Természet – művészet – társadalom – Dr. habil. Kovács Edit

Intézet: Német és Holland nyelvű Kultúrák Intézete

Vezető: Dr. habil. Kovács Edit PhD

Létrejötte: 2025. január

Tagjai:

Dr. habil. Kovács Edit PhD (vezető)

Prof. Dr. Horváth Géza

Prof. Dr. Boros Gábor

Dr. habil. Daróczi Anikó PhD

Dr. habil. Hollós Zita PhD

Dr. habil. Horváth Csaba

Dr. Klemm László PhD

Dr. Pataki Viktor PhD

Dr. habil. Szilágyi-Kósa Anikó PhD

Bakainé Rottländer Heide (anyanyelvi lektor)

Nikoleta Perić (doktorandusz, témavezető: Kovács Edit)

Kutatási tevékenység, profil rövid leírása

A jelen irodalmi, művészeti és tudományos gyakorlatában világosan kirajzolódik a természet különböző megjelenési formáit és azok ábrázolhatóságát tematizáló művek, elméleti és filozófiai munkák konjunktúrája, azaz az eltűnőfélben lévő természet egyre hangsúlyosabban tűnik fel a kultúrában. Újra eleven a természetnek való megfelelés maximája is, amely immár összefonódik etikai és társadalomkritikai szempontokkal is: a természet már nem csupán a mimézis vagy az emberi vágyakozás tárgya, hanem önállóan cselekvő, kultúra- és társadalomformáló erő, amelynek nem-antropomorfikus és nem-hierarchikus ábrázolása a művészet felelőssége. Emellett szaporodnak a nyilvánosságban és a tudományosságban is azok a természet-, klíma-, és katasztrófadiskurzusok is, amelyek szinkron és diakron nyelvi elemzése fontos eredményekkel szolgálhat.

A kutatócsoport célja, hogy a természet fogalmának változásait, a természetábrázolás irodalmi és képzőművészeti problémáit, a természethez való viszonyunk nyelvi, filozófiai és etikai vonatkozásait interdiszciplináris együttműködésben, e keret által határolt konkrét kutatási projektekben tárjuk fel.

Általános célunk egy olyan kutatócsoport működtetése, amelyben magasan kvalifikált, de más diszciplinákra nyitott oktatók-kutatók kölcsönösen inspiratív kutatási környezetet teremtenek. A téma korszerű elméleti keretezése és interdiszciplináris megközelítése kiemelkedő kultúratudományi eredményeket ígér, ugyanakkor a természetvédelem, a környezettudatosság és a klímaválság igen aktuális diskurzusaihoz közvetlenül kapcsolódva a kultúratudományok társadalmi relevanciáját és hasznosságát is nyilvánvalóvá teszi. A csoport öt tanszék oktatóit fogja össze, hozzájárulva ezzel a karon belüli tudományos kapcsolatok erősödéséhez, illetve hallgatókat is bevon a tudományos munkába, akik a projekt végén önállóan publikálnak.

Aktuális kutatási projekt (2025. január – 2026. aug. 31.)

A futó kutatási projekt címe: „Természet után”. A projekt címében szereplő „természet után” kifejezésnek kettős értelme van. Egyrészt arra a hosszú hagyományra vonatkozik, amely a művészetben a természet utáni ábrázolás elvét követte, illetve az esztétikában az alkotás természeti folyamatoknak való megfeleltethetőségét vetette fel. Másrészt – az újabb kultúratudományi törekvéseknek az antropocén fogalma köré épülő, ökokritikai irányzatában – azt hangsúlyozza, hogy a kultúra és a természet szétválaszthatósága, sőt, maga a természetfogalom is túlhaladottá vált, mivel valójában már a „természet utániság” állapotában vagyunk. A kultúrkritika legkülönbözőbb megnyilvánulásai már az ipari forradalom óta előrevetítik a természet végének rémképét. Kultúratudományi kontextusban ez azt is jelenti, hogy a természet utáni állapot és az azzal szorosan összekapcsolódó katasztrofikus vagy apokaliptikus imagináció történeti perspektívában is jól vizsgálható. Fontos kérdés, hogy a mai kulturális produktumok a megelőző korok válságtudatának mintázatait ismétlik-e, avagy új szemléletet tükröznek.

A projekt alapkérdései:

1. A természeti környezet fenyegetettsége, a korszakként értett természet-utániság hozott-e magával új gondolkodásmódot, szemléletet, irodalmi, nyelvi, művészi gyakorlatokat, avagy inkább régi gondolatminták újfajta megfogalmazásával van dolgunk? Illetve ezzel összefüggésben: 2. Az irodalom és a művészetek képviselnek-e egyfajta szemléletformáló erőt, felmutatnak-e olyan alternatívákat, amelyeknek relevanciája lehet a társadalmi együttélésben is?

A projektben a kutatócsoport tagjain kívül a következő hallgatók vesznek részt: Czakó Kristóf, Mundrusz Réka, Széll Veronika.

A kutatási projekt eredményeit saját szervezésű nemzetközi konferencián prezentáljuk és német-angol nyelvű tanulmánykötetben publikáljuk.

A kutatócsoport 1. nemzetközi konferenciája (2025):

Nach der Natur. Wandlungen einer Denkfigur in der Kultur. Budapest, KRE, 2025. november 6-7.

A konferenciát Assoz. prof. Dr. Hildegard Kernmayer (Grazi Egyetem) plenáris előadása nyitotta meg, amelyet 6 ország számos egyeteméről érkezett 24 kolléga előadása, valamint a tanácskozás végén hallgatói szekció követett. Az előadások az irodalom- és kultúratudomány, a nyelvészet, a filozófia és a művészettörténet különböző területeit ölelték fel, elsősorban a 19.-21. század kulturális jelenségeivel, természetábrázolási hagyományaival, a természet diskurzusaival, azok művészeti, nyelvi, filozófiai, teológiai és ideológiai szerepével foglalkoztak.

A konferencia programja:

Programfüzet (pdf)

A kutatócsoport keretében eddig létrejött egyéni publikációk:

Boros Gábor: Panteizmus mint a huszadik század első harmadának "természetes vallása". In: Horváth, Orsolya; Szeiler, Zsolt (szerk.): Közelítések a valláshoz: Taulmányok Vassányi Miklós köszöntésére. Budapest: Kairosz Kiadó 2026, 13-28.

Horváth Csaba: "Őrjítő ez a lakótelep, ahol lakom veled": Lakótelep-ábrázolás a kortárs magyar irodalomban. In: TEMPEVÖLGY: KULTÚRA MŰVÉSZET TUDOMÁNY 2025 : 4, 14-25.

Kovács Edit: "Eine urgewaltige Herrschaft". Gewaltdiskurs in Peter Roseggers Die Winternacht auf dem Stuhleck. In: Burov, Aleksej; Endreva, Maria; Spreicer, Jelena (szerk.) Literatur und Ideologie : Narrative der Macht und Gewalt in der österreichischen Literatur. Wien: Praesens Verlag 2025, 183-199.

Kovács Edit: Nach der Natur. Natur als Wissenschaftsobjekt, Sinnbild und Moralobjekt in Marie Gamillschegs Roman „Aufruhr der Meerestiere“ In: JAHRBUCH DER UNGARISCHEN GERMANISTIK 2024 (megj. 2025), 59-67.