Alkalmazott Névkutatás 2017. Nevek és szótárak – konferenciabeszámoló

A Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete és a Magyar Nyelvtudományi Társaság 2012-ben indította útjára az alkalmazott névkutatás témaköreit tárgyaló konferenciasorozatát, amely a szakterület egyetlen magyar nyelvű szakmai fóruma. A konferenciasorozat alapvető célja az alkalmazott névtan mint diszciplína kidolgozása, megerősítése, elvi és gyakorlati jelentőségének tudatosítása a hazai tudományos életben; a kutatási terület fő problémaköreinek áttekintése, aktuális feladatainak számba vétele, utak, megoldások keresése révén. A konferenciasorozat rendezvényei – nemzetközi színtéren is ritkaságszámba menően – terepet nyitnak az érintett szak- és alkalmazott tudományterületek, valamint az érdekelt szakmák képviselői számára az együttes gondolkodásra, a közös célok és kölcsönösen alkalmazható módszerek feltérképezésére.

A konferenciasorozat hatodik, a névtudomány és a lexikográfia érintkező területeivel foglalkozó rendezvényének 2017. november 29-én az ELTE BTK adott otthont. A résztvevőket Horváth Krisztina oktatási dékánhelyettes (ELTE BTK) és Tóth Attila igazgató (Magyar Nyelvstratégiai Intézet) köszöntötte, hangsúlyozva a rendezvénysorozat multidiszciplináris megközelítésének jelentőségét; a konferenciát a szervezők nevében Bölcskei Andrea tanszékvezető (KRE Magyar Nyelvtudományi Tanszék) nyitotta meg.

Az első szekció Farkas Tamás (ELTE BTK) előadásával kezdődött meg, amely a névszótárak általános lexikográfiai jellegzetességeivel foglalkozott; majd N. Fodor János (ELTE BTK) a történeti személynévszótárak által nyújtott kutatási lehetőségekről, Slíz Mariann (ELTE BTK) a laikus keresztnévszótárak szakmai hiányosságairól, Raátz Judit (ELTE BTK) pedig a Fercsik Erzsébettel (ELTE BTK) közösen készített, az anyakönyvezhető keresztnévállományt névnapokkal együtt közreadó új kiadványukról beszélt. A második szekcióban Hoffmann István (DE BTK) a magyar történeti helynévszótárak típusairól és állományáról, Szentgyörgyi Rudolf és Krizsai Fruzsina (ELTE BTK) a Kiss Lajos-féle Földrajzi nevek etimológiai szótárának új kiadásáról, T. Somogyi Magda (ELTE BTK) a készülő Jókai-névszótárról, Takács Judit (EKE BTK) a köznevesült keresztnevek szótárának munkálatairól szólt.

A délután során Gerstner Károly (MTA NyI / PPKE BTK) a történeti és etimológiai szótárak, Juhász Dezső (ELTE BTK) a tájszótárak és nyelvatlaszok, Mártonfi Attila (MTA Magyar Nyelvi Bizottság) pedig az akadémiai helyesírási szabályzatok kapcsán vizsgálta a tulajdonnevek jelentkezését, előfordulásuk eseteit és lexikográfiai hasznosításuk módját. A záró szekcióban Bauko János (UKF KETK) a (cseh)szlovák, Sebestyén Zsolt (NyE) az ukrán, Benő Attila (BBTE BTK) pedig a román névszótárak magyar eredetű tulajdonnevek szótárazásával, magyarázatával összefüggő gyakorlatát mutatta be. A konferencia zárszavában Slíz Mariann összefoglalta az előadások tanulságait, s felhívta a figyelmet a kérdéskörrel kapcsolatos további teendőkre. A szervezők szándékai szerint az elhangzott előadások anyaga önálló kötetben jelenik meg. A konferencia megrendezését a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint az ELTE Trefort-kert Alapítvány támogatta.