Prof. Dr. Trócsányi László rektori kinevezését kezdeményezi a Károli Gáspár Református Egyetem élére a köztársasági elnöknél a Magyarországi Református Egyház (MRE).
Az egyetem Szenátusa – egyetértésben a Magyarországi Református Egyház Zsinata és annak lelkészi elnöke, Balog Zoltán püspök javaslatával – 2022. január 5-i ülésén támogatta Prof. Dr. Trócsányi László rektori tisztségre történő felterjesztését és rektori tisztségre történő kinevezését 2022. február hó 1. napjától 2027. január hó 31. napjáig terjedő időtartamra.
Trócsányi László egyetemi tanár, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszékének kutatóprofesszora, európai parlamenti képviselő, a Magyar Jogász Egylet elnöke, volt igazságügyi miniszter.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1980-ban, 1985-ben tett jogi szakvizsgát. 1985-től a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. Egyetemi oktatói munkásságát a Szegedi Tudományegyetem (korábban: József Attila Tudományegyetem) Állam- és Jogtudományi Karának Alkotmányjogi Tanszékén kezdte 1989-ben, először adjunktusként, 1992-től docensként, 2000-től egyetemi tanárként tanított. 1994-től ugyanitt tanszékvezető, 1994-1998 között dékánhelyettes, 2004-től az SZTE ÁJK Európatanulmányok Központjának igazgatója volt, 2014-től az SZTE ÁJK Nemzetközi és Regionális Tanulmányok Intézet igazgatója. 1991-ben szerzett kandidátusi fokozatot, 2000-ben habilitált.
2000 és 2004 között nagykövetként a Belga Királyság, illetve a Luxemburgi Nagyhercegség területére kiterjedő hatállyal képviselte a Magyar Köztársaságot. 2007-től 2010-ig alkotmánybíró, majd 2010. november 1-től párizsi nagykövet. 2014-től Magyarország igazságügyi minisztere. 2014-től a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnöke. 2019-től európai parlamenti képviselő. 2020-tól a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet (MFI) tiszteletbeli elnöke, valamint a Magyar Jogász Egylet elnöke.
Kutatási területei a nemzeti parlamentek fejlődése, az alkotmányfejlődési tendenciák, a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció, az alkotmányos identitás alapkérdései, a közigazgatási bíráskodás témaköre, a közszolgáltatások joga, a frankofón országok politikai és jogi berendezkedése.
