 |
Dr. Hegedűs Loránt Temetés: Részvétet nyilvánítani már 12:00 órától lehet a ravatalozóban |
A Hittudományi Kar valamennyi tanára, hallgatója és dolgozója megdöbbenve vette tudomásul dr. Hegedűs Loránt püspök úr halálhírét. Az utóbbi években betegsége ismert volt, mégis mindnyájunkat reménységgel töltött el az az akaraterő és elhivatottság, amellyel testi gyengeségén fölülemelkedve, még előadásokat tartott e falakon belül lelkészhallgatóinknak éppúgy, mint falakon kívül a Kárpát-medencében élő gyülekezeteknek. Reá nézve is bebizonyosodott az Úristen szava: „Elég néked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el” (2Kor 12, 9). Most utólag látjuk igazán azt, mennyire vele volt ez az erő, hiszen csak néhány hónappal ezelőtt, de befejezhette utolsó éveit oly nagy szenvedéllyel kitöltő, hatalmas, négykötetes Ady-monográfiáját.
Személyében nem csak a református egyház lángoló hitű és a közügyekben is felelősséget vállaló – cum Deo pro patria elkötelezett – pásztorától, hanem enciklopédikus igényű prédikátorától, egyik legjelentősebb teológusától és ugyanakkor egyetemének megalapítójától is búcsúzunk. Az elmúlt évtizedeknek a rendszerváltozással felkavarodó politikai hordaléka munkájának rendkívüliségét ez idáig még részben elfedte, de az idő múlásával s az indulatok leülepedésével egyre inkább ki fog tűnni Hegedűs Loránt művének jelentősége.
Lelkipásztorként az ige szolgálatával bizonyította azt, hogy a nemzet nemhogy nem idegen az Ábrahám hitének ígéret szerinti örökségével, a Krisztusban való új léttel, hanem éppen abban gyökerező identitás és különleges küldetés az ember javára, legyen az a gyülekezet vagy az egész állam tagja.
Prédikátorként az ige szolgálatával bizonyította azt, hogy a logosz, az Isten bölcsessége, mely Krisztusban testet öltött, nem ismeri a tabu témát, minden globális és partikuláris gondhoz van köze, prófétai módon mindent az Isten országának igazságával ütköztet, és a halál árnyékának völgyében az evangéliumot hirdeti.
A Károli Gáspár Református Egyetem megalapítójaként az ige szolgálatával bizonyította azt, hogy mind az egyetemes keresztyén, mind pedig a kálvini protestáns örökség kötelezettsége egyházi iskolákat és egyetemet létrehozni és fenntartani – alkalmas vagy alkalmatlan időkben egyaránt.
Tudós teológusként az ige szolgálatával bizonyította azt a Pál apostol általi apologetikai elvet, miszerint keresztyén gondolkodóként az igazán vitéz feladat „lerontani az okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejteni minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak” (2Kor 10, 5).
Ennek jegyében létrejött munkásságából válogatva a legfontosabbakat mindenképp meg kell említenünk. Teológiai művei közül: Újkantiánus és értékteológia, 1996; Az Isten-kérdés szempontjai, 1998; Jézus és Európa, 1998; 1 Mózes huszonkettő, 2001; Az evangéliumok evangéliuma, 2009; Transzcendencia a XX. századi protestáns teológiában, 2011; Rodintől Krisztusig, 2010. Teológiai esztétikai művei: Nyitás a végtelenre, 2003; A költő-vátesz Ady I-IV. 2008-2013. Prédikációs kötetei: Isten kezében a történelem, 2000; Apokalipszis most és mindörökké, 2005.
Most gyászolunk, de a Hittudományi Kar mégis elmondhatja: a tanár úr, életének példájával és gondolataival mindig velünk lesz, s ha valaki magyar nyelvterületen teológiát kíván művelni, dr. Hegedűs Loránt életművét immár meg nem kerülheti.
Soli Deo Gloria!
