Az egyetemi hitéletről beszélt Balla Péter rektorhelyettes

Egyre több hallgató és oktató tart igényt a lelkészi és lelkigondozói jelenlétre, a közös magvetés pedig már most a gyümölcstermés ígéretével kecsegtet. Balla Péterrel a Károli Gáspár Református Egyetem hitéleti megújításáról beszélgettünk.

Szorosabb kapcsolat a közegyházzal és a református oktatási intézményekkel, a Zsinattal együttműködésben készülő átfogó hitéleti koncepció, nagy létszámú egyetemi lelkészi és lelkigondozói csapat, a korábbiaknál markánsabb és láthatóbb lelki tartalmak – pontokba szedve talán így lehetne összefoglalni, hogyan erősíti egyházias jellegét és hitvalló szerepét a Károli Gáspár Református Egyetem. Sok minden már elindult e téren, más elképzelések még kialakulóban vannak, de egyre egyértelműbben látszik, hogy az egyetemi hallgatók és oktatók részéről is van igény minderre – tudtuk meg Balla Pétertől, az egyetem hitéleti rektorhelyettesétől, akit az intézmény hitéleti megújulásáról kérdeztünk.

Balla Péter portrékép

Balla Péter huszonkilenc éve tanítja a leendő lelkészeket és vallástanárokat az Újszövetségi Tanszéken, többféle tisztséget betöltött már a Károli Gáspár Református Egyetemen, de elsősorban református lelkipásztorként tekint magára, ezért hálás érte, hogy jelenlegi megbízásának köszönhetően az egész egyetemi közösség számára szolgálhat Isten Igéjével, az egyetem képviseletét pedig kifelé szóló bizonyságtételként élheti meg. Hitéleti rektorhelyettesi kinevezését – Szuchy Róbert oktatási rektorhelyettessel és Furkó Bálint Péter tudományos rektorhelyettessel együtt – erre a ciklusra 2022. február 24-én kapta meg, de már Czine Ágnes rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettes vezetése idején megkezdte az egyetem hitéleti megújításával kapcsolatos szolgálatát.

Az egyetemnek korábban nem volt hitéleti rektorhelyettese, ez a tisztség Balog Zoltán zsinati lelkészi elnök és dunamelléki püspök kezdeményezésére jött létre. „Feladataimat részben a tisztséget létrehozó célkitűzések, részben az általános rektorhelyettesi teendők, részben a menet közben kialakuló gyakorlatok határozzák meg” – magyarázta Balla Péter. Hitéleti rektorhelyettesként igei szolgálatot végez az egyetemi alkalmakon, a Vezetőség közösségével együtt képviseli az egyetemet a tárgyalásokon, külsős rendezvényeken és a fenntartó Zsinat felé, emellett koordinálja az egyetemen zajló lelkészi és lelkigondozói szolgálatokat is. „Minden területen arra törekszem, hogy bizonyságot tegyek Megváltónkról, és az Ő meghívását adjam tovább másoknak.”

Szolgálattevő jelenlét

Két alegység tartozik a hitéleti rektorhelyettes felügyelete alá: az egyetemi lelkészség és a lelkigondozói szolgálat. Az egyetemi lelkészek vezetője Káposztás Gábor, mellette szolgál Mikola Borbála és Nemes Vitold. Két egyetemi lelkész, Káposztásné Horváth Tünde és Figeczky Lili nemrég gyermekáldásban részesült, ezért a helyükre Kis Kendi Dávidot és feleségét, Erbach Violát hívták meg. A lelkészek kinevezése az egyetem egészére szól, de mindegyikük elvállalt egy-egy kart, ahol elérhetők a hallgatók számára, fogadóórákat is tartva. Rendszeres megbeszéléseken egyeztetik egymással teendőiket, jelen vannak az egyetem rendezvényein, igei szolgálatot végeznek, egyházismeretet és néhány szabadon választható tantárgyat is oktatnak.

A Károli Egyetemi Lelkészség szoros együttműködést alakított ki a Dunamelléki Református Egyházkerület felügyelete alá tartozó budapesti egyetemi missziókkal és lelkészekkel is. „Bár jogi értelemben véve két külön szolgálói csoportról van szó, hiszen a Károli Egyetemi Lelkészség a Zsinat alá tartozik, de a gyakorlatban már kialakult egy egymáshoz nagyon közeli, szoros kapcsolatban együtt szolgáló lelkészi közösség. Vannak alkalmak, amikor együtt tartunk istentiszteletet a Magyar tudósok körútján lévő istentiszteleti helyszínen” – mondta Balla Péter. Hozzátette: a károlis lelkészek a közegyház életében való intenzív jelenlét érdekében egyebek mellett részt vesznek a Csillagpont ifjúsági találkozón is.

Balla Péter portrékép

A lelkigondozói szolgálat tagjai Szentpály-Juhász Imre lelkész és szupervizor, valamint Major Gáborné coach és mediátor. Ők elsősorban a munkavállalók felé ajánlanak fel lelkigondozói beszélgetéseket, természetesen a kötelező titoktartás mellett. Anyaországi szolgálatuk mellett időnként még a marosvásárhelyi kihelyezett képzéshez is kiszállnak.

Csatai Viktória lelkipásztor az egyetem idegen nyelvű, külföldről érkezett hallgatói között végez lelkigondozói szolgálatot. Szorosan együttműködik a külügyi osztállyal,  programokat szervez a külföldi hallgatóknak, és bármikor rendelkezésükre áll, ha válaszokra, segítségre, tanácsra van szükségük.

A Nagykőrösi Pedagógiai Karon külön kari intézményi lelkész szolgál Vass Réka Adrienn személyében, aki pásztori szolgálata mellett a kollégiumot is vezeti és felügyeli.

A budapesti Hittudományi Kar két spirituálisa Bölcsföldi András és Kiss Diána. Diána nemrég érkezett Káposztásné Horváth Tünde spirituálisi helyére. „A Hittudományi Kar közössége arra törekszik, hogy legyen jelen a többi kar lelki életében is, ezért lelkipásztori és vallástanári pályára készülő hallgatói gyakran tartanak bibliaórai alkalmakat és egyéb foglalkozásokat, többek között például a Károli Közösségi Napokon is. Emellett a Hittudományi Kar oktatói számára is fontos a szolgálattevő jelenlét a többi kar életében.” Balla Péter hozzátette: a többi kar örömmel fogadja ezeket a felajánlásokat.

Magvetés

„A református név az egyetem nevében vállalt bizonyságtétel. Annak szánták az alapítók, és fenntartónk, a Zsinat is azt várja tőlünk, hogy az egyetem egyházunk közösségébe tagozódva élje az életét. Ez nemcsak az igei alkalmak megtartásában nyilvánul meg, hanem arra irányuló törekvéseinkben is, hogy hallgatóink és oktatóink számára láthatóvá tegyük református, keresztyén, Szentírásra épülő értékrendünket, és ők ezt meghívásnak tekintsék a Krisztussal való közösségbe” – fejtette ki a hitéleti rektorhelyettes. „A hitélet gyakorlása nyilván nem kötelező, hiszen a hit Isten ajándéka, de az a reménységünk, hogy az itt eltöltött évek magvetéssé válhatnak a szívekben.”

Mindennek szerinte az ember-ember közötti kapcsolattartásban is meg kell jelennie. „Azt szeretnénk, hogy az egyetemen mindenki szeretettel és bizalommal forduljon a másik felé, és a munkahelyére belépő kolléga sose félelemmel, hanem a hazaérkezés nyugalmával, derűjével érkezzen meg egy szeretetteljes légkörbe. Örömmel tapasztalom, hogy ezzel a célkitűzéssel szívesen azonosulnak még a gyülekezetbe nem járó, nem hitvalló kollégák is.” Segítséget jelent, hogy vannak kollégák, akik alulról szerveződően már évekkel ezelőtt elindították az imareggelik rendszeres alkalmait. Van, hogy negyvenen-ötvenen is eljönnek egy-egy alkalomra.

