Kezdetét vette a Károli Közösségi Napok

2021. november 2-5. között kerül megrendezésre Egyetemünkön a Károli Közösségi Napok (őszi tréninghét). A közösségi napok témája: „A keresztyén ember társadalmi felelőssége".

Az összegyetemi nyitóáhítatra 2021. november 2-án, kedden 9 órakor került sor a Budapest-Pozsonyi Úti Református Egyházközség templomában. Igét hirdetett Főtiszteletű Balog Zoltán püspök úr, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke.

Az igehirdetés alapigéje a 78. zsoltár 1-11. verse volt, melynek első négy versét újraolvasva Püspök úr kiemelte, hogy ezek a gondolatok, figyelmeztetések magyar nemzetünk életére is vonatkoztathatók, hiszen sokkal inkább a történelmünkben, történelmünkből élünk, mint más környező nemzetek. Kiemelte, hogy amikor egy közösség együtt akarja látni a saját történetét, és ebben valamilyen módos Isten lábnyomát keresi, akkor előbb-utóbb eljut a Biblia első feléhez, a választott néphez, Izraelhez, az ősmintához.

Pár nappal a reformáció emléknapja után Balog Zoltán igehirdetésében emlékeztetett, hogy a magyar reformációt pont az különböztette meg a nyugati reformációtól, hogy mi nem az individuumra tekintve tettük fel kérdéseinket, hanem a közösség egészére nézve kérdeztük azt, hogy „Miért, Uram? Miért így együtt kell elszenvednünk a kihívásokat, nehézségeket?”. Ebben az értelemben hasonlóan kérdeztünk, mint Izrael.

Hangsúlyozta, hogy magyar reformátusként másként is élhetünk a történelemben, hiszen ami előttünk volt, az előttünk van: a Biblia valósága, ami csak látszólag múlt, hiszen a Bibliában minden, ami múlt, az van előttünk, és ami a jövő, az van mögöttünk, vagyis az elkövetkezendő dolgokat még nem ismerjük – a keresztyén ember a múltját látja, a jövőjét nem. Ennek értelmében nemzetünk sajátossága, hogy kevésbé tudunk azonosulni egy pozitív jövőképpel, viszont a keresztyén mindennapokban feltehetjük a kérdést: hogyan vagyunk benne abban a történetben, amit a Szentírás elénk tár? A napi bibliaolvasásnak az a gyümölcse, hogy megszólít. Minden napra kapunk táplálékot. Nagy ajándék, amikor elmondhatjuk, hogy ez most nekünk szólt. Közösségként is kaphatunk nekünk szóló üzenetet, hiszen a Bibliában is többször találkozunk azzal a megszólítással, hogy ti, mint azzal, hogy te. Alapesetben úgy szól hozzánk Isten, mint közösséghez.

Püspök úr jelzi, hogy az első négy versszaktól eltérően a további versek a felismerésről, beismerésről, a kudarcokról szólnak. Amikor rátekintünk saját történetünkre, akkor kudarcokról beszélünk. A zsoltáros a történelem kapcsán Isten csodálatos dolgait mondja el, és „amikor azon gondolkodunk, hogy mi, akik felelősek vagyunk a jövő nemzedéknek a neveléséért, a sorsáért, ennek az egyetemnek is mindennapjaiért, a jövőjéért, a szerkezetéért, a tartalmáért, gyakran gondolkodunk azon, hogy hogyan lehet megszólítani a következő nemzedéket? Hogy van az, hogy egyre nagyobbnak tűnik a szakadék, azok között, akik ma kezdik az életüket, akik ma indulnak el a szakmai, a felnőtt élet útján és közöttünk? Hogy van az, hogy egyre gyorsabban változik a világ és olyan nehéz megtalálni a közös nyelvet. […] Fontos kérdés számunkra, hogy hogyan lesz közös a nyelv?” Hogyan tudunk abban a történetben, amiben vagyunk és ami hordoz bennünket együtt lenni? A zsoltáros válasza, hogy ne magadról beszélj! Beszélj helyette Isten tetteiről a te életedben. Tégy tanúságot úgy az életedről, hogy ne a te tetteidről beszélj, hanem Istenéről. „Ha Isten tetteid beszéled el az életedben, akkor az majd hatni fog a következő nemzedékre is.” – ahogyan ránk is bizonyára visszahat majd az így elmondott hitvallás.

