Felhívás
a felsőoktatási intézmények 2015. évi Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyének házi fordulójára

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszéke meghirdeti a Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd versenyének házi fordulóját egyetemünk Bölcsészettudományi, Állam- és Jogtudományi, Hittudományi, valamint Tanítóképző Karán tanuló hallgatók részére.
A szövegmondó verseny megrendezésével arra kívánjuk ösztönözni a résztvevőket, hogy növekedjék a magyar nyelv kiejtési szabályait figyelembe vevő, kifejező beszéd iránti igényesség. Úgy gondoljuk, hogy ez a tanítói, tanári, lelkészi és jogi pályára készülő hallgatók számára egyaránt igen fontos. Az országos megmérettetésen, melyet a PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központjában, Esztergomban rendeznek 2015. április 24-én, Egyetemünk azon hallgatója (hallgatói) vehet(nek) részt, aki(k) a helyi versenyen a legjobbnak bizonyul(nak).

A versenyfeladat:
Egy szabadon választott és egy kötelező szöveg értő és értető (de nem színészi) élőszóbeli bemutatása; elsősorban a 20-21. századi, esetleg a 19. századi magyar publicisztika, esszéirodalom vagy a kevéssé párbeszédes széppróza termékeiből. A szöveg ne haladja meg a három (3) percet; a választott szöveg ne fordítás, hanem eredeti magyar írásmű vagy annak valamely részlete legyen.

A teljesítmény értékelésének főbb szempontjai:
a) jó szövegértés és szöveghűség,
b) a szövegtartalom, az írói szándék és a szövegszerkezet hiteles közlése,
c) a beszédhelyzetnek, a szövegkörnyezetnek megfelelő tolmácsolás,
d) jó beszédlégzés, a beszédhangok és hangkapcsolatok helyes ejtése, megfelelő hangsúlyozás, dallamformálás, szünettartás, a beszédtempó, a hangerő illő alkalmazása; a nonverbális eszközök szövegnek megfelelő, mértéktartó használata.

A háziversenyről a legjobb helyezést elért hallgató(k) továbbjut(nak) az országos fordulóra (PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központ, Esztergom, 2015. április 24.).

A háziverseny időpontja és helyszíne: 2015. március 11. (szerda), 14.00 óra, Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék (1146 Budapest, Dózsa György út 25–27., gyülekezés az 1. emeleten, a 126-os tanszéki szoba előtti folyosón).

Az érdeklődőket kérjük, hogy e-mailben jelentkezzenek Dr. Sólyom Réka tanárnőnél a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen.

Jelentkezési határidő: 2015. március 08.

Budapest, 2015. február 16.

Dr. habil. Fóris Ágota
tanszékvezető egyetemi docens
                        KRE BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék
      www.kre.hu/nyelveszet

Szervezők: KRE BTK MNYIKI Magyar Nyelvtudományi Tanszék, TERMIK (Terminológiai Kutatócsoport), MaTT (A Magyar Nyelv Terminológiai Tanácsa)

Időpontja: 2014. február 12. (csütörtök), 14.00–17.00

Helyszíne: KRE BTK D25, 122-es terem (1146 Budapest, Dózsa György út 25-27.)

A programon a részvétel ingyenes! Szeretettel várjuk a volt, jelenlegi és leendő hallgatókat, kollégákat, érdeklődőket!

A részletes program itt érhető el.

