Intézet: Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet

Vezető: Horváth Csaba

Létrejötte: 20/2012 (11.28.) sz. KT-határozattal

Tagjai a 2017-es kari pályázat elnyerése során:

Bányai Éva (Bukaresti Egyetem)

Bánki Éva (KRE)

Kovács Edit (KRE)

Papp Ágnes Klára (KRE)

Ritz Szilvia (Szegedi Tudományegyetem)

Ladányi István (Pannon Egyetem)

Pataki Viktor (KRE)

Török Lajos (KRE)

Vincze Ferenc (KRE)

 A tagokon kívül állandó vendégeink rendszeresen előadnak a konferenciákon, a kutatás folyamatában  részt vesznek:

Susan R. Suleiman (Harvard University) 

Faragó Kornélia (Újvidéki Egyetem)

Emmanuel Bouju (Sorbonne- Paris 3)

Ivana Taranenkova (Szlovák Tudományos Akadémia)

Görözdi JUdit (Szlovák Tudományos Akadémia)

Stephan Krause (GWZO) - Németország

Visy Beatrix (Oszk)

 Németh Orsolya (PPKE)

Mészáros Márton (KRE)

Mladen Pavicic (ELTE)

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása

A regény műfaja a modern európai kultúra tükre lett. Kunderával szólva „Valamennyi nagy egzisztenciális témát, amit Heidegger a Lét és időben elemez, s amelyekről azt mondja, hogy a korábbi európai filozófia elhanyagolta őket, a regény négy évszázada (a regény európai reinkarnációjának négy százada) feltárta, felmutatta, megvilágította. A regény a maga módján és a maga logikájával sorra felfedezte a lét különböző vonatkozásait”  S „a regény Európa műve; felfedezései, jóllehet különböző nyelveken történtek, egész Európa osztályrészének tekintendők. A felfedezések egymásra következése (és nem a szövegek összegezése): ez az európai regény története”. A kutatócsoport a párhuzamos, mégis eltérő közép-európai kultúrák regényeiben az elmúlt, egymással összekapcsolódó, de ki nem beszélt, s így le nem zárt történelmi-politikai korszakok, és napjaink fejleményeit  a posztmodern irodalom nyelvszemléletének és stílusjegyeinek perspektívájából vizsgálja. Megközelítésünkben Közép-Európa nem politikai, hanem kulturális tradíció és határozottan Európa része. A csoport kutatásai akkor érnek célt, ha a tipikus közép-európai tematikákon túllépve a vizsgált műveknek és műértelmezéseknek az európai folyamatokba való beágyazottságát is felmutatják. 

Közép-Európában a „létező szocializmus” fénykora és a rendszerváltás egyidőben zajlott a regényműfaj fejlődésének azon szakaszával, amikor a referenciális elvárásokat a nyelvi fordulat is tovább árnyalta. Az önmagára is reflektáló szöveget a középpontba helyező irodalomszemlélet térnyerése kronológiailag a szocializmus kifulladásával, majd a rendszerváltással egyszerre megy végbe, így ez az újfajta referencialitás ellentétes lesz a közép-európai országok hagyományosan nem csupán esztétikai, hanem etikai irodalomfelfogásával is. Megközelítésünkben a modern-posztmodern szembeállításán túllépve már nem képez ellentétet a valóságábrázolás és a nyelv belső logikájának együttes pozicionálása. 

A kutatócsoport évek óta szélesíti kutatásai területét, s ennek részeként kapcsolódni igyekszik több nemzetközi kutatáshoz. A posztmodern utáni korszak meghatározására számos kísérlet történik mind a magyar, mind az európai tudományban. Jelenleg ez az irodalomtudomány egyik legkurrensebb kutatási iránya, a KRE most a Közép-európai regény kutatócsoporton keresztül csatlakozhatna ehhez. 

