Tizenegy nemzetközi dokumentumfilm díjat kaptak a BTK Médiaműhely munkatársai versenyfilmjükre

Nyakamon ül egy halott lélek
A Párbeszéd Házában mutatták be 2021 őszén Tari János filmrendező-operatőr, néprajzkutató, vizuális antropológus a Károli Gáspár Református Egyetem BTK docensének és a KRE BTK Médiaműhely munkatársainak dokumentumfilmjét egy hazai, több évtizeddel ezelőtti, titokzatos örökbefogadási történetről. A filmnek a tartós aktualitását nem csupán a napokban is 2022 március végéig gyarapodó külföldi szakmai elismerések, 11 nemzetközi filmfesztivál díjai adják, hanem a témája és a lebilincselő szerkesztése, illetve rendezése. Jómagam több örökbefogadási történetről olvastam, hallottam vagy láttam játékfilmen, dokumentumfilmen, de ez a mindössze 39 perces alkotás számomra az egyik legtanulságosabb és legmegrázóbb volt.

Az alapszituáció az, hogy egy kétgyermekes anya felnőttként, 40 évesen tudja meg véletlenül, hogy ő valójában örökbefogadott gyerek. A férjét annyira sokkolja már e tény, hogy elválik, otthagyja a családját. A nő a nevelőanyjától nem sok információt kap az örökbefogadása körülményeiről, és titkok megfejtésének szándékát évekig magában hordozta; majd miután a nevelőanyja 2021-ben koronavírus fertőzésben elhunyt, az nyomozni kezdett. A múltjának kutatásában, a film forgatókönyvének alakításában a dokumentumfilm másik főszereplője, Mágoriné Andrea segített a szülővárosa lakosainak kiváló ismerőjeként.

Nem minden marad titok a kutatást elkezdő nő és a néző előtt sem, mert a főszereplő kideríti, hogy a nevelőanyjának az 1960-as évek végén született egy kislánya, aki néhány nap után elhunyt, és helyette, titokban fogadtak örökbe egy ugyancsak néhány napos kislányt (őt, magát), akit még át is neveztek az elhunyt lélekről Orsolyának. Az örökbefogadott gyerek, majd felnőtt 40 éves koráig nem tudott a valódi származásáról, így 4 évtizeden keresztül viselte a titokból adódó közvetett szorongás terheit. Pedig nem került rossz körülmények közé, mert őt mint gyereket szerették, gondosan felnevelték. Csak Orsolya nem tudta, hogy miért más ő kissé, mint a család többi tagja, és miért más dolgok, tevékenységek iránt vonzódik, mint ők?

Ha mást nem is közvetítene a film, mint hitelesen és meggyőzően bemutatná azt, hogy mennyire fontos az embereknek a vérségi kötelék, már megérné megtekinteni, de ennél sokkal többet ad. Jól szerkesztve, de az élet dramaturgiájához is igazodva a „ki vagyok én?” kérdéskör részleteire ad tanulságos és megrendítő válaszokat, de nem didaktikusan, hanem a jól adagolt képi és verbális információkkal, átélhető nyilatkozatokkal, beszélgetésekkel, helyzetekkel, felismerésekkel, képi és zenei ritmussal, amelyet a kísérőzeneként választott Kodály cselló szólószonátája is tovább fokoz.

A Nyakamon ül egy halott lélek antropológiai témájú, oknyomozó dokumentumfilmként indult, de tartalmaz egy terápiás szálat, a főszereplő megtisztulását, katarzis-megélést. Valamilyen nyugvópontra tehát elérkezik az oknyomozás és a film története, és ennek a néző is részesévé válik.

Számít tehát a vérségi kapcsolat, ami akkor is befolyásolja életünket, ha nem tudunk róla, talán épp egy legálisan lebonyolított, de titkos örökbefogadás rejtélye miatt. Orsolya sokáig nem tudta, hogy vidéki, kisvárosi, gyökerekkel rendelkezik, de egy értelmiségi családban nevelkedve is a vidék és a természet iránt vonzódott, illetve szakmailag is a néprajzi és az antropológiai témák iránt érdeklődött. Legalább megtudta, hogy nem véletlenül. A filmben vannak még megismerhető és meg nem ismerhető titkok, de ezek is a katarzist, a megtisztulást szolgálják.

Az viszont már nem titok, hogy a filmet  közel 50 nemzetközi filmfesztiválra válogatták a versenyprogramba, és  ízelítő az elnyert 11 nemzetközi filmfesztivál díjakból:

Legjobb dokumentumfilm, Calgary, Kanada; Legjobb Női történet díj, Ganktok, India; Legjobb dokumentumfilm, New York, USA; Cult Critic: Legjobb dokumentumfilm nőkről, Kalkutta, India; Doc Without Borders Research: Legjobb kutatás, Torontó, Kanada; Kiemelt dicséret, dokumentumfilm kategória, Niagara Falls, Kanada.

(Deák-Sárosi László, PhD, filmesztéta, a Magyarságkutató Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa Herczeg Ferenc díjas költő recenziójának részletei.)

 

Következő események


Összes esemény

Napi biztatás

 

Nyelvvizsgaközpont

Közösségi Média

Sport a Károlin

Sport a Károlin