„A protestáns fundamentalizmus hermeneutikai megközelítése”  
kutatócsoport (2020-2023)

 

Intézet: Hermeneutikai Kutatóközpont Intézet

Projektvezető: Prof. Dr. habil. Fabiny Tibor

Létrejötte: 2020. április 

Tagok:

  • Dr. habil. Pecsuk Ottó
  • Dr. Horváth Orsolya
  • Dr. Tóth Sára
  • Dr. Bernhardt Dóra
  • Dr. Pásztori-Kupán István
  • Dr. habil. Varga Gyöngyi
  • Dr. Cserháti Márta
  • Dr.Fekete Ágnes



A kutatócsoporthoz külső munkatársak is tartozhatnak: várjuk érdeklődő előadók, fordítók, cikkírók csatlakozását is.

A kutatás leírása

A fundamentalizmus olyan vallási jelenség, amely mindhárom monoteista világvallásban: a zsidóságban, a kereszténységben és az iszlámban is fellelhető. A vallás és a politika e vallásokban jelentkező sajátos keveredése és összefonódása is fundamentalizmus akár a Közel-Keleten, Amerikában vagy Magyarországon. Mindhárom monoteista világvallás a kinyilatkoztatás vallása, s ezért mindegyikben a szent könyvnek központi szerepe van. A szent iratokhoz való viszony, azoknak isteni tekintélye, inspirációja és értelmezése mindegyik vallásban a hitélet alapjának, „fundamentumának” tekinthető. A fundamentalizmus ezért elsősorban hermeneutikai (bibliaértelmezési) kérdés. A fundamentalizmus egyértelműen a modern gondolkodás mellékterméke, pontosabban a modern gondolkodással szembeni védekező ideológia, amely bár opponálja a modernitást, megmarad annak rendszerében. A literalizmus a modern értelemben a divatos történeti és analitikus kritikai módszerek ellenében jött létre, ezért a fundamentalizmus gyökereit a benne élő gondolatok és logikájának természetében és felépítésében kell kutatnunk.

A kereszténységen belül is sokféle fundamentalizmus van, a római katolikus egyházban is és az ortodoxiában is Kutatásunk a protestáns fundamentalizmus tanulmányozására irányul.  A protestáns fundamentalizmus gyökerei a reformációra nyúlnak vissza: a bibliaértelmezéséről szóló viták döntő módon határozták meg a kor teológiai gondolkodását. A sensus litteralis (a betű szerinti értelem) hermeneutikai kérdései kutatásunk gerincét adják, különös tekintettel Luther hermeneutikájára. A bibliaértelmezés kérdése alapvetően két csoportra osztja a protestáns egyházakat: a konzervatívok és modernek (progresszívek), illetve fundamentalisták és liberálisok táborába. A legmélyebb ellentét a fundamentalisták és a liberálisok között van. Az egyik a Biblia minden szavát Isten igéjének tekinti, míg a második a Biblia emberi-történelmi meghatározottságát hangsúlyozza. A konzervatívok közé tartoznak a német és a finn ébredési mozgalmak hatását tükröző evangélikus „pietisták”, illetve főleg a református és a szabadegyházakban megmutatkozó angolszász lelki hatásra utaló „evangelikál” (evangéliumi) keresztények, akik a megtérést s az új életben járást hangsúlyozzák. A fogalmak megkülönböztetésére is szükség van más jelent a pietizmus, az evangelikalizmus és a fundamentalizmus.

Kutatásunk során szeretnénk a protestáns fundamentalizmust a lehető legtöbb szempontból megvizsgálni. A protestáns fundamentalizmus egyértelműen a modern gondolkodás mellékterméke, pontosabban a modern gondolkodással szembeni védekező ideológia, s bár opponálja a modernitást, megmarad annak rendszerében. Az u.n. inerrantia (a Szentírás minden szavának tévedhetetlensége) a modern értelemben a divatos történeti és analitikus kritikai módszerek ellenében jött létre, ezért a fundamentalizmus gyökereit a benne élő gondolatok és logikájának természetében és felépítésében kell kutatnunk.

Szeretnénk bemutatni a jelenség történeti hátterét, hogyan befolyásolja napjainkban a protestáns közösségek működését, a hívek gondolkodását, hogyan fonódik össze vallás és politika, és ez milyen hatással van a hívő társadalomra. Megvizsgáljuk az igazság, verifikáció filozófiai hátterét a Biblia összefüggésében, részletesen elemezzük a nyelv, szöveg, szó, metafora működési mechanizmusait a szent szövegek kontextusában, különös tekintettel Northrop Frye kutatásaira és az általa megnevezett imaginativ és démoni literalizmus jelenségére.

Kutatócsoportunk teológusai alaposan megvilágítják a jelenséget ószövetségi-, bibliateológiai-rendszeres teológiai és újszövetségi szempontokból. Az ókori bibliafordítások, bibliaértelmezések fontos szerepet játszanak a modern szentírásértelmezési stratégiák kritikájában, így külön figyelmet szentelünk Órigenész allegorizáló módszerének, a Septuaginta és a héber Biblia szövege között található eltéréseknek, valamint a Vetus Latinának és a Vulgátának is.
Bár kutatásunk főleg a protestáns fundamentalizmusra irányul, figyelmet fordítunk más  keresztény felekezetek fundamentalista vonásokat mutató tanulmányozására, s arra is, hogy mikéntértelmezik a szent szöveget például a vaisnavizmusban, hiszen ott is egyértelműen megmutatkozik, hogyan legitimálja egy vallási közösség elkülönülését a szent irat abszolút tévedhetetlenségébe vetett hit.

A protestáns fundamentalizmusból fakadó teológiai problémákkal való foglalkozáson túl kitekintünk annak irodalmi hatásaira, például Rachel Held Evans munkásságára

A kutatócsoport gondozásában megjelent kiadványok

2020 folyamán elkészült tanulmányok:


Fabiny Tibor:

„William Tyndale vitája a Biblia értelmezésről Morus  Tamás”

„Az úrvacsora értelmezésének hermeneutikai kérdései John Frith munkáiban.”

„Luther hermeneutikája”

„Jonathan Edwards tipologikus bibliaértelmezése”.

„Pimasz, parázna állat, az ördög ügynöke”: Morus Tamás Luther-képe

Az eretnekségekkel kapcsolatos párbeszéd (1529, 1531, 1557) IV. Könyvében

Pecsuk Ottó:

Nida fordítási elméletének és gyakorlatának fundamentalista kritikája

A fundamentalizmus kihívásai a bibliai teológia oktatásában

Horváth Orsolya:

A transzcendentális beállítódásváltás dicsérete: Husserl és Deleuze a filozófia immanenciájáról és a teológia kihívásáról

A végesség filozófiájának radikalitása: Heidegger Luther-kritikája és leválása a teológiáról

Fordítások:

James Barr:  Menekülés a  fundamentalizmusból

W. Gritsch:  Mérgező lelkiség

Gregory A. Boyd:  A keresztény nemzet mítosza

Kiadványok gondozása:

Stephen E. Fowl: Mi a Szentírás „teológiai értelmezése”?

David Jasper: Bevezetés a hermeneutikába

Luther tanulmánykötet

William Tyndale és John Frith munkásságáról szóló tanulmánykötet

Konferenciaszervezés

2021

Disputa a protestáns fundamentalizmusról a KRE hallgatóinak bevonásával 2 szemeszter alatt 4 alkalommal

2022

Nemzetközi konferencia tengerentúli, európai és hazai szaktekintélyek részvételével

Tanulmánykötet

2023 tavaszán, 8 szerző közreműködésével


A kutatócsoport keretén belül megjelent közös publikációk:

Boyd, Gregory A. Egy keresztény nemzet mítosza. Hogyan teszi tönkre az egyházat a politikai hatalom akarása?. (Kuroli Veronika ford.). (megjelenés alatt)

Fowl, Stephen E. Mi a Szentírás teológiai értelmezése?. (Kuroli Veronika ford.). HF-41. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2020.

Gritsch, Eric W. Mérgező lelkiség. (Garai Szilvia, Mudriczki Judit ford.). (megjelenés alatt)

Jasper, David. Bevezetés a hermeneutikába. (Hajnal Piroska ford.). (megjelenés alatt)

 

A kutatócsoport keretén belül megjelent egyéni publikációk:

Fabiny Tibor. William Tyndale és John Frith munkássága. (megjelenés alatt)

Fabiny, Tibor. „Pimasz, parázna állat, az ördög ügynöke”: Morus Tamás Luther-képe

Az eretnekségekkel kapcsolatos párbeszéd (1529, 1531, 1557) IV. Könyvében”. (megjelenés alatt)

Horváth, Orsolya. „A transzcendentális beállítódásváltás dicsérete: Husserl és Deleuze a filozófia immanenciájárólés a teológia kihívásáról”. (megjelenés alatt)

Horváth, Orsolya. „A végesség filozófiájának radikalitása: Heidegger Luther-kritikája és leválása a teológiáról”. (megjelenés alatt)

Pecsuk, Ottó. „Nida fordítási elméletének és gyakorlatának fundamentalista kritikája”. In: Pontos. Természetes. Érthető. A bibliafordítás elmélete, gyakorlata és távlatai. Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2020.

Pecsuk Ottó. „A fundamentalizmus kihívásai a bibliai teológia oktatásában”. (megjelenés alatt)

Következő események


Összes esemény

Nyelvvizsgaközpont

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Napi biztatás

 

Youtube