A választott nép története folytatódik abban a történetben, ahol már mi is otthon vagyunk, hiszen saját jogon már mi is itt lehetünk. Izrael történetének csodája, hogy nem Istent keresték a saját történetükben, hanem Izrael népe volt benne Isten történetében. Fontos ez a megfordítás, hiszen többször élhetünk mi is át olyan eseményeket, melyeket nem tudunk megmagyarázni, ahol rájövünk, hogy Isten munkálkodhatott. Visszatekintve életünk eseményeire felismerhetjük azokat a dolgokat, részleteket, ahol Isten jelen volt: így válhat rosszból jó is. Azonban nézhetünk Isten történetére is, és megkérdezhetjük, hogy hol vagyok én ebben? A keresztyén élet útja, hogy magadat keresd Isten történetében. Lehet együtt, közösségként keresni magunkat a nagycsütörtök, nagypéntek, húsvét történetében. Milyen módon van ott az életünk? Ha Krisztus történeteire nézünk, akkor felismerhetjük, hogy a saját, illetve a közösségi életünkben hogyan munkálkodik Isten. Erre hív bennünket: keressük magunkat külön és együtt is Isten történetében, a megváltás történetében.

Ft. Balog Zoltán püspök úr igehirdetése után Prof. Dr. Czine Ágnes rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettes asszony rektori tájékoztatójának elején megköszönte Püspök úr szolgálatát, valamint köszöntötte az egyetemi közösséget. Az őszi tréninghét témájára reflektálva idézte Luther Márton gondolatait, miszerint: „ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, akkor is ültetnék egy almafát”. A reformáció ünnepének közelségében többek között azért is idézte Luther szavait, mivel az idézetben megnyilvánul a keresztyén ember társadalmi felelőssége. Az idézetben rejlő elvárt magatartás, viszonyulás a társadalomhoz egy olyan széles spektrumot tár elénk, amely a bolygónk iránti felelősségtől kezdve, a társadalom egyes rétegeivel fennálló kapcsolaton, és a család mikroközösségén keresztül a személyes, keresztyén identitásunk fejlesztéséig és megóvásáig terjed. Ferenc pápát idézve kiemelte, hogy Isten három ajándékot adott nekünk: az identitást, vagyis azt, hogy Isten saját képére teremtett bennünket, a feladatot, hogy uralmunk alatt tartsuk a földet, azt óvjuk és gondozzuk, valamint a szeretetet, amely összekapcsolja a férfit és a nőt és az egész családot.

Kálvin szintén ezeknek a gondolatoknak mentén jelölte meg a keresztyén ember társadalmi felelősségét. Bolygónk megóvása elsődleges feladata az embernek, hiszen itt élünk, ezért felelősséggel tartozunk iránta. Rektorhelyettes asszony kiemelte, hogy egyetemünkön a szelektív hulladéktárolókkal, illetve a hallgatók környezettudatos hozzáállásával már sokat tehetünk környezetünk megóvása érdekében. A Károli Gáspár Református Egyetem Teremtésvédelmi Műhelye ökoestek szervezésével, teológiai, gyakorlati környezetvédelmi szemléletformálásával, pedagógiai, módszertani kérdésekben is egyaránt szakmai támogatást nyújt és szívesen bevonja a hallgatókat a kutatásokba is.

Prof. Dr. Czine Ágnes hangsúlyozta, hogy nem csak a természet, de a társadalom is igényli a törődést, így a szegények, az elesettek, a védtelenek, a rászorulók segítése és védelme keresztyéni feladatunk. A mi felelősségünk, hogy akár egy tanszéken, egy szemináriumi csoportban vagy egy karon észrevegyük a bajbajutottakat, és segítséget nyújtsunk a mindennapokban. A nehéz élethelyzetekkel, családi tragédiákkal való találkozáskor sokszor elegendő egy beszélgetés, odafigyelés, de az egyetemen az aktív hallgatók részére különféle ösztöndíjak keretében is megvalósul a támogatásnak egy másik fajtája is. Ilyen például a tanulmányi ösztöndíj, rendszeres szociális ösztöndíj, Károli Ösztöndíj, Református Ösztöndíj, és Károli Kiválósági Ösztöndíj. Rektorhelyettes asszony hozzátette, hogy a hallgatók részére méltányos díjfizetés mellett biztosít kollégiumi férőhelyet az egyetem. Továbbá örömmel hozzátette, hogy a 2021/2022. tanévtől további 300 kollégiumi férőhelyet bérel az intézmény, így minden budapesti hallgatónak biztosít lakhatást az egyetem.

Prof. Dr. Czine Ágnes felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy mindig örömmel töltik el az egyetem hallgatóinak, oktatóinak tanulmányi, kutatói sikerei, ugyanakkor olykor olyan események is történnek, melyek nem pozitív színben tüntetik fel az intézményt, de mindig akadnak olyan személyek, akik a közösséget ért sérelmek esetén is a többség, a közösség érdekében emelik fel szavukat. Mindenki kerülhet nehéz helyzetbe, ahogyan Ady is írta: „mikor a lelkem roskadozva vittem, csöndesen és váratlanul átölelt az Isten”. A Tanítsunk Magyarországért program is a rászorulók megsegítésének egyik módja, melyhez egyetemünk is csatlakozott a nyár folyamán. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Tanárképző Központjának szervezésében szeptembertől 23 hallgató kezdte meg a mentorálásra való felkészülést, 2022 februárjában pedig olyan tábor kerül megszervezésre, ahol a mentoráltakkal lehetnek majd együtt. Legközelebb jövő februárban lehet majd csatlakozni a programhoz.

Rektorhelyettes asszony fontosnak tartotta kiemelni, hogy a felebaráti szereteten túl a keresztyén ember felelősséggel tartozik a társadalmi környezetéért, a munkával alakított világért, illetve a nemzetek közösségéért is. Kálvin a teremtésből vezeti le etikai elkötelezettségeinket egymás és a világ iránt: az ember nem élhet egyedül, szüksége van társakra, társadalomra, kisebb-nagyobb közösségekre. A felebaráti szeretet mellett Rektorhelyettes asszony a példamutatást emelte ki, hiszen református hitünkhöz méltó életünkkel, viselkedésünkkel példát mutatunk más emberek számára. Hangsúlyozta, hogy a példa egyben felelősséget és útmutatást is jelent. Az elmúlt időszakból az útmutatás egyik legutóbbi példáját emelte ki: a Német Nyelv és Irodalom Tanszék ebben az évben ünnepelte alapításának 25. évfordulóját. Öröm volt látni, hogy meghívták az eseményre az alapító atyákat is, nem feledve őket, tiszteletet és megbecsülést adva ezzel.

Az Állam- és Jogtudományi Kar a Keresztyén Jogakadémiával közösen szervezte meg idén szeptemberben a Betű és lélek – jog és jogtudomány a keresztyénség nézőpontjából című konferenciát. A Hittudományi Karon pedig éppen ma kezdődött a Hagyomány-Identitás-Történelem (HIT) konferencia is.

A mindennapi felelősség témakörében Rektorhelyettes asszony örömének adott hangot, hiszen az egyetem hallgatóinak tekintetében 87%-os az oltottsági arány – ez a tény az egymás iránti felelősséget jelenti, ugyanakkor továbbra is felhívja a figyelmet a járványhelyzet változásával a védelmi intézkedések betartására.

Az Oktatási Hivatal a napokban küldte meg a Károli Gáspár Református Egyetem Működési engedélyére vonatkozó levelét, melynek értelmében az eljárást lezárták és a Működési engedély újabb 5 évig érvényes. Rektorhelyettes asszony megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek ebben a munkafolyamatban, külön kiemelve Szabó Katalin Zsuzsanna oktatási igazgató asszonyt.

A Károli Gáspár Református Egyetem aktív hallgatóinak száma: 8047 fő, a passzív hallgatók száma: 883 fő. Az aktív és a passzív hallgatók létszáma 70 fő híján 9000 fő. Ebben az évben professor emeritusi címet is adományozott az egyetem: Prof. Dr. Tóth Mihály és Prof. Dr. Szabó Imre részére.

Az új szenátusi tagok mellett új szabályzatokat is elfogadott a szenátus: Kommunikációs Szabályzat, Talárviselési Szabályzat, Ünnepi rendezvények lebonyolításáról szóló szabályzat.

Számos együttműködési megállapodást is kötött az egyetem: a Kopt Ortodox Kulturális Központtal (Egyiptom), a Kopp Mária Intézettel, illetve a hallgatók szakmai gyakorlatára vonatkozó számos együttműködést. 134 külföldi hallgató érkezett most különböző ösztöndíjakkal az egyetemre, és számos hallgatónk pedig külföldön tanul ebben a félévben.

Prof. Dr. Czine Ágnes jelezte, hogy a keresztyén ember felelősségéből csupán néhány gondolatot vázolt fel, azonban a Károli Közösségi Napok keretében rengeteg olyan előadáson vehetnek részt az érdeklődők, melyek ezen témák menték szerveződtek: hagyomány és identitás, cigányság és keresztyénség, a Károli Biblia új kiadása, az Egyesített Bibliaolvasó honlap bemutatása, valamint jogi, etikai, hitéleti, külpolitikai és más előadások sora várja az egyetemi közösséget.

Rektorhelyettes asszony beszédét a Galatákhoz írt levél néhány versével zárja és egyben megnyitja az őszi Károli Közösségi Napokat is: „a Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség. Az ilyenek ellen nincs törvény”.

Az istentisztelet és rektori tájékoztató az alábbi linken visszanézhető:

https://www.youtube.com/watch?v=pUnaBjdpN8I

Következő események


Összes esemény

Napi biztatás

 

Nyelvvizsgaközpont

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin