Wunderbar 2024
A teljes képgaléria itt megtekinthető.
Oktatói javaslatok alapján újra kitüntetésben részesítjük
legkiválóbb hallgatóinkat. A kitüntetettek listáját alább
olvashatják. Szívből gratulálunk! A jutalmak átadására
ősszel, ünnepélyes keretek között kerül sor.
Almási Rubina Gyopárka:
A Kontrasztív nyelvi elemzések, Fonetika, fonológia,
Lexikológia, valamint A német irodalom története
1910-től napjainkig kurzusokon nyújtott kiemelkedően
színvonalas teljesítményéért.
Bederna Luca Panna:
A Kultúra és medialitás című szemináriumon
tanúsított nyitottságáért, érdeklődéséért, kiemelkedő
szorgalmáért.
Ben Brahem Mohamed Slimen:
A Nyelvtörténet, Új tendenciák a mai német nyelvben
(nyelvtan), Irodalmi szövegek olvasása II, A német nyelvű
irodalom története II: Kortárs német irodalom
kurzusokon nyújtott kiemelkedő teljesítményéért, órai
aktivitásáért és szorgalmáért.
Ausgezeichnet für seine hervorragenden Leistungen und
fleißige Mitarbeit in den Kursen Sprachgeschichte,
Aktuelle Tendenzen in der deutschen Sprache: Grammatik,
Interpretation literarischer Texte II, Geschichte der
deutschsprachigen Literatur II: Deutsche
Gegenwartsliteratur.
Ford Monika Elizabeth:
A német irodalom története 1910-től napjainkig és Lexikológia
kurzusokon nyújtott kiemelkedően színvonalas
teljesítményéért.
Csigó Blanka:
Az Irodalmi szövegek interpretációjának módszerei
kurzuson tartott kiváló referátumáért.
Csillag Bianka:
A Kontrasztív nyelvi elemzések és Fonetika,
fonológia kurzusokon nyújtott kiemelkedő
teljesítményéért.
Gábriel Sára:
A Beszéd- és stílusgyakorlatok, Gyakorlati német
nyelvtan és Áttekintő német alaktan
kurzusokon nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.
Horváth Petra:
A Lexikográfia és lexikológia kurzuson nyújtott
kiemelkedő órai aktivitásáért és a legjobb
vizsgaeredményért.
Juhász Lili:
A német irodalom története 1910-től napjainkig és Lexikológia
kurzusokon nyújtott kiemelkedően színvonalas
teljesítményéért.
Jókuti Luca:
Az Új tendenciák a mai német nyelvben (szókészlet)
kurzuson tartott magas színvonalú referátumáért és
kiemelkedő órai aktivitásáért.
Klimó Anna:
Az Irodalmi szövegek interpretációjának módszerei
kurzuson tartott kiváló referátumáért.
Móricz Gréta
Az Új tendenciák a mai német nyelvben (szókészlet) kurzuson
tartott magas színvonalú referátumáért és kiemelkedő órai
aktivitásáért.
Németh Boglárka:
Az Irodalmi szövegek interpretációjának módszerei kurzuson
tartott kiváló referátumáért.
Osztotics Anett:
Az Új tendenciák a mai német nyelvben (szókészlet)
kurzuson tartott magas színvonalú referátumáért és
kiemelkedő órai aktivitásáért.
Pintér Virág:
A Lexikográfia és lexikológia kurzuson nyújtott
kiemelkedő órai aktivitásáért és a legjobb
vizsgaeredményért.
Sándor Gabriella:
A Kontrasztív nyelvi elemzések és Fonetika,
fonológia kurzusokon nyújtott kiemelkedő
teljesítményéért.
Széll Veronika:
A Beszéd- és stílusgyakorlatok, Gyakorlati német
nyelvtan és Áttekintő német alaktan kurzusokon
nyújtott kiemelkedő teljesítményéért.
Szijártó Hajnalka:
A Hüperión Fordítói Műhelyben végzett magas
színvonalú munkájáért, valamint az Új tendenciák a mai
német nyelvben (szókészlet) kurzuson tartott
színvonalas referátumáért és kiemelkedő órai aktivitásáért.
Virág Bence:
Az Áttekintő német alaktan előadáson és
szemináriumon nyújtott kiemelkedő órai aktivitásáért.
A germanisztika szak német szakiránya három éves alap- és két éves mesterképzésben végezhető el. Az alapképzést (BA) igazoló bizonyítvány „germanisztika-német alapszakos bölcsész” minősítést ad. Az újabb felvételi után a mesterképzésbe (MA) továbblépők tanári- vagy bölcsészvégzettséget szerezhetnek.
A más alapszakokon tanulók szintén lehetőséget kapnak a német szakirány mellékszakként való elvégzésére, illetve német mesterképzésébe való bejutásra. Az 50 kredites minor a kétszakos tanárszak előkészítésére, illetve egyéb mesterszakokra való belépésre jogosít fel.
Tanári képesítés csak mesterképzésben való részvétellel
szerezhető. Ellentétben a korábbi képzési rendszerrel, a
kétszintű képzési rendszer csak kétszakos tanári
képesítést ismer el. Ennek alapfeltétele BA szinten egy
major és egy minor szak, valamint a 10 kredites
pedagógiai-pszichológia modul elvégzése.
Tanári mesterképzés szakirányú és nem szakirányú
főiskolai, illetve egyetemi diplomával rendelkezőknek. A
képzést nappali és levelező tagozaton indítjuk, mindkét
képzési forma meghirdetésre kerül államilag támogatott
formában. A némettanári mesterképzés képzési
követelményeinek teljesítése után (a bolognai rendszer
szerint) az EU-ban elismert némettanári MA (master)
diplomát kapnak hallgatóink.
1. Szakirányú oklevéllel rendelkezők számára: szakirányú,
azaz német szakos főiskolai tanári diploma. (Többletpontok
megállapításához: nyelvvizsga bizonyítvány másolata.)
2. Nem szakirányú oklevéllel rendelkezők számára: egyetemi
vagy főiskolai tanári oklevél + német felsőfokú, komplex
nyelvvizsga. (Többletpontok megállapításához: nyelvvizsga
bizonyítvány másolata.). Előfeltétel a részismereti képzés
keretében 50 kredit megszerzése.
Felvételi vizsga: szóbeli meghallgatás (szakmai és
motivációs beszélgetés)
A képzés időpontja: a hallgatókkal való egyeztetés
alapján, akár pénteki és szombati napokon.
A felvételt nyert hallgatók korábbi végzettségétől függően
(pl. szakirányú, nem szakirányú, tudományterület
közelsége) lehetséges kredit felülvizsgálati eljárás
kezdeményezése, és a korábban szerzett ismeretek, kreditek
egy részének elismerése, ezáltal a tanulmányi idő
lerövidítése!
A bolognai többciklusú rendszerben a képzések és részeik
nagyságát ún. tanulmányi pontok, azaz kreditek
segítségével jellemezzük. Egy kredit - az Európában
egységesen elfogadott European Credit Transfer System
(ECTS) szerint – annak a munkamennyiségnek felel meg,
melyet egy átlagos hallgató az adott ismeretanyag
megszerzése során 30 óra alatt el tud végezni. Az egységes
európai kreditrendszer természetesen azt is megkönnyíti,
hogy a hallgatók tanulmányaik során elismertethessenek más
intézményben, esetleg más országban végzett
résztanulmányokat is.
Az egyes tárgyak estében két típusú előfeltétellel
találkozhatunk:
– erős előfeltétel, amikor egyik tárgy ténylegesen
előfeltétele a másik tárgynak,
– gyenge előfeltétel, amikor a két tárgyat egyszerre
kötelező felvenni.
A szakzárás az abszolutórium megszerzéséből, valamint a
szakdolgozat leadását követő záróvizsgából áll. A
szakdolgozat terjedelmét és formai követelményeit,
valamint a záróvizsga lefolyását az egyetem Tanulmányi- és
vizsgaszabályzata határozza meg.
A záróvizsga szóban történik, szakbizottság előtt, része
a) a szakdolgozat megvédése,
b) szakmai vizsga az 1-6. félév major szakképzésének
anyagából, a szakon összeállított és a hallgatók számára
előzetesen nyilvánosságra hozott tételek szerint.
Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges továbbá egy élő
idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú vagy
azzal egyenértékű nyelvvizsga, a latint is beleértve.
A képzéssel kapcsolatban további és bővebb információk a
mindenkori szakos tájékoztatóban, illetve a Tanulmányi- és
vizsgaszabályzatban olvashatóak.
Az alapszakos képzést nappali tagozaton államilag
támogatott és költségtérítéses formában hirdetjük meg.
Felvételi követelmények: emelt szintű német érettségi
vizsga.
A bachelor (BA) képzés célja
Német nyelven magas szinten kommunikáló, német-magyar
nyelvi közvetítői (fordítói, tolmácsolási) képességekkel
és a német nyelvről, irodalomról, kultúráról beható
ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése.
A BA-képzés szerkezete
Az alapképzés ideje 6 félév. Az elvégzendő tárgyakhoz ún.
kreditpontokat rendeltünk. Az alapképzés során a
hallgatóknak 180 kreditet kell megszerezniük. Ebből 120
kreditet kell a főszakon teljesíteni, a fennmaradó
pontokat pedig vagy egy mellékszak vagy a német
szakirányon belüli specializáció elvégzésével szerezhetik
meg. Mellékszakot a Bölcsészettudományi Kar kínálatából
választhatnak hallgatóink. Azoknak, akik német főszakjuk
ismereteit kívánják elmélyíteni, két specializációs
lehetőséget kínálunk, melyek közül az 50 kredites, egy
felsőfokú szakirányú továbbképzéssel azonos értékű szakmai
fordítás specializációt választják a legtöbben. Az
alapképzést igazoló bizonyítvány germanisztika, német
szakirányú alapszakos bölcsész minősítést ad a mellékszak
vagy a szakon belül végzett specializáció feltüntetésével.
Kedves Hallgatók!