Az eddigi konferenciák

  • Párhuzamok, történetek - 2014
  • Test- identitás- történelem 2015
  • Valóság és módszer 2016
  • „Változik, de el nem enyészik” - műfaji metamorfózisok a kortárs regényben 2017
  • Közép- Európa a komparatisztikában 2018 – A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetével közösen
  • „Nyelvében él a rendszer - A rendszerváltások nyelvi problémái” 2019
  • The epimodern condition (angol nyelvű) 2020. szeptember 7, hibrid konferencia 
  • A tagok közül 2019-ben hazai konferencarészvételek mellett idén Ritz Szilvia Poznanban, Bécsben, Grázban, Vincze Ferenc Kolozsváron, Nyitrán és Bécsben vett részt konferencián. Papp Ágnes Klára Kolozsváron és Újvidéken, Ladányi István Csíkszeredán, Nyitrán, Újvidéken, Belgrádban, Kolozsváron járt. Bányai Éva Bukarestből Kolozsváron, Budapesten, Belgrádban, Veszprémben, Nyitrán Csíksomlyón adott elő és két workshopot  szervezett  Bukarestben és Kolozsváron. Bánki Éva Velencében, Kovács Edit Bécsben kutatott. Horváth Csaba Poznanban, Párizsban, Rennes-ben, Prágában, Bécsben és Kolozsváron kutatott, illetve adott elő.

Rendszeres külföldi előadóink közé tartozik Susan R. Suleiman, a Harvard professzora, Faragó Kornélia, az Újvidéki Egyetem professzora, Emmanuel Bouju, a Sorbonne professzora.

A kutatócsoport keretében eddig megjelent közös publikációk

  • Párhuzamok, történetek: Tanulmányok a kortárs közép-európai regényről, szerk.: Horváth Csaba, Papp Ágnes Klára és Török Lajos, Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem–L’Harmattan Kiadó, 2016
  • Valóság és módszer - Test - történelem - elbeszélhetőség, szerk: Horváth Csaba, Bányai Éva, Vincze Ferenc, Pataki Viktor, Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem–L’Harmattan Kiadó, 2020
  • A 2018-as konferencia anyaga alatt van szerkesztés alatt,  Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem–L’Harmattan Kiadó,szerk.: Ritz Szilvia, Papp Ágnes Klára, Ladányi István, Horváth Csaba, Varga Z. Zoltán.
  • The epimodern condition - Tanulmánykötet.  megjelenés 2021, szerk.:  Bouju, Emmanuel, Horváth Csaba, Varga Z. Zoltán szerzők: Ivana Taranenkova, Ritz Szilvia, Papp Ágnes Klára, Dióssi Adrienn, Bouju, Emmanuel, Métayer, Guillaume, Krause, Stéphan, Horváth Csaba, Géher I. László, Pataki Viktor, Varga Z. Zoltán
  • Mozgások és mozdulatok  - Közép- európai tanulmányok  Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem–L’Harmattan Kiadó, szerk: Horváth Csaba; szerzők: Bányai Éva, Bánki Éva, Kovács Edit, Papp Ágnes Klára Ritz Szilvia 

 

 A kutatócsoport keretében eddig megjelent egyéni publikációk

 Papp Ágnes Klára:

