Polgári Magyarországért Díjjal tüntették ki Prof. Dr. Bagdy Emőkét

2021. június 10-én Polgári Magyarországért Díjjal tüntették ki Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát, a pszichológiatudomány kandidátusát, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritáját. Az emberi életért, az emberek lelki egészségéért végzett szolgálatáért kapott kitüntetés kapcsán készített interjút Professzor Asszonnyal a Magyar Demokrata hetilap is, ahol többek között elhivatásáról, önismeretről és a Covid-járvány hatásairól is beszélt. A beszélgetésből az alábbi interjúrészletet közöljük:

A szabadság rendet jelent

Az emberek lelki egészségének mint nemzeti sorskérdésnek egész életen át tartó elhivatott szolgálatáért Polgári Magyarországért Díjjal tüntették ki Bagdy Emőke klinikai szakpszichológust, pszichoterapeutát, a pszichológiatudomány kandidátusát. A Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritájával hitről, boldogságkeresésről, véleményformáló kurázsiról és a trendkövető gondolkodás veszélyeiről is beszélgettünk.

– Egyik korábbi interjújában arról beszélt, szeretné, ha szabott életidejében mindig a személyes érdekeltségen túlmutató értelme lenne annak, amit tesz. Honnan ered ez a fél évszázada tartó misszió?

– A gyökereimből, családomtól. Őseim a lelkipásztori, tanítói, humán segítő pályán szolgáltak sok generáción át. Olyan emberek génjeiből fonódtam össze, akik hithű, szerény és szolgáló egyének voltak. Szerették a hazát, hittek Istenben, volt szilárd világnézetük. Saját családomban is ilyen útravalót kaptam. Minden napnak legyen meg az értelme, tegyek valami jót, ahogyan ezt Csokonai Vitéz Mihály megfogalmazta: „Mindazáltal jó légy, mindenkivel jót tégy!” Noha ez így lehetetlen, a törekvés tisztasága határozza meg a cselekedeteket, amelyeket a világ saját korszakszemüvegén át lát, és ítél jónak vagy rossznak. Az én iránytűm a bensőmből vezérel. Mások pedig ítélkeznek, elfogadnak vagy elutasítanak.

– Különlegesen gazdag pályaívet tudhat magáénak: gyógytornászként kezdte, évtizedekig dolgozott a leginkább Lipótmezőként emlegetett OPNI-ban klinikai pszichológusként és szakigazgatóként, több hazai egyetemen is szakot alapított, tanszéket vezetett. A boldogságkeresés témája folyamatosan visszaköszön tudományos munkáiban és előadásaiban. Létezik erre gyors recept?

– Nyilvánvaló, hogy nincs recept, de vannak eligazító támpontok, mi tesz valakit megelégedetté, az életben örömöt találó emberré. Egészség, boldogság, lelkierő, megküzdés: ezek a célba vezető kulcsszavak. Egésznek, teljesnek lenni testileg, lelkileg, kapcsolati és szellemi szinten, azaz spirituálisan. A négy létszint kölcsönhatásából lesz a teljesség, avagy hiányosságai miatti „betegség”. A szellemi szint a legfőbb erő, a „minőségeket” tartalmazza, az értékvilágunkat, etikai elveinket, életünk értelmét meghatározó belső válaszainkat, például hogy kiért élsz, miért élsz? Ha ez a lelkierőrendszer rendben van, akkor az ember képes minden nehézséggel megküzdeni, talpon maradni, megelégedettséget és elegendő örömöt átélni életünk hepehupás medrében. Az ember küzdésre teremtett lény. „…ember: küzdj és bízva bízzál!” Madách himnikus üzenete éppen a legfőbb erőre, a hitre világít rá, amely több mint vallási fogalom. Általános, közös emberi képességünk, amellyel a jövőt tervezni és a célokat megvalósítani tudjuk. Mindenki hisz valamiben, ami nem igazolható, de vágyott és remélhető. Az ateistának is van világnézete, hite. Éppen a pozitív pszichológia, amelynek szószólója vagyok, bizonyította, hogy a hit valóban hegyeket mozgat meg.

– És a mai világ énközpontúsága?

– Az öncélúság, egoizmus nem hoz boldogságot, legfeljebb a ma áhított pénzt, javakat, amiknek tíz százalék szerepe van a boldogságban. A megelégedettséget és örömképességet tekinti a pozitív pszichológia boldogságnak, amit a szeretetkapcsolatok megtartó erejének felmutatásával tudott igazolni. Ha van valakid, párod, társad, akit szeretsz, ha van családod, akik a legfontosabbak neked, és ha van egy jelentős baráti köröd, akkor esélyed van az egészségre, boldogságra, hosszú életre – a sok évtizedes Harvard egyetemi kutatás szerint.

– A YouTube-on saját felülete van, és csatornaindító köszöntőjében is arról beszél, hogy az életünk minőségét nem az jelenti, amit a teljesítménykényszer során érünk el, mert annál sokkal fontosabb a lelkünk gazdasága, az általunk megtalált „egyediség kincse”. Hogyan kezdjük el a keresést?

– Erre rövid és egyértelmű a válaszom: önismerettel. „Hiába fürösztöd önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat”, ajánlja József Attila is. A lelki labirintushoz vezető kell, Ariadné fonala, hogy feltárjuk és megértsük lelkünk titkos mozgatórugóit. Abban az ezerszínű, de legalábbis szivárványszínben mutatkozó világban, ahol mindenfelől árad ránk az információ, és nincsenek stabil eligazítási pontok, saját világunk megtartó cölöpjeire rá kell találnunk. Senki nem birtokolja a bölcsek kövét. Ha ezt az utat végig-, de legalábbis bejárjuk, akkor rájövünk, hogy önmagunkban van a küldetés magva, megtaláljuk vállalható önmagunkat, identitásunkat. Így képesek leszünk felelősségvállaló, elkötelezett, szilárd lelki gerincű emberként helytállni, kiállni mindazért, amiben hiszünk.

– Kopp Mária lelkiállapot-kutató szerint a magyar népességet átlagon felül jellemzi egyebek között az egyensúlytalanság és a depresszív hangoltság. Mennyiben befolyásolta az említett eredendően hátrányos helyzetet a pandémia?

– Ma még inkább növekedett a kiegyensúlyozatlanság, hiszen „minden egész eltörött”, a világjárvány által okozott totális földrengésben először a pánikból ocsúdva talpra kellett állnunk, és az állandó bizonytalanság, jövőkép-nélküliség kollektív stresszeltségében kellett elkezdenünk a kiútkeresést. A depresszió­ra úgyszólván időnk sem volt, az ocsúdás és a hogyan tovább kérdése vált központivá. Aki korábban is szorongó volt, az most még inkább azzá vált, a szorongásos és pánikbetegségek megsokasodtak. Hál’ istennek a pandémia kezdete óta nagy erővel lendült be az emberek segítőkészsége minden problématerületen. A lelki bajokban a ma működő segítő szakmák többsége felkínálta a krízisgondozást, a pszichológusok igénybevétele is megsokasodott. A leginkább vesztesek és veszélyeztetettek a gyermekeink, óvodásoktól a 18-20 éves fiatal felnőttekig. Korosztályonként más és más a problémakör, amelyben korlátozottan bár, de segítséget tudunk nyújtani.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az interjút Szabó Judit készítette és teljes egészében itt olvasható: https://demokrata.hu/magyarorszag/a-szabadsag-rendet-jelent-2-399326/

Kép: demokrata.hu

Következő események


Összes esemény

Közösségi Média

Nyelvvizsgaközpont

Sport a Károlin

Sport a Károlin

Napi biztatás