Alapszakos (BA) tanulmányaik folyamán Önök eldönthetik,
hogy egy 50 kreditnyi tantárgyblokkot milyen tartalommal
töltenek meg. Alapvetően két lehetőségük van: vagy a
főszakjukon belüli specializációt vagy a főszakjuk mellett
egy ún. minor szakot, vagyis mellékszakot választanak.
Az alapszakos képzést nappali tagozaton államilag
támogatott és költségtérítéses formában hirdetjük meg.
Felvételi követelmények: emelt szintű német érettségi
vizsga (lásd alább).
A minor szak választásának előnyei
Ha alapszakos (BA) tanulmányaikat bármely tanári vagy
fordító-tolmács mesterszakon (MA) szeretnék folytatni,
ahhoz szükségük van egy minor szak teljesítésére is
(kivéve, ha két főszakjuk van).
A minor szak 50 kredites tantárgyblokkjának elvégzése
elegendő ahhoz, hogy a későbbiekben a minor szak
mesterképzésére jelentkezzenek, így jelentősen bővül
továbbtanulási lehetőségeik köre. Vagyis pl. a német minor
elvégzése után német tanári, bölcsész vagy fordító-tolmács
mesterképzésre is jelentkezhetnek (a főszakjuk hasonló
mesterképzései mellett).
Amennyiben (egyelőre) nem szeretnének a mesterképzésben
részt venni, a munkaerő-piacon is nagyobb eséllyel
helyezkedhetnek el, ha többféle képzettséggel
rendelkeznek, vagyis ha mellékszakot is végeztek.
A Német nyelv és kultúra minor specializációs csomagot
minden bölcsész alapszakos hallgató (néderlandisztika,
anglisztika, japán, történelem, magyar, szabad bölcsészet,
kommunikáció- és médiatudomány) választhatja. Minor
specializációs csomagot bármikor lehet változtatni, így
ajánljuk a Német nyelv és kultúra minort akár végzős
alapszakos hallgatóknak is.
A minor szak előnyei
Tanszékünk tapasztalt, magasan képzett oktatói a hallgatói
igények és visszajelzések folyamatos figyelembevételével
rugalmasan alakítják a tantárgytematikákat.
A német minor szakos hallgatókat elegendő számú jelentkező
esetén nem a főszakosokkal együtt oktatjuk, hanem külön
csoportba szervezzük, hogy a gyakorlati órákon lehetővé
váljon a személyre szabott képességfejlesztés.
Tanszékünk egy oktatója tutorként segíti a minor szakos
hallgatókat, így gyorsan és hatékonyan tudunk reagálni
problémákra, nyitottak vagyunk a hallgatói
visszajelzésekre, véleményekre az optimális tanulási
folyamat érdekében.
A tanszék oktatói a minor szakos hallgatóknak igény
szerint kiegészítő nyelvórákat, konzultációkat kínálnak,
amik a szaktárgyak nyelvi és tartalmi elsajátítását
könnyítik.
Leendő minor szakos hallgatóinknak igény szerint a 2.
szemeszterben nyelvi előkészítő tanfolyamot indítunk.
A tanszéken jól felszerelt könyvtár működik.
A tanszék rendszeresen fogad német vendégelőadókat és
külkapcsolatai lehetővé teszik, hogy a hallgatók pályázat
útján németországi részképzésen vehessenek részt.
A hallgatók bekapcsolódhatnak a tanszék nyelv- és
irodalomtudományi kutatási projektjeibe.
Angol és néderlandisztika főszakos hallgatóknak különösen
ajánljuk a német mellékszakot, hiszen főszakos
tanulmányaik megkönnyítik egy másik germán nyelv minor
képzésének elvégzését és két germán nyelv, valamint a
kapcsolódó kultúra beható ismerete jelentősen növeli
esélyeiket a munkaerőpiacon.
Magyar, ill. bármilyen idegen nyelv főszakos hallgatók
főszakos tanulmányaik során már kialakítottak bizonyos
érzékenységet, készséget egy nyelv használatának,
felépítésének, kulturális vonatkozásainak, irodalmi és más
fajtájú szövegeinek tanulmányozására, elemzésére, így
könnyen elsajátítják a Német nyelv és kultúra mellékszak
ismereteit is.
Magyar, Történelem, Kommunikáció- és médiatudomány, Szabad
bölcsészet főszakos hallgatók számára elengedhetetlen,
hogy szaktudásukat egy idegen nyelv és az ahhoz kapcsolódó
kultúra ismeretével egészítsék ki.
A minor szakhoz szükséges nyelvtudás
A Közös Európai Referenciakeret szerinti B1-2, azaz haladó
vagy középszintű nyelvtudás szükséges. Ha a felvételiző
nincsenek ezen a nyelvi szinten, a tanszék oktatói igény
szerint a minor tanulmányok előtt nyelvi előkészítő, ill.
a minor tanulmányokkal párhuzamosan nyelvi felzárkóztató
órákat tartanak.
Jelentkezés a Német nyelv és kultúra minor szakra
Az előkészítőre, valamint a minor szakra a tanszéki
titkárságon (214-es szoba), Nagy Alexandránál lehet
jelentkezni.
Elérhetőségek: e-mail: nagy.alexandra@kre.hu; telefon:
(06/1) 483-2879.
A német nyelvtudás hasznos, mert
– a német nyelv Európa öt országában (Németország,
Ausztria, Svájc, Luxemburg, Liechtenstein), köztük egy
velünk szomszédos országban nemzeti, további két országban
(Belgium: Német Nyelvi Közösség, Olaszország: Dél-Tirol)
regionális hivatalos nyelv;
– a világ számos országában (Magyarországon is) jelentős
számú német kisebbség él;
– a magyar nyelv és kultúra a kezdetektől szorosan
összefonódott a német nyelvvel és a német nyelvű országok
kultúrájával;
– nagyobb elhelyezkedési esélyeket biztosít a
munkaerő-piacon a versenyszférában német, osztrák, svájci
érdekeltségű cégeknél, ill. a német nyelvű országokkal,
német cégekkel szoros kapcsolatban álló vállalkozásoknál,
utazási irodáknál;
– nagyobb elhelyezkedési esélyeket biztosít a
munkaerő-piacon a közszférában pl. önkormányzatok, állami
hivatalok, intézmények külkapcsolatainak kialakítását,
ápolását, kulturális rendezvényeinek szervezését magában
foglaló munkakörökben;
– második idegen nyelvként azok számára is több
lehetőséget biztosít, akik már egy másik idegen nyelvből
magas szintű nyelvtudással rendelkeznek;
– az EU két idegen nyelv ismeretét ajánlja.
A némettanári mesterképzés célja
Német nyelven magas szinten kommunikáló, a német nyelvről,
irodalomról, kultúráról, a tanítás és tanulás
pedagógiai-pszichológiai hátteréről, ill. szakmódszertani
eszköztáráról beható ismeretekkel rendelkező szaktanárok
képzése. A képzésben fontos szerepet kap a tanítási
gyakorlat, melyet hallgatóink gyakorló iskoláinkban,
mentori továbbképzéseken felkészített vezetőtanáraink
segítségével teljesítenek.
Képzéseinket nappali és levelező tagozaton is indítjuk,
államilag támogatott és költségtérítéses képzés
formájában. Némettanári képzésünk a szakterületi
ismeretanyagot közvetíti, a tanári munka szempontjait és a
korszerű oktatás lehetőségeit mindenkor figyelembe véve.
Tanáraink a Goethe Intézet továbbképzésein és egyéb
oktatási központokban is oktatnak, így folyamatosan lépést
tartanak a pedagógiatudomány és a nyelvtanítás
módszertanának fejlődésével.
A diszciplináris mesterszak (MA) célja
Olyan bölcsészek képzése, akik a német nyelv, irodalom és
kultúra tudományának átfogó ismeretével, valamint a két
szakirány által biztosított speciális felkészültséggel
rendelkeznek. Az irodalom és kultúratudományi szakirány a
medialitás és intermedialitás, az interkulturalitás, a
kultúraközvetítés és az összehasonlító irodalomtudomány
kérdéseit helyezi a középpontba.
A tanulmányok során lehetőség nyílik műfordítási ismeretek
megszerzésére is. Az alkalmazott nyelvészeti szakirány a
lexikológia és lexikográfia területére koncentrál. A
hallgatók egy nemzetközi lexikográfiai mesterprogramba
(EMLex) bekapcsolódva sajátíthatják el a szótártervezés és
szótárkészítés modern eljárásait.
Választható szakirányok
– irodalom- és kultúratudomány
– alkalmazott nyelvészet és lexikográfia (EMLex)
Az aktuális mintatantervek elérhetők egyetemünk honlapján.
Alapvizsga-tájékoztató, államvizsga- és
záróvizsga-tételsorok
Alapvizsga – részletes tájékoztató
(BNT/BNTM/TKNT 1399)
Osztatlan némettanárképzés diszciplináris
államvizsga-tételsorai
Rövidciklusú némettanárképzés
záróvizsga-tételsora
Záróvizsga-tételsorok 2019 júniusától
BA-záróvizsga: nyelvtudományi témakörök és
tételek
BA-záróvizsga: irodalom- és kultúratudományi
tételek
Rövid ciklusú tanárképzés záróvizsga-tételsor
(középiskolai szakképzettség, bölcsészbemenet)
Rövid ciklusú tanárképzés záróvizsga-tételsor
(középiskolai szakképzettség)
Rövid ciklusú tanárképzés záróvizsga-tételsor
(általános iskolai szakképzettség)
Osztatlan tanárképzés záróvizsga-tételsor
(középiskolai szakképzettség)
Osztatlan tanárképzés záróvizsga-tételsor
(általános iskolai szakképzettség)
MA-képzés záróvizsga-tételsor (irodalom- és
nyelvtudomány)
Szigorlat (irodalom, TKNT 2399)
„Ha egy jövőbeli germanisztika szakos hallgató minőségi oktatásra, jó közösségre, érdekes tanulmányon kívüli programokra és nem mellesleg jó tanár–diák kapcsolatra vágyik, akkor annak a Károli germanisztika-német szakját ajánlom. A képzésen belül rengeteg olyan hasznos tárgy van, amiből a hallgatók később profitálni tudnak. Ilyen kurzusok például a Gazdasági német és Kortárs német nyelvű kultúrák. Mindegyiken különböző szakmai kifejezéseket és szituációkat sajátíthattam el, amik később nagyon hasznosnak fognak bizonyulni. Nekem mindkét tárgy nagy segítség volt, hiszen korábban kevés tudásom volt a német gazdasággal kapcsolatban és a kultúra helyzetéről a német nyelvű országokban.”
