Egyetemünk Japanológia Tanszéke 1994-ben kezdte meg működését, idén a harmincéves évforduló kapcsán pedig nagyszabású konferenciát rendez a Japán Alapítvány Budapesti Irodával együttműködve 2024. október 24-én 9:30 órától a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon (Reviczky utca 4).
A jubileumi rendezvény témája a Fordítás a 21. században. Fókuszban a japánról és japánra fordítás lesz. Köszöntő beszédet mond Őexcellenciája Ono Hikariko, Japán magyarországi nagykövete és Csoma Mózes dékán, a Koreai Tanszék tanszékvezető egyetemi docense.
A konferencián plenáris előadást tart Takeda Kayoko professzor (Rikkyo University) Local Governments' Response to Linguistic Needs of Foreign Residents in Japan (A helyi önkormányzatok válasza a Japánban élő külföldi lakosok nyelvi igényeire) címmel, valamint Hidasi Judit professzor emerita (BGE) Kulturális kihívások a fordításban témában.
A műfordítói szekció díszvendége Vihar Judit irodalomtörténész, műfordító, haikuköltő, a Japanológia Tanszék nyugalmazott oktatója, aki a műfordítás során létrejött félrefordításokról, ferdítésekről tart érdekfeszítő előadást.
Az ünnepség részletes programja, az elhangzó előadások rövid leírása ide kattintva olvasható.
A japán szak elindulásáról a Károli 30 jubileumi kötetben is olvashatnak, most az ott olvasható szövegből osztunk meg egy rövid részletet, melyet Varrók Ilona, a Kelet-Ázsia Intézet vezetője írt:
„Egyetemünkön a japán szakos képzés majdnem egyidős a BTK felállításával: egy évvel utána indult Kazár Lajos, Ausztráliából hazatelepült nyelvész és Barátossy Jenő, az egyetem alapító főtitkára, majd tanácsosa kezdeményezésére, aki családi kötődés révén érdeklődött Japán iránt: apai nagybátyja, Baráthosi Balogh Benedek néprajzkutató volt, aki többek között a Japán-szigetek északi részén élő ajnu népesség körében végzett kiemelkedő gyűjtőmunkát. A kezdeményezést a BTK-n az Idegennyelvi Lektorátus akkori vezetője, Kelemenné Farkas Márta karolta fel, és neki köszönhetően 1994-ben indítottuk el az első japán szakos előkészítő évfolyamot heti 15 órában, akkor még csak három oktató, jómagam, Máté Zoltán és Senga Toru közreműködésével. Az előkészítő évfolyamra már akkor is sokan jelentkeztek, de abban az időben a japán nyelvoktatás még viszonylag kuriózumnak számított, ezért természetesen az 1995-től induló japán szak még nem volt olyan létszámú, mint ma, amikor már évfolyamonként száz körüli hallgatói létszámú nagy szakként működünk az alap- és mesterképzésben.”
