Beszámoló a 2026. április 2-i műhelybeszélgetésről.
A Társadalom- és bölcsészettudományi szövegek elméleti és gyakorlati szempontú kutatása a mesterséges intelligencia és digitális eszközök alkalmazásával a felsőoktatásban nevű egyetemi kutatócsoport 2026-április 2-án, a Károli Közöségi Napok alkalmával tartotta meg a Szaknyelvek és fordítás oktatása a mesterséges intelligencia korában címmel műhelybeszélgetését. A műhelybeszélgetés, amelyen 25 egyetemi hallgató is részt vett, lehetőséget teremtett a kutatócsoportban részt vevő kollégák, oktatók és hallgatók számára, hogy egymással megoszthassák a mesterséges intelligencia legújabb alkalmazási lehetőségeit és egyben megvitassák annak hasznosíthatóságát az egyetemi tanórák keretében. Az előadók előadásiakban nem csak a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket mutatták be, hanem arra is felhívták a figyelmet, hogy a jelen helyzetben hol húzódnak az alkalmazás határai és hol van szükség emberi interakcióra az alkalmazásuk során. A műhelybeszélgetés során a szakmai tapasztalatok megosztásán kívül arra is törekedtek az előadók, hogy előadásiakkal ösztönözzék a hallgatókat a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jövőbeni kutatásokban való részvételre.
Az első előadó, Szelényi Judit, a KRE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar (BTK) Idegen Nyelvi Lektorátus és Theolingua Vizsgaközpont nyelvtanára előadásában azt mutatta be, hogy hogyan lehet német egyházi szakszövegeket mesterséges intelligencia segítségével fordítani. Előadásában kitért a nagy nyelvi modellek (LLM) nyújtotta lehetőségekre és a humán interakció jelentőségére a fordítási folyamat során.
Őt követte dr. Kovács Tímea, a KRE BTK Anglisztika Intézet, Angol Nyelvi Tanszék docense, aki arról beszélt, hogy hol szükségesek az emberi beavatkozás, fordítói döntések formájában a generatív angol-magyar és magyar-angol fordítás során.
A harmadik eladó, Bányai Tibor Márk, a KRE Állam- és Jogtudományi Kar, Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet, Római Jogi Tanszék nyelvtanára bemutatta, hogy az LLM modellekkel való együttműködésben milyen általa alkotott „promptok” segítik a latin nyelv oktatását.
Dr. Vig Zoltán, a KRE Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet, Vállalkozásfejlesztés, Kereskedelmi, Marketing és Kommunikációs Tanszék egyetemi docense bemutatta, hogy hogyan segíti a mesterséges intelligencia az oktatók munkáját a digitális tartalomfejlesztésben.
Őt követte Szakács Eszter, az ELTE doktorandusza és a KRE BTK megbízott oktatója és Jamil Toptsi, az ELTE doktorandusza, akik bemutatták arra irányuló közös kutatásukat, hogy vajon a mesterséges intelligencia használata a tudományos írásban fejleszti-e a hallgatók íráskészégét.
A hatodik előadó Netter Dóra, a KRE BTK levelező hallgatója saját gyakorlati tapasztalatai alapján mutatta be, hogy milyen szerepet tölthet be a generatív mesterséges intelligencia az orvosi adminisztrációban és kommunikációban.
Tamás Lili, a KRE BTK levelező hallgatója összefoglalta arra irányuló kutatását, hogy vajon a nagy nyelvi modellek között van-e különbség a szemantikai többértelműség „értelmezésében”.
A műhelybeszélgetést Tajti Laura, a KRE BTK Anglisztika Intézet, Angol Nyelvi Tanszék tanársegéde zárta. Laura előadásában egy olyan saját fejlesztésű chatbotot mutatott be, amelyik segít az idegen nyelvi szorongás leküzdésében.
A kutatócsoport tagjai tervezik az előadásokat egy tanulmánykötetben megjeleníteni.
