A sztoikus hagyomány a magyar irodalomban - Dr. habil. Bene Sándor

Intézet: Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratudományi Intézet (Régi és Klasszikus Magyar Irodalom Tanszék)

Vezető: Dr. habil. Bene Sándor (docens, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)

Létrejötte: 2022. szeptember. 1.

Tagjai:

• Dr. Boros Gábor (professzor, KRE BTK Szabadbölcsészet Tanszék)
• Dr. Szabó András (prof. emeritus, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)
• Zászkaliczky Márton (szerződéses munkatárs, KRE BTK Régi és Klasszikus Irodalom Tanszék)

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása: 

A sztoikus filozófia megújítása a 16. század utolsó harmadában, a vallásháborúk idején, humanista kísérlet volt az európai szellemi élet közös nyelvének kialakítására, a felekezeti ellentétek áthidalására, a tolerancia alapjainak megteremtésére. Egyúttal az antik hagyományhoz való viszonyt is alapvetően formálta át, a klasszikus örökséget a politikai morál, a hadvezetés és a történeti gondolkodás modern fegyvertárába építette be. A Németalföldről indult irányzat hatása az egész 17. század folyamán érezhető Magyarországon; toleranciatörekvései a politikai és vallási életben érvényesültek; manierista stílusideálja különösen erős szerepet játszott az irodalmi kommunikáció, a költői nyelv és a történetírás retorikájának és módszertanának megújításában. A mozgalom egyik legnagyobb magyar alakja Balassi Bálint barátja és örökségének gondozója, Rimay János volt; de Szenci Molnár Albert és Zrínyi Miklós munkásságának is erős sztoikus vonatkozásai vannak. A sztoicizmus kései hatása pedig közvetve érvényesült, hiszen a felvilágosodás korának irodalom- és nyelvújítási törekvései ezekhez a szellemi elődökhöz nyúltak vissza példáért és ideálért.

A kutatócsoport ezt a kettős megújulási folyamatot, a 17. századi modernség hagyományteremtését és a következő korszakok hagyománykereső gesztusait kívánja vizsgálni, tudományos konferencia, illetve a szélesebb szakmai közvéleményt is megszólító publikációk révén. Elkészíteni tervezi továbbá Szenci Molnár Albert levelezésének forráskiadását, valamint egy forráskiadás-sorozatot a hosszú 17. század olyan teológiai és politikai szövegeiből (vallási vitairatok és politikai tárgyú prédikációk), Magyar politikai könyvtár címmel, amelyek a sztoikus hatás modernizáló erejét mutatják. A jelen kutatócsoport a KRE BTK támogatásával 2020-2021-ben működött "Sztoicizmus és a modernség hagyománya a magyar irodalomban" című kutatás programját folytatja, ezért a felsorolt publikációk között annak eredményei is szerepelnek.

MAGYAR SZTOIKUSOK - konferencia, 2023. december 1.

(Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Benda Kálmán Szakkollégium, Bp., Horánszky u. 26. IV. em. 405. [Karácsony Sándor terem])

 Program

Előadók és előadások listája

Absztraktok

Olvasmányok

Képek

A kutatócsoport munkájának keretében eddig megjelent közös publikáció: 

Források a 17. századi politikai magyar gondolkodás történetéhez, II, szerk. Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Zászkaliczky Márton (Budapest: Reciti Kiadó, 2020), Magyar politikai könyvtár, 1.

A kutatócsoport munkájának keretében eddig megjelent egyéni publikációk:

Zászkaliczky Márton, „A Bocskai felkelés politikai nyelvei: Vázlat”, in: Kármán Gábor–Zászkaliczky, Márton (szerk.), Politikai nyelvek a 17. század első felének Magyarországán (Budapest: Reciti Kiadó, 2019 [megjelenés: 2020]), 11–84.

Bene Sándor, „Szinkretisták és szamaritánusok: Címszavak a kora újkori magyar politikai szótárból”, in: Kármán Gábor–Zászkaliczky, Márton (szerk.), Politikai nyelvek…, 327–379.

Bene Sándor, "Többágú modernség: Kazinczy és Kölcsey Zrínyi-képe", Napút: Irodalom, Művészet, Környezet, 22 (2020/4): 43-47.

Bene Sándor, „A láthatatlan könyvtár: Utószó és előszó”, in: Források a 17. századi politikai magyar gondolkodás történetéhez, II, szerk. Báthory Orsolya, Bene Sándor, Kármán Gábor, Zászkaliczky Márton (Budapest: Reciti Kiadó, 2020), 317-327.

Bene Sándor, "A harmadik szirén: Zrínyi Miklós verseskönyvének díszcímlapja", Irodalomtörténeti Közlemények, 124 (2020): 699-722.

Bene Sándor, „Szirének, főnixek, könnyek: Zrínyi Miklós költészete a kortárs poétika összefüggésében”, in Zrínyi Miklós és a magyarországi barokk költészet: Tudományos konferencia, Eger, 2020. szeptember 3–5., szerkesztette Bene Sándor és Pintér Márta Zsuzsanna (Eger: Líceum Kiadó, 2021), 105–135.

Bene Sándor, „Relatív bizonyosságaink: Orlovszky Géza Zrínyi-kiadásának tudománytörténeti pozíciója”, in: Kiss Farkas Gábor, Pesti Brigitta és Hajdú Ildikó (szerk.), Textológia és interpretáció a régi magyar irodalomban: Tanulmányok Orlovszky Géza emlékére (Budapest: ELTE BTK, 2021), 193–212.

Bene Sándor, „Zrínyi Miklós verseskötete a kor európai irodalmában”, in: Bódvai András (szerk.), Zrínyi Miklós emlékkönyv (Budapest: Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., 2022), 200–233.

Bene, Sándor, „Baroque Tradition in Early Romanticism: Grounding the Modern Literary Canon in Hungary”, Hungarian Studies 36/ 1-2 (2022): 36–45.

Bene Sándor, „Christus medicus: Rimay János versgyűjteményének szubtextusai”, in: Draskóczy Eszter, Etlinger Mihály (szerk.), Betegség és gyógyulás a kora újkori irodalomban, 1450–1760. Reciti konferenciakötetek, 16 (Budapest: Reciti Kiadó, 2022), 31–60.