Az egyetemi istentiszteleti alkalmakra olykor több százan is eljönnek, ami önmagában szép szám, de ha azt nézzük, hogy az egyetemnek mintegy nyolcezerötszáz hallgatója és több mint nyolcszáz fős munkavállalói köre van, akkor azért látható, hogy sokan vannak még, akik megszólíthatók lennének. Alkalmat teremt a meghívásra az egyetem fennállásának harmincéves jubileuma is. „Amikor idén megnyitottuk a jubileumi évet a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, ott is igei köszöntéssel szolgálhattam. Mivel az ünnepségeinken saját munkavállalóinkon, oktatóinkon és hallgatóinkon túl vendégek, családtagok és a társadalom tágabb köre is képviselteti magát, az a reményem, hogy az ilyen alkalmakon nagyon sokan meghallhatják az evangéliumot és a hozzá kapcsolódó meghívást.”

Balla Péter portrékép

Az egyetemi hitélet megújítására a Zsinat és az egyetem együttműködésében készül átfogó koncepció. Fő célkitűzése, hogy az egyetem minél aktívabban tartson kapcsolatot a közegyházzal, az egyházi közoktatási intézményekkel, és végezzen az egyház számára minél több jól látható és hitéletileg is hasznos szolgálatot. Mindezek nem előzmény nélküliek a Károlin, de szeretnék ezeket még átgondoltabban, még szervezettebben végezni. Balla Péter jó gyakorlatként kiemelte a református középiskolások számára elindított Károli Junior Akadémiát, oktatóik gimnáziumi látogatásait, az egész Kárpát-medencét megmozgató versenyeket, valamint a tudományt és a kultúrát népszerűsítő programjaikat, amelyek lehetőséget adnak a keresztyén tartalmak felmutatására is.

Az egyháziasság növelése mellett szolgálatuk láthatóságát is növelni szeretnék, hogy minél szélesebb kör számára felmutassák: meghívhatók és elérhetők. Ennek szellemében kerül fel egyre több lelki tartalom az intézmény honlapjára, a Károli Egyetemi Lelkészség közösségi médiás oldalaira és a Károli Magazinba is.

Gyümölcsök

Bár a hitélet megújításának eredményességét nem lehet egzakt módon mérni, ha azonban a magvetés eredményeképpen látható gyümölcsök teremnek, az már jóval többet jelent néhány pozitív visszajelzésnél. Balla Péter szerint a gyümölcstermés ígéretével kecsegtet, hogy egyre több felkérést kapnak. A hallgatói önkormányzat például olyan programokra is meghívja őt vagy az egyetemi lelkészeket, amelyeknek egyébként eredetileg semmilyen hitéleti jellege nincs – mint például egy hallgatói kvízest –, mégis örömmel fogadják a rövid igei szolgálatot. Ugyanígy az egyetemi oktatói közösség részéről is egyre többször keresik meg őket egy-egy hasonló felkéréssel, ezért nagy öröm számára, hogy nem mindig nekik kell kezdeményezni.

Az egyetemen senki nem úgy tekint rájuk, mint akik magukat ajánlják, hanem mint akiknek örülnek, hogy velük vannak, és egyre többen élnek is a szolgálatuk által kínált lehetőségekkel. Ez utóbbit jelzi a hitéleti alkalmak iránt tanúsított érdeklődés növekedése mellett a lelkigondozói beszélgetések számának a növekedése is. „Hiszem és vallom, hogy ahol Ige hangzik, ott belül a Lélek bizonyságot tesz, és láthatatlanul formálja a szíveket” – fogalmazott a hitéleti rektorhelyettes. „Azt remélem, hogy a magvetésünk után a mi Urunk az egyéni életekben is megtermi a Lélek gyümölcseit, de ez már nem a mi szolgálatunk eredménye lesz, hanem egyedül az Úr munkáját dicséri.”

Cikk forrása: parokia.hu

 

Következő események


Napi biztatás

Napi jegyzet a Kossuth-on

Egyesített Bibliaolvasó

Nyelvvizsgaközpont

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin