Megrendüléssel tudatjuk a szomorú hírt, hogy Prof. Dr. Ladányi Sándor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának emeritus professzora hosszú szenvedés után, 77. évében megtért Teremtőjéhez.
Búcsúztatása 2014. augusztus 7-én (csütörtökön) 14 órakor lesz a Fasori Református Templomban.
Hordozzuk imádságban a gyászoló családot.
Nekrológ
Ladányi Sándor (1937-2014)
„...-aki él és hisz énbennem, az nem hal meg soha” (Jn 11:26)
Ladányi Sándor református lelkipásztor, teológiai tanár a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának emeritus professzora 2014. július 12-én hitben elhordozott, hosszú, türelmes szenvedés után megtért Teremtő Istenéhez.
Ladányi Sándor Kisújszálláson 1937. február 1-jén született. A Budapesti Közgazdasági Technikumot jeles eredménnyel elvégezte, majd 1955-1957 között az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem mérnöki karának hallgatója lett, amelyet a Budapesti Református Teológiai Akadémiára való jelentkezése miatt hagyott ott. 1962-ben fejezte be teológia tanulmányait és 1963-ban szerzett lelkészi oklevelet. 1962-1964 között Fóton, Bián és Bicskén szolgált segédlelkészként. A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday levéltárában dolgozott 1964-től 1979-ig, melynek igazgatói tisztét is betöltötte. Ebben az időben végezte el az ELTE-n 1966-1969 között a történelem szakot és kapott középiskolai tanári diplomát, majd 1970-1973 között szintén az ELTE-n, levelező képzésben végezte el a levéltár szakot. Tudományos fokozatai: 1973. ELTE bölcsészdoktori diploma, 1996. KRE HTK teológiai doktori oklevél.
A Budapesti Református Teológiai Akadémia,1993-tól Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara (KRE HTK) Magyar Egyháztörténeti Tanszéken tanított 1979-től, ahol betöltötte a tanszékvezetői tisztet is 2007. február 1-jéig. A KRE BTK-n is óraadóként tanított. 2007-ben nyugdíjba vonult és emeritus professzorként tanított nappali és levelező munkarendon a HTK-n 2012-ig.
Istentől kapott szolgálati területein a munkát szeretettel és alázattal végezte mind a levéltárban, mind pedig a Teológián. Igényes volt kutatómunkájában, publikációi megjelentetésében, a tanórákra való felkészülésében, igehirdetéseiben, előadásokban, legyen az a Magyar Tudományos Akadémián vagy egy kis gyülekezetben. Szeretettel, hittel, odaadással végezte munkáját. Akinek tudott szívesen segített az élet bárminemű kérdésében, legyen az teológiai, történeti vagy személyes életprobléma. A KRE HTK 2012. július 1-jei tanévzáróján még átvette aranydiplomáját, majd betegsége miatt teljesen visszavonultan élt haláláig.
Főbb kutatási területei: A magyarországi protestáns egyházak, különös tekintettel a református egyház széleskörű története a 17. 18. században. Így Ráday Pál élete, egyházpolitikai, lelki tevékenysége; a Rákóczi szabadságharc valláspolitikája; református diákok peregrinációja, illetve meghatározó kutatásokat végzett és könyveket, tanulmányokat jelentetett meg a Magyarországi Református Egyház 20. századi történetéből. Írt a 20. században élő mind a magyar, mind a református egyház történetét meghatározó személyekről: Ravasz László, Kardos János, Vásárhelyi János, Sebestyén Jenő, Bucsay Mihály, Zsindely Endre, Ivanyos Lajos, és előkészítette Zoványi Jenő egyháztörténeti lexikonjának javított kiadását.
2005-ben a KRE HTK megalakulásának 150. évfordulójára ünnepi kötetet szerkesztett, 2006-ban pedig A Magyar Református Egyház 1956 tükrében címen tanulmány kötetet adott ki.
1999-2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjat kapott. 1991-1998-ig az ELTE BTK Neveléstörténeti Tanszékén speciálkollégiumot vezetett a református iskolaügy témakörben.
Tisztségei: Az 1980-as évek végétől az MTA Egyháztörténeti, Művelődéstörténeti, Neveléstörténeti, valamint a Nemzetközi Egyetemtörténeti Bizottság Magyar Nemzeti Bizottságának tagja; a MAB keretében működő Teológiai és Vallási Felsőoktatási Szakbizottsága tagja, illetve 1998-tól a Pedagógus Továbbképzési Akkreditációs Bizottság szakértői tagja; továbbá a Magyar Történelmi Társulat, a Magyar Történészek Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai oktatók közössége és az Országos Református Tanáregyesület tagja. Munkakapcsolatban állt a bécsi egyetem Protestáns Teológiai Fakultás Egyháztörténeti Tanszékével, az Osztrák Életrajzi Lexikon szerkesztőségével (Redaktion des Österreichischen Biographischen Lexikons, ein Institut der Österreichischen Akademie der Wissenschaften) és az amsterdami Vrije Universiteit-tel.
Egyháztörténeti munkáját segítette az 1976-tól 1977-ig Bécsben és 1989-ben Amsterdamban eltöltött kutatási idő. Több alkalommal tartott előadást Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Erdélyben és a Felvidéken.
Életének és munkájának az előbb felsoroltak csak rövid ismertetését adták.
Áldott legyen a Mindenható Isten, hogy megajándékozta Ladányi Professzor urat hűséges kitartással, Isten és ember iránti szeretettel, s hogy egész életét megpróbálta Isten dicsőségére élni.
Soli Deo Gloria