„Anglisztika BA-tanulmányaim keretében választottam a germanisztikát mellékszaknak, minornak. Mikor megkezdtem a tanulmányaimat, nem gondoltam volna, hogy a Károlinak köszönhetően az angolon kívül még egy nyelvet (és kultúrát) elsajátítok annyira, hogy ki tudjam fejezni magam minden helyzetben. A nyelvtudás mellett más előnyökkel is jár a német mellékszak, például nemcsak minden olyan mesterképzésre jelentkezhetek, ami anglisztika BA-t, de minden olyanra is, ami germanisztika BA-t igényel. Azt pedig, hogy megszerettem a német nyelvet, és a németes mesterszakokon is szívesen tanulnék, nagyrészt az itt germanisztikát oktatók kedvességének, segítőkészségének, emberségességének és figyelmességének köszönhetem.”
„A német nyelvészet mindig érdeklődéssel töltött el, így amikor a germanisztika szakot választottam, előre sejtettem, hogy elsősorban a nyelvészettel kapcsolatos tárgyakat fogom kedvelni, és azokban lesz sikerélményem. Éppen ezért nem gondoltam, hogy az Irodalmi szövegolvasási gyakorlat szemináriumi dolgozatának megírása ekkora élmény lesz számomra. A témám a következő volt: a szemináriumokon végigvett szellemtörténetekben előforduló női kísértetek analizálása és azok interpretálása a mai nőtípusokra nézve. Rendkívül élveztem a munkafolyamatot, az elmélyülést egy irodalmi témában, holott korábban ez nem volt rám jellemző. Ezek után tapasztalatból mondhatom, hogy a germanisztika szak sokszínű tantárgyainak köszönhetően a hallgatók rejtett készségei is napvilágra kerülhetnek.”
„A német tanárszakot másoddiplomásként végzem: református lelkészként dolgozom, ahol Isten igéjének szépségét mutatom meg az embereknek. A KRE német tanszékén más szépségekkel ismerkedem: a német nyelv, irodalom és kultúra csodáival.”
„Az egyetemi tanulmányaim során nem csak a lexikai tudást szerezhettem meg, hanem minden más képességem is fejlődött: ez az egyetem az életre nevelt. A mintatanterv alapos és logikus felépítésének köszönhetően tudtam, hogy mi vár rám a szakmai gyakorlaton, nagyon örültem, amikor a gyakorlati helyemen, az ország egyik elismert gimnáziumában állásajánlatot kaptam némettanárként.”
„Das Programm Deutsche Sprache, Literatur und Kultur ist sehr gut organisiert und bietet vieles. Man kann an dieser Universität viel lernen und seine Horizonten erweitern. Die Professoren sind nett und hilfsbereit und geben jeden einzelnen Student viel Aufmerksamkeit, was für die weitere berufliche Entwicklung von großer Wichtigkeit ist. Budapest ist auch eine wunderschöne Stadt, in der jeder Mensch etwas, was ihn interessiert, finden kann.”
„Remek lehetőségek, családias hangulat – számomra ez jellemzi a Károlit. Az egyetem által kínált szakmai gyakorlat lehetővé tette számomra a diploma megszerzése utáni könnyű elhelyezkedést. A megszerzett tapasztalataimat, nyelvtudásomat most pályakezdőként az Osztrák Kulturális Fórumnál kamatoztatom.”
„Már gimnáziumban tudtam, hogy Németországban szeretnék hosszabb időt eltölteni és a nyelvet még jobban elsajátítani, az egyetemre való jelentkezéskor is figyelembe vettem a tanszék Erasmus+ ösztöndíjkapcsolatait. Germanisztika szakos hallgatóként egy évet tanulhattam az ösztöndíj segítségével Bielefeldben, életre szóló élmény volt!”
„Azért jó a Károli német szakára járni, mert a tanárok nem azt várják el tőled, hogy mindent tudj, hanem azt, hogy mindent tudni akarj. Rengeteget segítenek, ha valami nem megy elsőre, akkor esetleg külön foglalkoznak veled. Megdicsérnek, ha okos dolgot mondasz. A Károli német szakja nagyon emberi, minden tanár megértő.”
„Tetszik, hogy az órák németül folynak. Jó, hogy a tanárok figyelembe veszik, hogy mi még nem vagyunk azon a szinten, hogy mindent megértsünk, ezért artikulálva, néha lassan beszélnek. Kivételezést nem tapasztalok. Jó, hogy a tanárok figyelnek az egyes diákokra, hogy a kis csoportok miatt könnyebb együtt dolgozni, családiasabb.”
„Azért ajánlanám a szakot, mert nagyon hatékonynak tartom a nyelvtan szemináriumokat. Tetszik, hogy az adott nyelvtan részt rengeteget gyakoroljuk, így szinte automatikusan beleivódik a helyes használat az agyunkba.”
„A kisebb csoportok miatt hatékonyabb a tanulás, mindenkire jut idő. A tanárok rövid idő alatt megjegyeznek minket. A német szakban az tetszik, hogy a nyelvtanulást az elejétől részletesen vesszük és a tanárok többsége segítőkész.”
„Gyakorlati, nyelvészeti és irodalmi tudást is kapunk, így gyorsan fejlődik a némettudásunk.”
„Alacsony létszám, családias hangulatúak az órák. Nincsenek irreálisan magas elvárások.”
„Sok lehetőség adódik a nyelvtanulás kapcsán: pályázatok, ösztöndíjak, külföldön tanulás.”
„Az anyanyelvű német tanárok sokat segítenek a szókincs és beszéd fejlesztésében.”
„Kicsi, barátságos egyetem tele szimpatikus tanárokkal és diákokkal. A követelmény viszonylag korrekt, teljesíthető.”
„Minden egyes készségre nagy hangsúlyt fektetünk, sok gyakorlatot kapunk az egyes anyagokhoz és segítőkészek a tanárok.”
„Azért jó ide járni, mert a legtöbb oktató nagyon segítőkész. Egy nyelvet tanulni, elsajátítani szerintem nagyon jó dolog, főleg, ha ezt egy jó közösségben teheti meg az ember.”
„Mivel a gyakorlati órákon kevés ember van jelen egyszerre, ezért ez könnyebbé teszi a haladást a tananyaggal, a tanórák közvetlenebbek és családiasabbak. A tanárok mindenben segítőkészek.”
„Kellően színvonalas az oktatás. Amit külön szeretek, az a közösségi hangulat és a német szakos hallgatók összeszedettsége. Nem éltem még vele, de úgy láttam, az Erasmus lehetőségek jók, és nagyon jó tanszéki kirándulásokat szerveznek a tanárok.”
„Kedvesek és segítőkészek a tanárok. Középiskolában is tanultam tárgyakat németül, és jó, hogy sok tárgy itt is németül folyik, úgy érzem, sokat tud fejlődni a tudásom nem csak beszédben, nyelvtanban is. Aki úgy szereti a németet, mint én, ajánlom neki az egyetemet.”
„Tetszik, hogy az első félévben átvesszük az alapvető nyelvtani szabályokat. Tetszenek az irodalom órák is, mert nagyon érdekesek, és ott van lehetőség beszélni.”
„A tanárok név szerint ismernek mindenkit, és sokkal személyesebb kapcsolat alakul ki. A csoportok is kis létszámmal működnek, ezért mindenkit van idő meghallgatni.”
„Szerintem sokkal nyitottabbak a hallgatók, így nagyon könnyű volt nagyon hasonló gondolkodású emberekkel megismerkedni. Tetszik, hogy a tanárok személyesen ismernek minket.”
„Később könnyebb lesz elhelyezkedni a szakmában. Nem kell félni, ha valaki nem tud valamit az órán, mert a tanárok többsége azonnal segít pótolni a lemaradást. Az órák jó hangulatúak.”
„Szerintem a tanárok rendesek, igaz, hogy sok mindent követelnek, de szerintem érdekes dolgokat tanítanak nekünk.”
„Jól lehet haladni a kis létszám miatt, a tanárok segítőkészek, és a német ismereteket nagy színvonalon lehet fejleszteni.”
„A Károlira a közösség és a barátok miatt szeretek járni. Német szakra azért, mert régóta a német volt a kedvenc tárgyam, és szerettem volna vele részletesebben foglalkozni. Ami nekem kifejezetten teszik, hogy a nyelvtan óráknak köszönhetően kezdem átlátni és még jobban megszeretni a német nyelvet.”
„Amit a legjobban szeretek az egyetemben, az a közösség, sok jó embert ismertem itt meg, és sok barátom lett viszonylag rövid idő alatt. Ez megszépíti az egyetemista mindennapjaimat. A német szakot azért tudom ajánlani, mert kevesen vagyunk germanisztikán, ezáltal valószínűleg könnyen találunk majd munkát, mert nagy a kereslet a németesekre.”
DaF-Kompetenztraining, Methodik/Didaktik für DaF
Lehr- und Forschungsschwerpunkte: Sprach- und
Stilübungen, Fremdsprachendidaktik, Textkompetenz,
Gegenwarts- und Landeskunde
Detailseite
und Publikationen
Raum 210 | Kontakt
E-Learning/Blended-Learning, Methodik/Didaktik für DaF
Lehr- und Forschungsschwerpunkte: IKT im
Unterricht, pädagogische IKT-Kompetenzen,
Fremdsprachendidaktik, Psycholinguistik
Detailseite und
Publikationen
Raum 210 | Kontakt
Linguistik, angewandte Linguistik
Lehr- und Forschungsschwerpunkte: Lexikographie,
Kollokationsforschung, Phraseologie, Phraseographie,
Korpuslinguistik
Detailseite und
Publikationen
Raum 215 | Kontakt
Literaturgeschichte und -wissenschaft, Ästhetik
Lehr- und Forschungsschwerpunkte: literarische
Übersetzung, Gattungsgeschichte, Medienwissenschaft, Kunst-
und Filmgeschichte
Detailseite und Publikationen
Raum 215 | Kontakt
Literaturgeschichte, literarische Übersetzung
Lehr- und Forschungsschwerpunkte: Sturm und Drang,
Romantik, Modernismus, Fin de Siècle, Friedrich Nietzsche,
Thomas Mann, Hermann Hesse
Detailseite und Publikationen
Raum 209 | Kontakt
Literatur- und Kulturgeschichte, Literaturwissenschaft
Lehr- und Forschungsschwerpunkte:
Theatergeschichte, Literatur und Medien, Literatur und
Sakralität, Protestantismus und deutsche Literatur
Detailseite und Publikationen
Raum 215 | Kontakt
Neueste deutsche Literatur, Literaturwissenschaft
Lehr- und Forschungsschwerpunkte: deutsche und
österreichische literatur nach 1945, Literatur und
Fotographie, Literatur- und Rechtswissenschaft
Detailseite und Publikationen
Raum 210 | Kontakt
Angewandte Linguistik
Lehr- und Forschungsschwerpunkte: Grammatikübungen,
Sprach- und Stilübungen, Übersetzungstechnik,
Wirtschaftsdeutsch
Detailseite und Publikationen
Raum 210 | Kontakt
Linguistik, kontrastive Linguistik
Lehr- und Forschungsschwerpunkte:
Phonetik/Phonologie, Phraseologie, Methodologie,
Morphologie, Lexikologie/Semantik, Syntax
Detailseite und Publikationen
Raum 210 | Kontakt
Linguistik, kontrastive Linguistik
Lehr- und Forschungsschwerpunkte:
Phonetik/Phonologie, Morphologie, Syntax, Fachsprachen,
Grammatikübungen, Sprachtypologie
Detailseite und Publikationen
Raum 210 | Kontakt
Literaturgeschichte und -wissenschaft
Lehr- und Forschungsschwerpunkte:
Interkulturalität, DDR-Literatur, Wendeliteratur,
Literaturwissenschaft, österreichische Literatur des 20.
Jhs.
Detailseite und
Publikationen
Raum 209 | Kontakt
Linguistik, Übersetzungswissenschaft
Lehr- und Forschungsschwerpunkte: Onomastik,
Soziolinguistik, Sprach- und Minderheitenpolitik
Detailseite und
Publikationen
Raum 210 | Kontakt
Raum 210 | Kontakt
Raum 215 | Kontakt
Raum 215 | Kontakt
Raum 210 | Kontakt
Detailseite und
Publikationen
Raum 210 | Kontakt
Telefon: (06–1) 483–2879
Raum 214 | Kontakt
Nähere Informationen siehe auf der Webseite der Forschungsgruppe.
Vezető:
Dr. habil. Szentpétery-Czeglédy Anita
Tagjai:
Dr. Fülöp József
Dr. habil. Horváth Géza
Dr. Klemm László
Dr. Kovács Edit
Kutatási tevékenység
A több mint 15 éve alapított Literatur und Erinnerung im
Donauraum nevű kutatóműhely az elmúlt években számos
nemzetközi rendezvénnyel és kötettel adott hírt magáról.
Törekvéseink középpontjában egy olyan szellemi műhely
életre keltése állt, amely több évszázados református
szellemi örökséget tovább örökítő, tudományművelő
tevékenységet folytat, és a Károli Gáspár Református
Egyetem szellemiségéből táplálkozó, a műhelyre egyedileg
jellemző megközelítésmódot honosít meg a közép-európai
régióban.
A kutatócsoport kezdeti tevékenysége a régió kulturális
transzferjelenségeinek vizsgálatára, a magyar–német
irodalmi kapcsolatok kutatására irányult. Ezt egészítették
ki később a kulturális emlékezet, egyéni és kollektív
identitás, többnyelvűség, valamint az interkulturalitás
témakörei. A műhely tagjai a közép-európai geográfia és
politikai tér irodalmi, esztétikai konstrukcióit, sajátos
nyelvi jelenségeit térképezik fel kutatásaikban.
Munkáikkal a művészi, esztétikai megközelítésmódok
sokszínűségét, a kultúra és az azt felölelő tér
identitásteremtő jelentőségét, valamint az irodalom,
nyelv, kultúra és identitás kapcsolatának sajátos
közép-európai manifesztációit kívánják láttatni.
A grazi és ljubljanai germanisták részvételével alapított,
Dr. habil. Czeglédy Anita vezetésével működő kutatóműhely
aktivitását fémjelzik az alapítása óta rendezett
tudományos események és az ezekhez kapcsolódó publikációk.
2004-ben az „Ungarn in Europa” címmel rendezett
konferencián az Osztrák Tudományos Akadémia
Kultúrtörténeti Bizottsága, illetve a grazi Karl Franzens
Universität kutatói voltak vendégeink. 2008-ban magyar és
német szakos doktoranduszok számára Országos
Doktorandusz-konferenciát szerveztünk „Kanon & Co.”
címmel. 2009-ben „Begegnungsraum
Ostmitteleuropa” címen több mint 50 előadóval
rendeztünk nemzetközi germanista konferenciát. A
konferencia anyaga a Deutsch im interkulturellen
Begegnungsraum Ostmitteleuropa címen Dr. Czeglédy Anita,
Prof. E. W. B. Hess-Lüttich és Ulrich H. Langanke
szerkesztésében a Peter Lang Verlagnál látott napvilágot
(a kiadvány a DAAD és a budapesti Svájci Nagykövetség
támogatását élvezte). 2011 júniusában „Inspirationen”
címmel hirdettünk meg egy nemzetközi interdiszciplináris
szimpóziumot, amelynek előadásait a Károli Könyvek idegen
nyelvű sorozatában jelentettük meg. A kreatív és eredeti
gondolkodásra invitáló rendezvény nagy sikerére való
tekintettel 2013 januárjában „Inspirationen II” címmel a
szimpózium folytatására is sor került, melynek előadásait
szintén külön kötetben jelentettük meg. A 2013-as év
legjelentősebb rendezvénye a mintegy 50 résztvevőt fogadó
„Wendepunkte” című nemzetközi konferencia volt, amelyet az
Interkulturális Germanisztika Társaság és az Osztrák
Kulturális Fórum támogatásával bonyolítottunk le. 2014
novemberében „Kultúra, interkulturalitás és identitás“
címmel interdiszciplináris konferenciát rendeztünk,
melynek előadói a keresztyén/keresztény identitás, az
identitás teológiai, filozófiai, pszichológiai,
pedagógiai, szociológiai és (kultúr)antropológiai
megközelítésének, a kétnyelvűség, többnyelvűség,
globalizáció, identitás és kulturális identitás
összefüggéseinek kérdéseit tárgyalták. 2015. május
28–30-án az Osztrák Kultúrforum, a Német Nagykövetség és a
Magyar Germanisták Társasága támogatásával került
megrendezésre a „Geopoetische und linguistische Reisen in
Mitteleuropa” című nemzetközi konferencia, melyen 80 hazai
és külföldi kutatót láttunk vendégül. A szervezők a
témakiírással a kultúra és az azt felölelő tér
identitásteremtő jelentőségére, valamint a művészi,
esztétikai megközelítésmódok politikai, gazdasági
diskurzusokkal szembeni előnyeire kívánták felhívni a
figyelmet. A program kísérőeseménye volt az Osztrák
Kulturális Fórum szervezésében megvalósuló felolvasó est,
melynek vendége Thomas Stangl osztrák író részleteket
olvasott fel Reisen und Gespenster című kötetéből.
Az „Inspirationen” című konferenciasorozat következő
eseményére 2016. október 14–15-én került sor, amelynek
hívószava ezúttal „Wege” (Utak) volt. A konferencia
kísérőeseménye a Robert-Bosch-Stiftung és a Gondolat Kiadó
támogatásával valósult meg: Georg Klein író és Horváth
Géza műfordító beszélgetését Györei Balázs moderálta. A
2017–2018-as tanévben két rendezvényt bonyolítottunk le:
„»Fogosch oder Zander« – Kulturelle und mediale
Übertragungen der Texte von Thomas Bernhard” címmel Dr.
Kovács Edit szervezésében nemzetközi konferenciának adtunk
otthont, amit az Osztrák Kulturális Fórum és a Thomas
Bernhard Gesellschaft támogatott. 2017 novemberében Dr.
habil. Horváth Géza szervezésében a „Luther und die
Reformation im Spiegel der deutschsprachigen Literaturen
im 18., 19. und 20. Jahrhundert” című nemzetközi
konferencián fogadtuk vendégeinket, akiknek soraiban az
irodalom és szakralitás témakörének neves külföldi kutatói
szerepeltek. Az eseményt a REFO-500 és a Dunamelléki
Egyházkerület is támogatta.
2019 októberében az „Inspirationen” konferenciasorozat IV.
eseményét rendeztük meg, „Klänge” (Hangok) címmel, tovább
erősítve ezzel a sorozat interdiszciplináris jellegét. A
2020/2021-es tanévben az „Inspirationen” nemzetközi
konferenciasorozat folytatását, egy konferenciakötet
kiadását és a Német Nyelv és Irodalom tanszék alapításának
25. jubileumát fémjelző reprezentatív tanulmánykötet
megjelentetését tervezzük. Fülöp József gondozásában pedig
egy, a 19. és 20. századi német nyelvű irodalom triviális
műfajaiból szemelgető, közel 50 jelentős német, osztrák,
cseh, lengyel és svájci szerző kisprózai munkásságában
tallózó kötet jelenik meg, amely a triviális irodalom
legjobb előfutárait vizsgálja kulturális és
irodalomtörténeti kontextusban, és hazánkban alig ismert
vagy teljesen ismeretlen életművek bemutatására
vállalkozik.
A kutatócsoport keretében eddig megjelent közös
publikációk
Geopoetische Reisen in Mitteleuropa. Studien zur Sprache
und Kultur, hg. v. Anita Czeglédy und Anikó Szilágyi-Kósa,
unter Mitarbeit von József Fülöp, Károli Gáspár
Universität der Reformierten Kirche in Ungarn –
L’Harmattan Verlag – Éditions L’Harmattan, Budapest –
Paris, 2019.
Inspirationen III. Wege, hg. v. Anita Czeglédy, Géza
Horváth, unter Mitarbeit von József Fülöp und Edit Kovács,
Károli Gáspár Universität der Reformierten Kirche in
Ungarn – L’Harmattan, Budapest – Paris, 2019.
Luther und die Reformation im Spiegel der
deutschsprachigen Literaturen im 18., 19. und 20.
Jahrhundert, hg. von Horváth Géza, Königshausen &
Neumann, Würzburg, 2019.
Tükör által. Tanulmányok a nyelv, kultúra, identitás
témaköréből, szerk.: Czeglédy Anita, Sepsi Enikő, Szummer
Csaba (szerk.):, KRE, L’Harmattan, Bp., 2016.
Wendepunkte in der Kultur und Geschichte Mitteleuropas,
hg. von. Hess-Lüttich, Ernest, Czeglédy Anita, Kovács
Edit, et al., Frankfurt am Main: Peter Lang 2015 (=Cross
Cultural Communication 28.)
Deutsch im interkulturellen Begegnungsraum
Ostmitteleuropa, hg. von E. Hess-Lüttich, A. Czeglédy, U.
Langanke. Bern, Peter Lang 2010 (=Cross Cultural
Communication 19.)
Begegnungsraum: Ostmitteleuropa, hg. von Hess-Lüttich, E.,
Czeglédy, A., Langanke, U., Bern, Peter Lang 2010.
A kutatócsoport keretében eddig megjelent egyéni
publikációk
Szentpétery-Czeglédy Anita
„Sein-in-der-Sprache“. Poetische Identitätskonstruktionen
im multikulturellen mitteleuropäischen Raum. Wien,
Praesens Verlag, 2019.
Transsilvanische Wege – ‚Die Schweiz des Ostens‘ als
interkulturelles Modell für Mitteleuropa. In: Czeglédy,
Anita; Horváth, Géza (szerk.): Inspirationen III. Wege.
Budapest - Párizs, Károli Gáspár Református Egyetem -
L’Harmattan Kiadó, 2019, 59–74.
Säkularisation und Modernität bei Rilke aus
protestantischer Sicht. In: Horváth, Géza (szerk.): Luther
und die Reformation im Spiegel der deutschsprachigen
Literaturen im 18., 19. und 20. Jahrhundert. Würzburg,
Verlag Königshausen und Neumann GmbH, 2019, 143–157.
„Aromen, Farben, Wendungen, Gold und Silber gibt es hier
kiloweise“. In: Kerekes Gábor (Hg.): Winterlamm: Studien
zu Máron Kalász’ Roman. Pilisvörösvár 2018. S. 11–24.
How to live in words? – Peter Handke und die
Sprechakttheorie. In: Bombitz, A., Pektor, Katharina
(Hg.): „Das Wort sei gewagt“ − Ein Symposium zum Werk von
Peter Handke. Wien: Praesens 2018, S. 75–89.
Kultur, Identität und Ethnizität in Melinda Nadj Abonjis
Roman „Tauben fliegen auf“. In: Balogh, F. A.; Leitgeb,
Christoph (Hg.): Zur kulturellen Funktion von kleiner
Differenz. Wien: Praesens 2017. S. 121–135.
„Ein Training im Ich-Sagen“ – Re-Konstruktion von
Vergangenheit in Günter de Bruyns Autobiographie
Zwischenbilanz. In: Szabolcs, János, Ágota Nagy (Hg.):
Umwandlungen und Interferenzen [= Großwardeiner Beiträge
zur Germanistik. Schriftenreihe des Lehrstuhls für
Germanistik der Christlichen Universität Partium; 13,
Wien, Praesens Verlag, 2016, S. 135–146.
Újrateremtett valóság. A volt NDK ábrázolása Thomas
Brussig regényeiben az iróniától a derűig. In: Horváth
Csaba, Papp Ágnes Klára, Török Lajos (szerk.): Párhuzamok,
történetek. KRE, L’Harmattan, Budapest, 2016, 121–135.
„Bilder der Erinnerung an die deutsche Vergangenheit in
Günter de Bruyns Autobiographie Zwischenbilanz“. In
Hess-Lüttich, Czeglédy Anita, Kovács Edit, Szatmári Petra,
Zakariás Emese (Hg.): Wendepunkte in der Kultur und
Geschichte Mitteleuropas. (=Cross Cultural Communication
28.), Frankfurt am Main: Peter Lang 2015, S. 21–43.
Horváth Géza
Fernweh oder Heimweh in der deutschen Romantik. In:
Czeglédy, Anita; Horváth, Géza (szerk.): Inspirationen
III. Wege. Budapest, Magyarország - Paris, Károli Gáspár
Református Egyetem - L’Harmattan Kiadó, 2019, 15–25.
„Unser letztes Ereigniß ist immer noch Luther, unser
einziges Buch immer noch die Bibel“: Friedrich Nietzsches
Lutherbild. In: Horváth, Géza (szerk.): Luther und die
Reformation im Spiegel der deutschsprachigen Literaturen
im 18., 19. und 20. Jahrhundert. Würzburg, Verlag
Königshausen und Neumann GmbH, 2019, 85–96.
Klemm László
Biblisches in Kafkas Das Urteil. In: Czeglédy, Anita;
Horváth, Géza (szerk.) Inspirationen III. Wege. Budapest -
Paris: Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan,
2019, 107–113.
Quod licet Iovi non licet bovi – Zu Heinrich von Kleists
Die Heilige Cäcilie oder die Gewalt der Musik. In:
Horváth, Géza (szerk.): Luther und die Reformation im
Spiegel der deutschsprachigen Literaturen im 18., 19. und
20. Jahrhundert. Würzburg, Verlag Königshausen und Neumann
GmbH, 2019, 65–72.
Kompasszió és kontempláció Christine Lavant Aufzeichnungen
aus einem Irrenhaus (Feljegyzések a tébolydából) című
művében. In: Czeglédy, Anita; Sepsi, Enikő; Szummer, Csaba
(szerk.) Tükör által: Tanulmányok a nyelv, kultúra,
identitás témaköréből. Budapest, Károli Gáspár Református
Egyetem, L’Harmattan Kiadó, 2016, 126–135.
Compassion und Kontemplation in Christine Lavants
„Aufzeichnungen aus einem Irrenhaus“ als Rückwende. In:
Hess-Lüttich, Ernest W B; Czeglédy, Anita; Kovács, Edit;
Szatmári, Petra; Zakariás, Emese (szerk.): Wendepunkte in
der Kultur und Geschichte Mitteleuropas. Frankfurt am
Main, Peter Lang Verlag, 2015, 181–188.
Zur Frage der Wünsche bei Paulus und Kafka. In: Anita
Czeglédy, József Fülöp, Szilvia Ritz (Hg.): Inspirationen:
Künste im Wechselspiel. Budapest: KRE; L’Harmattan, 2012,
S. 176–180.
Kovács Edit
Von Mensch zu Mensch. Wege der
literarturwissenschaftlichen Ethik. In: Czeglédy, Anita;
Horváth, Géza (szerk.) Inspirationen III. Wege. Budapest –
Paris: Károli Gáspár Református Egyetem és L’Harmattan
Kiadó, 2019, 115–123.
Az etikai fordulat a német irodalomtudományban. In:
Czeglédy, Anita; Sepsi, Enikő; Szummer, Csaba (szerk.):
Tükör által: Tanulmányok a nyelv, kultúra, identitás
témaköréből. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem,
L’Harmattan Kiadó, 2016, 143–153.
Ruinen der Melancholie. W. G. Sebalds Benjamin-Lektüre in
Die Ringe des Saturn. In: J. Fülöp/Sz. Ritz (Szerk.):
Inspirationen II. Studien zu Literatur und Kultur.
Budapest: L’Harmattan, 2015, S. 7–18.
Zur Figur der Inversion in Thomas Bernhards Prosa. In:
Ernest W.B. Hess-Lüttich / Anita Czeglédy / Edit Kovács /
Petra Szatmári / Emese Zakariás (Hrsg.): Wendepunkte in
der Kultur und Geschichte Mitteleuropas. Frankfurt a. M.
et al.: Peter Lang, 2015, S. 189–201.
Zur Figur der Inversion in Thomas Bernhards Prosa. In:
Hess-Lüttich, Ernest W B; Czeglédy, Anita; Kovács, Edit;
Szatmári, Petra; Zakariás, Emese (szerk.): Wendepunkte in
der Kultur und Geschichte Mitteleuropas. Frankfurt am
Main: Peter Lang Verlag, 2015, 189–200.
korpuszalapú, német–magyar SZÓkapcsolatTÁR középhaladó és
haladó nyelvtanulóknak
OTKA kutatási projekt szótári mûhellyel (2005–)
Jelen lexikográfiai projekt kétlépcsős kutatási terv
keretében valósult meg. Az első részben egy speciális
kétnyelvű szótárkoncepció kidolgozása volt a cél, mely
alapján a második szakaszban megvalósulhatott a tervezett
szótár. A koncepció fő sajátossága, hogy szinte a szótári
bázis egészét a lipcsei „Német szókincs” projekt
elektronikus korpusza képezte. Másik jellemzője, hogy
ennek a speciális tanulói szótárkoncepciónak a keretében a
nyelvi produkcióra és ennek megfelelően a német tipikus
szókapcsolatok részletes bemutatására helyeztük a
hangsúlyt. Ehhez elengedhetetlen volt egy adekvát
szókapcsolat-tipológia, melynek keretében
megkülönböztettünk szabad szókapcsolatokat és
kollokációkat. A kollokáció-fogalom a szemantikai,
strukturális és korpusznyelvészeti kollokáció-fogalmakat
ötvözte, ezért mind a szabad szókapcsolatokat, mind a
kollokációkat statisztikai vizsgálatok segítségével
elsősorban a korpuszból nyertük.
A német–magyar szintagmatikus szótár elkészítéséhez
először szótárírási forgatókönyvre, majd lemmaszelekcióra
és mintaszócikkekre volt szükség, illetve ki kellett
dolgozni az adatgyűjtési és -szelekciós módszereket is. A
kollokációk és szabad szókapcsolatok kiválogatása a
jelentések és a bázisalapú tipikus szerkezetek alapján
történt anyanyelvi munkatárs bevonásával, megjelenítésük
pedig elméletileg megalapozott, szófajonként különböző
szótári mikrostruktúra típusokban.
A NÉMET SZÓkapcsolatTÁR első része 2270 szócikket
tartalmaz és ezekhez több mint 43000 szókapcsolatot. Ebből
az adatbázisból elektronikusan kigenerálható a szótár
második szószedete, egyben jövendő része. Az első rész
elkészítéséhez 4 év és 5–10 hallgató állt rendelkezésre,
akiket szótári műhelybe szerveztünk. Az adatok tárolása
egy erre a célra kifejlesztett adatbázisban történt, mely
lehetővé teszi a szótár állandó gondozását, fejlesztését
és nyomtatott és/vagy digitális formában történő
megjelentetését.
OTKA
kutatási projekt és NÉMET SZÓkapcsolatTÁR
E-KOLLEX
Nähere Informationen siehe auf der Webseite der Werkstatt. | LinkedIn | academia.edu
Vezető:
Prof. Dr. Hessky Regina
Tagjai:
Dr. habil. Dringó-Horváth
Ida
Dr. Szatzker Szilvia PhD
Dr. Szilágyi-Kósa Anikó PhD
Dr. Uzonyi Pál
Bakainé Rottländer Heide (anyanyelvi lektor)
Kutatási tevékenység
Az elmúlt egy-két évtizedben az idegen nyelvek tanulása és
ismerete jelentősen felértékelődött. Az eredményes
oktatáshoz megkerülhetetlen a nyelvek, ill.
részrendszereik és általában a kommunikációs stratégiák
közötti hasonlóságok és különbségek feltárása. Ezek
beépítése a tananyagokba a tanulási folyamat
hatékonyságának növeli és az eredményes interlingvális
kommunikációt segíti.
A Prof. Dr. Hessky Regina (professzor emerita) által
alapított kutatócsoport alkalmazott nyelvészeti
kutatásokat tűzött ki célul különböző programok keretében.
A kutatócsoport munkájának előterében a nyelvtudomány
alkalmazott szempontjainak érvényesítése áll: kiemelt
területeknek tekintjük a kontrasztív nyelvészetet
(kontrasztív grammatikát és lexikológiát/frazeológiát), a
nyelvdidaktikát és a névtant. Az interlingvális és
interkulturális vizsgálatok elsősorban magyar–német
nyelvpárban valósulnak meg, de szívesen fogadjuk további
nyelvek kutatóit is.
Az európai nyelvek között általában, bizonyos nyelvek
között pedig különösen és az esetleges genetikai
rokonságtól függetlenül, az évszázadok folyamán és
koronként változó intenzitással léteztek kulturális
kölcsönhatások, amelyek nyomai a mai nyelvállapotig
terjedően felfedezhetők – és természetesen napjainkban is
vannak ilyenek. A kutatócsoport eredeti célkitűzési között
szerepel a nyelvi kölcsönhatások szókincsbeli vizsgálata –
részint egyes nyelvpárokra vonatkozóan, részint több
európai nyelvre kiterjedően –, amely régóta foglalkoztatja
a nyelvtudomány művelőit. A kutatási témakör fontos részét
képezik a kontrasztív frazeológiai vizsgálatok. De ide
sorolhatóak az álbarátokkal (hamis barátok/faux amis)
foglalkozó vizsgálatok, amelyek főként a
transzlatológiában és az idegennyelv-oktatásban játszanak
fontos szerepet, de jelentőségük a kétnyelvű
lexikográfiában sem elhanyagolható. A kutatócsoporton
belül Dringó-Horváth Ida kutatásokat folytat a szótárak,
különösképpen a digitális szótárak elemzési és minőségi
szempontrendszereihez, illetve a szótárhasználati szokások
feltérképezéséhez, kiegészülve a szótárdidaktika
szerepének, súlyának vizsgálatával a nyelvoktatásban és a
nyelvi képzésekben egyaránt.
Az interlingvális kutatások másik fő vonulata a
nyelvszerkezeti egyezésekre és különbségekre összpontosít,
kiemelve a nyelvtörténeti fejlődést is. Szatzker Szilvia
kutatásainak célja, hogy a német igeidők és igemódok terén
olyan alapvető nyelvtani jelenségek szerepét tisztázza a
német nyelvben, amelyek kiemelt fontosságúak a német mint
idegen nyelv tanításában is. Egy készülő monográfia, amely
a werden és würde + főnévi igeneves szerkezetek
grammatikalizációs folyamatát vizsgálja a 17. századtól
napjainkig önállóan összeállított, több szövegfajtát
tartalmazó korpuszon, doktori értekezése eredményeit
foglalja össze. Újszerű a téma több szempontból is
integratív megközelítése: a werden és würde+főnévi
igeneves szerkezetek grammatikalizációjának
összekapcsolása, az onomaziológiai és szemaziológiai
megközelítés együttes alkalmazása, valamint a szinkrón és
diakrón szemlélet összekötése. Mindezek az eredmények
célirányosabbá tehetik a nyelvszakos egyetemi hallgatók
nyelvi és nyelvészeti képzését. A monográfia 2020-ban fog
megjelenni.
Az összehasonlító vizsgálatok önálló területét képezik a
kontrasztív névtani kutatások, amelyek a magyar–német (és
esetenként más) nyelvek tulajdonnévanyagát teszik
vizsgálat tárgyává. Az eredmények részben nyelvészetiek
(tulajdonnevek morfológiai képzése, jelentésváltozása), de
sokszor egyben kulturális-kultúrtörténeti
meghatározottságúak (egyes tulajdonnévtípusok és
névrétegek esetében). A névtani összehasonlításokon túl
kutatások folynak a többnevűség (Mehrnamigkeit) és a
tulajdonnév-fordítás témakörében is. Szilágyi-Kósa Anikó
kontrasztív névtani kutatásai új szemponttal gazdagítják a
nyelvek és kultúrák összehasonlító vizsgálatát – különös
tekintettel az interetnikus-interkulturális kapcsolatokra.
A jövőbeli kutatási tervek között szerepel a nyelvtudomány
egy újabb ága: a teolingvisztika, melynek legfontosabb
kutatási előzményei a német és angol nyelvterületen
találhatók (http://www.theolinguistik.de/). Egyetemünk
profiljából magától értetődően adódik a vallási-egyházi
térben történő nyelvhasználat kutatása. A kutatási témát
holisztikus, ugyanakkor alkalmazott nyelvészeti
megközelítésben kívánjuk vizsgálni: nyelvtörténeti,
lexikológiai (frazeológiai), stilisztikai, onomasztikai és
transzlatológiai stb. szempontból. A témához a
kutatócsoport tagjaitól már megjelent néhány publikáció.
A kutatócsoport keretében eddig megjelent egyéni
publikációk
Dringó-Horváth Ida (2020): Digitale Wörterbücher –
Auswahlkriterien und angepasste Wörterbuchdidaktik.
Fremdsprache Deusch (közlésre benyújtva).
Dringó-Horváth Ida, Fajt Balázs, P. Márkus Kata (2020):
Szótárhasználattal és szótárdidaktikával kapcsolatos
tapasztalatok vizsgálata nyelv-, ill. nyelvtanár szakot
végzettek körében, Modern Nyelvoktatás (közlésre
benyújtva).
Dringó-Horváth Ida (2017): Digitális szótárak ‒
szótárdidaktika és szótárhasználati szokások. In:
Alkalmazott Nyelvtudomány (2017 különszám). 1-27. Online:
http://alkalmazottnyelvtudomany.hu/wordpress/wp-content/uploads/DringoHorvath.pdf
Hessky Regina (1999): Am Rande des Wörterbuchschreibens:
Falsche Freunde des Deutschen und Ungarischen. In:
Kulcsár-Szabó, Ernő/Tarnói, László/Tverdota, György
(Hrsg.): Berliner Beiträge zur Hungarologie 11,
Berlin-Budapest 1999, 143-152.
Hessky Regina (2000): Német-magyar kéziszótár.
[Deutsch-ungarisches Handwörterbuch] Budapest/Szeged:
Nemzeti Tankönyvkiadó – Grimm Kiadó.
Hessky Regina (2001): Der Kontakt von Sprachen - eine
Herausforderung an die Sprachforschung. In: Barota,
Mária/Szatmári, Petra/Tóth, József/Zsigmond, Anikó
(Hrsg.): Sprache(n) und Literatur(en) im Kontakt.
Konferenz - 25.-26. Oktober 2001. Szombathely 2002, 11-22.
[=Acta Germanistica Savariensia VII.]
Hessky Regina (2002): Magyar-német kéziszótár.
Ungarisch-deutsches Handwörterbuch. Budapest/Szeged:
Nemzeti Tankönyvkiadó – Grimm Kiadó.
Hessky Regina (2003): Magyar szólástár. Szólások,
helyzetmondatok, közmondások értelmező és fogalomköri
szótára. Főszerk. Bárdosi Vilmos. Budapest: Tinta 2003.
Hessky Regina (2005): Spachkultur und Wörterbuchkultur als
Voraussetzung für erfolgreiche Wörterbuchbenutzung. In:
Informatologie. Translation Science (38), Zagreb, 2005,
1-2, 102-106.
Hessky Regina (2005): Német-magyar/Magyar-német
tanulószótár. Szeged: Grimm.
Hessky Regina (2007): Phraseographie des Ungarischen. In:
Burger, Harald/Dobrovol’skij, Dmitrij/Kühn, Peter/Norrick,
N.R. (Hgg.): Phraseologie.Phraseology. Ein internationales
Handbuch der zeitgenössischen Forschung. An International
Handbook of Contemporary Research. 2. Hbd., Berlin-New
York: de Gruyter 2007, 1017-1026.
Szatzker, Szilvia (2003): Überlegungen zur
Grammatikalisierung von würde + Infinitiv im
Neuhochdeutschen (1650-2000). In: Németh, Attila (Hg.):
Linguistische Beiträge ungarischer Nachwuchsgermanisten.
Referate der I. Linguistischen Tagung ungarischer
Nachwuchsgermanisten an der Universität Veszprém vom
28.-29. März 2003. Veszprém, 2003. S. 187-208 (Studia
Germanica Universitatis Vesprimiensis, Supplement Bd. 3).
Szatzker, Szilvia (2005): Synchrone und diachrone Aspekte
in einem Text. Beispiele für kognitive Prozesse der
Grammatikalisierung in Helmut Eisendles „Colibri”. In:
Becker, Melitta/Kovács, László (Hg.): H. Eisendle: Colibri
– Facetten eines Textes. Székesfehérvár, 2005. S. 68-74
(Germanistica Albensia 7).
Szatzker, Szilvia (2006): Ergebnisse einer
Korpusuntersuchung zur Grammatikalisierung von würde +
Infinitiv. In: Szatzker, Szilvia (Hg.): Temporalität und
Modalität in Texten. Székesfehérvár, 2006. S. 59-71.
(Germanistica Albensia 8)
Szatzker, Szilvia (2007): Grammatikalizációs elméletek. A
német werden és a magyar lesz ige korpuszalapú vizsgálata.
In: Gecső, Tamás / Sárdi, Csilla (szerk.): Nyelvelmélet –
nyelvhasználat. Budapest/Székesfehérvár, 2007, 304-314.
Szatzker, Szilvia (2012): Zur Grammatikalisierung des
FuturPräteritums im Deutschen. In: Lang, Elisabeth/Pólay,
Veronika/Szatmári, Petra/Takács, Dóra (Hg.):
Schnittstellen: Sprache - Literatur –
Fremdsprachendidaktik. Hamburg: dr. Kovač, 141-153.
Szatzker, Szilvia (2019): Das periphrastische Futur bei
Martin Luther untersucht anhand moralisch-religiöser und
Privattexte des 17., 18., 19. und 20. Jahrhunderts. In:
Horváth, Géza (Hg.): Luther und die Reformation im Spiegel
der deutschsprachigen Literaturen im 18., 19. und 20.
Jahrhundert. Würzburg: Königshausen&Neumann, 177-197.
Szatzker, Szilvia (2020): A függő beszéd német–magyar
kontrasztív megközelítésben. In: Fóris, Ágota/Bölcskei,
Andrea/Nádor, Orsolya/Sólyom, Réka (szerk.) Nyelv,
kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a
21. századi információs térben: V. Nyelvpedagógia,
nyelvoktatás, nyelvelsajátítás. (A MANYE Kongresszusok
Előadásai 12/5.) Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI:
10.1556/9789634545392
Szilágyi-Kósa Anikó (2014): Familiennamen im Wandel – der
Einfluss deutsch-ungarischer Sprachkontakte auf
Familiennamen. In: Janka, Wolfgang – Harnisch, Rüdiger:
Namen in Grenzräumen. (Regensburger Studien zur
Namenforschung, Bd.9). 133–148.
Szilágyi-Kósa Anikó (2015): A „név” állandósult
szókapcsolatok elemeként a németben és a magyarban. In:
Gecső Tamás – Sárdi Csilla: Nyelv és Kép. Budapest: Tinta,
279–284.
Szilágyi-Kósa Anikó (2015): Az interetnikus kapcsolatok
hatása a névválasztásra Adalékok a történeti
névkutatáshoz. In: Vörös Ferenc és Misad Katalin (szerk.):
Od jazykovej geografie ku geografii mien V. Interetnické
vzťahy. / A nyelvföldrajztól a névföldrajzig V.
Interetnikus kapcsolatok. Pozsony: Szenczi Molnár Albert
Egyesület. 142–160.
Szilágyi-Kósa Anikó (2016): Regionalizmusok a német
személynévrendszerben. In: Vörös Ferenc (szerk.): A
nyelvföldrajztól a névföldrajzig VII. Névregionalizmusok.
A 2016. június 3–4-i soproni névföldrajzi tanácskozás
előadásai. Savaria University Press Szombathely, 103–124.
Szilágyi-Kósa Anikó (2017): Übersetzung von geographischen
Namen – am Beispiel des Sprachenpaares Deutsch-Ungarisch.
In: Namenkundliche Informationen 107/108, 174–185.
Szilágyi-Kósa Anikó (2019): Nomen est omen… Der Einfluss
der Reformation auf die Namengebung und
Personennamenverwendung – ein ungarisch-deutsches
Fallbeispiel. In: Horváth Géza (Hg.): Luther und die
Reformation im Spiegel der deutschsprachigen Literaturen
im 18., 19. und 20. Jh. Würzburg: Königshausen &
Neumann. 199–213.
Szilágyi-Kósa Anikó (2019): Keresztény-egyházi eredetű
családnevek a magyarban. In: Kiss Réka – Lányi Gábor: HIT
2018. Hagyomány, identitás, történelem. Budapest:
L’Harmattan. 101–113.
Szilágyi-Kósa Anikó (2020): Kirchliches und Theologisches
in der Welt der Phraseologie: ein kontrastiver Beitrag
Deutsch-Ungarisch. In: Gondek, Anna – Jurasz, Alina –
Staniewski, Przemyslaw,Szczek, Joanna (szerk.): deutsche
Phraseologie und Parömiologie im Kontakt und Kontrast.
Hamburg: Verlag Dr. Kovač, 467–479.
Szilágyi-Kósa Anikó (2020): Irodalmi művek
tulajdonneveinek fordítása: német–magyar esettanulmány.
In: Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (főszerk.), Bölcskei
Andrea, Heltai János Imre (szerk.) 2020. Nyelv, kultúra,
identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi
információs térben. IV. Szociolingvisztika, névtan,
nyelvtörténet. (A MANYE Kongresszusok Előadásai 12/4.)
Budapest: Akadémiai Kiadó. ISSN 2732-0685, ISBN 978 963
538 5, DOI 9789635385
Szilágyi-Kósa Anikó (2020): Tulajdonnevek a kulturális
szótárakban. In: Farkas Tamás – Slíz Marianna:
Tulajdonnevek és szótárak. Budapest, 2020. 109–130.
Szilágyi-Kósa Anikó: Nomen est omen… Identitätsprägung
durch Konfession und Eigennamen. In: MGV-Tagungsband,
Budapest (megjelenés alatt).
Szilágyi-Kósa Anikó: Deutsche Siedlungsnamen in Ungarn:
von der Namenintegration bis zur Übersetzung. In:
Dimos-Tagungsband, Budapest (megjelenés alatt).
Szilágyi-Kósa Anikó: „Laienhafte” Einschätzung von
Vornamen in der ungarischen Sprachgemeinschaft, In:
VESNA-Tagungsband, Linz (megjelenés alatt).
Uzonyi Pál (2004): Produktive Jahre in der
deutsch-ungarischen und ungarisch-deutschen Lexikografie
um die Jahrtausendwende. In: Studia Caroliensia (2004/1),
51-59.
Földes, Csaba – Uzonyi, Pál (2004): Innovationen im
Bereich der bilingualen Lexikographie: Schwerpunkt
Grammatik und Orthographie. Allgemeine Überlegungen zu
einem neuen deutsch-ungarischen und ungarisch-deutschen
Handwörterbuch. In: Wiegand, Herbert Ernst (Hrsg.):
Studien zur zweisprachigen Lexikographie mit Deutsch IX.
Hildesheim/Zürich/New York: Olms, 2004 (=Germanistische
Linguistik 178), 49-60.
Uzonyi Pál (2006): A forrásnyelvi és célnyelvi adatok
ekvivalenciájának nehézségeiről. In: Magay Tamás (szerk.):
Szótárak és használóik. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006
(=Lexikográfiai Füzetek 2.), 117-126.
Halász Előd – Földes Csaba – Uzonyi, Pál (2019):
Német-magyar nagyszótár, ISBN 978-963-05-8813-3 b.
Uzonyi, Pál (2019): Zur höchsten Zahl der Aktanten von
verbalen Valenzträgern. In: Ewa Drewnowska-Vargáné, Péter
Kappel, Bernadett Modrián-Horváth, Orsolya Rauzs (Hg.):
„vnd der gieng treulich, weislich vnd mëndlich mit den
sachen vmb“: Festschrift für Péter Bassola zum 75.
Geburtstag. Szeged: Institut für Germanistik der
Universität Szeged, 2019, S. 271–285.
Schierholz, S. – Uzonyi, Pál (társszerkesztő,
folyamatban): Wörterbücher zur Sprach- und
Kommunikationswissenschaft (WSK): Grammatik.
https://www.degruyter.com/view/db/wsk?language=de
Tervbe vett rendezvények
A 2020. áprilisra tervezett – a KRE-n szervezendő –
nemzetközi konferencia célja a német nyelv más nyelvekkel
történő egybevetése alkalmazott nyelvészeti szempontok
előtérbe helyezésével. A kontrasztív tárgyú vizsgálatok
kiemelt kutatási területe a grammatika, ill. a
szókészlettan és a névtan. A konferenciára több európai
országból vártunk összesen 36 germanista kollégát, a
rendezvényt azonban a járványügyi helyzet miatt le kellett
mondanunk, megrendezésére 2021-ben teszünk újra
kísérletet, amennyiben a járványügyi helyzet ezt
megengedi.
A 2020-ra tervezett részvétel az IVG (Internationale
Vereinigung für Germanistik) konferenciája szintén a
járványhelyzet miatt maradt el, a kongresszus pótlása 2021
júliusában várható, ezen a kutatócsoport tagjai
kontrasztív nyelvészeti előadással kívánnak részt venni.
Am 20.-22. Oktober 2021 findet im Herzen von Budapest
unsere internationale linguistische Tagung mit dem Titel
Deutsch im interlingualen und interkulturellen Vergleich
am Lehrstuhl für Deutsche Sprache und Literatur der
Károli-Gáspár-Universität der Reformierten Kirche statt.
Die menschliche Stimme spielt eine zentrale Rolle in
unserem Dasein. Laute der Freude oder des Schmerzes
begleiten unser Leben. Den Ton, den richtigen, einen
klaren oder eben einen besänftigenden zu finden, sind wir
stets bemüht. Während aber Töne laut Duden, vom Gehör
wahrgenommene gleichmäßige Schwingungen der Luft sind, die
keine Obertöne aufweisen, sind Klänge Effekte, die
akustisch in reiner, dem Ohr wohlgefälliger Weise
wahrgenommen werden und über eine kürzere Zeit hin,
allmählich schwächer werdend, andauern. Ein Klang ist ein
Ton, der durch das harmonische Zusammenklingen meist
heller, reiner Töne entsteht. Er kann überdies eine
bestimmte Eigenheit der Töne einer Stimme oder eines
Instrumentes oder die Folge harmonisch aneinandergereihter
Töne, die eine Melodie ergeben, bezeichnen.
Luther und die Reformation – im Spiegel der
deutschsprachigen Literatur des 18., 19. und 20.
Jahrhunderts
Internationale Konferenz aus Anlass des Jubiläumsjahres
2017 „500 Jahre Reformation”
Kulturelle und mediale Übertragungen der Texte von Thomas
Bernhard
Internationale Tagung des Lehrstuhls für Deutsche Sprache
und Literatur der Károli Gáspár Universität der
Reformierten Kirche in Ungarn und der Thomas Bernhard
Privatstiftung
Als kreativen Anstoß zu den freien Assoziationen haben
wir dieses Jahr das Wort „Wege” gewählt. Wege verbinden
Orte, Menschen, das Universum, Wege vernetzen sich in
unserem Körper. Wege führen nach Innen und auch nach
Außen, Wege kreuzen und scheiden sich. Wege symbolisieren
das menschliche Leben selbst, die Wege der Seele und des
Gemüts. Und wir wissen, dass „die Wege im Gehen
entstehen“, beziehungsweise dass „die Wege des Herrn
unergründlich sind“.
Willkommen waren inspirierende Beiträge aus den Bereichen
allgemeine und vergleichende Literatur- und
Sprachwissenschaft, Kunstgeschichte, Kulturwissenschaften,
Intermedialitätsforschung, Autobiographie- und
Identitätsforschung, usw., die als Ausgangspunkt von
produktiven Gesprächen oder späteren eingehenden
Forschungen dienen können.
A KRE BTK Német Nyelv és Irodalom Tanszéke, valamint
Néderlandisztika Tanszéke szakmai pályázatot hirdetett
germanisztika szakos BA- és MA-hallgatók számára. A
kiválasztott hallgatók tehetségnap és szakmai workshop
keretében prezentálták oktatói támogatással, „A szél fúj,
ahová akar” című, interdiszciplináris tehetségképző
programunkban elkészített kutatásaikat.
Vendégelőadóink voltak:
Jelenits István (piarista szerzetes, teológus, író)
Horváth Géza (germanista, irodalomtörténész)
Reinhardt Melinda (pszichológus)
Az előadások és kötetlen beszélgetések után Hána László
ütőhangszerművész koncertjére, valamint filmvetítésre
került sor.
A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi
Kara 2015. május 28-án adott otthont a Magyar Germanisták
Társasága éves közgyűlésének. Ez alkalommal adták át a Pro
Germanistica Hungarica díjat, amelyet az alapítók a
magyarországi germanisztikai kutatásban elért kiemelkedő
életmű elismerésérére hoztak létre. A díjat idén
tanszékünk oktatója, Prof. Dr. Hessky Regina vehette át.
A Német Nyelv és Irodalom Tanszék szervezésében 2015.
május 29–30. között lebonyolított kísérőprogram a Geopoetische
und linguistische Reisen in Mitteleuropa című
nemzetközi konferencia volt, amely a közép-európai
geográfiai és poétikai tér irodalmi, esztétikai
konstrukcióit, nyelvi jelenségeit helyezte középpontba. A
szervezők a témakiírással a kultúra és az azt felölelő tér
identitásteremtő jelentőségére, valamint a művészi,
esztétikai megközelítésmódok politikai, gazdasági
diskurzusokkal szembeni előnyeire kívánták felhívni a
figyelmet.
Tanszékünk első alkalommal adott otthont az EMLex éves
megbeszélésének és a hozzá kapcsolódó tudományos
kollokviumnak. A nemzetközi lexikográfiai mesterképzésben
kilenc egyetem és az IDS vesz részt, melyet az
erlangen-nürnbergi Friedrich-Alexander-Universität (FAU)
professzora, Prof. Dr. Stefan Schierholz hívott életre
2007-ben. Tanszékünk és a KRE BTK a kezdetektől részt vesz
a kezdeményezésben, de a Németországban és más országokban
már futó nemzetközi EMLex-képzésbe 2012-ben, az újonnan
akkreditált német nyelv, irodalom és kultúra mesterképzés
alkalmazott nyelvészet és lexikográfia (EMLex)
szakirányának köszönhetően kapcsolódhatott be.
Az EMLex kollokvium alkalmat adott a lexikográfiával
foglalkozó KRE-s és az EMLex-es kollégák közötti mélyebb
szakmai tapasztalatcserére. Ennek keretében 13 előadás
hangzott el, délelőtt elsősorban angol, délután pedig
többnyire német nyelven. A vendégek között több nemzetközi
lexikogáfiai szaktekintély is jelen volt. A nemzetközi
előadássorozat záróakkordja egy német nyelvű
kerekasztal-beszélgetés volt, melynek meghívottjai az MTA
Szótári Munkabizottságából tisztelték meg konferenciánkat.
A rendezvény a Német Nagykövetség által finanszírozott
fogadással zárult.
Professzor Hessky Reginát nemzetközi szimpóziummal
köszöntöttük születésnapján egyetemünk dísztermében. Dr.
Sepsi Enikő, a Károli Gáspár Református Egyetem dékánja,
és Dr. Szentpétery-Czeglédy Anita tanszékvezető laudációja
után professzor asszony munkásságát neves külföldi és
hazai előadók méltatták előadásaikkal. Az eseményt
állófogadás zárta.
Ezen ünnepi alkalomból látott napvilágot a Das Wort –
ein weites Feld című Festschrift is Hessky Regina
professzor asszony tiszteletére.
Tanszékünk „Fordulópontok Kelet-Közép-Európa kultúrájában
és történelmében” címmel, 2013. november 14–16. között
nemzetközi konferenciát rendezett. A konferencia az egyik
legjelentősebb nemzetközi szakmai szervezettel, az
Interkulturális Germanisztikai Társasággal együttműködve,
a budapesti Osztrák Kulturális Fórum és a KRE
Bölcsészettudományi Karának támogatásával jön létre. A
német nyelvű konferencián tizenkét ország közel negyven
tudósának előadása hangzott el. Plenáris előadást tartott
Prof. Dr. Dr. Dr. hc. Ernest W. B. Hess-Lüttich (Bern),
Prof. Dr. Gesine Lenore Schiewer (München), Prof. Dr.
Christa Dürscheid (Zürich) és Prof. Dr. Andrea Seidler
(Bécs). A jelentős esemény méltó része volt az
alapításának 20. évfordulóját ünneplő Károli Gáspár
Református Egyetem ünnepi rendezvénysorozatának.
Tanszékünk főszervezője volt a Fehárvárcsurgón, „Hagyományok átértelmezése és aktualizálása: Wagner Ringje” címmel megrendezett interdiszciplináris tudományos szimpóziumnak. A Wagner-bicentenárium alkalmából és a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megrendezett szimpóziumon a hallgatók átfogó képet kaptak a zeneszerző roppant életművéről, izgalmas koráról és változatos recepciójáról, megtekintették a csurgói Károlyi-kastély Wagner-könyvtárát és a pazar lemezgyűjteményt, sőt maguk is tartottak referátumokat.
A Hüperión Fordítói Műhely 2012. december 10-én délután két órás, nyilvános műhelytalálkozót tartott. Vendégünk volt Majtényi Zoltán író, műfordító, szerkesztő, akivel hét évtizedes fordítói munkásságáról, tapasztalatairól és élményeiről beszélgetünk.
Tanszékünk és a KRE Szabadbölcsészet Tanszéke nyertes minisztériumi pályázatból megrendezte „Lélektöredékek” című hallgatói táborát Balatonfüreden, amelynek egyik témája Wolfgang Amadeus Mozart operája és Ingmar Bergman filmje, A varázsfuvola volt – a másik pedig Franz Kafka (kis)prózája. Prof. Dr. Ludassy Mária (ELTE), Dr. Seregi Tamás (ELTE), valamint Dr. Bognár Zsuzsa (PPKE) meghívottként tartottak előadást a rendezvénysorozaton.
Tanszékünk és a KRE Magyar Nyelvtudományi Tanszéke a
Tanárképzési Szakbizottság támogatásával konferenciát
rendezett Digitális tananyagok – Oktatásinformatikai
kompetencia a tanárképzésben címmel.
A nemzetközi rendezvény elsődleges célja olyan új
gondolkodási irányok felmutatása volt, melyek a
germanisztikában, de általában a bölcsészettudományokban
is a más diszciplínák felé való nyitásra ösztönöznek. A
szimpóziumon elhangzó előadások azokra a folyamatokra
összpontosítottak, melyek során az ihletett pillanatból,
egy hirtelen támadt kreatív ötletből olyan különleges
szellemi tevékenység jön létre, amelynek művészi, költői,
zenei csúcsteljesítményeket köszönhetünk.
Nachwuchskonferenz am Lehrstuhl für Germanistik an der
Károli-Gáspár-Universität für Doktoranden und
Promostionskandidaten
Die angelsächsischen, deutschen, amerikanischen usw.
Kanondiskussionen zogen schon alle Register, um die
Multifunktionalität des Kanons – direkt oder indirekt – zu
sichern. Einerseits möchte unser Symposium diese farbige
Tradition aufweisen, andererseits den Weg für Fragen
offenlassen, die eine Interpretation ohne einen jeweiligen
Kanon antizipieren.