A Pszichológiai Intézet nevében megrendüléssel búcsúzunk Prof. Dr. Erdélyi Ildikó pszichológustól, pszichoterapeutától, pszichoanalitikustól, pszichodráma-kiképzőtől, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusától, a magyar pszichológia egyik meghatározó személyiségétől.
Prof. Dr. Erdélyi Ildikó életművét jellemzően három szellemi hagyomány találkozási pontja kísérte végig: az irodalom, a szociálpszichológia és a klinikai lélektan. Pályája sem a megszokott úton indult. Hasonlóképp, mint akkoriban sok más pályatársa, a pszichológia művelésébe a bölcsészettudományok felől, magyar–francia szakosként kapcsolódott be. Pszichológiai tanulmányait előbb Párizsban, majd Budapesten folytatta, első doktori munkája a görög mítoszok, illetve a modern francia drámában megjelenő Ödipusz-problematikával foglalkozott. A két város két meghatározó szakmai kapcsolatot is hozott számára. Párizsban Serge Moscovici tanítványként formálódott szociálpszichológiai gondolkodásmódja, itthon pedig Mérei Ferenc vált egyik meghatározó mesterévé, akinek később munkatársa és több munkában szerzőtársa is lett. Saját visszaemlékezése szerint Ő maga ismertette össze Moscovicit és Méreit.
Szociálpszichológusként az emberi viselkedést mindig kapcsolatokban, csoportokban és konkrét élethelyzetekben igyekezett megérteni.
Kutatói pályájának egyik korai, újszerű területe és kandidátusi értekezésének témája a televízió családi kommunikációban betöltött szerepének vizsgálata köré szerveződött, melyben a televíziónézést egyfajta társas helyzetként, interakciós folyamatként, kontextusként tanulmányozta, nem csupán elszigetelt egyéni tevékenységként.
Ő volt az, aki a fiatal drogfogyasztók helyzetét, a megelőzést és a terápia lehetőségeit vizsgálva elsőként hozott létre magyar drogambulanciát a Lipótmezőn. Ez akkoriban nem csupán szakmai újdonságot, hanem erős felelősségvállalást és jelentős intézményteremtő bátorságot is jelentett.
Munkásságának meghatározó területévé maga a pszichodráma vált. Mérei Ferenc műhelyében sajátította el és formálta tovább azt a csoportdinamikai szemléletet, amely később oktatói és terapeutai munkájának is alapjává vált. Évtizedeken keresztül vezetett pszichodráma-csoportokat, képzett szakembereket és végzett szupervíziós munkát.
A Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének egyik alapítója és meghatározó oktatója volt. Vezette az Interkulturális és Szociálpszichológiai Tanszéket, nevéhez fűződik a szociálpszichológia és a dinamikus pszichológia összekapcsolása, az „Interperszonális kapcsolatok és interkulturalitás” szakirány kidolgozása. Oktatóként is azt tanította, hogy a pszichológiai jelenségek nem érthetők meg az emberi kapcsolatok, az élettörténetek, a társadalmi közegek nélkül.
Szakmai érdeklődése, írói munkássága szerteágazó: a családi kommunikációtól a csoportdinamikán és a többség–kisebbség viszonyán át az álmok pszichoanalitikus értelmezéséig, az áttétel jelenségéig és a transzgenerációs traumákig terjedt.
De emellett szakmai közéleti tevékenysége ugyancsak meghatározó volt, hiszen nemcsak az egyetemi szférában vállalt szervező, vezető szerepet, hanem a Magyar Pszichoanalitikus Egyesületben, a Magyar Pszichodráma Egyesületben, valamint a Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesületben is. Munkásságát több kitüntetéssel is elismerték, így 2008-ban Károli Emlékéremben, 2012-ben Ferenczi Sándor-emlékéremben, 2015-ben pedig Nyírő Gyula-díjban részesült.
Prof. Dr. Erdélyi Ildikóval a magyar pszichológia olyan tanárt, kutatót és terapeutát veszített, aki pályája során számos új területet kapcsolt össze, intézményeket és szakmai közösségeket épített. Generációjának egyik meghatározó személyiségétől búcsúzunk.
Emlékét hálával őrizzük.
Pszichológiai Intézet,
Károli Gáspár Református Egyetem, BTK