  • The magical realistic anecdote. The chronotopic charasteristics of magical realism, in: Plamen, Antov (ed.) (szerk.) Магическият Реализъм Magical Realism, Sofia, Bulgária: Institute for Literature - Bulgarian Academy of Sciences, 2019 pp. 237-256
  • A megidézés változatai és a költői szerep Weöres Sándor Psyché. Egy hajdani költőnő írásai című művében, in: Kötelezők emelt szinten Balassitól Borbély Szilárdig. szerk. Sebők Melinda, Papp Ágnes Klára, Török Lajos, Károli Könyvek,  L’Harmattan Kiadó, 2019., 167-186
  • „Hol tör be az idegen hang?” Mándy és Krúdy szemléletmódjának rokonságáról és eltéréseiről, in: Séta közben, Tanulmányok Mándy Iván életművéről, szerk. Bengi László – Vörös István, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Bp., 2018., 155-179
  • Le chronotope du „tournant spatial”. Espace et identité modernes et postmodernes, in: Genres et identité dans la tradition européenne, sous la direction de Dorottya Szávai et Frédérique Toudoire-Surlapierre, Orisons, Paris, 2017, 73-81
  • A tér poétikája – A poétika tere. A századfordulós kisvárostól az ezredfordulós terekig a magyar irodalomban. L’Harmattan – Károli, Bp., 2017. 
  • Tér, történelem és narráció. Láng Zsolt „áltörténelmi regényei” ürügyén a kisebbségi és a posztkoloniális elmélet tér-, illetve történelemtapasztalatáról, in: Párhuzamok, történetek. Tanulmányok a kortárs közép-európai regényről, szerk.: Horváth Csaba, Papp Ágnes Klára, Török Lajos, Károli Könyvek, L’Harmattan Kiadó, 2016, 38-59
  • Performatív nyelv – groteszk test. Testképzet és nyelvfelfogás összefüggései Láng Zsolt Bestiarium Transylvaniae. A tűz és a víz állatai című regényében, in: Átmenetdiskurzusok. Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok, szerk.: Bányai Éva, RHT Kiadó, Erdélyi Múzeum Egyesület, Bukarest-Sepsiszentgyörgy-Kolozsvár, 2015., 33-53
  • Karácsony Benő és a kisváros poétikája, in: Térérzékelések – térértelmezések, szerk.: Ádám Anikó, Radvánszky Anikó, Kijárat, 2015. 191-210
  • A kisváros poétikája 2. A kisváros toposza Kosztolányinál, Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 2015/3, 16-29
  • A kisváros poétikája 1. A kisváros toposza Kaffka Margit, Móricz és Kosztolányi műveiben, Hungarológiai Közlemények, Újvidék, 2015/2, 12-30
  • Város és határ, térkép és labirintus. Az Iskola a határon és a Buda közt végbemenő váltás térpoétikai megközelítésben in: „Próza az, amit kinyomtatnak” Tanulmányok Ottlik Gézáról, szerk: Bednanics Gábor, Hansági Ágnes, Horváth Csaba, Palkó Gábor, Wernitzer Júlia, PIM Studiolo sorozat, 2014., 220-240
  • Mágikus realista történelem, in: Kortárs magyar kisebbségi irodalmak. Előadások a VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (2011. augusztus 22-27), szerk.: Balázs Imre József, Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2013, 9-15
  • A történet térképe. Tér- és identitásképzetek Lengyel Péter Macskakő című regényében, in: „Figyeljétek a mesélő embert” Esszék és tanulmányok Lengyel Péterről, szerk. Radvánszky Anikó, Ráció Kiadó, Bp., 2013. 381-391
  • A térbeli fordulat kronotoposza, TOPOS, Bilingual Journal of Space and Humanities, Pannon Egyetem, 2013/1

 Rtz Szivia

   Die wachsenden Ringe des Lebens: Identitätskonstruktionen in der österreichischen Literatur  Wien, Ausztria : Praesens Verlag (2017) , 157 p.      ISBN:   9783706909204 

  • Eine befreiende Expansion ins Nichts: Raum und Zeitkonstruktion in Michael Stavarič' Roman Brenntage  STUDIA GERMANICA POSNANIENSIA XL : 3  115-127. , 13 p.(2019)     DOI   Egyéb URL     Közlemény:31283738   Admin láttamozott  Forrás  Folyóiratcikk (Szakcikk )  
  •  Der Reiz der Beschränktheit.: Die Umwandlung der Struktur des klassischen Kriminalromans bei Wolf Haas In: Bombitz, Attila; Jacob, Joachim (szerk.) Literarischer Text und Kontext : Ein Buch für Károly Csúri   Wien, Ausztria : Praesens Verlag, (2018)  153-167. , 15 p.      Közlemény:3385710   Egyeztetett  Forrás Idéző  Könyvrészlet (Szaktanulmány )
  • "...egy megkísérelt megközelítés, ami sosem jár sikerrel..." : Utazás és elbeszélés mint a határok felbomlása Thomas Stangl Az egyetlen hely című regényében: Utazás és elbeszélés mint a határok felbomlása Thomas Stangl Az egyetlen hely című regényében  FILOLÓGIAI KÖZLÖNY 63 : 3  39-51. , 13 p. (2017)     REAL   SZTE Publicatio     Közlemény:3333887   Admin láttamozott  Forrás Idéző  Folyóiratcikk (Szakcikk )  Idézett közlemények száma: 1   
  • Ritz, Szilvia "A tudás fáj.": A világ megismerésének módozatai Raoul Schrott Finis terrae és Daniel Kehlmann A világ fölmérése című regényeiben In: Horváth, Csaba; Papp, Ágnes Klára; Török, Lajos (szerk.) Párhuzamok, történetek : Tanulmányok a kortárs közép-európai regényről   Budapest, Magyarország : Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, (2016)  135-142. , 8 p.      Közlemény:3175143   Admin láttamozott  Forrás  Könyvrészlet (Szaktanulmány )   
  •  Vergangenheitskonstruktion als Gegenwartsbewältigung in Stefan Zweigs Die Welt von Gestern. In: Tatjana, Kuharenoka; Irina, Novikova; Ivars, Orehovs (szerk.) Atmiņa. Identitāte. Kultūra : Zinātnisko rakstu krājums   Riga, Lettország : LU Akadēmiskais apgāds, (2015)  125-131. , 7 p.      Közlemény:2958316   Admin láttamozott  Forrás  Könyvrészlet (Konferenciaközlemény )  Nyilvános idézők összesen: 1 Független: 1 Függő: 0  
  •  Gregor von Rezzori: Denkwürdigkeiten eines Antisemiten.: Kulturelle Differenzen am Schnittpunkt von Ost und West In: Decuble, Gabriel H.; Grossegesse, Orlando; Irod, Maria; Sienerth, Stefan (szerk.) „Kultivierte Menschen haben Beruhigendes…” : Festschrift für George Guţu   Bukarest, Románia : Editura Universităţii din Bucureşti, (2014)  163-178. , 16 p.     ISBN:   9735969874     Közlemény:31142586   Admin láttamozott  Forrás  Könyvrészlet (Szaktanulmány )   

 Kovács Edit

  •  Ruinen der Melancholie. W.G. Sebalds Benjamin-Lektüre in Die Ringe des Saturn. In: J. Fülöp/Sz. Ritz (Szerk.): Inspirationen II. Studien zu Literatur und Kultur. Budapest: L’Harmattan, 2015, S. 7-18.
  • „Unsere Seine ist die Spree”. Poetische und politische Selbstbilder entlang der Flüsse im Ungarn der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts. In: Marija Javor Briški/Irena Samide (Hrsg.): The Meeting of the Waters. Fluide Räume in Literatur und Kultur. München: Iudicium, 2015, S. 62-77.
  • Ernest W.B. Hess-Lüttich/Anita Czeglédy/Edit Kovács/Petra Szatmári/Emese Zakariás (Hrsg.): Wendepunkte in der Kultur und Geschichte Mitteleuropas. Frankfurt a. M. et al.: Peter Lang, 2015
  • Zur Figur der Inversion in Thomas Bernhards Prosa. In: Ernest W.B. Hess-Lüttich/Anita Czeglédy/Edit Kovács/Petra Szatmári/Emese Zakariás (Hrsg.): Wendepunkte in der Kultur und Geschichte Mitteleuropas. Frankfurt a. M. et al.: Peter Lang, 2015, S. 189-201.
  • Der letzte Mensch – ein Mann/eine Frau. Anthropologische und genderspezifische Fragestellungen in den Romanen Die Wand von Marlen Haushofer und Die Arbeit der Nacht von Thomas Glavinic. In: Andrea Horváth/Karl Katschthaler (Hrsg.): Konstruktion, Verkörperung, Performativität. Genderkritische Perspektiven auf Grenzgänger_innen in Literatur und Musik. Bielefeld: transcript Verlag, 2016, S. 89-103.
  • Jóslat és emlékezés. Utószó W.G. Sebald Természet után című verseskötetéhez. In: W. G. Sebald: Természet után. Budapest: Magvető, 2016, 95-106.
  • Az etikai fordulat a német irodalomtudományban. In: Czeglédy Anita / Sepsi Enikő / Szummer csaba (Szerk.): Tükör által. Tanulmányok a nyelv, kultúra, identitás témaköréből. Budapest: L’Harmattan Kiadó, 2016, 143-153.
  • Fikcionalitás, narrativitás, etika. In: Szabó, Erzsébet; Vecsey, Zoltán (szerk.)Az irodalmi fikció megértésének elméletei. Szeged, SZTE Germán Filológiai Intézet, 2019, 166-193.
  • Von Mensch zu Mensch. Wege der literarturwissenschaftlichen Ethik. In: Czeglédy, Anita; Horváth, Géza (Hrsg.): Inspirationen III. Wege. Budapest: L’Harmattan, 2019, 115-123.
  • Edit Kovács/Lajos Adamik (Hrsg.): Fogosch oder Zander. Kulturelle und mediale Übertragungen der Texte von Thomas Bernhard. Wien: Praesens, 2019
  • "Naturgemäß". W. G. Sebalds Hommagen an Thomas Bernhard. In: Edit Kovács/Lajos Adamik (Hrsg.): Fogosch oder Zander. Kulturelle und mediale Übertragungen der Texte von Thomas Bernhard. Wien: Praesens, 2019, 93-107.
  • Wandernde Narration. Emigration und Ethik der Erzählung bei W. G. Sebald. In: Sabine Egger, Stefan Hajduk und Britta C. Jung (Hrsg.): Sarmatien – Germania Slavica – Mitteleuropa. Vom Grenzland im Osten über Bobrowskis Utopie zur Ästhetik des Grenzraums. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2020 (megjelenés alatt)

 Bánki Éva:

  • Könyv: Fordulat-próza. Átmenetnarratívák a kortárs magyar irodalomban. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2016.
  • Terek és határok. Casa Cărții de Știință – RHT Kiadó, Kolozsvár, 2012.
  • Aspecte geoculturale în proza maghiară contemporană. Editura Casa Cărții de Știință – Editura RHT, Cluj-Napoca, 2012.
  •  Tanulmányok, cikkek tanulmánykötetekben: Kanonizált dadogástörténetek. In: Földes Györgyi – Százai Dorottya: Kánon és komparatisztika. Gondolat, Budapest, 2019. 280-288.
  • Transzkulturális utazás (Papp Sándor Zsigmond Gyűlölet című regényében). In: Hegedűs Orsolya – Németh Zoltán – N. Tóth Anikó – Petres Csizmadia Gabriella (szerk.): Transzkulturalizmus és bilingvizmus.  Univerzita Konstatina Filozofa v Nitre, Nitra, 2019. 199–208.
  • Köztesség és határidentitás Bodor Ádám Sinistra körzet című regényében. In: Papp Ágnes Klára – Sebők Melinda – Török Lajos (eds.): Kötelezők emelt szinten Balassitól Borbély Szilárdig. Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019. 237–245. ISBN 978-963-414-585-1
  • Szilánkosra szabdalt idő (Dragomán György: Máglya). In: Berszán István – Fóris-Ferenczi Rita – Serestély Zalán (eds.): Hermész után szabadon. Köszöntőkötet Orbán Gyöngyi tiszteletére. Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2019. 281–288. ISBN 978-606-8886-42-8
  • A hybrid rózsa. Transzkulturalizmus Tompa Andrea regényeiben. In: Németh Zoltán, Magdalena Roguska (szerk.): Transzkulturalizmus és bilingvizmus az irodalomban. Univerzita Konstatina Filozofa v Nitre, Nitra, 2018. 233–242.
  • Átmenet és narratívák. In: Szávai Dorottya – Z. Varga Zoltán (eds.): Műfaj és komparatisztika. Gondolat, Budapesta, 2017. 408-414. ISBN 978-963-693-835-2
  • Elveszett idők, megtalált lelkek. In: Kappanyos András (ed.): E nagy tivornyán. Tanulmányok 1916 mikrotörténelméről. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2017. 157-162–351. ISBN 978-963-416-089-2
  • Anderssein Verwahrloste ländliche Gemeinschaften als Thema ungarischer Gegenwartsliteratur: Ferenc Barnásʼ Der Neunte und Szilárd Borbélys Die Mittellosen Über Land. Aktuelle literatur- und kulturwissenschaftliche Perspektiven auf Dorf und Ländlichkeit. Magdalena Marszalek, Werner Nell, Marc Weiland (eds.). Transcript, Bielefeld, 2017. 201-210. ISBN 978-3-8376-4050-2
  • Адам Бодор, Районът Синистра. Места на срещи: прочити на унгарски книги, преведени на български, Sofia, 2017. 80-89.
  • A Csipike viszonyterei. In: Békében, háborúban, bontakozó kommunizmusban. A Fodor Sándor Emlékkonferencia tanulmányanyaga. Erdélyi Híradó Kiadó - E-MIL, Kolozsvár, 2017. 59–64.
  • Kulturális és textuális átjárások magyar és román prózaszövegekben. In: Horváth Csaba, Papp Ágnes Klára, Török Lajos (szerk.): Párhuzamok, történetek. Tanulmányok a kortárs közép-európai regényről. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2016. 60–70.
  • Naraţiuni despre pauperitate în literatura maghiară contemporană. In: ed. coord.: Marcel Courthiade – Delia Grigore – Lavinia Pencea (coord.): Profesorul Gheorghe Sarău: O viață dedicată limbii rromani. Volum colectiv la aniversarea a 60 de ani de viață. Editura Universităţii din Bucureşti, Bucureşti, 2016. 111–115. ISBN 978-606-16-0765-5
  • Háborús alakzatok, köztes viszonyterek Tompa Andrea: Fejtől s lábtól c. regényében. In: Kappanyos András (szerk.): Emlékezés egy nyár-éjszakára. Interdiszciplináris tanulmányok 1914 mikrotörténelméről. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2015. 345351.
  • Városterek, térképzetek. In: Radvánszky Anikó, Ádám Anikó (szerk.): Térérzékelések – térértelmezések. Kijárat Kiadó, Budapest, 2015. 183–190.
  • „Erdély-re-prezentációk”. Történetek az Aranykorról.  In: Egyed Emese – Bogdándi Zsolt – Weisz Attila (szerk.): Certamen II. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum Egyesület I. Szakosztályában. Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 2015. 100107.
  • „Másiklevés”. Átmenetnarratívák Barnás Ferenc és Borbély Szilárd prózájában. In: Bányai Éva (szerk.): Átmenetnarratívák. Irodalom- és kultúrtörténeti tanulmányok. RHT Kiadó Erdélyi Múzeum Egyesület, Bukarest–Kolozsvár, 2015. 5358.
  • Space Concepts in a Geocultural Context: Ádám Bodor's Sinistra District. In: Judit Pieldner, Zsuzsanna Ajtony (eds.): Discourses of Space. Cambridge Scholars Publishing, 2013. 284–299.
  • Semmi kis életek: átmenet-narratívák geokulturális kontextusban. In: Pieldner Judit, Pap Levente, Tapodi Zsuzsa (szerk.): Kulturális identitás és alteritás az időben. Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének Kiadása, Debrecen, 2013. 323–329.
  • Multikulturalizmus versus geokulturalizmus. In: František Alabán (szerk.): Multikulturalizmusv Strednej Európe A multikulturalizmus Közép-Európában. FHV UMB, Banská Bystrica, 2012. 13–20.
  • Fordulat-próza. Térképzetek és átmenet-narratívák a legújabb magyar prózában. In: Pieldner Judit – Tapodi Zsuzsa (szerk.): A tér értelmezései, az értelmezés terei. Erdélyi Múzeum Egyesület – Státus, Kolozsvár – Csíkszereda, 2012. 385–393.
  •  

Török Lajos

  • A szocialista bűnregény nyomában, Magyar Művészet, 2020/2. (megjelenés előtt)
  • Végtelen történet: A szocialista detektívtörténet nyomában 2, Magyar Művészet, 2019/1, 120-127.
  • A felejtés kánonja: A szocialista detektívtörténet nyomában, Magyar Művészet, 2018/3, 68-74.
  • A forradalom ellenségei – politikai propaganda a Kádár-kori bűnügyi irodalomban, Magyar Művészet, 2016/4, 26-33.
  • Ideológia, irónia és szatíra: Elmélkedések a szocialista (magyar) krimiről = Közelítések a szatírához: Narratív párbeszédek, szerk. FERENCZI Attila, HAJDU Péter, Bp., L’Harmattan, 2014, 181-190.
  • Ladányi István:
  • Eresszai észrevételek. Esszék, tanulmányok. zEtna, Zenta, 2013.
    (Altus3 10.)
    Könyvfejezet:  A feltételesség szépsége. Az identitásképzés módozatai Dragan Velikić
    Domaszewsky-dosszié című regényében. In: Szót értésen túl. Komparatív irodalmi,
    nyelvészeti és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. Lábadi Zsombor, Pragma,
    Eszék, 2013, 43–59.
    A cél nélküli keresés narratívája Krasznahorkai László Az utolsó farkas című
    regényében. In: Esemény és költészet. Az irodalomértés kortárs horizontjai a magyar
    és a nemzetközi tudományosságban. Tanulmányok Kovács Árpád hetvenedik
    születésnapjára. Pannon Egyetem, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar,
    Veszprém, 2014, 244–251.
    Referencialitás és fikció, esemény és narratív megelőzöttség horvát, magyar és szerb
    posztmodern regényekben. In: Párhuzamok, történetek – Tanulmányok a kortárs
    közép-európai regényről. A KRE BTK kortárs közép- európai regény
    kutatócsoportjának konferenciája, Budapest. 2014. november 7–8. Szerkesztették
    Horváth Csaba, Papp Ágnes Klára. 2015. 173–181. ISBN 978-963-414-160-0, ISSN
    2062-9850
    Hrvatski književni horizont u časopisu Új Symposion od 1965 do 1972. In Lukács
    István prir., Od početka do danas. 120 godina kroatistike u Budimpešti, ELTE BTK
    Szláv Filológiai Tanszék, Budimpešta, (Opera Slavica Budapestinensia. Symposia
    Slavica), 2016, 361–368.
    A folytatásos regény műfaji sajátosságai és jelentősége az Új Symposion folyóirat első
    szerkesztői nemzedékénél. Tolnai Ottó: Érzelmes tolvajok, Végel László: Egy makró
    emlékiratai, Gobby Fehér Gyula: néhány szó a novi sad-i kenyérről. In: Műfaj és
    komparatisztika. Szerk.: Szávai Dorottya és Z. Varga Zoltán. Gondolat Kiadó,
    Budapest, 2017., 415–426.
    Jelet hagyni. [Utószó.] In: Ivo Andrić: Jelek az út mentén. Ford. Radics Viktória,
    Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2018, 545–551.
     Az elbeszélésmód sajátosságai és az Adria toposza Tolnai Ottó Világítótorony eladó –
    Festettvízpróza című utazáskönyvében. In: Sebők Melinda, Papp Ágnes Klára, Török
    Lajos (szerk.): Kötelezők emelt szinten Balassitól Borbély Szilárdig. Károli Gáspár
    Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2019, 247–262. [Károli
    Könyvek – tanulmánykötet]
    Küldetés, kószálás, bejárás. A Szeméremékszerek körül. In: Danyi Zoltán (szerk.),
    Laboratorija Tolnai Laboratórium, Porta Novum Nonprofit Kft., Szeged. 2019, 43–50.
    A személyes és közösségi azonosság, az önéletrajziság és regényszerűség kérdései
    Végel László Temetetlen múltunk című művében. In: Szenvedélyek, formák,
    vallomások, Kalligram, Budapest, 2020, 127–137.
    Esemény és narráció Fejtő Ferenc Érzelmes utazásában. In: konferenciakötet, Zágrábi
    Egyetem, megjelenés alatt
    A nyelv valósága Kristian Novak Anyaföldnek nehéz sara (Črna mati zemla) című
    regényében. In: konferenciakötet, KRE, megjelenés alatt
    A test távollétének traumája és az elbeszélés elégtelenségének gondolata Danilo Kiš
    műveiben. In: konferenciakötet, KRE, megjelenés alatt
  • Folyóiratcikk:
    Akhilleusz pajzsának peremén: A városi tér bejárása mint az elbeszélt azonosság
    létesítése Dragan Velikić A Domaszewsky-dosszié című regényében. In: Topos:
    Bilingual Journal of Space and Humanities, 2013/1, 63–72.
    „Posztjugoszláv” kontextusok: az összehasonlító olvasatok elkerülhetetlensége. In:
    Literatúra 2014/2, 169–176.
    Paradicsommadarak. Az idegenség mintázatai Neven Ušumović rövidprózájában. In:
    Műhely, 2014/5–6, 108–110.
  • Narativ traženja bez cilja u romanu Lászla Krasznahorkaija Posljednji

Vincze Ferenc

  • Gefängnisnarrative als Repräsentationen der Transkulturalität = Germanistik im Spiegel: Wege und Umwege einer Wissenschaft, hrsg.  Jakabházi, Réka; Wittstock, Ursula; Katzlberger, Kerstin, Casa Cartii de Stiinta, Cluj Napoca, 2020,  77-90.
  • Der Blick der Fremden. Transnationali Inszenierungen des Raumes und der Mehrsprachigkeit in Osteuropa, Spiegelungen 2019/2., 61–72.
  • Előszó (Bányai Évával, Horváth Csabával, Pataki Viktorral közösen) = Valóság és módszer. Test, történelem, elbeszélhetőség, Bányai Éva, Horváth Csaba, Pataki Viktor, Vincze Ferenc, KRE – L’Harmattan, Budapest, 2020, 7–9.

  • A fordítás mint Kelet-Európa transznacionális reprezentációja: A romániai német irodalom magyar fordításai = Kulturális transzferek. Történelmi és irodalmi diskurzusok a magyar és a román irodalmi térben, szerk. Miskolczy Ambrus – Nagy Levente – Vincze Ferenc, Napkút, Bp., 2019, 324–342.

  • Az idegen tekintet mint Kelet-Európa színrevitele: A transznacionális irodalomértés perspektívái, Irodalmi Szemle 2019/3., 37–55.

 

 Horváth Csaba

  

Következő események


Összes esemény

Napi biztatás

 

Nyelvvizsgaközpont

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin