Thomas Mann világhírű, A halál Velencében című novelláját mindmáig egyetlen, több mint száztíz éve készült magyar fordításban olvashattuk. Horváth Géza germanista professzor, műfordító most nemcsak új fordítást, hanem új értelmezést is nyújt az olvasóknak.
E fordításról, illetve értelmezésről adott interjút Horváth Géza, a BTK intézetvezető egyetemi tanára a Magyar Nemzet újságírójának.
Horváth Géza éveket töltött el a Thomas Mann-i szöveg tanulmányozásával, oktatásával. Fel akarta tárni az írás mélyebb kulturális rétegeit.
A legszembetűnőbb, hogy a cím is megváltozott: a megszokott Halál Velencében helyett most A halál Velencében szerepel a címlapon. A magyar nyelv fogékony használói értik, mi a különbség, mit jelent a határozott névelő: nem egyetlen velencei halálesetről van szó, ahogy ezt értelmezni szoktuk, hanem a Halál megjelenéséről a városban. Az írás eredeti címe is – Der Tod in Venedig – tartalmazza a határozott névelőt, a magyar fordítás pedig most már közvetíti az eredeti írói szándékot.
Az eredeti, határozott névelős cím, jegyzi meg a fordító, jelzi, hogy a novellában nemcsak a főhős haláláról és nem is csak a városban terjedő indiai kolera áldozatairól, hanem az egész, hagyományos európai kultúra hanyatlásáról van szó. A szövegben rengeteg utalás történik a halálra: a mitológiai figurák, Hermész, Apolló, Dionüszosz és többen mások, ahogy a főhős író, Von Aschenbach a hétköznapi események láttán is sokszor mitológiai alakokra vagy történetekre asszociál.