2015. január 9-10.
A magyar mint idegen nyelv napján  közel hatvanan vettek részt – Magyarországon kívül Ausztriából, Szlovákiából, Romániából, Szerbiából, Horvátországból, Szlovéniából, Finnországból, Észtországból és Németországból. Idén már harmadik alkalommal került sor erre a rendezvényre, immár a Dózsa György úti új épületben. 
A konferencia két fő témakör köré épült: részben a szomszédos országok, részben a nyelvrokonok magyar mint idegen nyelv tanítási gyakorlatát állítottuk a középpontba. A vendégeket az egyetem nevében Fóris Ágota, a Magyar Nyelvtudományi Tanszék vezetője, a Hungarobox csoport nevében pedig Marjatta Manni-Hämäläinen projektvezető köszöntötte.
A szinte minden fontos magyarországi oktatóhelyet képviselő jelenlévők négy plenáris előadást hallgattak meg, majd három kerekasztal-beszélgetésen vettek részt. Az előadások közül az elsőt Nádor Orsolya, a Károli Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének docense tartotta arról a nyelvpolitikai és nyelvoktatás-politikai környezetről, amely meghatározza a magyar mint idegen nyelv tanításának lehetőségeit a szomszédos országokban, illetve a nyelvrokonoknál. Misad Katalin, a pozsonyi Comenius Egyetem magyar tanszékének vezetője a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia szlovákiai oktatásának gyakorlatát mutatta be, hangsúlyozva egyebek között a közös történelem nyelvi követelményeit, aminek köszönhetően a szlovák történész és levéltáros hallgatók tanulnak a latin mellett németül és/vagy magyarul is, valamint kitért a nyelvtanfolyami felnőttoktatási formákra, a magyar kulturális intézet szerepére. A gondolatot Anu Nurk, a Tartui Egyetem finnugor tanszékének oktatója, az észt–magyar szótár társszerkesztője vitte tovább az észtországi hungarológia múltjának és jelenének felvázolásával. Ezután a finnországi felnőttoktatás magyar mint idegen nyelvi vonatkozásairól számolt be a Finn–Magyar Társaság igazgatója, Marjatta Manni-Hämäläinen és Vecsernyés Ildikó, a Helsinki Egyetem magyartanára. Finnországban nagy hagyománya van az élethosszig tartó tanulásnak, amiből a nagymama-korúak is kiveszik a részüket, és sokan közülük éppen a magyar nyelv tanulását választják mint tartalmas időtöltést.
A Heltainé Nagy Erzsébet (KRE) vezetésével lezajlott délutáni kerekasztal beszélgetések tovább árnyalták az előadások nyomán kirajzolódó képet. A szomszédos országok gyakorlatát Magyari Sára (Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad), a felnőttoktatást Maróti Orsolya (Balassi Intézet, Budapest), a magyar nyelv szerepét a rokon népeknél Kozmács István (Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra) irányításával tekintették át a kerekasztalok résztvevői. Megtudhattuk például, hogy mekkora igény van a magyar mint idegen nyelv tanári alapképzésre a határon túl – és nemcsak a többségiek nyelvtanítása miatt, hanem a nyelvcsere erőteljes felgyorsulása, valamint a vegyes házasságok megnövekedett száma miatt is; a nyelvrokonoknál tapasztalatokat szerzett kollégák elmondták, hogy a magyar, a finn és az észt nyelv megjelenése az udmurt, komi, hanti-manysi felsőoktatásban erősíti azt a tudatot, hogy érdemes finnugornak maradni. Igen nagymértékű, megállíthatatlan az asszimiláció, hiszen az orosz nyelv presztízse és hasznossága lényegesen magasabb, de a magyar szakos képzés hozzájárulhat a finnugor tudatú értelmiség képzéséhez is, nagy szolgálatot téve ezzel a veszélyeztetett nyelveknek és kultúráknak.
A következő napot a Hungarobox partnertalálkozó töltötte ki, ahol a jelenlévők áttekintették a vállalt, a már teljesített és a még hátra lévő feladatokat.

Sólyom Rékának, a Magyar Nyelvtudományi tanszék oktatójának két új könyve jelent meg 2014-ben:
Kommunikációs gyakorlatok címmel a KRE-Patrocinium Kiadó gondozásában (http://www.kre.hu/btk/index.php/jegyzetek.html), valamint
A mai magyar neologizmusok szemantikája címmel az Akadémiai Kiadónál (http://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/irodalomtortenet/a-mai-magyar-neologizmusok-szemantikaja#bovebb_ismerteto).

A MaTT (a Magyar Nyelv Terminológiai Tanácsa) ülésének adott helyet a KRE BTK december 8-án.
A MaTT honlapján (www.matt.hu) fel lehet iratkozni terminológia témájú hírlevelekre.