A sztoikus hagyomány a magyar irodalomban - Dr. habil. Bene Sándor

Intézet: Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Régi és Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék)

Vezető: Dr. habil. Bene Sándor (docens, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)

Létrejötte: 2022. szeptember. 1.

Tagjai:

• Dr. Boros Gábor (professzor, KRE BTK Szabadbölcsészet Tanszék)
• Dr. Szabó András (prof. emeritus, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)
• Zászkaliczky Márton (szerződéses munkatárs, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása: 

A sztoikus filozófia megújítása a 16. század utolsó harmadában, a vallásháborúk idején, humanista kísérlet volt az európai szellemi élet közös nyelvének kialakítására, a felekezeti ellentétek áthidalására, a tolerancia alapjainak megteremtésére. Egyúttal az antik hagyományhoz való viszonyt is alapvetően formálta át, a klasszikus örökséget a politikai morál, a hadvezetés és a történeti gondolkodás modern fegyvertárába építette be. A Németalföldről indult irányzat hatása az egész 17. század folyamán érezhető Magyarországon; toleranciatörekvései a politikai és vallási életben érvényesültek; manierista stílusideálja különösen erős szerepet játszott az irodalmi kommunikáció, a költői nyelv és a történetírás retorikájának és módszertanának megújításában. A mozgalom egyik legnagyobb magyar alakja Balassi Bálint barátja és örökségének gondozója, Rimay János volt; de Szenci Molnár Albert és Zrínyi Miklós munkásságának is erős sztoikus vonatkozásai vannak. A sztoicizmus kései hatása pedig közvetve érvényesült, hiszen a felvilágosodás korának irodalom- és nyelvújítási törekvései ezekhez a szellemi elődökhöz nyúltak vissza példáért és ideálért.

A kutatócsoport ezt a kettős megújulási folyamatot, a 17. századi modernség hagyományteremtését és a következő korszakok hagyománykereső gesztusait kívánja vizsgálni, tudományos konferencia, illetve a szélesebb szakmai közvéleményt is megszólító publikációk révén. Elkészíteni tervezi továbbá Szenci Molnár Albert levelezésének forráskiadását, valamint egy forráskiadás-sorozatot a hosszú 17. század olyan teológiai és politikai szövegeiből (vallási vitairatok és politikai tárgyú prédikációk), Magyar politikai könyvtár címmel, amelyek a sztoikus hatás modernizáló erejét mutatják. A jelen kutatócsoport a KRE BTK támogatásával 2020-2021-ben működött "Sztoicizmus és a modernség hagyománya a magyar irodalomban" című kutatás programját folytatja, ezért a felsorolt publikációk között annak eredményei is szerepelnek.

MAGYAR SZTOIKUSOK - konferencia, 2023. december 1.

(Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Benda Kálmán Szakkollégium, Bp., Horánszky u. 26. IV. em. 405. [Karácsony Sándor terem])

 Program

Előadók és előadások listája

Absztraktok

Olvasmányok

Képek

A kutatócsoport munkájának keretében megjelent közös publikációk: 

Források a 17. századi politikai magyar gondolkodás történetéhez, II, szerk. Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Zászkaliczky Márton (Budapest: Reciti Kiadó, 2020), Magyar politikai könyvtár, 1.

Források a magyar politikai gondolkodás történetéhez, III, szerk. Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Kruppa Tamás, Zászkaliczky Márton (Budapest: Reciti Kiadó, 2024), Magyar politikai könyvtár, 2.

Magyar sztoikusok – Tanulmányok az újsztoicizmus magyarországi történetéről, szerk. Bene Sándor (Budapest: Gondolat Kiadó, 2024).

A kutatócsoport munkájának keretében megjelent fontosabb egyéni publikációk:

Bene Sándor

A harmadik szirén: Zrínyi Miklós költészete (Budapest: Osiris Kiadó – Gondolat Kiadó, 2021), 1068 o.

Egy reneszánsz magyar író: Andreas Pannonius (Budapest: L’Harmattan Kiadó – Károli Gáspár Református Egyetem, 2023), 300 o.

„Szinkretisták és szamaritánusok: Címszavak a kora újkori magyar politikai szótárból”, in: Kármán Gábor–Zászkaliczky, Márton (szerk.), Politikai nyelvek a 17. század első felének Magyarországán (Budapest: Reciti Kiadó, 2019 [megjelenés: 2020]), 327–379.

„A láthatatlan könyvtár: Utószó és előszó”, in: Források a 17. századi politikai magyar gondolkodás történetéhez, II, szerk. Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Zászkaliczky Márton (Budapest: Reciti Kiadó, 2020), 317-327.

 „Zrínyi Miklós verseskötete a kor európai irodalmában”, in: Bódvai András (szerk.), Zrínyi Miklós emlékkönyv (Budapest: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., 2022), 200–233.

„Baroque Tradition in Early Romanticism: Grounding the Modern Literary Canon in Hungary”, Hungarian Studies 36/ 1-2 (2022): 36–45.

„Christus medicus: Rimay János versgyűjteményének szubtextusai”, in: Draskóczy Eszter, Etlinger Mihály (szerk.), Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban, 1450–1760. Reciti konferenciakötetek, 16 (Budapest: Reciti Kiadó, 2022), 31–60.

„Promišljanja o nemogućemu: Nacrt političkog programa ’Urote’ iz 1665”, Razred za društvene znanosti Hazu (Zagreb) 57 (2023): 33–57.

Boros Gábor

„Előszó”. In Baruch / Benedictus Spinoza, Etika, 7–26. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2022.

„Utószó”. In Baruch / Benedictus Spinoza, Etika, 349–364. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2022.

„Dilthey’s and Misch’s ’Nachverstehen’ of the neo-stoic ’natural system of the human sciences’ in their unfinished projects on pantheism”, Intellectual History Review 33 (2023/4): 1–19.

„Spinoza's Hermeneutics of the Bible”, in: György Benyik (Hrsg.), Hermeneutik oder Versionen der biblischen Interpretation von Texten, Bd. 1: 33. Internationale Bibelkonferenz in Szeged von 23. bis 25. August 2022 (Szeged: Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia Alapítvány, 2023), 455–468.

Szabó András

Egyház és egyéniség: Tanulmányok a régi magyar irodalomról és művelődésről (Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem – L'Harmattan Kiadó, 2023), 276 o.

Petrőczi Éva (társszerzővel), Szenci Molnár Albertről – két hangon: Születésének 450. évfordulójára (Pápa: Dunántúli Református Egyházkerület, 2024), 116 o.

„Forgách Mihály ismeretlen levele”, in Békés Enikő, Kasza Péter, Molnár Dávid (szerk.), A latin nyelv a kora újkori Magyarország és Erdély kultúrájában és művelődésében (Szeged: Lazi Könyvkiadó, 2023), 153–160.

„Janus Pannoniustól a wittenbergi egyetemig: Szamosközi R. Sándor búcsúverse (1589)”, in: Szilágyi, Emőke Rita–Bajáki, Rita (szerk.), Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450–1630), Budapest: Reciti Kiadó, 2023), 129–136.

„Szenci Molnár Albert felmenői, családja”. In Hagyomány – Identitás – Történelem, szerk. Kiss Réka és Lányi Gábor, 11–19. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet, 2022.

„Laskai Csókás Péter az emberről”, in: Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban (1450–1760), szerk. Draskóczy Eszter, 67–75. Reciti konferenciakötetek 16. Budapest: Reciti Kiadó, 2022.

Zászkaliczky Márton

„A Bocskai felkelés politikai nyelvei: Vázlat”, in: Kármán Gábor–Zászkaliczky, Márton (szerk.), Politikai nyelvek a 17. század első felének Magyarországán (Budapest: Reciti Kiadó, 2019 [megjelenés: 2020]), 11–84.

„A Bocskai-felkelés legitimációs iratai (Bevezetés)”, in Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Zászkaliczky Márton (szerk.), Források a 17. századi magyar politikai gondolkodás történetéhez. Magyar politikai könyvtár, 2 (Budapest: Reciti Kiadó, 2024), 9–40.

"Révay Péter a Bocskai-felkelésről", in: A Szent Korona első kutatója: Tanulmányok Révay Péter koronaőrről és munkásságáról. Szerk. Pálffy Géza – Tóth Gergely. Budapest: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2024. (Magyar Történelmi Emlékek, Értekezések) 321–346. 

„Simon József, Szégyen és semmi: Politikai pszichológia Bethlen Miklós filozófiájában" (Budapest: Typotex, 2022), 284 l.”, in Irodalomtörténeti Közlemények 127 (2023/6): 779-782.