A protestáns fundamentalizmus történeti és teológiai vizsgálata
(2022–2024)
Intézet: Hermeneutikai Kutatóközpont Intézet
Projektvezető: Prof. Dr. habil. Fabiny Tibor
Létrejötte: 2022. szeptember
Tagok:
A kutatás leírása
A kutatás elsősorban a protestáns fundamentalizmust vizsgálja hermeneutikai megközelítésből. A kutatás két éve során szeretnénk e napjainkban egyre nagyobb teret hódító jelenséget a lehető legtöbb szempontból megvizsgálni. A kutatásba kutatócsoportunk teológusai, irodalomtudósai, nyelvészei és filozófusai kapcsolódnak be.
Fontosnak tartjuk, hogy az egyetem égisze alatt 2021-ben elkezdődött pályázat munkálatait továbbra is folytathassuk, ezzel is hozzájárulva a magyarországi protestáns identitás részletesebb megismeréséhez. A közelmúlt eseményei között fontos tudományos háttér, hogy 2022. június 2-án az Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében tartottunk egy fontos disputát a bibliaértelmezés és a fundamentalizmus kapcsolatáról (megtekinthető: https://www.evangelikus.hu/hireink/beszamolo/egeto-kerdesek-tobb-oldalrol-korbejarva), illetve a KRE Hittudományi Kar hallgatói számára több online vitafórumot a fundamentalizmus kérdéseiről.
Kutatásunk végső produktuma egy 8 tanulmányból álló tanulmánykötet, amely 2024. évben jelenik majd meg, bemutatja a protestáns fundamentalizmus történeti, teológia, filozófiai hátterét, ellátja a leendő olvasót a téma alapos megismeréséhez szükséges irodalomtudományi és exegetikai ismeretekkel, valamint górcső alá veszi mindazokat a hatásokat, amelyeket a protestáns fundamentalista közösségek gyakorolnak napjaink társadalmára, bibliaértelmezésük jellege, illetve vallás és politika összefonódása eredményeként. Kötetünket természetesen a Károli Könyvek sorozatban kívánjuk megjelentetni.
Kutatócsoportunk a kutatás két éve alatt összesen további 8, tanulmányt készít, melyek egy része angol nyelven készül majd el, így biztosítva a kutatás minél szélesebb nemzetközi ismertségét, és a lehetőség szerinti legnagyobb nemzetközi független idézettséget. A tanulmányok a Hermeneutikai Füzetek sorozatban papírkiadásban és online is megjelennek.
2024 tavaszára tervezzük az egyetemen tartandó konferenciánkat, ahol már számottevő kutatási eredményeket mutathatunk be a hazai tudományos közönségnek, valamint nemzetközi hírnévre is szert tehetünk ezáltal, serkentve a nemzetközi fundamentalizmus-kutatást, és az egyetem-közi kapcsolatok létrejöttét.
Kutatócsoportunk a következő két év során az amerikai és hazai protestáns fundamentalizmust vizsgálja – főként hermeneutikai szempontból. A kutatásban tervezünk egy kitekintést a zsidó és iszlám fundamentalizmusról, valamint annak pszichológiai és szociológiai hátteréről.
Publikációk
Pecsuk Ottó (2022). A Miatyánk református értelmezései. In: Schöck, Gyula (szerk.) Közelítések a Miatyánkhoz: Értelmezések és tanulmányok az ökumenizmus jegyében. Budapest: Schöck ArtPrint Kft., 127–146.
Horváth Orsolya (2022). Hármas valóságszerkezet Luthernél A lelkészek szolgálatba állítása (1523) című irat alapján. Lelkipásztor, 97, 362–367.
Fabiny Tibor (2022). Dante és Milton figurális szimbolizmusa. In: Draskóczy Eszter, Mátyus Norbert (szerk.) Dante-emlékkönyv 2021. Tanulmányok Dante halálának 700. évfordulója alkalmából. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, 151–168.
Fabiny Tibor (2022). Nyelv, jelentés és igazság a Bibliában. In: Szűcs, Kinga, Bácskai, Károly, Orosz, Gábor (szerk.) Teológia és nyelv. Budapest: Luther Kiadó, 239–255.
2023
Pecsuk Ottó Az amerikai evangelikálok nyilatkozata az inkluzív nyelvű bibliafordításokról és annak recepciója
Bernhardt Dóra Fundamentalizmus filozófia-teológia kontextusban: transzcendencia és/vagy immanencia?
Horváth Orsolya Mitől lesz valaki fundamentalista? Lélektani szempontok
Fabiny Tibor A fundamentalizmus mai irányzatai
Kötetek:
Fabiny Tibor Tévedhetetlen emberileg is? Fiatalok levelezése a biblia értelmezéséről
Fabiny Tibor Áttetszőség Hamvas Béla és Northrop Frye írásaiban
Fabiny Tibor Szóra bírt Írás. Igehirdetések diákoknak, politikusoknak, keresőknek
Konferenciák
2022. 12. 01. "A protestáns fundamentalizmus hermeneutikai kérdései" műhelykonferencia. Budapest, KRE BTK /plakát/
Konferenciarészvételek
Fabiny Tibor Nyelv, jelentés és igazság a Bibliában. Evangélikus Hittudományi Egyetem, 2022. november 9.
