzetes eredmények egy magyar mintán kidolgozott Intrauterin Kapcsolati Kérdőív méréses tapasztalatairól – pilot study - Az anya–magzat kapcsolat párkapcsolattal és szülői bánásmóddal való összefüggéseinek vizsgálata, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 18/ 3, 263–300.DOI: 10.1556/0406.18.2017.012
Hadházi Éva & Takács Szabolcs (2019). Az Intim Kötődés Mérése (IBM-HU) kérdőív pszichometriai jellemzőinek bemutatása, Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 20(4), pp. 351–390 https://doi.org/10.1556/0406.20.2019.015
Léber Krisztina Kinga, Lénárt Anna Valéria & Hadházi Éva (2021). “Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága” A várandós nők prenatális kötődésének longitudinális vizsgálata várandóssággal kapcsolatos és pszichoszociális tényezők összefüggésében. In: Vassányi Miklós és Fülöp József (szerk.) Scholia Iuvenum Humaniora 1. (2021/1) 88-98.
Kárász Judit, Nagybányai Nagy Olivér, Széll Krisztián, Takács Szabolcs (2022). Cronbach alfa: vele, vagy nélküle? Magyar Pszichológiai Szemle 77(1), 81-98. DOI: 10.1556/0016.2022.00004
Czabán Csaba & Nagybányai-Nagy Olivér (2021). A pszichológiai szakirodalmi feldolgozás támogatása a hálózatelemzés módszerével: A tanácsadás pszichológiájának lehetséges taxonómiája. Magyar Pszichológiai Szemle 76 (3-4), 549-567. DOI: 10.1556/0016.2021.00045
Nagybányai Nagy Olivér, Pongor Orsolya, Hadarics Márton (2014). DISC – A mindennapi kommunikáció és viselkedés titka. Psidium Online Tesztek, Érd, Magyarország. ISBN: 9789630888288
Őri, D., Szocsics, P., Molnár, T., Motlova, L. B., Kazakova, O., Mörkl, S., ... & Rózsa, S. (2023). Attitudes of psychiatrists towards people with mental illness: a cross-sectional, multicentre study of stigma in 32 European countries. EClinicalMedicine, 66.
Nagy-Tószegi, C., Rózsa, S., & Lábadi, B. (2023). A Gyermek Önszabályozás és Viselkedés Kérdőív (CSBQ) hazai változatának kialakítása. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 24(3), 204-226.
Fábry, S., Rózsa, S., Hargittay, C., Kristóf, P., Szélvári, Á., Vörös, K., ... & Eőry, A. (2023). Evaluating real-patient learning in medical education–Hungarian validation of the Manchester Clinical Placement Index. Frontiers in Medicine, 10.
Rózsa, S., Hargitai, R., Láng, A., Osváth, A., Hupuczi, E., Tamás, I., & Kállai, J. (2022). Measuring Immersion, Involvement, and Attention Focusing Tendencies in the Mediated Environment: The Applicability of the Immersive Tendencies Questionnaire. Frontiers in Psychology, 13, 931955.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Copyright © 2023 Károli Gáspár Református Egyetem. Minden jog fenntartva.