Ünnepélyes istentisztelet keretében beiktatták Prof. Dr. Trócsányi Lászlót, a Károli Gáspár Református Egyetem február elsejével kinevezett rektorát. Az ünnepségre a Budapest-Budahegyvidéki Református Egyházközség templomában került sor február 19-én, 15 órakor.
A beiktatási ünnepségről készült videófelvétel itt megtekinthető:
https://youtu.be/QAL5JSx5hzk
A beiktatási ünnepség istentisztelettel kezdődött, amelyen Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét, Máté evangéliumának azt a részét magyarázva, amelyben Jézus maga mellé vette három tanítványát, és „felvitte őket külön egy magas hegyre”. Balog Zoltán kiemelte: mindenkinek szól a hívás, hogy induljunk el, mert kell egy magas hegy, „annak elrejtettsége”, hogy „ráismerjünk és megértsük életünk értelmét Krisztusban”.
Hozzátette: különösen azoknak van szükségük erre a hívásra az „elrejtettségbe”, akik folyamatosan reflektorfényben állnak, és akiket állandóan terhel a teljesítés kényszere. Elmondta: kell az a magas hegy, ahol kizárhatjuk a völgyben hagyott életet, hogy megérkezzünk oda, ahol csak Krisztus van egyedül. „Addig nem értettük meg az életünk értelmét, amíg nem döbbenünk rá, hogy ő hív bennünket életünknek minden történetében” – fogalmazott Balog Zoltán püspök hangsúlyozva, hogy amikor az ember a legmagasabban van az életében, és amikor a legmélyebben, akkor nincs ott más senki, csak Krisztus, megjegyezve: azért kell magasan lenni, hogy az ember megértse a mélység értelmét, és azért kell mélyre menni, hogy megtapasztalja, „ott is világít Isten dicsőségének fénye”.
A kettő együtt Krisztus útja és a tanítványok útja is: nagypéntek és húsvét, hitetlenség és bizonyosság. E kettő együtt van a közélet, az egyház és a tudomány világában is. Létezik az öncélú, önmagát istenítő tudomány, de mellette ott a tapasztalat, amikor „Isten adta tehetségünk és értelmünk megnyílik, és felismerjük, megértjük a teremtés”, a megváltás és a gondviselés titkát. És ezzel a tudással lehet szolgálni – mondta igehirdetésében a református püspök.
Az új rektort Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Bogárdi Szabó István püspök köszöntötte.
Gulyás Gergely köszöntőjében kiemelte: a felsőoktatási intézmények feladata, hogy megóvják vagy megteremtsék a „szabad, de nem gyökértelen gondolkodás kereteit”, valamint biztos benne, hogy Trócsányi László rektorságával új korszak kezdődik a Károli Gáspár Református Egyetem életében. Olyan korszak, ahol „az emberi minőség és a tudományos színvonal tekintetében nem köttetnek kompromisszumok”. Olyan korszak, amely a református egyetemi oktatás színvonalával és az egyetemen végzettek segítségével megerősíti a református egyházat és közéletet. A tárcavezető szerint a Magyarországi Református Egyház Zsinata mint a Károli Egyetem fenntartója a legbölcsebb döntést hozta Trócsányi László rektori kinevezésével. Személyében a református közéletben is évtizedek óta aktívan részt vevő, több évtizedes egyetemi pályafutással rendelkező jogász professzor került az egyetem élére, aki alkotmánybíróként, nagykövetként, miniszterként és európai parlamenti képviselőként is szolgálta hazáját.
Bogárdi Szabó István, a Budahegyvidéki Református Gyülekezet lelkésze, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének korábbi püspöke az új rektort köszöntve kiemelte: a keresztyén hitgyakorlat mindig közösségben történik. Szerencsésnek nevezte a gyülekezetet, hogy Trócsányi László is tagja, megjegyezve, miniszterként, európai parlamenti képviselőként is minden vasárnap részt vett az istentiszteleten, és az egyházközség vezető testületében is régóta szolgálatot vállal. Hangsúlyozta, hisz abban, hogy a református egyetem a következő nemzedékek számára egyre több áldást hoz majd, de csak akkor, ha vezetője az „egész életét hordozó közösség” tagja, onnan veszi inspirációit, ott kap választ „szíve titkos kérdéseire”, ott nyer erőt az erőfeletti munkához, ott találja meg testvéreit, és ott ad hálát az „áldások gyümölcseiért”.
A köszöntések után Prof. Dr. Trócsányi László rektor beiktatási beszédében hálás szívvel köszönte meg azt a bizalmat, melyet a Magyarországi Református Egyház, s annak lelkészi elnöke, Balog Zoltán püspök tanúsított rektori megbízatása kapcsán. Hozzátette, hogy a tisztség elfogadásában az isteni gondviselést is látja, így nyugodt szívvel, a reá váró feladatokat tudva és látva kezdi meg rektori szolgálatát. Megköszönve Szabó István püspök úr és Gulyás Gergely miniszter úr szavait kiemelte, hogy „külön öröm számomra, hogy a mai ünnepi eseményre a Budahegyvidéki református templomban kerülhet sor, ebben a gyülekezeti közösségben egész családom otthon érzi magát. Gyermekeink itt tettek vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitükről a konfirmáció alkalmával, itt találkozhatunk az Igével vasárnaponként”.
Rektor úr beszédében többek között kiemelte, hogy az elődök megkezdett munkája, a múlt, a hagyományok és eszmények szem előtt tartása elengedhetetlen a jelen és a jövő gyümölcsöző munkájához. Hozzátette, hogy „noha a Károli Gáspár Református Egyetem alapítására csak a rendszerváltozás után kerülhetett sor, mégis gyökereink évszázadokra nyúlnak vissza, és szellemi örökei vagyunk eleinknek”. Prof. Dr. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy az egyetem nevében benne van a küldetése is: Károli Gáspár, az első magyar nyelvű Biblia alkotója kijelöli az intézmény útját, amely a Biblián keresztül, az isteni szó továbbadásán, tanításán nyugszik. Ugyanakkor hozzátette, hogy az egyetem mint oktatási intézmény pedig az emberi szóra tanít, így „egyházi egyetem esetében tehát kettős kötődésről beszélhetünk, kettős arculatunk van. Figyelembe kell vennünk, hogy az Egyetem névadója milyen értékrendre utal, másrészt szolgálnunk kell mindazokat, akik tudományos ismereteket, életpályájuk elindítását várják tőlünk, és akik között sokan olyanok is vannak, akik az egyház tanításai iránt közömbösek. Egyetemünknek olyan universitasnak kell lennie, amely mindenki számára értéket és tudást biztosít”.
Rektor úr beszédében hangsúlyozta, hogy a fiatalok utat keresnek, az egyetemnek pedig ebben az útkeresésben is segítenie kell. Meglátása szerint „nagy, új kihívás az összhang megtalálása egyfelől a nemzeti hagyományok, identitás, másfelől az egyetemes értékek között. A Károli Gáspár Református Egyetemnek olyan egyetemnek kell lennie, amely képes megtalálni a nemzeti identitás és az egyetemes közötti természetes összhangot. Úgy kell megőriznünk nemzeti identitásunkat, hogy közben legyünk nyitottak a világra, fiataljaink az egyetemi csereprogramok révén külföldi tanulási lehetőségeikkel gazdagítsák tudásukat”.
A református oktatásügyet szövetségnek tekintve Rektor úr hozzátette, hogy egyetemünknek szoros kapcsolatot kell kialakítania a többi református intézménnyel: óvodákkal, általános- és középiskolákkal, felsőoktatási intézményekkel, ugyanis a református oktatásügy sikere ez az együttműködés. Kiemelte még, hogy szükséges folyamatosan megújulni, hogy vonzóak maradhassunk a fiatalok számára. Rektor úr jelezte, hogy a határon túli intézményekkel, valamint a Szegedi Tudományegyetemmel is – ahol sok éven át ő maga is tanított – szoros együttműködést szeretne kiépíteni a jövőben is.
Az egyetem célkitűzései között kiemelte, hogy a „Károli Gáspár Református Egyetemnek társadalmi felelőssége, hogy ne csak jól képzett technokratáknak adjon diplomát, hanem olyan önállóan gondolkodó értelmiségieket képezzen, akikben egyszerre van jelen a biztos szakmai alapokon álló gondolkodás és kritika, de főként önkritika, vízió és felelősség”. Szilárd értékrend, nyitottság, szolidaritás, társadalmi felelősségvállalás szükséges, hogy az egyén jól boldoguljon a jövőben is, ezért az egyetem oktatóinak, tanárainak is nagy a felelőssége a jövő nemzedékének tanításában.
Beszédének végén Rektor úr kiemelte, hogy az egyetem egyben egy család is, ahol oktatók, kutatók és hallgatók alkotnak egy nagy közösséget. Hozzátette, hogy rektori teendői mellett sem mond le a tanításról, illetve alkotó tagja kíván maradni a jogászi hivatásrendnek is.
Hangsúlyozta, hogy az egyetem közösség, ahol „az egyetem a test és ebben a tanárok és a hallgatók a lélek. A lélek az, amely működteti a testet, erőt és hírnevet ad a testnek. A lélek akkor tud jól munkálkodni, ha békesség járja át az oktatók és a hallgatók közösségét. A család is akkor tud egységes lenni, ha békességben él. A Károli Gáspár Református Egyetemen belül is szükség van a békességre, a családias légkörre. Olyan Alma Maternek kell lennie a jövőre alapításának harmincadik évfordulóját ünneplő Károli Gáspár Református Egyetemnek, amelyben a múlt gyökerei élénken élnek tudatunkban ahhoz, hogy gyümölcsöket teremjünk”.
Rektor úr a 25. zsoltár soraival zárta beszédét jelezve, hogy a tervek megvalósításához az emberi erőn túl szükséges az isteni kegyelem is:
„Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem. Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged. Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak.” (Zsoltárok 25:4-6)
Az ünnepség végén a református egyház négy püspöke, Balog Zoltán, a Dunamelléki, Steinbach József, a Dunántúli, Fekete Károly, a Tiszántúli és Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke közösen áldotta meg az új rektort.
Az istentiszteleten összegyűlt perselyadományt a Károli Gáspár Református Egyetem rászoruló hallgatói részére ajánlották fel.
A beiktatási ünnepségről készült képek itt tekinthetők meg:
Az eseményről készült teljes képgaléria ide kattintva érhető el.