Fabiny Tibor Inspiráció a modern protestáns teológiában, Debrecen, Hittudományi Egyetem, 2022. november 10.
Fabiny Tibor Shakespeare és a Biblia, Budakeszi Evangélikus Kulturális Egyesület, 2022. november 11.
---
2021-ben lezárult
A protestáns fundamentalizmus hermeneutikai megközelítése
Intézet: Hermeneutikai Kutatóközpont Intézet
Projektvezető: Prof. Dr. habil. Fabiny Tibor
Létrejötte: 2020. április
Tagok:
A kutatócsoporthoz külső munkatársak is tartozhatnak: várjuk érdeklődő előadók, fordítók, cikkírók csatlakozását is.
A kutatás leírása
A fundamentalizmus olyan vallási jelenség, amely mindhárom monoteista világvallásban: a zsidóságban, a kereszténységben és az iszlámban is fellelhető. A vallás és a politika e vallásokban jelentkező sajátos keveredése és összefonódása is fundamentalizmus akár a Közel-Keleten, Amerikában vagy Magyarországon. Mindhárom monoteista világvallás a kinyilatkoztatás vallása, s ezért mindegyikben a szent könyvnek központi szerepe van. A szent iratokhoz való viszony, azoknak isteni tekintélye, inspirációja és értelmezése mindegyik vallásban a hitélet alapjának, „fundamentumának” tekinthető. A fundamentalizmus ezért elsősorban hermeneutikai (bibliaértelmezési) kérdés. A fundamentalizmus egyértelműen a modern gondolkodás mellékterméke, pontosabban a modern gondolkodással szembeni védekező ideológia, amely bár opponálja a modernitást, megmarad annak rendszerében. A literalizmus a modern értelemben a divatos történeti és analitikus kritikai módszerek ellenében jött létre, ezért a fundamentalizmus gyökereit a benne élő gondolatok és logikájának természetében és felépítésében kell kutatnunk.
A kereszténységen belül is sokféle fundamentalizmus van, a római katolikus egyházban is és az ortodoxiában is. Kutatásunk a protestáns fundamentalizmus tanulmányozására irányul. A protestáns fundamentalizmus gyökerei a reformációra nyúlnak vissza: a bibliaértelmezéséről szóló viták döntő módon határozták meg a kor teológiai gondolkodását. A sensus litteralis (a betű szerinti értelem) hermeneutikai kérdései kutatásunk gerincét adják, különös tekintettel Luther hermeneutikájára. A bibliaértelmezés kérdése alapvetően két csoportra osztja a protestáns egyházakat: a konzervatívok és modernek (progresszívek), illetve fundamentalisták és liberálisok táborába. A legmélyebb ellentét a fundamentalisták és a liberálisok között van. Az egyik a Biblia minden szavát Isten igéjének tekinti, míg a második a Biblia emberi-történelmi meghatározottságát hangsúlyozza. A konzervatívok közé tartoznak a német és a finn ébredési mozgalmak hatását tükröző evangélikus „pietisták”, illetve főleg a református és a szabadegyházakban megmutatkozó angolszász lelki hatásra utaló „evangelikál” (evangéliumi) keresztények, akik a megtérést s az új életben járást hangsúlyozzák. A fogalmak megkülönböztetésére is szükség van más jelent a pietizmus, az evangelikalizmus és a fundamentalizmus.
Kutatásunk során szeretnénk a protestáns fundamentalizmust a lehető legtöbb szempontból megvizsgálni. A protestáns fundamentalizmus egyértelműen a modern gondolkodás mellékterméke, pontosabban a modern gondolkodással szembeni védekező ideológia, s bár opponálja a modernitást, megmarad annak rendszerében. Az ún. inerrantia (a Szentírás minden szavának tévedhetetlensége) a modern értelemben a divatos történeti és analitikus kritikai módszerek ellenében jött létre, ezért a fundamentalizmus gyökereit a benne élő gondolatok és logikájának természetében és felépítésében kell kutatnunk.
Szeretnénk bemutatni a jelenség történeti hátterét, hogyan befolyásolja napjainkban a protestáns közösségek működését, a hívek gondolkodását, hogyan fonódik össze vallás és politika, és ez milyen hatással van a hívő társadalomra. Megvizsgáljuk az igazság, verifikáció filozófiai hátterét a Biblia összefüggésében, részletesen elemezzük a nyelv, szöveg, szó, metafora működési mechanizmusait a szent szövegek kontextusában, különös tekintettel Northrop Frye kutatásaira és az általa megnevezett imaginatív és démoni literalizmus jelenségére.
Kutatócsoportunk teológusai alaposan megvilágítják a jelenséget ószövetségi-, bibliateológiai-rendszeres teológiai és újszövetségi szempontokból. Az ókori bibliafordítások, bibliaértelmezések fontos szerepet játszanak a modern szentírásértelmezési stratégiák kritikájában, így külön figyelmet szentelünk Órigenész allegorizáló módszerének, a Septuaginta és a héber Biblia szövege között található eltéréseknek, valamint a Vetus Latinának és a Vulgátának is.
Bár kutatásunk főleg a protestáns fundamentalizmusra irányul, figyelmet fordítunk más keresztény felekezetek fundamentalista vonásokat mutató tanulmányozására, s arra is, hogy mikéntértelmezik a szent szöveget például a vaisnavizmusban, hiszen ott is egyértelműen megmutatkozik, hogyan legitimálja egy vallási közösség elkülönülését a szent irat abszolút tévedhetetlenségébe vetett hit.
A protestáns fundamentalizmusból fakadó teológiai problémákkal való foglalkozáson túl kitekintünk annak irodalmi hatásaira, például Rachel Held Evans munkásságára
A kutatócsoport gondozásában megjelent kiadványok
2020 folyamán elkészült tanulmányok:
Fabiny Tibor:
„William Tyndale vitája a Biblia értelmezésről Morus Tamás”
„Az úrvacsora értelmezésének hermeneutikai kérdései John Frith munkáiban.”
„Luther hermeneutikája”
„Jonathan Edwards tipologikus bibliaértelmezése”.
„Pimasz, parázna állat, az ördög ügynöke”: Morus Tamás Luther-képe
Az eretnekségekkel kapcsolatos párbeszéd (1529, 1531, 1557) IV. Könyvében
Pecsuk Ottó:
Nida fordítási elméletének és gyakorlatának fundamentalista kritikája
A fundamentalizmus kihívásai a bibliai teológia oktatásában
Horváth Orsolya:
A transzcendentális beállítódásváltás dicsérete: Husserl és Deleuze a filozófia immanenciájáról és a teológia kihívásáról
A végesség filozófiájának radikalitása: Heidegger Luther-kritikája és leválása a teológiáról
Fordítások:
James Barr: Menekülés a fundamentalizmusból
W. Gritsch: Mérgező lelkiség
Gregory A. Boyd: A keresztény nemzet mítosza
Kiadványok gondozása:
Stephen E. Fowl: Mi a Szentírás „teológiai értelmezése”?
David Jasper: Bevezetés a hermeneutikába
Luther tanulmánykötet
William Tyndale és John Frith munkásságáról szóló tanulmánykötet
Konferenciaszervezés
2021
Disputa a protestáns fundamentalizmusról a KRE hallgatóinak bevonásával 2 szemeszter alatt 4 alkalommal
2022
Nemzetközi konferencia tengerentúli, európai és hazai szaktekintélyek részvételével
Tanulmánykötet
2023 tavaszán, 8 szerző közreműködésével
A kutatócsoport keretén belül megjelent közös publikációk:
Boyd, Gregory A. Egy keresztény nemzet mítosza. Hogyan teszi tönkre az egyházat a politikai hatalom akarása?. (Kuroli Veronika ford.). (megjelenés alatt)
Fowl, Stephen E. Mi a Szentírás teológiai értelmezése?. (Kuroli Veronika ford.). HF-41. Hermeneutikai Kutatóközpont, Budapest, 2020.
Gritsch, Eric W. Mérgező lelkiség. (Garai Szilvia, Mudriczki Judit ford.). (megjelenés alatt)
Jasper, David. Bevezetés a hermeneutikába. (Hajnal Piroska ford.). (megjelenés alatt)
A kutatócsoport keretén belül megjelent egyéni publikációk:
Fabiny Tibor. William Tyndale és John Frith munkássága. (megjelenés alatt)
Fabiny, Tibor. „Pimasz, parázna állat, az ördög ügynöke”: Morus Tamás Luther-képe
Az eretnekségekkel kapcsolatos párbeszéd (1529, 1531, 1557) IV. Könyvében”. (megjelenés alatt)
Horváth, Orsolya. „A transzcendentális beállítódásváltás dicsérete: Husserl és Deleuze a filozófia immanenciájárólés a teológia kihívásáról”. (megjelenés alatt)
Horváth, Orsolya. „A végesség filozófiájának radikalitása: Heidegger Luther-kritikája és leválása a teológiáról”. (megjelenés alatt)
Pecsuk, Ottó. „Nida fordítási elméletének és gyakorlatának fundamentalista kritikája”. In: Pontos. Természetes. Érthető. A bibliafordítás elmélete, gyakorlata és távlatai. Magyar Bibliatársulat, Budapest, 2020.
Pecsuk Ottó. „A fundamentalizmus kihívásai a bibliai teológia oktatásában”. (megjelenés alatt)
 |
 |
 |
 |
 |
Copyright © 2023 Károli Gáspár Református Egyetem. Minden jog fenntartva.